Miért kerül cukor a csecsemők étrendjébe és milyen kockázatokkal jár?

A csecsemők táplálása kulcsfontosságú a későbbi egészségük szempontjából, mégis sok szülő ad cukrozott ételeket és italokat gyermekének már egészen fiatal korban. Ez a gyakorlat súlyos egészségügyi következményekkel járhat, mint például az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, miért kerül cukor a babák étrendjébe, milyen veszélyeket rejt, és hogyan lehet elkerülni a túlzott cukorfogyasztást.

A cukorfogyasztási szokások Magyarországon

A legfrissebb hazai iparági kutatás eredményei szerint tízből négy szülő már 1 éves kora előtt rendszeresen ad cukrozott ételt vagy italt a gyermekének, 1 éves kor felett pedig szinte kivétel nélkül minden kisgyerek kap naponta cukros édességet. Ez a tendencia nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség már nemcsak a felnőttek, de a gyerekek körében is egyre gyakoribb. Minden tizedik, félévesnél fiatalabb baba potenciálisan túlsúlyos, 5 százalékuk pedig elhízott.

„1 éves kor felett szinte kivétel nélkül minden kisgyerek napi rendszerességgel kap cukrozott ételt és italt, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy 2 éves korára minden tizedik baba potenciálisan túlsúlyos. A helytelen táplálkozás okozta túlsúly és elhízás pedig a 2-es típusú diabétesz előszobája.” - tette hozzá Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

Grafikon: Cukorfogyasztás aránya a gyerekek körében életkor szerint

A cukorbetegség és az elhízás kapcsolata

Az elhízás korunk járványszerűen terjedő betegsége, mely az egész világon rohamosan terjed mind a felnőtt, mind a gyermek korosztályban. Az elhízás nemcsak esztétikailag nem kívánatos jelenség, hanem számos betegség előidézője is, mint például a magas vérnyomásé. A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik vezető oka az elhízás, amely ma már nem csak a felnőttek, de a gyermekek körében is egyre meghatározóbb jelenség: az 5 év alatti gyermekek 6 százaléka túlsúlyos világszerte.

Magyarországon közel 600 000 cukorbeteg él, és a betegek száma évről-évre átlagosan 5-10 százalékkal nő. Sereghajtók vagyunk az Európai Unióban is, Ciprus, Ausztria, Portugália és Horvátország után nálunk a legmagasabb a halálozások száma: évente több mint háromezren halnak meg itthon diabétesz miatt, ami azt jelenti, hogy mindennap 9 újabb ember veszti életét.

A cukorbetegség típusai

A betegségnek két típusát ismerjük:

  • 1-es típusú diabétesz: elsősorban genetikai tényezők miatt, gyermekkorban kialakuló autoimmun eredetű.
  • 2-es típusú diabétesz: főként egészségtelen életmód miatt kialakuló.

„Bár a betegségre való hajlam sok esetben öröklődik, a hajlamosító tényezők között fontos kiemelni a helytelen táplálkozást, a mozgásszegény életmódot és az ezek következtében kialakuló elhízást.”- hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

Infografika: A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának okai

A hozzáadott cukrok veszélyei a csecsemők étrendjében

Az emberi élet első két évében elképesztően intenzív növekedés, fejlődés megy végbe, melyhez kalóriákra és testsúlykilogrammokra vetítve hétszer annyi tápanyagra van szüksége a kicsinek, mint a felnőtteknek. Bár a magas hozzáadottcukor-tartalmú élelmiszerekben sok kalória van, ám mivel tápanyagtartalmuk alacsony, ezeket üres kalóriáknak nevezzük. A hozzáadott cukrokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztása kétéves kor alatt azért problémás, mert ebben az életszakaszban a gyerek még viszonylag kis mennyiségű ételt fogyaszt - és ebből a kis mennyiségből kell szervezetének kinyernie az intenzív növekedéshez szükséges tápanyagokat. A hozzáadott cukrot tartalmazó ételek ugyanakkor az egészséges és megfelelő fejlődést elősegítő tápanyagoktól veszik el a helyet a gyermekek apró kis gyomrában.

Az az étrend, melyet a gyerek kétéves koráig megszokik, hosszú távon alakítja az étkezési preferenciákat. Azok a gyerekek, akik kis korukban hozzászoktak a magas kalóriatartalmú, hozzáadott cukrot tartalmazó ételekhez, nehezebben vehetők rá a későbbiekben a rostban gazdag, egészségesebb táplálkozásra. A túlzott cukorpreferencia ráadásul komoly indikátora lehet a válogatósságnak is: az édes íz iránti sóvárgás ugyanis elnyomja a többi íz iránti kíváncsiságot és kóstolási kedvet.

Mi az a hozzáadott cukor?

Tudjuk, hogy a gyümölcsökben, zöldségekben, tejtermékekben, kenyérben is vannak természetes módon előforduló cukrok. Ezzel szemben a hozzáadott cukrok olyan cukrok, szirupok, melyeket a feldolgozás vagy az előkészítés során adnak az élelmiszerekhez. Az élelmiszercímkén a következőket érdemes figyelni:

  • barna cukor
  • kukoricaszirup
  • szőlőcukor
  • fruktóz
  • glükóz
  • magas fruktóztartalmú kukoricaszirup
  • méz
  • laktóz
  • malátaszirup
  • malátacukor
  • melasz
  • nyerscukor
  • szacharóz

Amit semmiképpen sem szabad a fentiek közé sorolni, azok a gyümölcsök, hiszen ezek nem tartalmaznak hozzáadott cukrokat - csakis természeteseket. Ezek ráadásul olyan jótékony tápanyagokkal társulnak, mint a vitaminok és rostok, amelyek elengedhetetlenek a szervezet számára.

Kép: Címkék a hozzáadott cukrokkal

Az egyszerű és összetett szénhidrátok különbsége

A cukor szénhidrát, és mint ilyen, fontos energiaforrás. Azonban megkülönböztetünk egyszerű szénhidrátokat (cukrok) és összetett szénhidrátokat (keményítő). Az egyszerű szénhidrátok közé tartoznak többek között a gyümölcscukrok (fruktóz, glükóz), a tejcukor (laktóz) és az étkezési cukor (szacharóz). Az első cukorrépából és cukornádból készül, és azon kívül, hogy jelentős energiaforrás, semmilyen fontos tápanyagot nem tartalmaz, viszont elősegíti a fogszuvasodást, a túlsúly kialakulását és hasmenést okozhat a babáknál. Ezek az egyszerű szénhidrátok rengeteg ételben előfordulnak direkt vagy rejtett formában: az édességek, sütemények, szörpök mellett a gabonapelyhekben, szószokban, gyümölcsjoghurtokban és még számos más élelmiszerben megtalálhatók. Lehetőleg ezektől kell óvni a babát.

A hozzátáplálás és az egészséges étkezési szokások kialakítása

A szülők felelőssége kulcsfontosságú az egészséges étkezési szokások kialakításában. „Az ízérzékelés is a hozzátáplálás időszakában fejlődik a legintenzívebben, ezért, ha nem elég körültekintők a szülők, a baba könnyen hozzászokhat a túl édes vagy túl sós ételekhez. Pedig a gyermekek számára a nyersanyagok természetes ízével és zöldfűszerek használatával is izgalmassá tehetünk egy-egy új fogást. Ha nem szoktatjuk őket túlédesített vagy túlsózott ételekhez, később is szívesebben fogadják majd az egészséges táplálkozásnak megfelelő élelmiszereket.” - hívta fel a figyelmet Erdélyi-Sipos Alíz.

Az első 1000 nap fontossága

A fogantatástól számított első 1000 nap életünk egyik legmeghatározóbb korszaka: megfelelő táplálással olyan későbbi, akár felnőttkorban kialakuló betegségeket előzhetünk meg, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás vagy a 2-es típusú cukorbetegség. A terhesség alatti megfelelő táplálkozás, az anyatejes táplálás, majd a baba megfelelő hozzátáplálása így tehát rendkívül fontos szerepet tölt be a diabétesz megelőzésében. A nemzetközi ajánlások szerint 6 hónapos koráig nem is kell semmi mást kapni az anyatejen kívül. Fél év után azonban elkezdődhet a fokozatos hozzátáplálás, ami során a baba megismerkedik új ízekkel és tápanyagokkal.

Infografika: Az első 1000 nap táplálkozási irányelvei

A cukormentes hozzátáplálás előnyei

Egy új táplálék bevezetésekor a legjobb, ha az sem sót, sem cukrot nem tartalmaz, hanem eredeti, természetes formájában jut hozzá a kicsi. Ez a módszer a felnőttkori táplálkozási szokásaira is jó hatással lesz, mert a gyermek nem lesz édesszájú és túlsózni sem fogja majd az ételeit. A legjobb megoldás tehát a cukor kérdésben, ha ellenőrzött formában kapja a baba. Az új ételek legyenek teljesen cukormentesek, az édes ízzel pedig elsősorban természetes ételeken keresztül találkozzanak a babák, tehát édes gyümölcsök vagy például méz formájában.

A hivatalos ajánlás szerint 2 éves kor előtt a kicsiknek semmi szükségük a hozzáadott cukrot tartalmazó fogásokra. A baba első életévében még általában nem nehéz megoldani, hogy ne fogyasszon édes ételeket: ha mi nem kínáljuk fel őket, gyermekünk nem fogja kérni, hiszen még nem ismeri őket. Természetesen nincsen semmi gond, ha egy családi összejövetelen a kicsi is belekóstol a születésnapi tortába, de teljesen felesleges azzal külön megkínálni.

1-2 éves kor közötti babáknál azonban előbb vagy utóbb eljön az a pont, amikor ez a trükk már nem feltétlenül működik. Éppen ezért két éves kortól (vagy amikortól gyermekünk már aktívan érdeklődik a nasik iránt) érdemes megfordítanunk a hozzáállásunkat a dologhoz, és határozottan nem „nagy ügyet” csinálnunk az édességekből! A cél tehát innentől kezdve az, hogy gyermekünk egy olyan egészséges viszonyt alakítson ki a cukros finomságokkal, amelynek alapvető pillére, hogy azokat nem címkézzük fel „rossz”, vagy egyéb jelzőkkel. Nem kell, hogy misztikum lengje körül, nem kell félnünk tőle, vagy bűntudatot éreznünk miatta.

HOZZÁTÁPLÁLÁS - MIT, MIKOR ÉS HOGYAN EGYEN A BABA?

A kenyér szerepe a baba étrendjében

Sok totyogó egyszerűen imádja a kenyeret, és hajlamos lenne azzal jóllakni, így kevesebb hely marad más, táplálóbb ételeknek. A búza (és más gluténtartalmú gabonafélék) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint globálisan kiemelt allergénként van nyilvántartva. A nagyon puha és a nagyon kemény, ropogós (pl. kétszersült jellegű) kenyerek is olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek növelhetik a fulladás kockázatát - különösen akkor, ha magas kockázatú egyéb összetevőket is tartalmaznak. A fulladásveszély csökkentése érdekében mindig a baba életkorának megfelelően készítsd elő és tálald a kenyeret.

Példa egy egészséges, babáknak is adható kenyérreceptre:

Avokádós pirítós babáknak

Hozzávalók:

  • 1 db érett avokádó
  • kis citromlé
  • teljes kiőrlésű kenyér pirítva

Elkészítése:

Az avokádót félbevágjuk, kikanalazzuk a belsejét, villával összenyomkodjuk, majd hozzáadjuk a citromlevet. Az elkészült avokádókrémet kenjük rá a pirított teljes kiőrlésű kenyérre.

Tudatos étkezési szokások kialakítása a családban

Az egészségünk a legfőbb kincsünk. Ha valamire, erre megéri költeni. Az első és legfontosabb lépés a cukormentesebb élet felé, ha tudatosan válogatjuk meg az otthoni alapanyagokat! Az elején szánjunk rá kicsit több időt, és figyelmesen olvassuk el az összetevők listáját a csomagolásokon! Fontosnak tartom kitérni a tejtermékekre, hiszen sok gyermek szívesen fogyasztja, sok szülő pedig örömmel kínálja őket nap, mint nap.

A szülői minta szerepe

Azt a fajta tudatosságot, hogy a gyermekednek mit adsz enni, tovább tudod vinni a saját étkezésedre is. Abban látom a megoldást, hogy érdekeltté kell tenni a szülőket az iránt, hogy a saját étkezésüket is egészségesebbre formálják. A következő vízválasztó az, amikor az anyuka visszamegy dolgozni, és már nincs ideje otthon sütni-főzni. Olyankor elkezd beszivárogni a mirelit pizza, a virsli, a készételek. Még ennek is helye van időnként. Van az a helyzet, amikor este 8-kor esel be, nem volt időd vásárolni, és az apa meg a gyerek óriási szemekkel néz rád.

De ha egy héttel előre megtervezed, akkor mindig lesz otthon az az alapanyag, amire szükséged van, akkor 20-30 perc alatt lehet egy normális vacsorát készíteni. Jó megoldás a nagyobb adagok főzése, és a maradék fagyasztása. Ha bolognai alapú húsos ragut csinálok, sok zöldséggel, abból több adagot le tudok fagyasztani.

Táblázat: Egészséges alapanyagok a családi étrendbe

Kategória Ajánlott élelmiszerek Kerülendő élelmiszerek (hozzáadott cukorral)
Zöldségek Brokkoli, sárgarépa, spenót, édesburgonya, cékla (10 hónapos kor után) Készételek, szószok magas cukortartalommal
Gyümölcsök Alma, banán, bogyós gyümölcsök, avokádó Cukrozott gyümölcsjoghurtok, gyümölcslevek hozzáadott cukorral
Gabonafélék Teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely, quinoa, barna rizs, vöröslencse tészta Cukrozott gabonapelyhek, fehér kenyér nagy mennyiségben
Hús és hal Sovány húsok (csirke, pulyka), halak Feldolgozott húsok (felvágottak)
Tejtermékek Natúr joghurt, sajt (későbbiekben) Édesített joghurtok, tejdesszertek

A változatosság fontossága

A szezonalitás, változatosság, és a mérték mindenképp beletartozik az egészséges táplálkozásba. Ma már sokkal könnyebb változatosan étkezni. Nálunk például a vöröslencséből készült tészta (kaphatók a Rossmannban, Dm-ben is) nagyon népszerű. Van köles, hajdinatészta, annyi féle lehetőség van. Érdemes összepaktálni a helyi hentessel. Olyan tudással rendelkeznek, hogy ránézésre megmondják, hogy az a hús milyen minőségű, és nem utolsó sorban ismerik a beszállítóikat. Zöldségekből, gyümölcsökből könnyebb is beszerezni vegyszermenteset, a hús már lehet, hogy körülményesebb.

Akár a cukrot, vagy sót is lehet mérsékelni azzal, ha zöldfűszereket használsz. Én például csokis sütibe szeretek mentát tenni: nagyon komoly ízfokozó. A gyerekek bevonása a főzésbe, kertészkedésbe is segíthet. Martin négyéves lett, és elhatároztuk, virágládákban mi is ültetni fogunk. Így tudni fogja, honnan jön a paradicsom és megtanulja gondozni.

tags: #miert #adnak #a #babaknak #cukros #kenyeret