A csecsemők és gyermekek szervezete érzékenyebben reagál a folyadékvesztésre, mint a felnőtteké, ezért náluk különösen fontos a megfelelő folyadékháztartás fenntartása.
A kiszáradás, orvosi nevén dehidratáció, akkor alakul ki, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótolni tud. Ez a folyadékvesztés súlyos következményekkel járhat, mivel a víz létfontosságú szerepet játszik a test normális működésében.
A gyermekeknek relatíve nagy a testfelületük a testtömegükhöz képest, ezért a bőrön keresztüli folyadékveszteségük lázas állapotban vagy magas külső hőmérséklet esetén nagyobb, mint a későbbi életkorokban.
Gyakori okok
Hasmenés és hányás
A leggyakoribb oka a csecsemők és kisgyermekek kiszáradásának a hasmenés és hányás, amelyet leggyakrabban vírusos vagy bakteriális fertőzések okoznak.
Láz
A láz, különösen ha tartós vagy magas, növeli a szervezet folyadékszükségletét. A test hűtése érdekében a gyermek izzad, párolgás segítségével próbál megszabadulni a hőtöbblettől, így további folyadékot és sókat veszít.
Túlzott izzadás
A nagy hőség, illetve intenzív fizikai aktivitás következtében a gyermekek sok folyadékot veszíthetnek izzadással.
Egyéb betegségek
Bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség, szintén hozzájárulhatnak a kiszáradáshoz.
A kiszáradás súlyossága és kezelése
A kiszáradás súlyossága enyhe, közepes vagy súlyos lehet, attól függően, hogy a gyermek mennyi folyadékot veszített.
Enyhe kiszáradás kezelése
Enyhe esetekben a folyadékpótlás a legfontosabb feladat. Gyakran kis mennyiségű folyadékot kell adni, hogy a szervezet újra egyensúlyba kerüljön.
A víz mellett az orális rehidratációs sók (ORS) különösen hatékonyak, mivel nemcsak a folyadékot, hanem az elektrolitokat (nátrium, kálium) is pótolják, amelyeket a gyermek elveszített. Manapság a patikákban többféle ízesítésű készítmény elérhető. Kisebb gyermek nem biztos, hogy a sós íz miatt szívesen elfogadják, ezért kisebb adagokban történő kínálással, a folyadék hűtésével próbálkozhatunk. Ha nem megy, akkor turmixoljunk össze banánt, narancsot és tegyünk hozzá kicsi cukrot. A só bevitelét megpróbálhatjuk óvatos sós keksz, sós pálcika adásával növelni.
Az anyatejes csecsemők számára az anyatej továbbra is a legjobb folyadékpótló, míg a tápszerrel táplált babák esetében javasolt az ORS adása.
Közepes vagy súlyos kiszáradás kezelése
Közepesen súlyos vagy súlyos kiszáradás esetén kórházi ellátás szükséges. Az intravénás folyadékpótlás segíti a folyadék és elektrolitok gyors visszapótlását.
Speciális kezelések és megelőzés
Ha a kiszáradást fertőzés okozza, akkor a kiváltó kórokozó függvényében egyéb gyógyszerek alkalmazása is szükséges lehet.
A kiszáradás megelőzése különösen fontos a csecsemők és kisgyermekek esetében, mivel fentebb már említettük, hogy náluk gyorsabban alakulhat ki.
Rendszeres folyadékbevitel biztosítása
Fontos, hogy a gyermekek a nap folyamán rendszeresen fogyasszanak folyadékot, különösen akkor, ha betegek, vagy nagy melegben tartózkodnak.
Kiegészítő folyadék betegség esetén
Ha a gyermek hasmenéssel, hányással vagy lázzal küzd, akkor különösen fontos a folyadékbevitel növelése.
Lázas állapot kezelése
Amennyiben a gyermek általános állapota indokolja, akkor lázcsillapítókkal (pl. ibuprofén vagy paracetamol) csökkenthetjük a lázat, ami segít mérsékelni a folyadékvesztést.
Újszülött helyes fektetése / AZ ELSŐ HETEKBEN - Babadoktor
Egyéb szempontok a csecsemőgondozásban
Szinte minden anyuka tapasztalja, hogy 5-7 hónapos kor között egyszercsak beköszönt a babánál egy korszak, amikor sokat unatkozik. Az addigi játékokkal nem elégszik már meg, nem akar háton feküdni, hason is hamar elunja magát, de kúszni, helyet változtatni még nem tud. Mit tehetünk ilyenkor? Ezt az állapotot én mozgásfejlődési frusztrációnak nevezem és akármennyire is kellemetlen, ez a helyzet vezet el oda, hogy végül a csecsemő egyszercsak kúszni, majd mászni kezd. A nyugodtabb, kisebb méretű, mozgékonyabb babáknál ez a helyzet kevésbé szokott gondot jelenteni, vagy rövidebb ideig, mint a nagyobb méretű, kevésbé mozgékony, illetve alapból nyűgösebb gyerekeknél.
A fél éves kor körüli nyűgösködés-unatkozás elsődleges oka, hogy a baba már okos, sok mindent lát, hall maga körül és kezd kifejlődni az önálló akarata is: szeretne dolgokat tenni, de még nem tud, mert nem tud odamenni, ahova szeretne, nem tudja úgy kezelni a játékokat, ahogyan szeretné, hiszen a kézügyessége még nincs meg hozzá. Könnyen „elronthatjuk” ebben a korban a picurt, azzal, hogy amikor unatkozik, folyton szórakoztatjuk. Ha unatkozik, inkább adjuk oda neki egy másik játékot, vagy fordítsuk a hátáról a hasára vagy vissza, idővel ezt maga is megoldja majd.
Az 5-7 hónapos kor nagy feladata a legtöbb baba számára az átfordulás elkezdése. Ha még nem fordult át, ne aggódj, idővel megteszi majd. Ha pedig már egyszer-egyszer átfordul, azért szoktak aggódni a szülők, hogy miért nem teszi gyakrabban. Ezzel sem kell törődni, az a lényeg, hogy képes rá a gyerek: néhány hét és maga ismeri fel az átfordulásból származó előnyöket. Egyébként nem is olyan egyszerű az átfordulás, mint gondolnánk, hiszen nem elég a csecsemőnek azt megtanulnia, hogyan lendítse át magát egyik oldalról a másikra, arra is rá kell jönnie, hogyan szabadítsa ki maga alá szorult kezét. Ezt ösztönözhetjük azzal, hogy hátról hasra fordítjuk és hagyjuk, hogy küzdjön, de idővel magától is egyre hamarabb és hamarabb tudja majd kihúzni a kezét, míg végül már be sem szorul.
Ebben a korban már akár 3-4 órát is ébren tölt egyhuzamban a kicsi és nyilván nem szeretne ezidő alatt végig a járókában csendben nézelődni, hiszen annyi izgalmas felfedeznivaló van a világban! Ezért a legjobb megoldás, hogy váltogatjuk a baba helyeit a lakásban és az önálló valamint a közös tevékenységeket: mondjuk fél órát főzünk közösen, a baba közben az etetőszékben vagy a hordozóban csücsül, közben esetleg a kezébe adunk valamilyen rágcsálnivalót (ha már tud rágcsálni), vagy valami érdekes konyhai eszközt, utána 20-30 perc önálló játék a járókában, aztán 20-30 perc közös bírkózás a hálószobában a nagyágyon, utána önálló játék a nappaliban a játszószőnyegen, aztán jöhet az ebéd, egy kis közös játék, mesemondás, énekelgetés, majd az alvás.
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.
A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését. Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabb 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba. A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. Az egészségügyi szolgáltató fizikai vizsgálatokat és teszteket végez ennek az állapotnak a megerősítésére. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt.
A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.
Gyakori kérdések a csecsemőgondozásban
1. Mennyi sírás tekinthető normálisnak egy csecsemőnél?
Nagyon fontos a sírás jellegét megfigyelni - a fájdalmas sírás szinte visításhoz hasonlít. Ha ilyet hallunk, valószínűleg komoly a baj, érdemes azonnal orvoshoz fordulni. De ha csak dühösen és hangosan ordít a gyerek, bármilyen kellemetlen is ezt hallgatni, nem érdemes kihívni az ügyeletet, akkor sem, ha ezt órákon át csinálja. Nem kell persze belenyugodni, érdemes különféle megoldási lehetőségeket kínálni neki: lehet éhes, fájhat a hasa, vagy esetleg a mamára vágyik. A legfontosabb, hogy meg tudjuk különböztetni az “éhes vagyok” sírást az “álmos vagyok” sírástól. Lehet, hogy egy kis simogatás, ringatás is elegendő neki. Gyakori az is, hogy a fáradtságtól sír. Nem tud elaludni, mert átesett a holtponton. Egy kis fürdés gyakran megnyugtatja, a babamasszázstól ellazul. De néha az is elég, ha az ideges, fáradt anyuka rábízza az ifjú apára a ringatás feladatát. A sok sírás önmagában semmiképpen nem tekinthető betegségtünetnek - bármilyen idegesítő is a szülő számára. Ha a gyerek sokat sír, de emellett eszik, gyarapszik, akkor bele kell nyugodni, bármilyen rémes is: ő bizony sírós baba.
2. Fogalmam sincsen, hogy a pelus tartalma normális vagy hasmenéses széklet. Mi a különbség a kettő között?
A gyakoriság nem számít - az első két hónapban az is teljesen normális, ha minden evés után teli a bugyor. Amit figyelni kell, az a széklet állaga: az anyatejes sárgás színű, kenőcsös. Ezzel szemben a hasmenéses széklet zöldes színű, nyálkás, esetleg túrós, és sokkal büdösebb. Önmagában a széklet megváltozása nem biztos, hogy betegség jele - attól is lehet zöld, hogy túlette magát a gyerek, és az étel egy részét nem tudta teljesen megemészteni. De ha bizonytalan, csomagolja be a pelenkát egy zacskóba, és mutassa meg a gyerekorvosnak.
3. Anyukám azzal riogat, hogy bélcsavarodása lesz a gyereknek, ha öt napig nem kakil, és adjak neki kúpot, de legalább hőmérőzzem meg.
Attól függ, mekkora a baba. Újszülöttkorban a ritka széklet azt jelezheti, hogy kevés anyatejhez jut a kicsi. Hathetes kor után viszont gyakori, hogy olyan jól megemészti a kicsi az anyatejet, hogy semmi nem kerül a pelusba. Ha ez láthatólag nem zavarja a kisbabát, nem fáj a hasa, jó a kedélye, akkor nincs semmi teendő. A babamasszázs, az enyhe tornáztatás segíthet (finom, bicikliző mozdulatokkal), de ne adjon hashajtót, kúpot, kamillateát vagy egyéb dolgot neki. A hőmérőzés is felesleges.
4. Úgy látom, a gyerekemnek fehér a szája belülről.
Nem biztos. Az anyatej is könnyen odatapad a kisbabák szájára. Az igazi szájpenész fehér, lepedékszerű, és nemcsak az ínye, szája, hanem belülről az egész pofija is állandóan fehér, és ez nem múlik el a következő etetésig. A leszedése sem egyszerű - nem elég simogatni, kifejezetten dörzsölni kell egy mutatóujjra csavart, gombaölőszerrel átitatott gézlappal, minden etetés előtt.
5. A kórházban azt mondták, hogy nem fáj, ha a köldökét kezelem, de én nem hiszem el.
A gyerekek nagy része csak akkor sír, ha saját anyukája kezeli a köldökét, és nyugodtan tűri, ha ugyanezt egy orvos vagy egy védőnő csinálja. Miért? Mert könnyen átveszik a szülők hangulatát. A köldökcsonk körül nincsenek idegek, így biztosan nem fáj nekik.
6. Még csak kéthetes a kicsim, de máris hat órát alszik egyfolytában. Nincs szívem felkelteni.
A barátnőim irigyelnek, hogy milyen mintagyerekem van, de én aggódom. Ha a gyerek egészséges, akkor éjfél után nem kell felkelteni, hagyni kell aludni. Napközben is csak azért érdemes négyóránként felébreszteni, mert ha nagyon kialussza magát, éjszaka nem fog tudni nyugodtan pihenni. A popsiját nem kell félteni, mert a modern pelenkák nagyon jól megvédik. Más a helyzet a kiszáradással, mert annak egyik tünete lehet az aluszékonyság - ám más jele is van. Szárazabb bőr, élénksárga és kevés a vizelet. De ha nincs ilyen tünet, és napközben legalább nyolc alkalommal eszik a gyerek, akkor semmi oka az aggodalomra!
7. Ez nem lehet koszmó a fején, hiszen én minden este megfürdetem!
Az elnevezés csalóka: a koszmónak semmi köze nincs a koszhoz. Egyszerűen azt jelenti, hogy néhány csecsemő fejbőrén kicsit erőteljesebb a faggyúmirigyek működése. Könnyen segíthet rajta, ha bőségesen beolajozza a kicsi fejét egy órával a fürdetés előtt, majd egy puha gyerekfogkefével visszafelé simogatja.
8. Bukás vagy hányás?
A hányás messzire lövell, szinte sugárban érkezik. Ha ezt tapasztalja, azonnal forduljanak orvoshoz, mert ilyen kis korban ez komoly betegség tünete lehet! A normál bukás épp csak kibukik, kibuggyan a baba szájából. De persze ez is lehet riasztóan nagy mennyiség, hiszen a nyállal, gyomornedvvel összekeveredve úgy tűnhet, hogy szinte több jött ki, mint amennyi bement. Nem kell megijedni, ez általában normális jelenség, különösen a mohó babáknál, akik sok levegőt nyelnek. Segíthet, ha egy étkezés alatt többször is megbüfizteti, és lefektetésnél megemeli az ágy fejvégét, mondjuk, néhány könyvet tesz az ágy lába alá.
9. A kórházban azt mondták, le ne merjem vágni a gyerek körmét hathetes koráig, mert elfertőződhet.
De neki olyan hosszú körmei vannak, hogy állandóan megkarmolja magát. Nem hiszem, hogy a kesztyű jó megoldás lenne, hiszen már az egészen kicsi babák számára is fontos a tapintás.
10. Állandóan könnyezik a szeme.
Valószínűbb, hogy elzáródott a könnycsatornája. Néha segít az orrgyök masszírozása - de jobb, ha elmegy a gyerekszemészetre, ahol átmossák a kicsi könnycsatornáját. Sajnos erre néha többször is szükség lehet. Ami fontos - a váladékot ne belülről kifelé törölje le, hanem kívülről befelé. A genny ugyanis a könnycsatornában keletkezik, és ha kifelé húzza, végigkeni az egész szemgolyón! És soha ne feledje: egy törlés, egy vattakorong!
11. Milyen meleg legyen itthon?
A kórházban úgy befűtöttek, hogy a trópusokon éreztem magam. Az anyaméhben állandó 36 fokos hőmérsékletet szoktak meg a babák. Kijőve ezért általában kicsit fáznak. A kórházban ezt az átmenetet azzal könnyítik meg, hogy igen melegre fűtik a helyiségeket, amelyekben az anyukák már kicsit kellemetlenül is érzik magukat. De otthon már nem kell ezt a gyakorlatot folytatni. A 22 fokos szoba éppen megfelelő hőmérsékletű, csak a fürdéshez kell kicsit melegebbet, körülbelül 25 fokot varázsolni.
12. Mennyi ruhát kell ráadni?
A kezét nem érdemes tapogatni, mert az nem ad pontos információt. A láb már pontosabb “hőmérő” - ha hideg, akkor biztos, hogy fázik a baba. Érdemes egyébként még a legnagyobb melegben is ráadni egy kis zoknit, fázósabb babáknál akár a rugdalózó alá is adni egyet! Az anyukák hajlamosak túlöltöztetni a babát, pedig elegendő neki plusz egy réteg ruha a felnőttekéhez képest. Ha benyúl a nyakához, és izzad a kicsi, akkor biztosan túl sok rajta a ruha.
13. Szerintem tűzforró a kicsi.
Csecsemőkorban popsiban a legegyszerűbb megmérni a lázat. Nem kell kivárni még a szükséges két percet sem - elegendő az az idő, ameddig megy felfelé a higany. Ha megállt, már ki is lehet venni. De az eredmény láttán nem kell rögtön pánikba esni, ebből fél fokot le kell vonni. 38 fok alatt pedig csak hőemelkedésről van szó.
14. Lázcsillapítás
Semmiképpen! A lázcsillapítás a szülő feladata. A hazai ajánlás és remélhetőleg lassan a gyakorlat is szerencsére változott: a lázat alapvetően nem kell csillapítani. A láz tünet, segíti az immunrendszer erősödését, a szervezet védelmi funkcióját. Ugyanakkor egészen kicsi babák esetében mégis figyelni kell: ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőnek harmincnyolc fokos vagy annál magasabb láza van, illetve, ha három- és hat hónapos életkor között harminckilenc fokig vagy afölé szökik a testhőmérséklet, akkor feltétlenül hívjuk az orvost. Újszülötteknél tehát nem várhatunk, az ő esetükben mindig nagyon komolyan kell venni a lázat! Az orvos értesítése mellett a baba korának megfelelő és mennyiségű lázcsillapító kúpot adjunk be.
15. Iszonyúan lüktet a kutacsa.
16. Láttam a csecsemők számára készült, rövidített végű kis fültisztító pálcikát.
Semmiképpen! Akár normál, akár bunkós végű pálcikát használ, mindegyik csak mélyebbre tolja a fülzsírt, amely megrekedhet és betömörülhet. A kisbaba fülébe tilos belenyúlni, a fülzsír magától is kijön. Inkább nézze meg alaposan minden fürdetés után, és ha már elindult kifelé, a fürdőlepedő összesodort sarkával segítsen neki kijönni. Érdemes megnézni, mi van a baba füle mögött: az ott összegyűlt magzatmáz vagy kenőcs miatt kipállhat, akár be is repedhet a gyenge bőr.
17. A kisfiamnak teljesen megduzzadtak a mellei, és szerintem valami tejféle váladék csorog belőlük.
A mell duzzanata fiúknál-lányoknál egyaránt gyakori jelenség, méghozzá az anyai hormonok hatására. Akár még tej is jöhet belőle, ezt hívja a néphagyomány boszorkánytejnek. Semmit nem kell vele csinálni, se borogatni, se nyomkodni nem szabad. Magától el fog múlni. Az is előfordul, hogy véres váladék jön az újszülött kislány hüvelyéből, mintha menstruálna.
18. Fityma
Csak annyira kell felhúzni, amennyire a tisztításhoz szükséges. De egyébként nem szükséges húzogatni, mert berepedhet, és akkor nehezen gyógyul. Az, hogy ennyi idős korban még nagyon szűk a gyerek fitymája, teljesen normális jelenség, majd a szobatisztaság kialakulása körül kell megnézni, mennyire tágult ki.
19. Végbélnyálkahártya és széklet
Mindenütt azt olvasom, vigyázzak, nehogy a kislányom hüvelyébe kerüljön a széklet. Ez bizony elkerülhetetlen, ám ne aggódjon, nem lesz semmi baj. Arra ügyeljen csak, hogy minden kakilás után alaposan tisztítsa meg a gyereket, széthúzva a szeméremajkakat, és ha túl nagy adag sikeredett, akkor akár a csap alatt is lemoshatja.
20. Vitaminok
Bár az anyatej tökéletes táplálék, Magyarországon kétféle vitamint minden babának előír a gyerekorvos a biztonság kedvéért. D-vitamin: kéthetes korától egyéves koráig kell kapnia folyamatosan a kisbabának, általában napi egy cseppet, a csontok megfelelő fejlődéséért. K-vitamin: a kizárólag szoptatott kisbabáknak kell kapniuk heti egy ampullát, vérzéses betegségek megelőzésére.
Reflux csecsemőknél
Ha csecsemőkorban gyakoriak az étkezések utáni bukások, felmerülhet a reflux gyanúja. Csecsemőknél még a fejletlen emésztőrendszer miatt teljesen természetes, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Ez még inkább előfordul, ha a csecsemő nagyobb mennyiséget eszik egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakik jól.
Szülőként sokszor nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy az étkezéseket követő bukások gyakorisága és mennyisége mikortól jelez problémát. A csecsemők evés közben sok levegőt is nyelnek. Ezért lényeges, hogy amikor jóllakott, a vállunkra terítsünk egy anyagpelenkát, a babát pedig függőleges helyzetben büfiztessük, hogy a felesleges levegő távozni tudjon. Természetes, ha ilyenkor bizonyos mennyiségű étel is távozik. A bukás során a még meg nem emésztett táplálék távozik, közvetlenül evés után, így a színe fehér. A gyomortartalom a mellkas környékén égő érzést okozhat, a nyelőcsőben gyulladások keletkezhetnek. Emiatt az evés fájdalommal járhat, amit a refluxos baba tiltakozással fejez ki. Az evés elutasítása mellett nyugtalanság, rossz alvás is jelentkezhet.
Jellegzetes tünet, ahogyan a refluxos baba a nyakát és a hátát hátrafeszíti. A gyakori bukások és hányás következtében a refluxos baba súlyfejlődése idővel lelassul, majd csökkeni kezd. Ilyen esetben a fejlődéséhez szükséges tápanyagok nem tudnak felszívódni. Ezt az állapotot semmiképp ne várjuk meg.
A reflux nemcsak a gyomrot és a nyelőcsövet irritálja. A visszaáramló gyomortartalom egészen a garatig is eljuthat, és a gyakori hányás következtében is gyulladások jelentkezhetnek a légutak érzékeny nyálkahártyáján is. Refluxos babáknál ezért gyakori felső légúti betegségek, náthás tünetek és orrdugulás is jelentkezhet. A tünetek hasonlíthatnak hurutos megbetegedésre, köhécselés is gyakran előfordul.
A kivizsgálás során a gyermekorvos kizárja az egyéb lehetséges betegségeket, melyek hasonló tünetekkel járhatnak. Fontos, hogy a refluxos baba naponta több alkalommal, kisebb adagokat egyen. Az ágy fejvégét érdemes megemelni. Tápszeres babánál a refluxos babák számára megfelelő tápszerre kell váltani, ezt a gyermekorvos tudja receptre felírni. Az emésztőrendszer fejlődésével és a hozzátáplálás elkezdésével nagyjából fél-egy éves kor között rendszerint megszűnnek a panaszok.
Ödéma és lábdagadás
Az ödéma, vagyis a vizesedés, egy olyan állapot, amikor a szövetek közötti térben túlzott mennyiségű folyadék halmozódik fel, ami duzzanatot okoz. Ez a jelenség számos betegség következtében is kialakulhat, például szív- és érrendszeri, vese- vagy hormonális problémák miatt. Az ödéma lehet lokalizált, amikor csak egy adott testrészre korlátozódik, de akár generalizált formában is jelentkezhet, amikor a test több részét érinti.
A lábdagadás, vagyis az ödémás láb, különösen gyakori, mivel a gravitáció miatt a folyadék leginkább a lábakban és a bokákban gyűlik össze. Fontos tudni, hogy az ödéma nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely súlyos egészségügyi problémákra is utalhat.
Az ödéma egy szemmel is látható duzzanatot jelent, amelyet könnyű beazonosítani az érintettnek. Ödéma során felszaporodik a szövetközti folyadék, és ez okozza a duzzanatot. Fontos kiemelni, hogy az ödéma nem egy betegség, hanem egy tünet. Az ödéma kialakulását, az ödémás lábat többféle tényező is okozhatja: jelezheti a létfontosságú szervek elégtelen működését, de allergiás reakciók, fertőző betegségek, bizonyos gyógyszerek mellékhatása vagy akár a terhesség is okozhatja.
Az ödéma lehet lokalizált, ami azt jelenti, hogy egy adott testrészre korlátozódik, vagy lehet általános, amikor több szervet is érint az ödéma, vagyis a test egészében jelentkezik a vizenyősödés. Az ödéma szinte bármelyik testrészen jelentkezhet, beleértve az arcot, lábakat, karokat, a hasat, de akár a tüdőben is létrejöhet.
A nehézlégzés, fulladás olyan tünetek, amelyeket sokszor allergia vagy asztma okoz - ez különösen a parlagfű szezonban lehet feltűnő tünet. A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás máskor a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Ha azonban a nehézlégzés pihenést követően is csak nagyon lassan javul, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges.
Az ödéma jellemző tünetei közé tartozik a szemmel is látható duzzanat, amely a szövetek közötti térben felhalmozódott folyadék miatt alakul ki. Az ödémát és a lábdagadást gyakran a boka területén lehet észrevenni, mivel itt különösen hajlamos a folyadék felhalmozódására. Az ödéma lehet lokális, azaz egyetlen testrészre koncentrálódik, vagy lehet általános, azaz több testrészt vagy szervet érint. A generalizált ödéma szimmetrikus elhelyezkedésű, amikor a vizenyősödés nagyjából azonos mértékű a test mindkét oldalán. A duzzanat mellett a bőr feszülése, viszketés és fájdalom is gyakori tünetek.
Az ödéma diagnosztikája fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek során meghatározzák az ödéma elhelyezkedését és mértékét. Egy egyszerű fonendoszkópos vizsgálattal kiszűrik, hogy az ödéma kardiológiai eredetű-e, mivel jellegzetes pangásos zörej hallható a tüdőben, ha az ödéma kardiológiai eredetű. További diagnosztikai eszközök közé tartoznak a laborvizsgálatok, EKG és különböző ultrahangvizsgálatok, amelyek segítenek a pontos diagnózis felállításában.
A végtagok dagadását a szövetek közé került folyadék okozza. Ez jobb esetben víz és nyirokváladék, rosszabb esetben azonban vér, súlyosabb esetben vizenyő vagy gennyes szövetnedv. Fontos különbség van duzzanat és duzzanat között. Nem mindegy, hogy sérülés, baleset vagy keringési probléma áll-e a tünetek hátterében. A lymphoedema esetében például a cipószerű duzzanata az ujjak is megfigyelhető, ami a betegség előrehaladását jelzi. Traumás eredetű dagadás általában ficamok, rándulások, törések, zúzódások környezetében alakul ki. A hajszálerek ilyenkor megsérülnek, a vér pedig a szövetek közé áramlik. Az eredmény általában látványos, lilás-vöröses színű duzzanat. Többnyire nagy fájdalommal jár, így nem kerüli el a figyelmünket - de vannak, akiknél kicsit alattomosabb formában jelentkezik. Ha egyik napról a másikra duzzanatot tapasztaltunk valamelyik végtagunkon, érdemes visszapörgetni az eseményeket. Egy hétköznapinak tűnő esés, botlás után is elképzelhető, hogy valamilyen belső szöveti sérülésünk, sőt, akár elmozdulás nélküli törésünk is lehet. Ha felpolcolásra, hideg borogatásra a duzzanat nem csökken, érdemes orvoshoz fordulni.
Gyulladáskor az érintett területre több szövetnedv áramlik, a szervezet így igyekszik megtisztítani az adott részt. A gyulladásnak azonban több kísérő tünete is van: bőrpír, forró tapintás, fájdalom és funkciókiesés is tapasztalható. Sokaknál ilyenkor a gyulladás helyétől függetlenül rossz közérzet, szédülés, torokfájás is jelentkezik. Ha ilyesmit észlelünk, és a tünetek nem múlnak, vagy rendszeresen jelentkeznek, kérjük az orvos segítségét!
Ha nem áll fenn gyanúja annak, hogy szívbetegség, cukorbetegség vagy valamilyen anyagcserezavar okozza a tüneteket, elég csak egy kis odafigyelés, hogy megelőzzük a szövődményeket. A lymphoedema esetében a lábujjak hurkaszerű megvastagodása is megfigyelhető, ami a betegség diagnosztizálásában segíthet. A lymphoedema tünetei például a végtagok duzzanata és a bőr alatti szövetek megvastagodása. Ha nagyjából tisztában vagyunk azzal, mi állhat a tüneteink hátterében, fontos, hogy időben és megfelelően tegyünk a kezelésért és megelőzésért.
A dagadó végtagot érdemes megemelni a szív vonala fölé, így segíthetjük a szövetek közötti folyadék távozását és a vizenyősödés (ödéma) csökkentését. Óvatos masszázzsal, hideg borogatással gyorsíthatjuk a folyamatot. A keringési nehézségek, különösen a vénás keringés zavara okozta dagadás esetén az óvatos mozgás, néhány lépés megtétele vagy pár nyújtó gyakorlat is sokat segíthet. Ezek a módszerek a vénás keringés megfelelően támogatására szolgálnak. Az izmok ilyenkor összenyomják, „pumpálják” az érfalakat, így azok jobb tartással tudják átengedni a folyadékot, nagyobb erővel tudják a szív felé továbbítani a vért. Ha gyakran szenvedünk a tünetektől, a kompressziós harisnya viselése is jó ötlet lehet, mivel ez is a vénás keringés megfelelően támogatására szolgál. A harisnya segít visszaszorítani a szövetek közé jutó nedvességet és duzzanatot. A használatával elkerülhetjük a kellemetlen bőrtüneteket, akár azt is, hogy a cipőnk pántja vagy a normál zokni gumírozása elszorítsa a lábunkat.
Az ödéma kezeletlenül súlyos szövődményekhez vezethet. A bőrön trófikus zavarok, ekcémás bőrjelenségek és gyulladásos bőrtünetek alakulhatnak ki. A bőrön át nyirokfolyás is kialakulhat, ami fekélyek és gyulladások kialakulásához vezethet. Az ödéma kezelése legtöbbször gyógyszeresen történik, attól függően, hogy mi okozza. A kiváltó betegséget kell kezelni, és sószegény diétát, valamint vízhajtó hatású ételek (pl. görögdinnye, ananász, spárga, hagyma) fogyasztását javasolják. Kiegyensúlyozott, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt és rendszeres sportot is ajánlanak. Gyógyászati segédeszköz bolt és webáruházunkban számos olyan sport- és masszázs eszköz is kapható, amely segíthet kezelni és megelőzni a végtagok dagadása miatti kellemetlenségeket.
A bőséges folyadékfogyasztás, a mérsékelt sóbevitel és a sport mind-mind fontos szerepet töltenek be az ödémásodás és vizenyő megelőzésében. Az ödéma megelőzése és kezelése során kiemelten fontos a tudatos életmódváltás. A szövetek közötti folyadék mennyiségének szabályozásában nagy szerepe van a megfelelő folyadékfogyasztásnak, a sóbevitel mérséklésének, valamint a rendszeres testmozgásnak. Ezek az egyszerű lépések segíthetnek csökkenteni a lábdagadás és az ödéma kialakulásának esélyét, illetve enyhíthetik a már meglévő tüneteket. Nyiroködéma esetén különösen ajánlott a kompressziós harisnya viselése és a rendszeres nyirokmasszázs, amelyek támogatják a folyadék elvezetését a szövetek közül. Emellett fontos a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése, valamint a stressz megfelelő kezelése is. Ha az ödéma tünetei tartósan fennállnak, vagy súlyosbodnak, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hogy a kiváltó okot pontosan meghatározzák, és a megfelelő kezelést időben el lehessen kezdeni.
