Fiú vagy lány? Népi hiedelmek és orvosi tények a magzat nemének meghatározásáról és a csípő fejlődéséről

A leendő szülők számára az egyik legizgalmasabb kérdés a terhesség során a baba neme. Vannak, akik szeretnék meglepetésként megtudni, mások minél előbb felkészülnének a kicsi érkezésére. Bár a modern orvostudomány számos módszert kínál a nem meghatározására, évszázadok óta tartják magukat népi hiedelmek és babonák is, amelyek "biztosan" megmondják, kisfiú vagy kislány érkezik-e a családba.

Népi hiedelmek és babonák a baba nemével kapcsolatban

Sok szülő vallja: mindegy a baba neme, a lényeg, hogy egészséges legyen. Ennek ellenére mindenki ismer legalább egy olyan babonát, népi hiedelmet, mellyel „biztosan” meg lehet mondani, hogy kisfiút vagy kislányt vár-e egy terhes anyuka.

Pocak alakja

Talán a legelterjedtebb módszer a baba nemének megállapítására a pocak alakjának vizsgálata. Eszerint, ha a pocak csúcsos, a kismamán hátulról nézve nem is látszik, hogy várandós - ugyanolyan karcsú, mint előtte -, kisfiú érkezése várható. Évszázadok óta tartja magát a hegyes pocak - gömbölyű pocak elképzelés, vagyis az, hogy a születendő baba nemére utal, hogy hova hízik az anyuka. A magyar néphagyományban is megtalálhatók azok a hiedelmek, amelyek az utód neme köré csoportosulnak. Dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató elmondása szerint: „Ha hegyes a has, akkor fiú, ha gömbölyű, akkor lány lesz.”

Étvágy és kívánósság

A hormonális változás eredményeképpen a kismamák ízlése megváltozhat, illetve a terhesség során erősebben kívánhatnak bizonyos ételeket. A népi hiedelem szerint, ha a várandós nő elsősorban férfiak által kedvelt táplálékokat kíván, fia születik. Ilyenek például a csípős ételek, a szalonna, vagy akár egy pohár bor. Közkeletű legenda, hogy abban az esetben, ha édes helyett inkább sós ropogtatni valót kívánsz, fiúra számíthatsz. Nagy Zsuzsa Anna tapasztalata szerint: „Az első három hónapban gyakorlatilag folyamatosan hánytam, állandóan rosszul voltam. És iszonyúan kívántam a csípős ételeket, pedig szinte sohasem eszem csípőset, mert nem szeretem. Akkor mondták is, hogy biztosan fiam lesz, és tényleg.”

Reggeli rosszullétek és közérzet

Sajnos a reggeli hányinger - legalábbis kezdetben - a terhesség természetes velejárója, amelynek hátterében a hormonrendszer változásai állnak. Amennyiben a rosszullétek csaknem teljesen elkerülik a kismamát, fiút hoz majd a világra. Azt mondják, ha gyakran érzi rosszul magát az anyuka, reggelente súlyos hányingere van, akkor lánya lesz. A közérzet szempontjából azt tartották, hogy a jó közérzet lányt, rossz pedig fiút jelez. Tudtad, hogy a súlyos reggeli rosszullétek kislány jövetelére adnak okot következtetni?

Egyéb jelek és megfigyelések

• Ha éjszaka a bal oldalon alszol, akkor fiút vársz, ha a jobb oldalra fordulsz gyakrabban, akkor lányt.
• A régi idők kismamáinak legendáriuma szerint, ha a kezed kiszárad a terhesség alatt, akkor fiú gyermeked lesz.
• A középkor is híres hiedelmeiről, babonáiról, számos megfigyelést végeztek az asszonyokon, hogy megállapítsák a születendő gyermek nemét. Fiút jósoltak például akkor, ha a nő jobb melle gyorsabban növekedett, és üde maradt az arca.
• Tátrai Zsuzsanna azt is elmondta, azt is hitték, ha gombostűt, szeget vagy csavart lát vagy talál meg véletlenül a leendő édesanya, akkor fia születik, ha varrótűt és anyacsavart, akkor lányt. Vagyis nemi jelleget tulajdonítottak a tárgyaknak is.
• Azt is tartották, hogy ha a fogantatáskor a nő eltátotta a száját, akkor fiút, ha elnevette magát, akkor lányt várhatnak a szülők.
• Szintén fiú érkezése várható a néphit szerint, ha nemcsak az ételeket, de a párját is gyakrabban megkívánja a terhesség során a kismama.
• Egy nagyon aranyos teszt: ha egy kisfiút érdekli a pocakod, akkor lány lesz, ha figyelmen kívül hagyja a hasad, akkor fiút hordasz a szíved alatt.

Összességében talán - óvatosan bár - de azt lehet leszűrni, hogy semmilyen jel nem mutat 100 százalékos biztonsággal a pocaklakó nemére. Ha több tünet is egyezik, már lehet valószínűsíteni, de az biztos, hogy a közhellyé vált csúcsos has-fiú párosítás önmagában nem állja meg a helyét.

Orvosi módszerek a magzat nemének meghatározására

Teljesen biztosan csak vérvizsgálattal, esetleg amniocentézissel vagy chorionboholy-vizsgálattal lehet kideríteni a magzat nemét. Az orvostudomány többféleképpen is meg tudja határozni a baba nemét.

Ultrahang vizsgálat

A leggyakrabban használt és legpraktikusabb az ultrahang vizsgálat, mely általában a huszadik terhességi hét környékén is elég jól látszik a nemi szerv. Már a terhesség 10. hetében kialakulnak az ízület alkotóelemei. Az ultrahang, amely a 28. héten már képes megmondani a baba nemét, ellenben igen. Ha szerencséd van, akkor a 12. héten a baba megmutatja magát, azonban amennyiben lustálkodni volt kedve, a 16. héten végzendő ultrahang már nagy valószínűséggel fényt derít a nagy kérdésre. Abban az esetben, ha esetleg a köldökzsinór árnyékot vet, a 20. héten végzett ultrahang garantáltan felfedi a titkot.

Genetikai tesztek

A kockázatmentes, anyai vérvétellel történő genetikai tesztek már a 9. héttől elérhetőek, ilyenkor kerül sor a kromoszómarendellenességek, például a Down-szindróma kiszűrésére is. Mivel ez a teszt kromoszómákat is szűr, a baba nemét is - mint mellékes információ - megtudhatjuk.

Otthoni előrejelző tesztek

Ezen kívül otthon végezhető tesztek is léteznek, de Magyarországon igen korlátozott számban vagy egyáltalán nem elérhetőek, ráadásul nem is sorolnánk őket a biztos módszerek közé. Az elmélet szerint, ha a baba méhlepénye a méh jobb oldalán található, akkor fiú lesz, ha pedig a bal oldalon, akkor lány. A Ramzi-hívők azt állítják, hogy ezzel a módszerrel már a 6. héttől megjósolható a baba neme.

A magzat fejlődése a terhesség alatt

A fogantatástól kezdve egészen a szülésig a baba folyamatosan növekszik és fejlődik. A kis jövevény különböző szakaszokon halad végig, blasztocitaként kezdi, majd embrióvá, utána magzattá érik. A peteérés során a petesejt 12-24 órán belül megtermékenyül, amennyiben egy szerencsés spermiummal találkozik. Ezután a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, majd belép a méhbe és befurakodik a méhnyálkahártyába.

• 3. hét: A sejtcsomó, a blasztocita már beágyazódott.
• 4. hét: A sejtgolyó hivatalosan is embrió lesz, általában itt marad el a menstruáció és legtöbben itt tudják meg, hogy várandósok. Ebben a szakaszban a baba még csak akkora, mint egy mákszem.
• 5. hét: A baba már egy ebihalra hasonlít és a szíve dobogni kezd.
• 9. hét: A baba anatómiailag fejlődik, még fülcimpája is van és nagyjából szőlőszem méretű.
• 10. hét: Nagy mérföldkő: ekkorra túlesett a legkritikusabb szakaszon és itt alakulnak ki az olyan apróbb részletek, mint például a köröm. A csípőízület kialakulásának jelei már 6. magzati héten észrevehetők, a 10. héten pedig egyértelműen láthatóak az ízület alkotóelemei. Ezek után csak formai és nagyságbeli változások mennek végbe a magzat megszületéséig.
• 11-12. hét: A 12. héten beindulnak a reflexei, ekkoriban akkora, mint egy lime.
• 14. hét: Már arcizmokat is használ, ezután pedig már annyira kifejlett, hogy az ultrahangos vizsgálatok is megmutatják a baba nemét.
• 17. hét: Megkeményednek a csontjai.
• 18. hét: Képes lesz arra, hogy behajlítsa a karját és lábát.
• 19-21. hét: A 21. héten a mozdulatait már te is egyértelműen érzed és elkezdődik az igazi szórakozás.
• Harmadik trimeszter: A baba már kifejlett és kizárólag a növekedésre fókuszál.
• 37. hét: A baba felkészül a születésre, a szervei is ekkorra érnek meg.

A csípő anatómiája és fejlődése

Testünk csontos központja a medence. A medence alkotó csontjai az alsó ágyéki csigolyák, a keresztcsont, a farokcsont és a két medencecsont. Csecsemőkori csípőszűrésnél a csípőízületet vizsgálják a szakemberek, ami egy ízületi fejből és egy vápából áll. Ebben az esetben az ízületi fej a combcsont felső része (a combfej), a vápa pedig a medencecsont kör alakú homorú bemélyedése. Fontos alkotóelem továbbá még az ízületi porc, az ízületi folyadék, az ízületi tok, és az ízületet stabilizáló szalag- és izomrendszer.

A csípőízület kialakulásának jelei már 6. magzati héten észrevehetők, a 10. héten pedig egyértelműen láthatóak az ízület alkotóelemei. Ezek után csak formai és nagyságbeli változások mennek végbe a magzat megszületéséig.

Csecsemőkori csípőficam és diszplázia

Csecsemőkorban nagyon fontos a csípőízület vizsgálata, hisz így tudunk tájékozódni, hogy a csontosodás rendben zajlik-e, illetve hogy nincs-e valamilyen rendellenesség. Magyarországon az újszülöttek 0,2-0,5%-ánál fordul elő különböző mértékű dysplasia, mely a lányoknál 4-6x gyakoribb. A csípődiszplázia a leggyakoribb mozgásszervet érintő fejlődési rendellenesség, gyakorisága hazánkban 1-2 százalék körül van, s főleg leány újszülötteknél fordul elő (náluk 5-10-szer gyakoribb, mint a fiúknál!).

Csípődiszpláziáról akkor beszélünk, amikor a medencecsont ízvápája - ebben foglal helyet a combcsont gömb alakú feje - a fejlődésben elmaradt, ezért túl lapos. Súlyosabb esetben a combcsont feje kicsúszhat, azaz „kificamodhat” a lapos vápából, ekkor csípőficamról beszélünk. A csípőízület rendellenes fejlődése, fejlődésbeli visszamaradása már az anyaméhben kialakul. Maga a ficam azonban általában a születés során vagy utána következik be, azaz ekkor távolodik el a csípőízület és a normálisan benne rögzülő combcsont feje egymástól.

A betegség pontos oka nem ismert. A veleszületett csípőficam családilag halmozottan észlelhető, örökletes tényezők, környezeti ártalmak egyaránt szerepet játszanak. Méhen belüli tényezők közül a méhen belüli téraránytalanság, farfekvés, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz játszhat szerepet.

A csípőízület diszplázia formái:

• Laza csípő: A combcsont feje a vápából kifele nyomható, de nem hagyja el a vápát. Mozgatásnál előfordul, hogy kattogást hallhatunk, de nagyon fontos, hogy ilyen esetben a combfej a vápában marad, nem kell megijednünk. Kezelésként ilyenkor egy egészséges babánál nem szoktunk mást javasolni, mint hogy tornáztassa a gyermeket, kerülve a nagy terpesztést. A laza csípőjű babáknál fontos, hogy a csípő kikörzést hagyjuk ki a tornából, mert nem akarjuk fokozni a már eleve is laza csípő távolítását. Előfordul, hogy laza csípőjű csecsemőknél a mozgásfejlődés a normálhoz képest elcsúszik. Ha a csípő csupán instabil, az rendszerint 2-3 hónap alatt - a fejlődésnek, érésnek köszönhetően - magától meggyógyul.
• Instabil, luxálható csípő: A combcsont feje a vápából hátrafelé vagy oldalra kinyomható, miközben zökkenést észlelünk. Ilyen esetben Pavlik-kengyel kezelés indikált gyógytornával. A kezelés időtartama 3-6 hónap a csecsemő életkorától függően.
• Luxatio coxae congenita (veleszületett csípőficam): Nyugalmi helyzetben a combcsont fej a vápán kívül helyezkedik el. Kezelése műtéti. A műtét után a gyermek gipszet kap 4-6 hétig. A gipszlevétel után fontos az intenzív gyógytorna.

Tünetek és diagnózis

Az egyik legegyszerűbben észlelhető elváltozás, hogy a combon, a lágyékhajlatban, a farpofákon, a térdhajlatban a redők hosszúsága, elhelyezkedése a két alsó végtagon nem egyforma. A csípő fejlődési rendellenességére utal, ha az egyik, vagy mindkét alsó végtag fokozottan kifordult helyzetben van. A csípőficam gyanúja merül fel:

• a hason fekvő csecsemőn feltűnő ráncaszimmetria van és a csípőket megtapintva, azokat aszimmetrikusnak találjuk, aszimmetrikus farpofák
• a csípők hajlított helyzetben végzett távolítása korlátozott, kevesebb, mint 60 fok
• terpesz pelenkázásra nem változik a csípő mozgáskorlátozottság
• az alsó végtag kifelé fordulása
• végtagrövidülés (a csípőficamos oldal rövidebb)
• az újszülött vagy csecsemő az érintett végtagot kevésbé mozgatja, aszimmetrikusan tartja

A már járni tudó kisgyermeknél a - legtöbbször kezdettől fennálló - sántítás, kacsázó járás, szinte biztos jele a csípő megbetegedésének!

A diagnózis felállítása fizikális vizsgálattal, speciális műfogások alkalmazásával történik. A csípő vizsgálatakor a csípő nehezebben hajlítható ki, súlyosabb esetben a combcsont feje vizsgálat során "kiugrik" az ízületi vápából. Fontos megemlíteni, hogy vannak olyan esetek, amikor a csecsemőkori csípőszűrés fizikális vizsgálatban jártas személyek (ortopéd szakorvos, háziorvos, gyógytornász) sem tudják biztosan kiszűrni a rendellenességet. Ezért fontos, hogy a fizikális vizsgálat mellett egy ultrahang vizsgálat is készüljön a gyermek csípőjéről, ahol negatív eredményt kapunk. Az ultrahangot radiológus végzi. Ez egy olyan képalkotó eljárás, amely fájdalommentes, megbízható és nincs kockázata. A combcsont feje csontosodása miatt 6-8 hónapos korig informatív.

Gyanújelek, mely esetén kifejezetten fontos az ultrahang elvégzése:

• intrauterin (méhen belüli) téraránytalanság
• farfekvés
• családi halmozódás
• koraszülés
• fizikális eltérés (valószínűségi jelek) esetén kötelező

Az ultrahang eredménye akkor jó, ha: jól fejlett a vápa és a combfej a helyén van.

Szűrővizsgálatok

Magyarországon jól szervezett szűrőprogram alakult ki a csecsemőkori csípőízületi diszplázia szűrésére. Magyarországon hivatalosan három szűrővizsgálat ajánlott a gyermekeknek:

1. Először az újszülött csecsemőt nézik meg 3-4 naposan még a hazaengedés előtt.
2. A következő vizsgálat 4-6 hetes korban ajánlott.
3. Harmadjára pedig 3 hónapos korban vizsgálják meg a csecsemőket.

Egy komplett csecsemőkori csípőszűrés fizikális és ultrahangos vizsgálatából tevődik össze, melyet ortopéd szakorvos végez. Ezekkel a vizsgálatokkal tájékozódhatunk, hogy:

• csípőízület ficamodott-e
• csípőízület porcos és csontos részeinek érettsége megfelelő-e

A fizikális vizsgálat során az ortopéd szakorvos átmozgatja a csípőt, megnézi, hogy:

• minden irányban „jól mozog-e” (teljes-e a csípő mozgástartománya)
• feszes-e a csípő
• laza-e a csípő
• van-e ízületi kontraktúra
• valamilyen egyéb rendellenesség tapasztalható-e

Kezelés

A csípőficam, csípődiszplázia kezelésének eredményei annál jobbak, minél korábban ismerik fel az elváltozást. Az időben felismert és kezelt csípőficam esetén, a teljes gyógyulás esélye mintegy 100 százalék. Ha azonban a kisbaba nem kapja meg időben a szükséges kezelést, később súlyos panaszai lesznek az ízület nem megfelelő terhelése, a csípőízületi porckopás miatt. Ebben az esetben már gyakran nem kerülhető el a műtét, mely sajnos nem is kecsegtet olyan jó eredményekkel, mint a csecsemőkorban alkalmazott Pavlik-kengyel terápia.

Kezelési módszerek:

• Kíméletes terpesztés és széles pelenkázás: A születéstől megkezdett kíméletes terpesztés óvatosan fokozható és így a babádnak sem okozol kellemetlenséget, ha megszokja. Minél nagyobb terpeszben hordozd akár a kezedben, akár hordozókendő segítségével. A kenguru nem megfelelő kisbabáknak, mivel abban lóg a lábuk. Az enyhe kötöttség esetén az orvos terpeszpelenkázást, sok terpesztést (napi 3x 10), hordozókendő használatát írhatja elő a következő kontrollvizsgálatig.
• Pavlik-kengyel: A kezelés alapja az évtizedek óta használatos Pavlik-kengyel felhelyezése, melyet már 3-4 hetes kortól alkalmazni lehet. Nagyon fontos, hogy a szülők fegyelmezetten és kitartóan használják a készüléket (mely tulajdonképpen egy bőrből készült szíj, állítható csatokkal)! A kengyelt minden pelenkázás után újból rá kell adni a gyermekre, nem szabad sajnálatból annak használatát hanyagolni, ugyanis a baba a "szíj" által létrehozott testtartáshoz, pozícióhoz szokik hozzá, az lesz számára a természetes, nem érzi kényelmetlennek, ezért nem szenved tőle! A kengyelt körülbelül 4-6-8 hónapig kell viselni, a diszplázia mértékétől, az állapot súlyosságától függően.

tags: #mibol #latni #ha #fiu #a #magzat