A kisgyermeket nevelő családok támogatása kiemelt szerepet játszik a magyar társadalompolitikában. Ennek részeként a kormány különféle juttatásokkal és adókedvezményekkel igyekszik segíteni a gyermekvállalást. Fontos, hogy a kismamák tisztában legyenek az elérhető támogatásokkal és azok feltételeivel. A korábbi években az anyák egyik legfontosabb juttatása a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS vagy TGYES) volt, amelyet 2015. január 1-jétől a csecsemőgondozási díj (CSED) váltott fel.
Mi volt a terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS)?
A terhességi gyermekágyi segély, röviden TGYÁS vagy TGYES, 2014. december 31-ig volt érvényben a magyar anyák egyik legfontosabb juttatásaként. Ez a támogatás a szülési szabadság idejére járt, és a betegségi, valamint anyasági ellátások keretébe tartozott.
A TGYÁS megállapításához két alapvető feltételnek kellett együttesen teljesülnie:
- A szülő nőnek a szülést közvetlenül megelőző két éven belül legalább 180 napos előzetes biztosítási idővel kellett rendelkeznie. Az előzetes biztosítási időt a szülés napjához kellett viszonyítani. Ez a 180 napos előzetes biztosítási idő önmagában nem volt elegendő a TGYÁS megállapításához; a szülés dátumának ismerete nélkül az ellátás nem volt elbírálható és kifizethető.
- A TGYÁS a szülési szabadság időtartamára járt. A Munka Törvénykönyve 138. §-a határozta meg a szülési szabadság 24 hetes időtartamát, amelyet a szülés várható idejét megelőző naptól 4 hétre lehetett igénybe venni. A szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehetett, még speciális esetekben sem.
A szülési szabadság kezdő napja a terhesállományba vétel napja volt, amennyiben az illetékes orvos ezt igazolta. Ha a biztosított nő nem nyújtott be terhesállományba vételről szóló orvosi igazolást a kifizetőhelyen, akkor a TGYÁS a szülés napjától, vagy a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelhető volt, a nő nyilatkozata szerint.
A terhességi gyermekágyi segély időtartama nem haladhatta meg a 168 napot, függetlenül attól, hogy a kismama a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól, vagy legkésőbb a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságát. Ha a szülés a várható időpontot megelőző 28. nap előtt következett be, a TGYÁS a szülés napjától járt.
A TGYÁS nem járt annak az időszakra, amelyre a szülő nő teljes keresetét megkapta. Szintén nem járt abban az esetben, ha az igénylő bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végzett, személyesen folytatott hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet, vagy gyermekgondozási segélyben (GYES) részesült.
A TGYÁS összege a napi átlagkereset 70%-a volt. Amennyiben a szülő nő gyermekgondozási segélyben részesült az előző gyermeke után és újból szült, először a biztosítási jogviszonyának fennállását kellett vizsgálni. Ha a biztosítása fennállt, jogosult volt a TGYÁS-ra, és maga dönthette el, hogy a szülés napjától, vagy legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól kéri az ellátás megállapítását. A számfejtésig már kifizetett gyermekgondozási segély összegét be kellett számítani a TGYÁS összegébe, mivel a GYES és a TGYÁS egyidejűleg nem volt folyósítható.
A terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultság megállapításához szükséges előzetes biztosítási időre vonatkozó adatok beszerzésére ugyanazok a szabályok vonatkoztak, mint a táppénzzel kapcsolatos biztosítási idő igazolására. A terhesállományba vétel igazolása az "Orvosi igazolás a terhesállományba vételről" elnevezésű dokumentummal történt. A szülés várható időpontját a "Terhesgondozási könyv" bemutatásával kellett igazolni. A szülést a születési anyakönyvi kivonattal, vagy a kórházi "igazolvány" benyújtásával lehetett igazolni.
A terhességi gyermekágyi segély visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra volt igényelhető, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. napig lehetett visszamenőleg megállapítani.
A TGYÁS összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítani, ha a biztosítottnak az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári évben legalább 180 naptári napi jövedelme volt. Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőzően nem volt meg a 180 napi jövedelem, akkor a TGYÁS napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része volt.
A terhességi gyermekágyi segély mértéke a jövedelem napi átlagának 70%-a volt. A TGYÁS-ból a jogszabály szerint számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A TGYÁS után egészségbiztosítási és nyugdíj-járulékot nem kellett fizetni.
A Csecsemőgondozási Díj (CSED)
A terhességi gyermekágyi segély 2015. január 1-je óta megszűnt, és helyét a csecsemőgondozási díj (CSED) vette át. A CSED alapvetően ugyanazt a juttatást jelenti, mint a korábbi TGYÁS, és a szülési szabadság 168 napja alatt jár az anyáknak.
A CSED tipikusan az anyák juttatása, de az apa is igényelheti abban az esetben, ha az anya elhalálozik, vagy ha egészségügyi okokból nem élhet a családdal. A CSED összege után alapesetben 15% személyi jövedelemadót vonnak le. Azonban 2023-tól a 30 év alatti anyák szja-mentessége a CSED juttatására is érvényesíthető, így ők akár a bruttó jövedelmük 100%-át is hazavihetik a szülési szabadság alatt, ha megfelelnek a CSED igénylés feltételeinek.
A gyermekgondozási díj (GYED) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A CSED megszűnését követően, a gyermek második életévének betöltéséig a gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető. A GYED is egy TB-jogviszonyhoz kötött juttatás, de ezt már nem csak az anya igényelheti; az apa, a nagyszülő, illetve nevelőszülők is jogosultak rá.
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) egy szociális alapú juttatás, amely TB-jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár, ugyanakkora összegben. A GYES összege 2008 óta változatlanul az öregségi nyugdíjminimumon alapszik, amely után nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Hol és hogyan kell igényelni a támogatásokat?
A terhességi gyermekágyi segély (illetve ma már a CSED) iránti kérelmet a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani. Egyéni vállalkozók a székhelyük, telephelyük szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél nyújthatják be írásban a kérelmüket a megfelelő nyomtatványon.
Ha a kismama a szülést megelőző 2 éven belül más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”, az ellátás alapját képező jövedelmet pedig a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni. Több munkáltató esetén ahhoz a munkaadóhoz kell benyújtani az igényt, ahol a kismama a magasabb óraszámban dolgozott.
A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) TGYÁS/CSED kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell. A rehabilitációban töltött idő is hozzáadható a biztosításban töltött időhöz, és ha így együtt megvan a szükséges időtartam, akkor jogosultá válhat a kismama az ellátásra.
Örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást kell csatolni a kérelemhez. A gyermeket örökbe fogadó nő részére az ellátás attól a naptól kezdhető folyósítani, amelytől az illetékes gyámhatóság igazolta az örökbefogadást.
tags: #terhessegi #gyermekagyi #segely #mikortol #jar