Mesterséges Megtermékenyítés: Folyamatok, Típusok és Sikerek a Gyermekáldás Útján

A meddőség századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A gyermekáldás egy pár számára talán a legcsodálatosabb ajándék, ám van, akiknek ez nem adatik meg. Jó hír azonban, hogy a gyermek után vágyó párok majdnem 90%-ában a meddőség kezelése lehetséges - gyógyszer, sebészeti beavatkozás vagy asszisztált reprodukció, azaz mesterséges megtermékenyítés segítségével.

A modern orvostudomány eszközeivel ma már csaknem minden párnak lehet gyermeke. A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyermeket nemzeni. A mesterséges megtermékenyítés forradalmasította a meddőség kezelését, és minden évben több száz újszülött jön a világra, akik ennek köszönhetik életüket.

Mikor van szükség mesterséges megtermékenyítésre?

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. Ha egy házaspárnál minimum egy éves rendszeres házasélet során sem jön létre terhesség, célszerű szakemberhez fordulni. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. Előfordulhat például, hogy a nő szervezete antitesteket termel partnere spermája ellen.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (például kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan. Az orvosi kivizsgálások és a feltételeknek való megfelelés után szóba jöhet inszemináció vagy méhen kívüli megtermékenyítés (IVF), aminek több fajtája is létezik.

Az Asszisztált Reprodukciót Megelőző Vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Fontos, hogy már az első látogatás előtt megismerjék az ügyfeleket; ehhez nagyon hasznosak a kérdőívek, a korábbi vizsgálatok, illetve a már lefolytatott kezelések leletei és az azokról szóló jelentések.

Férfiak kivizsgálása

  • Legelőször azt szokták javasolni, hogy egy andrológus a férfit, illetve annak spermáját vizsgálja meg, ez ugyanis egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, mellyel kizárható a férfi meddősége.
  • Egészséges spermáról akkor beszélhetünk, ha 1 milliliter ejakulátumban minimum 20 millió spermium található.
  • Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek.
  • A spermavizsgálat alapvető, szükség esetén az andrológiai kezelés a női kivizsgálással párhuzamosan történik.

Nők kivizsgálása

  • A női kivizsgálás egy hosszabb és összetettebb folyamat.
  • Két dolgot kell tisztázni: hogy funkcionális, vagy anatómiai oka van-e a meddőségnek.
  • Az anatómiai okok között említjük például a veleszületett fejlődési rendellenességeket, és ide tartozik a petevezetékek elzáródása is, amely a leggyakoribb meddőségi ok. Ezek a problémák általában műtéttel, egynapos sebészeti beavatkozásokkal orvosolhatók.
  • Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat (FSH, LH, E2, prolaktin, tesztoszteron - a ciklus 2-5. napján), belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges.

A meddőség kivizsgálásához az általános egészségi állapot felmérése is hozzátartozik. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező. A kivizsgálás végén összesítik az eredményeket, ezek rendszerbe foglalva meghatározzák, hogy milyen asszisztált reprodukciós technikával hozható létre a legoptimálisabban a terhesség.

A meddőségi kivizsgálások lépéseit bemutató ábra

A Mesterséges Megtermékenyítés Eljárásai és Típusai

A mesterséges termékenyítési eljárások olyan orvosi beavatkozások, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé, hogy egy terhesség létrejöjjön. Az asszisztált reprodukciós technikák (ART) több típusa létezik, amelyek a meddőség okától és súlyosságától függően kerülnek alkalmazásra.

Ovuláció Indukció: Az első lépcső a gyermekáldás felé

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar, amikor a peteérés (az érett petesejt kilökődése a petefészekből) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása.

Amennyiben a női szervezet valamilyen hormonális okból nem képes petesejt termelésére, a petefészek működésének gyógyszeres serkentésére, stimulációjára van szükség. A petesejtek éretté válásával mesterségesen váltják ki a tüszőrepedést is - ez az ovuláció-indukció. Ezt követően a fogantatás természetes úton történik, vagyis a pár együttlétére van szükség hozzá. Ha a hímivarsejt megtermékenyíti a petét, az embrió beágyazódását további gyógyszeres kezeléssel, sárgatest hormonokkal segítik elő. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés a szó szoros értelmében, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert. Az ovuláció-indukció az állami intézményekben, nőgyógyászati szakrendelőkben, meddőségi ambulanciákon keresztül is elérhető.

Női peteérés folyamatát és az ovuláció indukciót szemléltető séma

Intrauterin Inszemináció (IUI): A méhen belüli mesterséges megtermékenyítés

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Ez a módszer tulajdonképpen a természetes teherbeesés optimalizálására szolgál, nem avatkozik be durván a természet folyamataiba.

Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható.

Az IUI eljárás menete:

  1. A kezelés napján a férfi spermamintát ad.
  2. A laboratórium a mintát feldolgozza: a természetes úton kinyert spermát sterilizálják, és speciális feldolgozáson megy keresztül. A spermamintából eltávolítják az ondófolyadékot és más anyagokat, az egészséges és jól mozgó spermiumok pedig tápfolyadékba kerülnek.
  3. A tüszőrepedés idején az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott, koncentrált mintát a méhüregbe. Ezáltal a spermiumok kikerülik a méhnyakban lévő méhnyaknyákot is, amely képes akár megállítani is a spermiumokat.

Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen. A jelenlegi minisztériumi protokoll 3-6 eljárást ír elő (életkortól függően), de általában a 3. vagy 4. eljárás sikeres.

Az intrauterin inszemináció (IUI) lépéseit ábrázoló rajz

In Vitro Fertilisation (IVF): A Lombikbébi-eljárás

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott. Olyan pároknak segít a lombikbébi program, akiknél nagy valószínűséggel nem jön létre a megtermékenyülés természetes úton, például ha a petevezetékek közül egyik sem átjárható, hiányzik vagy lezárt, illetve a spermiumok száma nagyon alacsony.

A lombikbébi-eljárás menete lépésről lépésre:

  1. Petefészek stimuláció:

    Első lépés a petefészek stimuláció. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel (multiplex-ovuláció). A magasabb sikeresség egyik fontos tényezője, hogy több petesejt álljon rendelkezésre a lombikbébi kezeléshez. A kezelőorvos mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze. A stimuláció során a gyógyszereket a kezelési protokoll szerint kell szedni. A stimuláció 5. - 7. napja körül kerül sor az első ultrahangvizsgálatra. A stimulációs gyógyszerek az eredménytől függően kerülnek beállításra.

    A petefészek stimuláció folyamatát bemutató grafikon
  2. Petesejt leszívás (punkció):

    Ha a tüszők elég nagyok, az orvos beütemezheti a petesejt leszívást, az ún. petesejt-punkciót. Erre általában a második ultrahangot követő 2.- 4. nap során kerül sor. A petesejt-leszívás egy hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, a hüvelyen keresztül. A beavatkozás során leszívják a petesejteket tartalmazó folyadékot a petefészkekben lévő tüszőkből. Altatásban vagy anélkül is végezhető (a páciens kérése szerint) és egy kisebb műtétnek felel meg, kb. negyedóráig tart. Alacsony kockázatú beavatkozásnak számít, szövődmények ritkán fordulnak elő. Az altatásból felébredve a páciens haza is mehet. A petesejt leszívás napján a hímivarsejteknek is rendelkezésre kell állniuk.

    IVF petesejt-kinyerés napja - előtte, alatta és utána

  3. Megtermékenyítés a laboratóriumban:

    A munka ezután a laboratóriumban folytatódik. A kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezik. A petesejteket megtermékenyítik, ami hasonlít a természetben is lejátszódó folyamathoz: speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat, vagy a petesejtre 200-300 ezer hímivarsejtet cseppentenek. A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek, amíg el nem érik a 16 vagy 32 sejtes állapotot.

    A petesejt és spermium találkozását szemléltető laboratóriumi környezet
  4. Embriótranszfer (beültetés):

    Következő lépés az embriótranszfer, vagyis az embrió visszaültetés. Az embrió ekkor már alkalmas a méhbe való beültetésre, ami nagyban hasonlít az inszeminációhoz. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon kerül sor. Az embriókat kevés tápfolyadékkal egy katéterbe szívják fel, majd a méh üregébe vezetve befecskendezik. Az embriótranszfer kb. 1-2 perces, minimális kellemetlenséggel járó eljárás, katéter segítségével történik, és fájdalommal nem jár, ezért altatás nélkül végzik. Az eredményesség érdekében soha nem egy embriót ültetnek vissza az orvosok, hanem többet, hogy legyen olyan embrió, amelyik megtapad a méhnyálkahártyában.

    Az embriótranszfer (ET) illusztrációja a méhbe
  5. Beágyazódás és terhességi teszt:

    A visszaültetés után a nő pár óra múlva általában távozhat. Három hétig feltétlen nyugalom, és ha lehetséges, otthoni pihenés javasolt, ez ugyanis a legkritikusabb időszak. A megtapadást hormontartalmú gyógyszerekkel is segítik. A kéthetes várakozás után vérvétel következik, hogy kiderüljön, sikeres volt-e a beágyazódás. Pontos eredményt a hCG-tesztek adnak, mivel ez a hormon kizárólag terhesség idején termelődik. 21 nappal az embriók visszaültetése után ultrahangvizsgálattal már látható a korai petezsák, mely jelzi a terhesség bekövetkeztét. A 6-7. héttől, ha ezt egyéb körülmény nem indokolja, a szokványos terhesgondozás elegendő a kismamának, a lombikbébicentrumok ugyanis szüléssel már nem foglalkoznak, csak az oda vezető úttal. Fontos tudni, hogy a program nem azonnali megoldást jelent, időre van szükség a sikerhez.

Speciális IVF technikák

Az IVF eljárások során számos kiegészítő technika is alkalmazható a sikerességi ráta növelése érdekében:

  • Intracitoplazmatikus Spermium Injekció (ICSI): Az ICSI az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor. Kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat, és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon rögzítik, majd a másik oldalról egy igen vékony tűvel juttatják a spermiumot a petesejt belsejébe. Az eljárás javasolt rossz minőségű spermiumok (nagyon alacsony spermiumszám, alacsony mozgó spermium arány, magas abnormális spermium arány, gyenge célirányos mozgás), súlyos endometriózis, magas FSH szint, kevés petesejt, 40 év feletti életkor, vagy több sikertelen IVF kezelés esetén.
  • ICSI eljárás mikroszkopikus képe
  • Fiziológiás ICSI (PICSI): A PICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható. Így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá, és megtörténik az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.
  • Mágnesesen Aktivált Sejtválogatás (MACS): A MACS (magnetic-activated cell sorting) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.
  • Asszisztált Hatching (AHA): Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését és könnyebb megtapadását. Ezt az AHA kezelést 35 éves kor felett, vagy két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák.
  • Az asszisztált hatching (AHA) lézeres megnyitását bemutató ábra
  • Fagyasztott Embrió Transzfer (FET): A fagyasztott embrió transzfer során a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le, és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.

Preimplantációs Genetikai Diagnózis (PGD)

A preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) a beágyazódás előtti embriók genetikai vizsgálatát jelenti, melynek célja, hogy a súlyos betegséget hordozó embriókat külön lehessen választani a (konkrét tulajdonságra nézve) egészséges embrióktól. A PGD az ún. prenatális (születés előtti) genetikai vizsgálatok legkorábbi formája. A petesejt sarki sejtjének eltávolítása (sarki test biopszia) is része lehet a folyamatnak.

Donációval történő mesterséges megtermékenyítés

Abban az esetben, ha a babát akaró párnak a férfi, vagy a nő oldaláról nincs lehetősége saját ivarsejt felhasználására, még mindig bízhatnak a spermium-, petesejt- vagy az embrióadományozásban.

Petesejt adományozás

Egyes esetekben előfordulhat, hogy a pár női tagja nem képes normál minőségű petesejteket előállítani, de egyébként a terhesség kihordására és szülésre alkalmas, és arra vágyik is. Ilyenkor van lehetőség arra, hogy a lombikkezelés során egy önzetlen adományozó által felajánlott petesejteket használjanak fel, a létrejött embriót pedig a meddő anya méhébe ültessék vissza. Így bár genetikailag nincs kapcsolat az anya és a gyermek között, ő hordja ki és ő szüli meg a gyermeket. A reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén csak az ajánlhat fel petesejtet, aki a befogadó nő közeli hozzátartozója, oldalági rokona, testvérének házastársa, házastársa közeli hozzátartozója (az egyenes ági rokon és a testvér kivételével), vagy házastársa testvérének házastársa. Ivarsejt adományozó csak 35. életévét be nem töltött személy lehet. A petesejt adományozás a Cseh Köztársaságban legális és anonim; egyes klinikák csak 18 és 34 év közötti egészséges fiatal nőket vesznek fel donor rendszerükbe, akiket IVF orvosok vizsgálnak meg az uniós iránymutatások szerint. Az embriótranszfer általában a donor petesejt-punkcióját követő 3-5 napon belül kerül elvégzésre.

Spermium adományozás

Erre akkor van szükség, ha a férfi hímivarsejtjei nem alkalmasak a megtermékenyítésre. A spermabankokból anonim módon lehet ismeretlen donortól spermához jutni. A donor bizonyos tulajdonságainak megismerésére van lehetőség, de másra nem. Adományozott hímivarsejtet a felhasználását megelőzően legalább 6 hónapig fagyasztva kell tárolni.

Embrió adományozás (Embrió-örökbefogadás)

Lehetséges az embrió-adományozás is. Amikor a petesejteket a lombikbébi eljárás során leszívják, majd megtermékenyítik, nem az összest ültetik be. A többi embriót általában lefagyasztják. Ha pedig sikeres volt a többi embrió beültetése, a házaspár (vagy élettársak) fel is ajánlhatják azt más nehéz sorsú pároknak. Az adományozás céljából felajánlott embrió legfeljebb 5 évig tárolható, de ez az időtartam egy alkalommal, további 5 évvel meghosszabbítható. A fel nem használt embrió a határidő letelte előtt nem semmisíthető meg, csak abban az esetben, ha az embrió károsodott. Az embrió sorsáról az embriót létrehozó házastársak (élettársak) közösen rendelkeznek.

Kockázatok és Mellékhatások

A mesterséges megtermékenyítés eljárásai, bár sok párnak hoznak gyermekáldást, járhatnak bizonyos kockázatokkal és mellékhatásokkal:

  • Többes terhesség kockázata: Mesterséges megtermékenyítés esetén számolni kell az iker, illetve általában véve a többes terhesség kockázatával. A nemzetközi irodalom szerint az esetek 25-35 százalékában lehetséges a többes terhesség. A többes terhességek természetesen még inkább igénybe veszik az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényelnek. Amennyiben az embriók (vagy egyes embriók) esetében fennáll az életképtelenség, vagy egyéb betegség, lehetőség van az embriók számának korlátozására.
  • A többes terhesség kockázatát bemutató infografika
  • Vetélés és méhen kívüli terhesség: A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.
  • Petefészek-túlstimulálási szindróma (OHSS): Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.
  • Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni. Magának az eljárásnak is van kockázata genetikai szempontból, azonban a szakirodalom jelenlegi állása nem tudja pontosan megállapítani, hogy ez mekkora, így kizárni sem lehet őket.
  • Stressz: Míg a természetes úton bekövetkezett fogantatást és gyermekvárást a nők többsége természetes folyamatnak érzékeli, addig erre a lombikbébi eljáráson átesett nőknek a kivizsgálások, gyógyszeres kezelések, műtétek és egyéb beavatkozások miatt lehetőségük sincs.

Sikerráták és az azokat befolyásoló tényezők

A mesterséges megtermékenyítés ára, feltételei és folyamata mellett a leggyakoribb kérdések közé tartozik az is, hogy mekkora a sikeres kezelés esélye. Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként, sőt még klinikánként és orvosonként is eltérőek. Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy a természetes úton való teherbeesés esélye 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

  • Inszemináció (IUI) sikeressége: Világszerte 15-17 százalékos.
  • Lombikbébi program (IVF) sikeressége: A Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya). Magyarországon a hivatalos adatok alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%. Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél.

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

  • Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
  • Petesejt, spermium és embrió minősége: Ezek alapvető fontosságúak a sikeres megtermékenyítés és beágyazódás szempontjából.
  • Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
  • Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
  • Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
  • Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességi rátáit bemutató korcsoportonkénti grafikon

IVF petesejt-kinyerés napja - előtte, alatta és utána

A Mesterséges Megtermékenyítés Finanszírozása és Elérhetősége Magyarországon

Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés 45 éves korig teljesen ingyenesen elérhető a nőknek. A társadalombiztosító egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik. Öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett. Sikertelen beültetés esetén a társadalombiztosítás a finanszírozást 90 naponta teszi lehetővé. Amennyiben a páciens saját költségén kívánja elvégeztetni az eljárást, ilyen megkötés nincs.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.

A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre - csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé. Sokan a hazai állami intézetek futószalagszerű, személytelenebb működése, az egészségügyre általában jellemző helyzet miatt döntenek külföldi kezelés mellett, illetve a jogszabályok is valamivel liberálisabbak külföldön. Ugyanakkor, egyes szakértők szerint nagy eredményességi különbségek a beavatkozást végző intézetek között nincsenek, s a kollégák ugyanolyan eredménnyel dolgoznak, mint Európa bármely más országának orvosai.

Asszisztált Reprodukciós Eljárások Finanszírozása Magyarországon
Eljárás TB által finanszírozott alkalmak száma Korhatár (nő részére) Gyógyszerek Kezelések helyszíne (2022 óta)
Inszemináció 6 alkalom/gyermek 45. életév betöltése előtt megkezdett kezelés Ingyenesen hozzáférhetőek Állami meddőségi klinikák (kivizsgálás magánintézményben is lehetséges)
Lombikbébi-eljárás (IVF) 5 alkalom/gyermek (1 gyermek születése után további 4)

tags: #mesterseges #megtermekenyites #rajz