Az anyatej jótékony hatása a központi idegrendszerre és a csecsemő egészségére

Az anyatej az egyik legértékesebb biológiai „csodaszer”, mely nemcsak a csecsemő, hanem az anya egészségét is hosszú távon befolyásolja. Dinamikus, élő szövet, amely minden szoptatással igazodik a baba aktuális igényeihez.

Az anyatej a legjobb táplálék, amit csak a baba kaphat a születése után, koraszülöttek esetében pedig az életben maradás esélyeit is növelheti.

Az anyatej összetétele

Az anyatej összetétele és adaptív képessége

Az anyatej összetétele és mennyisége alkalmazkodik a baba igényeihez. Az evolúció során az anyatej összetétele úgy változott, hogy minden szükséges tápanyagot tartalmazzon a csecsemő testi és szellemi képességeinek fejlődéséhez. Nincs gyenge, híg vagy túl erős anyatej.

Fehérjék, zsírok, amelyek az agy fejlődéséhez szükséges esszenciális zsírsavakat (pl. Omega-3) tartalmazzák, valamint rengeteg létfontosságú védőanyag, vitamin és ásványi anyag található benne.

Az anyatej éppen elegendő mennyiségű kalóriát, fehérjét és cukrot tartalmaz, így a babák egyszerre jutnak hozzá mindenhez, amire szükségük van a megfelelő fejlődéshez. A szoptatás elején hígabb, tejcukorban gazdagabb, második felében zsírdúsabb tejhez jut a csecsemő, így fél éves koráig más folyadékra vagy táplálékkiegészítésre nincs szüksége.

Az anyatej összetétele a gyermek igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik: a gyermek fél éves kora körül, a mászás, a "mindent megkóstolás" időszakában megnő az immunfehérjék koncentrációja, és egészen a szoptatás végéig igen magas marad. Az anyatej számos sejtet, az anya saját sejtjeit, de veszélytelen élőlényeket, például baktériumokat is tartalmaz.

Az anyatej termelését a gyermek étvágya szabályozza. Igény szerinti szoptatás mellett működik a kereslet-kínálat elve, vagyis ha kevés az anyatej mennyisége, még több szoptatással tudjuk serkenteni a termelődését, míg egy idő után pontosan annyi anyatej termelődik, amennyire a babánknak szüksége van. Mivel az anyatej könnyen emészthető a kicsi számára, a kizárólag anyatejjel táplált babák hamarabb megéhezhetnek, mint a tápszerrel táplált kicsik. Kivétel ez alól a nyári időszak, illetve a betegségek időszaka. Nagy melegben vagy láz esetén ugyanis szükség lehet kiegészítő folyadékpótlásra is.

A szoptatás élettani hatásai

Jótékony hatások a csecsemő egészségére

Az anyatej rendkívül sokoldalú „csodaszer”, amely számos pozitív hatással van a csecsemők egészségére, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. Az anyatejes táplálás immunerősítő, javítja az értelmi képességeket, a szoptatás pedig természetes fogszabályzó.

Immunrendszer és betegségek elleni védelem

  • Immunerősítés: Az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez a sejttípus szabályozza az egész immunválaszt, szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is. Az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket.
  • Védőbevonat: A szülés utáni 1-2 órában termelődő előtej „filmszerű” bevonatot képez a beleken, ami védi a tápcsatornát a fertőzések ellen, és elősegíti a gyermek immunrendszerének fejlődését is. Az anyatej segít az egészséges bélflóra kialakításában úgy, hogy vékony réteget képez a belek falán, így a vérkeringésbe kisebb eséllyel jutnak be a baktériumok és a vírusok.
  • Allergia és autoimmun betegségek megelőzése: Az anyatejes babák ellenállóbbak az allergiák és az autoimmun betegségek - például a Crohn-betegség, az egyes típusú cukorbetegség, asztma, ekcéma - ellen. Az anyatej jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését.
  • Fertőzések kockázatának csökkentése: Az anyatejet fogyasztó babák esetében csökken a felső légúti, a húgyúti, valamint a fülfertőzések kockázata. A szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és hasmenés.

Hosszú távú egészségügyi előnyök

  • Krónikus betegségek megelőzése: Az anyatejes táplálás életre szóló hatásai közé tartozik, hogy az anyatejet fogyasztó babák esetében a felnőttkori túlsúly és cukorbetegség kialakulásának esélye kisebb. Ritkábban híznak el serdülőkorban, és kevésbé hajlamosak a magas vérnyomásra, továbbá az érelmeszesedésre. Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőtt korban is kisebb a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata.
  • Rákellenes hatás: Az anyatejben lévő egyik vegyület úgy veszi fel a harcot a rákos sejtekkel, hogy az egészségeseket sértetlenül hagyja.

Koraszülöttek és az anyatej

Az anyatej és a koraszülött babák központi idegrendszere

A koraszülött babák fokozottan ki vannak téve az agy szerkezetének és az agysejtek között fennálló kapcsolatok megváltozásának, sérülésének és az ezt követő, hosszú távú neurokognitív károsodásnak is. Szakemberek úgy vélik, hogy a táplálási-táplálkozási tényezők is fontos szerepet játszhatnak a koraszülöttek agyának fejlődésében.

A koraszülöttekkel kapcsolatban végzett korábbi tanulmányok is a szoptatással összefüggésben javított idegrendszeri fejlődési eredményekről számoltak be. A gyermekek és serdülők körében végzett korábbi MRI-vizsgálatok azt mutatják, hogy a csecsemőkori anyatejes táplálás a tápszeres tápláláshoz képest megnövekedett fehér- és szürkeállomány-térfogattal, megnövekedett kéregvastagsággal és a fehérállomány mikroszerkezetének javulásával jár.

Egy tanulmány során információkat gyűjtöttek 47 koraszülött baba anyatej-expozíciójáról és agyi MRI felvételeiről, majd mindezeket volumetrikus (térfogati) analízis segítségével vizsgálták, különös tekintettel figyelték az anyatejes táplálás hatását a fehérállomány vízdiffúziós paramétereire, a szövettérfogatra és a szerkezeti összeköttetésre. Huszonhét koraszülött csecsemő kapott kizárólagosan anyatejet a fekvőbeteg-ellátásban töltött napok legalább 75%-ában. Ez a tanulmány további bizonyítékokkal szolgál az anyatej előnyeiről a koraszülött kisbabák esetében. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az anyatejnek van egy ún. neuroprotektív hatása, amely védelmet nyújt az agy számára.

A családbarát koraszülött ellátás egyik fő alappillére a szoptatás és anyatej elválasztás szakszerű támogatása. A NIDCAP egyénre szabott fejlesztési és gondozási programot jelent az újszülöttek számára. Ez a legátfogóbb, bizonyítékokon alapuló koraszülött és újszülöttek családjainak fejlődését támogató oktatási és ellátási modell. A NIDCAP-alapú gondozás a tudomány fejlődésével iramot tartva egy soha véget nem érő útkeresés. Ezen útkeresés során olyan stratégiákat és lehetőségeket tárnak fel, amelyek mindenkor a koraszülött csecsemőket érintő beavatkozások neuroprotektív hatásának megőrzését, fokozását vagy épp javításának legjobb módszereit keresik.

A koraszülést követően a fejés, szerencsésebb esetben a mellre tétel az egyik legszorosabb kapocs a baba és a mama között, amely a koraszülés okozta sokk közepette segít kapaszkodni a normalitás látszatába. Egy csepp is csoda és csodaszer, időre született, egészséges kisbabáknál is, de éretlen, beteg babák esetében különösen. Az édesanya számára a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon kisbabája egészséges fejlődéséhez.

A szoptatás és az anya egészsége

A szoptatás nemcsak a baba, hanem a mama egészségét is védi. A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő- és a petefészekdaganat ellen. Minél tovább szoptat az anyuka, annál erősebb ez a védő hatás. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett pluszkilók leadásában is, javítja az anyagcserét, és véd a csontritkulás ellen.

Emellett szoros érzelmi köteléket alakít ki az édesanya és gyermeke között, ami a mentális egészség egyik alapvető eleme. A szülés utáni első, közvetlen bőrkontaktus, ami segíti az anya és csecsemője közötti egymásra hangolódást, lényeges az anya és gyermeke közötti érzelmi kötődés kialakulásában. Az első hat hét, melyet nem véletlenül nevezünk gyermekágyas időszaknak, megtanítja az édesanyát a baba testbeszédének értelmezésére. A szoptatás megnyugtatja a csecsemőt, így az kevesebbet sír.

A szoptatás támogatása és jelentősége

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az UNICEF is kizárólag az anyatejes táplálást ajánlja a csecsemők 6 hónapos koráig, és a szoptatás folytatását akár két éves koron túl is az anyatejet kiegészítve a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékokkal. Hazánkban az anyukák 30-40 százaléka táplálja a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően hat hónapos koráig csak anyatejjel kisbabáját. Ez a ’90-es évekhez képest lényeges javulást mutat, de ha összehasonlítjuk például a kormányprogram révén támogatott Guatemala adataival, ahol az egyévesek 81, a kétévesek 47 százaléka szopik, akkor van még min javítanunk.

Fontos, hogy minden anya megkapja a támogatást, információt és empátiát, amire szüksége van. Ha kétségeink merülnek fel, ne adjuk fel, kérjük szoptatást támogató szakorvos, tanácsadó segítségét!

Az anyatejes táplálás világnapja alkalmából dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa hívta fel a figyelmet a szoptatás fontosságára. A szoptatás természetes, de nem mindig egyszerű. Az anyatejes táplálás során számtalan buktatóval találkozhatunk, a sok kéretlen tanács hallatán pedig könnyű elbizonytalanodni.

A tápszer szerepe

Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie. Vagyis a tápszert használó anyák sem elítélendők, e megoldásnak is megvan a helye a babák gondozásában.

„A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek - érvel Toldi Gergely. - Az anyatej összetétele olyan komplex, hogy teljes egészében még ma sem értjük minden alkotóeleme funkcióját. Így a tápszergyártó cégek soha nem fogják tudni egy az egyben lemásolni az anyatej összetételét.”

tags: #anyatej #jotekony #hatasa #a #kozponti #idegrendszerre