A csecsemők bőre rendkívül érzékeny és számos tényező befolyásolhatja állapotát. A ragacsos, irritált vagy száraz bőr gyakori probléma, amelynek hátterében különböző okok állhatnak. Fontos megérteni ezeket az okokat, hogy megfelelő ápolást biztosíthassunk a babák bőrének.
A bababőr anatómiája és érzékenysége
A babák bőre vékonyabb, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötőszövet kapcsolata lazább, következésképp a bőr sokkal sérülékenyebb, mint a felnőtteké. A verejtékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki teljesen. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Ezért a kicsik könnyebben fáznak, amit márványos kék szín jelez a bőrükön. Ráadásul a fertőzésekre is fogékonyabbak, mert a faggyúmirigyeik ugyancsak éretlenek, így még nem alakult ki a bőr felszínén az a jótékony baktériumflóra, amit akár „védőrétegnek” is nevezhetünk.
A bőr felülete a testsúlyhoz viszonyítva nagyon nagy, és a babák bőrének pH-értéke három hónapos korukig magasabb, mint a felnőtteké. A babák bőre még igyekszik hozzászokni a méhen kívüli élethez, ezért érzékenyebb például a napfényre és a durva textíliák okozta kidörzsölődésre. Általában sokat izzadnak, mivel a testhőmérsékletük folyamatosan változik - az izzadság pedig irritálhatja a bőrüket.
Gyakori bőrproblémák csecsemőkorban
A legtöbbször előforduló panaszok közé tartozik a bőrszárazság mellett a melegkiütés, a pelenkadermatitisz, a bőrhámlás, a fehér-sárga kiütések megjelenése, a koszmó, a köldök és a köldökcsont körüli gyulladás vagy gomba, valamint az ekcéma.
Magzatmáz (Vernix caseosa)
Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz, amitől a gyermek furcsa „összekencélt” benyomást kelt. Ez levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Felvetődött, hogy a máz hivatott elejét venni annak, hogy a magzat bőre felázzon a magzatvízben, de akkor meglepő, hogy miért csak az érett újszülötteknél, a kilencedik hónap utolsó heteire alakul ki. A magzatmáz védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.
Fehér vagy sárga fejű kiütések
A pici fehér vagy sárga fejű kiütések, az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán. Azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és körülbelül 2-3 hónapos korra elmúlnak.
Melegkiütés
A melegkiütés - ahogyan a neve is elárulja - párás és meleg környezet vagy láz hatására jelentkezik, néhány milliméteres kis hólyagok formájában, amit hintőporral és szellős ruházattal lehet megoldani amellett, hogy odafigyelünk a környezet hőmérsékletére és páratartalmára is.
Bőrhámlás
A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
Köldökgyulladás
A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Fontos, hogy a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje.
Koszmó
A koszmó lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyú termelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik.
Pelenkadermatitisz (Pelenkakiütés)
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el.
Ekcéma (Atópiás dermatitis)
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. Az atópiás ekcéma lényege, hogy a bőr nem tud kellő mennyiségű nedvességet és zsiradékot termelni (tehát víz- és lipidhiányban is szenved), amitől egyszerűen kiszárad, kipirosodik, kiütések és olyan repedések jelenhetnek meg rajta, amelyek akár a bőr mélyebb rétegeit is érinthetik. A babaekcémát kiváltó leggyakoribb allergének a nem megfelelő időben bevezetett táplálékok (a tehéntej, a tejtermékek vagy a tojás), az anyatejben lévő esetleges allergének, az allergénekben (pl. háziporatkában) gazdag környezet, a nem megfelelő - vegyi anyagokat is bejuttató - bőrápolás, valamint más irritáló anyagok jelenléte a környezetben, vagy éppen a babaszoba túl száraz levegője.
Bőrszárazság
A bőrszárazság egyre gyakoribb probléma, mely nemtől függetlenül minden korosztályt érint. Viszketéssel, berepedezéssel, érdes tapintással, továbbá hámlással, bőrhúzódással jár. Bőrünk épsége nagyon fontos, mivel ez az első védelmi vonal, mely a környezettől elválasztja szervezetünket. A bőr lipidrétegének csökkenése összefügg a bőr vízvesztésével, mely bőrszárazsághoz vezet. A száraz bőr könnyebben irritálódik, allergizálódik, tehát gyakrabban alakul ki rajta gyulladás, elhúzódó esetben ekcéma. Bőrszárazság esetén a bakteriális, gombás fertőzések is gyakoribbak, mert a száraz bőr gyakran mélyen berepedezik, melyen át a kórokozók könnyebben behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Csecsemő- és kisdedkorban a barrierréteg még igen vékony, ezért a bőr ilyenkor még sérülékenyebb. A csecsemőkorban megjelenő bőrszárazság hátterében a bőr barrierfunkciójának veleszületett károsodása állhat. Ilyen például a halbőrbetegség, más néven ichthyosis vagy az atopiás dermatitis.
Bőrproblémák megelőzése és kezelése
A babák bőrének ápolása kulcsfontosságú a bőrproblémák megelőzésében. A rendszeres fürdetés, krémezés és a bababőr gondos ápolása mellett is előfordulhat, hogy száraz foltok jelennek meg a kicsi bőrén, vagy egyéb bőrtünetek jelentkeznek. A bőrirritáció rendkívül gyakori a babáknál, és valószínűleg nem a mi hibánkból alakul ki.
Általános ápolási tippek
- Fürdetés: A fürdetés legyen rövid és a szükségesnél nem gyakoribb, valamint ügyeljünk arra, hogy a víz ne legyen túl meleg. A hagyományos szappan, vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjék.
- Szárítás: Gyengéden itassuk fel a nedvességet a baba bőréről, sohase dörzsöljük a bőrt.
- Hidratálás: Fürdés után, vagy akár naponta többször is használhatunk az ő érzékeny bőrükre való babaolajat, hidratálókrémet - a popsira külön krémmel, ami segít a pelenkakiütés megelőzésében. Fontos, hogy a babák bőre tiszta legyen, de nem mindenki ajánlja a mindennapos fürdetést, mivel az az érzékeny bőrt száríthatja.
- Öltözködés: Használjunk puha, légáteresztő anyagú (pamut vagy selyem) ruhákat, takarót és ágyneműt. Hidegben öltöztessük rétegesen a babát.
- Mosás: Használjunk enyhe, illatanyagoktól mentes folyékony mosószereket vagy mosódiót, és többször öblítsük a ruhákat tiszta vízzel.
- Fényvédelem: A babák bőre legalább 50-es faktorszámot igényel az UVA és UVB sugarak ellen, és eleinte érdemes inkább fizikai szűrőt tartalmazó készítményt választani. Télen védeni kell a csecsemő érzékeny arcbőrét a széltől és a hidegtől.
- Páratartalom: A száraz beltéri levegő (fűtés télen, légkondi nyáron) kiszívja a nedvességet a bőrből. Egy párásító készülék csodákat tehet a babaszoba levegőjének optimális páratartalma érdekében.
- Körömvágás: Mindig vágjuk rövidre a körmét, hogy kevésbé sértse fel vakarózáskor a bőrt.
Különleges esetek kezelése
- Koszmó: Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk.
- Pelenkadermatitisz: A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal körülbelül két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb.
- Ekcéma: Az ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. A viszketés csökkentésére antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben az egyszerű ápolási módszerek hatástalanok, esetleg bőrgyulladás, fertőzés, seb alakul ki a bőrön, egyéb kísérő tünetek jelentkeznek, foltokban alakulnak ki száraz, hámló bőrterületek, illetve ha a viszketés az alvást, iskolai és munkahelyi teljesítményt zavarja, akkor mindenképp ajánlott egy bőrgyógyász szakorvos felkeresése. Az ekcéma figyelmeztető tünet is lehet - allergiahajlamot jelezhet -, mindenképpen érdemes gyermekorvoshoz fordulni vele, és kivizsgáltatni, mi állhat a hátterében.