Sok szülőt teljesen elönt az aggodalom, ha azt észleli, hogy gyermeke homloka meleg, majd elkezdenek cikázni a fejében a kérdések. Amilyen gyakori tünet a láz, olyan sok tévhit övezi, ezért a szülők nincsenek könnyű helyzetben. A láz nem a betegség oka, hanem annak a tünete és a szervezet öngyógyító folyamatának része. A láz a testhőmérséklet időleges megemelkedése az agyi hőközpont utasítására. A lázas állapotot leggyakrabban valamilyen kórokozó vagy sérülés okozza, de nyugtalanság, a stressz hatására is megemelkedhet a testhőmérséklet. A láz segíti a szervezet öngyógyítási folyamatait. Az immunrendszer hatékonyabban reagál, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, a kórokozók viszont a melegebb környezetben lelassulhatnak, de el is pusztulhatnak.
A láz egyéb, nem fertőzéses eredetű állapotokban is előfordul (védőoltások után, fogzás), de csecsemő és kisgyermekkorban vírusos és bakteriális fertőzés okaként jelentkezik leggyakrabban. A láz gyakran vált ki testhőmérséklet-emelkedést.
A csecsemő testhőmérséklete nem azonos egy felnőtt emberével. A baba lázának csillapítását 38 fok fölött kell megkezdeni, ennél alacsonyabb testhőmérséklet náluk még nem minősül láznak. 37-38 fok között csak hőemelkedésről beszélünk, de ebben az esetben egyelőre csak akkor szükséges lázcsillapító használata, ha a babát nagyon viseli meg a megemelkedett testhőmérséklet. A 38 °C feletti hőmérséklet a LÁZ. A Sydney-i Gyermekkórház állítása szerint a csecsemő testhőmérsékletének 36,5 és 37,5 Celsius fok között kell lennie. Három hónaposnál fiatalabb csecsemőnél a 38,0 Celsius fok vagy annál magasabb hőmérsékletet, az idősebb kisgyermekeknél pedig a 38,5 Celsius fok vagy annál magasabb hőmérsékletet tekintik jelentősen magasnak.
A normál hőmérséklet változik attól függően, hogy testen belül vagy kívül mérik, ezért fontos tudni, hogy melyek a hőmérsékleti értékek attól függően, hogy milyen testrésznél méri. Fülhőmérővel a normál hőmérsékleti tartomány 35,8-38,0 Celsius fok. A normál orális hőmérsékletnek 35,5 és 37,8 Celsius fok között kell lennie. Normál hónalj hőmérsékletnek 34,7-37,3 Celsius fok alatt kell lennie. A végbélhőmérők esetében a normál tartomány 36,6-38,0 Celsius fok.
A lázmérés módszerei és eszközei
A kisbabák lázmérése nem egyszerű feladat: a beteg csecsemő izeg-mozog, sír, nehezen hagyja behelyezni a lázmérőt. Ha a picit melegnek, bágyadtabbnak érezzük, első lépés a lázmérés, hiszen a hőmérséklet ismeretében kell dönteni a lázcsillapító adagolásáról, ráadásul ez fontos információ a gyermekorvos számára is. Többféle lázmérő van forgalomban, amelyek használat, és leolvasás szempontjából is különböznek.
Számos módszer van a csecsemők hőmérsékletének megmérésére, például a nyelv alatt, a kar alatt, a fülben vagy a homlokon. Az Ön által választott módszer függhet attól, hogy milyen hőmérőt használ.
- Digitális hőmérő - Ezek gyorsan használhatók és nagyon pontosak. Az ilyen típusú hőmérőket általában a hónaljban történő mérésre használják.
- Fülhőmérő - Ez a fajta hőmérő a leggyorsabb módja a csecsemő hőmérsékletének a megmérésére, mert mindössze 1 másodperc múlva leolvasható. Azonban ez a fajta hőmérő drága, és gondosan kell követni az utasításokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy pontos leolvasást kap.
- Szalaghőmérő - Ezek nagyon egyszerű hőmérők, amelyeket egyszerűen a csecsemő homlokára kell helyezni.
- Higanyhőmérő - Ez a módszer nagyon régi, és már nem használják. Veszélyes lehet annak a ténynek köszönhetően, hogy a hőmérők apró üvegszilánkokra törhetnek, és mérgező higanyt szabadíthatnak fel. A legjobb, ha emiatt elkerüljük a higanyhőmérők használatát kisgyermekeknél.
Csecsemők, kisdedek esetén a lázmérés legbiztosabb módja a végbélben való hőmérőzés. Fektessük a gyermeket a hátára, és emeljük fel a lábát a sarkánál fogva. Kenjük be vékonyan a lázmérő végét popsikrémmel, és helyezzük be a lázmérőt a végbélnyílásba. Praktikus olyan digitális hőmérőt választani, amelynek vége hajlítható, ám ezeket sem szabad túl mélyre bedugni, csak a végét. Ezzel elkerülhetjük a sérüléseket. Fontos tudni, hogy végbélben mérve a lázat, mivel ott az úgynevezett maghőmérsékletet mérjük, fél Celsius-fokkal magasabb értéket kapunk, mint hónaljban mérve, ezért 0,5 fokot mindig le kell vonni belőle. Nagyobb gyermek lázát hónaljban is mérhetjük, óvodás kortól ez az általánosabb. Figyeljünk arra, hogy a lázmérő nehogy elcsússzon, illetve a gyermek hónalját összeszorítva tartsa.
Hőemelkedéstől is bágyadt, nyűgös, levert lehet a gyermek. Ha a csecsemő láza van, akkor rendszeresen ellenőrizni kell a hőmérsékletét és a rossz közérzetük szintjét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy rendben van, de fontos, hogy a csecsemője annyit pihenjen, amennyi lehetséges, hogy segítse a küzdelmét a lázat okozó fertőzés vagy vírus ellen.
A lázcsillapítás elvei és módszerei
Ne a lázat, a gyermeket kezelje! A lázcsillapítás célja tehát nem a gyógyítás, hanem a közérzetjavítás. A lázcsillapító hatás kb. 1,5 óra múlva kezdődik. Ha 2-3 óra múlva sem segített a beadott gyógyszer, akkor kivételesen beadható egy más hatóanyagú is. A lázcsillapítás megkezdése után szükséges felkeresni a gyermekorvost. Orvoshoz fordulás előtt az alábbiak szerint meg kell kezdeni a lázcsillapítást!
Gyógyszeres lázcsillapító rutinszerű adása jó közérzetű gyermek esetében nem indokolt, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése. Az azonos táblázatban lévő gyógyszereket nem lehet egymással kombinálni, mert azonos hatóanyag tartalmuk miatt alkalmazásuk túladagoláshoz vezethet! A különböző hatóanyag tartalmú gyógyszereket lehet kombinálni, ha az előző beadása után 1-1,5 órával nem csökkent a testhő, vagy a következő lehetséges beadás előtt szükséges ismét lázcsillapító adása. Fontos a betegtájékoztató megfelelő áttanulmányozása, hogy megfelelő adagban használjuk a lázcsillapítót. Soha ne adjon kisebb adagot (pl. betegtájékoztatóban olvasható adagolást. A gyermekeknél a paracetamol, az ibuprofen, az aminofenazon (és esetleg a diclofenac) tartalmú lázcsillapítók jönnek számításba. Kalmopyrint, Aszpirint nem lehet adni gyermekkorban! Egyszerre nem adható kétféle lázcsillapító és nagyon figyelni kell a túladagolásra, hiszen különböző nevű készítmények tartalmazhatnak ugyanazon hatóanyagot!
Paracetamol (pl. Panadol és Rubophen szirup és tabletta, Mexalen végbélkúp). Hatékony fájdalom- és lázcsillapító, de minimális a gyulladásgátló hatása és hatása viszonylag rövid ideig tart. Kis dózisban nem károsítja a gyomornyálkahártyát. Túladagolása májkárosodást okozhat. A paracetamolt artalmú gyógykészítmények növelhetik az asztma kialakulását gyermekeknél. Csak két hónapos korától kaphat a baba.
Ibuprofen (pl. Algoflex Baby, Nurofen, Brufen). Gyulladás és fájdalomcsillapító és tartós lázcsillapító hatással is bír.
Aminofenazon típusú gyógyszerek (Germicid-C, Antypyretikus kúp, Noraminophenazon kúp, Flamborin csepp, Algopyrin tabletta). Csak receptre kaphatók, a kúpokat hűtőben kell tárolni. Ennek a hatóanyagnak a legerősebb a hatása felsorolt szerek közül. Mellékhatásként ritkán agranulocytosist okozhat, ezért néhány országban nincsen fogalomban. 3 hónapos kor alatt csak ezek a típusú lázcsillapítók adhatók.
Diclofenac (Cataflam). Elsősorban gyulladás és fájdalomcsillapító hatása miatt alkalmazzuk.
A fizikális lázcsillapítás a hőelvonás fizikai jelenségén alapszik. A hőelvonásra épülő módszereknek két válfaja ismert. Magas láz esetén gyógyszeres lázcsillapítással együtt, az alábbi módon, csak nagyon kíméletesen alkalmazva hatásos lehet. Alkalmazása megkíméli a szervezetet a gyógyszerek sokszor fölöslegesen gyakori adásától is.
- Hűtőborogatás (priznic): egy lepedőt, vagy textilpelenkát langyos, állott vízzel átnedvesítünk, s azzal a beteg egész testét (nyaktól lefelé) becsavarjuk. A csak csuklóra, bokára helyezett borogatás hatástalan!! Amint a borogatás átmelegszik, cseréljük le! Ezt a műveletet 2-3 alkalommal érdemes elvégezni.
- Hűtőfürdő: Engedjünk a kádba fürdővizet, amelynek hőmérséklete megegyezik a lázas beteg testhőmérsékletével. Ültessük bele a gyermeket, a víz a mellkasáig érjen! Hideg víz hozzáadásával fokozatosan hűtsük le a fürdővizet minimum 31°C-ra, és a langyos vízzel locsolgassuk a gyermek egész testét. A gyermek csak addig üljön benne, ameddig nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban! Ha mégis úgy döntünk, hogy ezt a módszert alkalmazzuk, akkor nagyon kíméletesen, odafigyelve tegyük. Hűtőfürdő esetén ne hideg vízbe ültessük a gyermeket, hanem testhőmérsékletű (langyos) vízbe, azt hagyjuk fokozatosan lehűlni. A didergést el kell kerülni, mert az tovább növelheti a testhőmérsékletet. Csak akkor végezzük ezt a módszert, ha a gyermek jól viseli, nem fél tőle, semmiképp ne erőltessük.
Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni! Ismeretlen eredetű láznál ne adjon antibiotikumot orvosi tanács nélkül, mert ez a vírusos fertőzések ellen különben sem hatásos.
Folyadékbevitel lázas gyermekeknél
6 hónapos korig az anyatej a baba éhségét és szomjúságát is egyaránt csillapítja. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap. Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet. Biztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli.
A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme. A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.). A 4-7 éves kor közötti gyerekeknek naponta kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni, a kisiskolásoknak 7-10 éves kor között kb. 1000 ml-t. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.
Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének.
A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:
- 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
- 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
- Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a csecsemője láz jeleit mutatja, akkor meg kell mérni hőmérővel a hőmérsékletét. Ha gyermeke hat év alatti és magas lázú, azonnal keresse fel gyermekorvosát, vagy beszéljen egészségügyi szakemberrel! Idősebb kisbabáknál tartsa őket kényelmesen, ösztönözze őket, hogy sok folyadékot igyanak, hogy megakadályozzák a dehidratációt, és győződjön meg róla, hogy a szoba jól szellőztetett. Ismét csak, ha aggódik, keresse meg háziorvosát vagy egy egészségügyi szakembert. Mint mindig, vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy egészségügyi szakemberrel, ha aggódik.
A mérték önmagában nem mutatja a betegség súlyosságát. Komolyan kell venni.