Egyre gyakrabban hallom, olvasom, hogy nagyon nagy félreértések vannak az álláskeresési járadék (leánykori nevén munkanélküli segély) terén. A blogon is egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés, így azt hiszem, anyukák, itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! A legszomorúbb, amikor maga a munkáltató él vissza a tudatlansággal, s a közös megegyezés aláírására azzal veszi rá az anyukát, hogy „így legalább kapsz segélyt, mert ha felmondunk, nem vagy rá jogosult”. NEM IGAZ! A folyósítás semmiképpen nem függ össze azzal, hogy milyen módon szűnt meg a munkaviszony, ha saját akaratodból jöttél el, ha neked mondtak fel, ha közöst írtátok alá, akkor is jár neked, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezel.
A másik, amit szoktam hallani, hogy GYES mellett is kérhető… nem, GYES mellett nem kaphatsz álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatod. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra / tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED, egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni.
Fontos! A munkanélküli segély (hivatalos nevén álláskeresési támogatás) rendkívül fontos pénzügyi támogatás azoknak, akik munka nélkül maradtak, és éppen új állást keresnek. A cikk célja, hogy átfogó képet adjon a 2025-ös munkanélküli segély feltételeiről, folyósításáról, valamint adózásáról. A munkanélküli segély, hivatalos nevén álláskeresési járadék, olyan pénzügyi segítség, amely az állásukat elvesztő emberek számára nyújt támogatást. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen erre a támogatásra, regisztrálnia kell a helyi munkaügyi központban mint álláskereső. Ezt követően a munkaügyi központ ellenőrzi, hogy a kérelmező teljesíti-e az alapvető feltételeket, mint például az előző három évben megszerzett legalább 360 nap munkaviszonyt. A munkanélküli segély célja, hogy átmeneti anyagi segítséget nyújtson a munka nélkül maradt embereknek, amíg új munkát nem találnak. Ennek időtartama korlátozott, legfeljebb 90 napig folyósítják.
Az álláskeresési járadék feltételei
Az álláskeresési támogatás igénylése viszonylag egyszerű folyamat, de figyelni kell a szükséges lépésekre. Az első lépés, hogy az álláskereső regisztráljon a helyi munkaügyi központban, ahol a kérelmezési eljárást lefolytatják. A regisztráció során be kell nyújtani a munkaviszony megszűnését igazoló dokumentumokat, például a felmondási papírokat és a munkáltatói igazolásokat. Ezenkívül szükséges igazolni a munkaviszonyt az elmúlt három évből, mivel ez alapján állapítják meg, hogy jogosult-e a kérelmező az álláskeresési járadékra.
Az álláskeresési járadék folyósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy az álláskereső a bejelentést megelőző három éven belül legalább és összesen 360 napon keresztül bejelentett, legalább 8 órás munkaviszonnyal rendelkezett, vagy vállalkozó volt. Utóbbi esetében is szükséges, hogy erre az időszakra megfizesse a vállalkozókra vonatkozó adót.
Fontos, hogy az álláskereső nem lehet semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban, azaz nem dolgozhat (illetve dolgozhat, csak akkor nem jogosult az ellátásra), és egészségesnek kell lennie, valamint a jogosultsági kérelemmel kijelenti, hogy munkát akar vállalni. Az is lényeges, hogy az álláskereső együttműködjön a hivatallal, azaz pl. a később felmerülő, szükséges személyes kapcsolattartást is vállalja, valamint együttműködik a foglalkoztatási hivatal által kiközvetített lehetséges munkáltatókkal, illetve részt vesz a felajánlott képzéseken.
Ha valaki vállalkozását hagyja abba, hogy azt követően inkább új állást keressen magának, az ellátáshoz le kell zárnia a vállalkozását, azaz nem elég ha szünetelteti azt. Olyan is előfordulhat ebben az esetben, hogy az álláskereső nem kapja meg a NAV-tól a jövedelemigazolást - hiszen egy vállalkozónak innen kell kikérnie azt -, mert az adóhatóság adóhiányt állapított meg, így addig, amíg azt nem rendezi, nem kérelmezheti az álláskeresési járadékot.
A legfontosabb, hogy amennyiben az elmúlt 3 évben nem dolgozott az álláskereső összesen legalább 12 hónapot munkaviszonyban vagy vállalkozóként, akkor nem jogosult az álláskeresési járadékra (korábbi nevén munkanélküli segélyre).
Az álláskeresési járadék mértéke és folyósítása
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a munkanélküli segéllyel kapcsolatban, hogy mikor utalják a munkanélküli segélyt. Általánosságban elmondható, hogy az álláskeresési járadékot havonta egy alkalommal utalják, általában a tárgyhónapot követő hónap 10-ig. Ez azt jelenti, hogy például a januári járadékot február 10-ig utalják a jogosult bankszámlájára. Fontos tudni, hogy az utalás időpontja függhet az igénylés feldolgozásának idejétől is. Ha a kérelmező időben benyújtott az összes szükséges dokumentumot, és a munkaügyi központ jóváhagyta a járadékot, akkor általában zavartalanul megérkezik a segély.
Az álláskeresési járadék alapját a befizetett munkaerő-piaci járulékok adják. Az álláskeresési járadék kiszámításához a hivatal megvizsgálja a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben érintett jogviszonyok során, a munkáltatók vagy a saját vállalkozás által befizetett munkaerő-piaci járulékok havi átlagos összegét. Ebből az átlagból számítják ki az egy napra vetített, arányosított járadék összegét, amit felszoroznak a folyósítási időtartam napjaival.
A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.
Az álláskeresési járadék adózása szintén fontos tényező. Mivel az álláskeresési járadék adóköteles jövedelemnek számít, személyi jövedelemadót (SZJA) kell utána fizetni. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli segély bruttó összegéből levonják a 15%-os SZJA-t, és a kézhez kapott összeg már a levonás utáni nettó összeg lesz.
A munkanélküli ellátás - a munkaadói járulékok nélküli - bruttó összegéből csupán a személyi jövedelemadót (15 százalék) és a nyugdíjjárulékot (10 százalék) vonják le, a többi marad nettó kifizetésként.
Az álláskereső legfeljebb 90 napig, azaz 3 hónapig jogosult az álláskeresési járadékra, utána nem kap pénzbeli ellátást. (A folyósítás időtartamát az alapján állapítják meg, hogy az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt mennyi napot töltött el munkaviszonyban, vagy mennyi ideig folytatott egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet. Tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg.)
Gyermekgondozási ellátások és álláskeresési járadék
A 2010 május 1-jét követően született gyermekekre tekintettel igénybe vehető gyed jogosultsági feltételeként szükséges előzetes biztosítási idő - főszabály szerint - 365 napra emelkedett. A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig.
A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet nem végezhet! Amennyiben mégis dolgozni kíván, a GYED-et felváltja a GYES. GYES alatt max. heti 30 órában dolgozhat a szülő, melyet legkorábban a gyermek egy éves kora után igényelhet.
A GYED folyósítása nem zárja ki az álláskeresési támogatásban való részesülést, amennyiben a jogosult teljesíti az álláskeresési járadékra vonatkozó feltételeket. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyermekgondozási díj (GYED) és az álláskeresési járadék nem folyósítható egyidejűleg, ha a jogosult más gyermekére tekintettel kapja a GYED-et. Az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj-tv. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.
A Tbj-tv. 4. §-ának 4.3. pontja szerint álláskeresési támogatásnak minősül az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély. Az Eb-tv. tehát nem zárja ki a GYED és ezen ellátások együttes folyósítását.
A GYES mellett nem kaphatsz álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatod. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra / tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED, egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni.
A munkanélküli időszak maximum 90 napja alatt az álláskereső nemcsak álláskeresési járadékot kap, hanem jogosultságot is az ingyenes állami egészségügyi ellátáshoz. Sokan elfelejtik azonban, hogy ha véget ér ez az időszak, és az álláskereső még mindig nem talált magának új munkát, akkor - a társadalombiztosítási ellátásokról szóló, röviden TB-törvény alapján - másnaptól már nem kötelesek ellátni az egészségügyi intézmények. Tehát érdemes nagyon figyelni ezt a lejáró dátumot, és már másnaptól regisztrálni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél, és elkezdeni fizetni az egészségügyi ellátáshoz szükséges havi 12 300 forintot (410 forint/nap).
Ha tehát lejárt a GYES, és nem vesz vissza a munkáltatód, nyersz még 3 hónapot, álláskeresésre… nem sok, de több, mint a semmi! Használd ki tehát!
Dokumentumok és ügyintézés
Sok mindent kell magaddal vinni a nyilvántartásba vételhez. Nyugi, két napi hideg élelem és kispárna azért nem kell, de legyenek nálad a következők: személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adó igazolvány, iskolai-, illetve szakképzettséget igazoló okiratok (no, meg ugye a kilépőpapírok a legutolsó munkáltatódtól).
Az álláskeresési járadék igénylése az ügyfél kérelmére induló ügy. A nyilvántartásba vételi és álláskeresési járadék iránti szándék elektronikus úton az Elektronikus ügyintézés (kereső tevékenység bejelentése) alkalmazás használatával is jelezhető a foglalkoztatási osztály felé. Használatához az ügyfélnek elektronikus levélcímmel kell rendelkezni.
"TB kiskönyv"/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (a munkáltató adja ki), 2026. január 1. napjától a foglalkoztatók nem kötelesek vezetni a TB kiskönyvet ("Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" nyomtatvány).
Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a munkavállalónak a munkaviszonya megszűnését megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszonya legyen. Ez azt jelenti, hogy az alkalmi vagy részmunkaidős munkák is beleszámíthatnak a jogosultságba, amennyiben azok megfelelően bejelentett állások voltak.
A munkáltatói igazolás, igazolás a tárgyévben levont és megfizetett nyugdíjjárulékról, kilépő adatlap, igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, igazolás a bírósági végzés alapján meghatározott tartási kötelezettségekről, Tb (OEP)-igazolvány. A munkáltatónak nyilatkozni kell a fizetés nélküli szabadságok igénybevételéről is.
Akinek 2024 előtt szűnt meg a munkaviszonya, a korábbi foglalkoztatásokat igazoló dokumentumokat külön-külön kell benyújtania az illetékes kormányhivatalban.
Az ügyintézéshez személyes okmányok is kellenek (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ-kártya, adókártya), és bankszámlaszám, ha van bankszámlánk, és ide kérjük utalni az álláskeresési járadékot.
A hivatal ezt követően általában 8 napon belül megküldi hivatalosan is a döntést az álláskeresőnek. A kérelem beadásától már ellátási jogviszonyba kerül az álláskereső, azaz ezekre a napokra már álláskeresési járadékra jogosult.
A vállalkozói tevékenység megszüntetéséről már nem szükséges igazolást benyújtani, mivel annak bejelentését követően a kormányhivatal ezt az információt ki tudja keresni online közhiteles nyilvántartásból.
Külföldi munkaviszony után jár-e magyar munkanélküli ellátás? Igen, azonban szükséges hozzá, hogy az álláskereső már magyarországi foglalkoztatás után jelentkezzen be az álláskeresési jogviszonyba. A külföldön végzett munkáját azonban a Magyar Állam elismeri a járadék jogosultságához, azonban arról is szükséges igazolást beszerezni. Ehhez elegendő az elbocsátás utáni záró adóigazolás.
Ha valaki vállalkozását hagyja abba, hogy azt követően inkább új állást keressen magának, az ellátáshoz le kell zárnia a vállalkozását, azaz nem elég ha szünetelteti azt.
GYES mellett nem kaphatsz álláskeresési járadékot, vagy ezt, vagy azt választhatod. Ugyanez igaz a vállalkozói igazolványra / tevékenységre, egyéb juttatásra, mint TGYÁS, GYED, egyetlen kivétel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka, azt nem kell bejelenteni.
A folyósított ellátásokról - mint minden egyéb ellátásról - a kifizetőhely elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) lévő formanyomtatvány használatával tud adatot szolgáltatni.
A kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv pedig a tárgyhónapot követő hó 10-ig folyósítja a gyermekgondozási díjat havonta utólag.
A gyermek személyazonosító igazolványát vagy ennek hiányában a születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni.
A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet nem végezhet! Amennyiben mégis dolgozni kíván, a GYED-et felváltja a GYES. GYES alatt max. heti 30 órában dolgozhat a szülő, melyet legkorábban a gyermek egy éves kora után igényelhet.
A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig.
Az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell benyújtania igénylését.
A gyermekgondozási díjat 2012. január 1-jét követően a munkáltató folyósítja.
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. "késedelmes") igénylés esetén a jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtásának napja.
A gyermekgondozási díj 2012. január 1-jét követően a munkáltató folyósítja.
Az álláskeresési járadék napi összege a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 26. § (1) bekezdése szerint kerül megállapításra.
A munkanélküli segély (hivatalos nevén álláskeresési támogatás) rendkívül fontos pénzügyi támogatás azoknak, akik munka nélkül maradtak, és éppen új állást keresnek.
A munkanélküli segély célja, hogy átmeneti anyagi segítséget nyújtson a munka nélkül maradt embereknek, amíg új munkát nem találnak.
A munkanélküli segély vagy álláskeresési támogatás igényléséhez bizonyos feltételeket kell teljesíteni.
Az álláskeresési támogatás igénylése viszonylag egyszerű folyamat, de figyelni kell a szükséges lépésekre.
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a munkanélküli segéllyel kapcsolatban, hogy mikor utalják a munkanélküli segélyt.
Az álláskeresési járadék összege 2025-ben különböző tényezőktől függ, legfőképpen a kérelmező korábbi fizetésétől.
A munkanélküli segély összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél.
Az álláskeresési járadék adózása szintén fontos tényező.
A munkanélküli ellátás - a munkaadói járulékok nélküli - bruttó összegéből csupán a személyi jövedelemadót (15 százalék) és a nyugdíjjárulékot (10 százalék) vonják le, a többi marad nettó kifizetésként.
Mikor jár, és mikor nem jár egészségügyi ellátás?
A legfontosabb, hogy amennyiben az elmúlt 3 évben nem dolgozott az álláskereső összesen legalább 12 hónapot munkaviszonyban vagy vállalkozóként, akkor nem jogosult az álláskeresési járadékra (korábbi nevén munkanélküli segélyre).
Külföldön hogyan kell ellátást igényelni?
Mi a különbség a munkanélküli segély és az álláskeresési járadék között?
A juttatás hivatalos neve álláskeresési járadék.
Korábban munkanélküli segélynek nevezték, és a köznyelv sokszor ma is ezt használja.
tags: #gyed #beleszamit #a #munkanelkulibe