Miért mondják, hogy 50 hónapos a csecsemő: A beszédfejlődés rejtelmei

A szülők körében gyakran felmerülő kérdés a gyermekek beszédfejlődése, mely legalább annyi fejtörést szokott okozni, mint a mozgásfejlődés. Az egyik baba már nagyon hamar szavakat mond, a másik még 2 évesen is inkább csak babanyelven „karattyol”. A sokféle tanács, mások tapasztalatai („az én fiam másfél évesen már körmondatokban beszélt”) pedig még inkább megijeszthetik azt a szülőt, aki úgy érzi, a gyermeke fejlődése nem normális.

De mi számít normálisnak? Mi befolyásolja a lassabb vagy éppen a gyorsabb beszédfejlődést? És mikor kell segítséget kérni? A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott.

A beszédfejlődés első lépései

A beszédfejlődést mindig megelőzi a beszédértés. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat). Eleinte a gyermek még nem a szavak jelentését érti, csak a környezet és a mimika, gesztus, és hangsúly komplexusában tudja értelmezni a hallottakat.

A kommunikáció egyes formái már a magzati életben megfigyelhetők (elemi kommunikáció), kellemes (anyai szívdobogás) és kellemetlen ingerekre (erős hirtelen zaj) eltérő reakció észlelhető. Szülés után a legfontosabb kommunikációs kapocs a sírás. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az Édesanya különösen érzékenyen reagál. Ezt a természet nem véletlenül alakította így, hiszen a baba létezése teljes mértékben a környezetétől függ.

A babanyelv és az első szavak

A babák az első szavaikat nagyjából 10-14 hónapos kor között valamikor mondják ki. Innentől mondhatjuk azt, hogy a baba már „beszél”. A legtöbb baba először nem a teljes szavakat mondja ki, inkább csak a szavak elejét vagy a hangzását utánozza. Tehát lehet, hogy elsőként nem azt mondja, hogy „mama”, hanem azt, hogy „mmm”, vagy a víz helyett azt mondja „veve” vagy pedig „izzzz”.

A beszédfejlődés hosszú folyamat. A gügyögéssel kezdődik, amely egyre inkább értelmes szavakhoz kezd hasonlítani és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben érteti meg a baba magát kézzel-lábbal és hangokkal is: rámutat a tárgyakra, különféle hangokkal jelzi, ha tetszik neki valami, ha valamit akar, ha valami nem tetszik neki stb. Néhány baba 1-2 éves kor között akár teljesen külön babanyelvet is kialakíthat a szülők számára érthetetlen szavakból, mások inkább kevesebb szóval és több mutogatással, hangadással magyaráznak.

Ezekben az egyedi „nyelvekben” kap aztán helyet először csak néhány szó, többnyire azok, amiket nagyon fontosnak talál a kicsi, hogy a szülei megértsék (pl. adj inni, enni, szopizni stb., kedvenc állatka, családtagok nevei), illetve az ezekre hasonlító „babaszavak”. Először a főneveket tanulja meg a kicsi és csak azután következnek az igék, ezért is van az, hogy sokáig nem tud mondatokban beszélni, hiszen a magyar ragozó nyelv.

A beszédfejlődés szakaszai

A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek.

• Szüleit, egyes tárgyakat és hangokat megismeri. Ha hangot hall a hang irányába fordítja a fejét. Ha hangot hall válaszként hangot hallat. Tekintetével követi a mozgást. Nyálbuborékokat fúj. Utánozza a gesztusjátékokat.
• Szavakat mondhat pl: baba, mama, de még nem használja megfelelően. Megérti a „nem” utasítást. Gesztusjátékokat kezdeményez. Egyszerű utasításokat gesztus nélkül követ.
• Újabb szavakat mond (ált. 5-10 szókezdemény). 6-50 szavas szókincs. Képes kifejezni az egyszerű kívánságait.
• Kétszavas mondatokat mond. A több részből álló utasításokat is követi. Névmásokat és ragokat helyesen használ.
• 4-5 szavas mondatokban beszél. Beszéde idegenek számára is érthető. Ragoz és múlt időt használ. Jövő időt is használ. Elvont fogalmakat megért és használ.

Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni.

A beszédfejlődést befolyásoló tényezők

A beszédfejlődésben nagyon fontos szerepe van az utánzási készségnek. A baba szinte mindent utánzáson keresztül sajátít el, ezért nagyon fontos, hogy sokat beszélgessünk vele a hétköznapok során.

1. A születési sorrend: az első gyermek általában később kezd el beszélni, hiszen a szülei teljes figyelme rá irányul és félszavakból is megértik egymást.
2. Több nyelv: A kétnyelvű családokban a babák általában később kezdenek el beszélni és az egyik nyelvet általában sokkal többet használnak egy darabig, mint a másikat, de aztán a másikon is megszólalnak. Más a helyzet a kétnyelvű babákkal, ha pl. az angol a második anyanyelv, ott sokkal hamarabb kezdenek el rövidebb mondatokban beszélni a gyerekek.
3. Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése.
4. Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni.

A beszédfejlődés serkenthető mondókázással, énekes játékokkal, meséléssel, vagy pusztán azzal is, ha sokat beszélünk a gyermekünkhöz. A gesztusok és a nyelv közötti kapcsolat kialakítása segíthet a beszédfejlődésben. Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

Ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszol, vagy úgy tűnik, a gyermeked bizonyos hangzókat nem tud ejteni, orvosi kivizsgálásra és logopédusra egyaránt szükség lehet, hiszen beszédfejlődési zavarokat okozhat megnagyobbodott orrmandula, izomgyengeség vagy hypotónia is, de akár neurológiai zavar, mandulaprobléma, akut fülgyulladás vagy allergia is állhat a háttérben. Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked.

Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével! Hasznos kiadványok az otthoni beszédfejlődés támogatására a "Látogatás a beszéd birodalmába" könyvek és "Szókártyák". A komplex grammatikai rendszert tartalmazza a könyvcsomag az alapoktól az összetett mondatalkotásig, egyfajta térképként szolgál a beszédfejlődés útján.

Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni.

Beszédhibák és kezelésük

Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart.

Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

A hallás és a beszédfejlődés

A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik.

Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén. Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen. Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt.

tags: #miert #mondjak #hogy #50 #honapos #a