A mesterséges megtermékenyítés helyzete és fejlődése Magyarországon

A meddőség a 21. század népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyereke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások (asszisztált reprodukció) forradalmasították a férfiak súlyos nemzőképességi zavara miatt jelentkező meddőség kezelését. Manapság a házaspárnak még a nagyon gyenge spermaparaméterek esetén sem kell lemondani a genetikai utódról. Három eljárást alkalmaznak: az intrauterin inszeminációt (IUI), az in vitro fertilizációt (IVF) és az intracitoplazmatikus spermium injekciót (ICSI).

Mi a mesterséges megtermékenyítés?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

A mesterséges megtermékenyítés feltételei, alapvető tudnivalók:

• Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség.
• A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél.
• A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.
• Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.
• A társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket.

A leggyakoribb eljárások

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar, amikor az ovuláció (peteérés) rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható.

A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen. Az inszemináció végezhető a férj ondójával (homológ), illetve ennek hiányában idegen ondóval (heterológ).

Ötmilliós hímivarsejtszám alatt eleve nem kezdenek bele az inszeminációba, öt- és húszmillió közötti spermaszámnál viszont már segíthet ez az eljárás. A normálisnak tekintett spermaszám húszmillió körül van, ez alatt beszélünk alacsony hímivarsejtszámról.

In vitro fertilizáció (IVF) - Lombikbébi-eljárás

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Az IVF során a mesterséges megtermékenyítés menete a következő:

• Petefészek stimuláció: Hormontartalmú készítményekkel több petesejtet termel a petefészek.
• Petesejt-leszívás: Hüvelyi ultrahang-fejhez erősített tűvel történik, altatásban vagy anélkül.
• Laboratóriumi megtermékenyítés: A petesejteket és spermiumokat speciális tápoldatban helyezik egymás közelébe.
• Embrió fejlődése: A megtermékenyült petesejtek 2-5 napig tápoldatban fejlődnek.
• Embriótranszfer: Az embriókat egy katéter segítségével ültetik vissza a méh üregébe. Több embriót ültetnek vissza az eredményesség növelése érdekében.

ICSI (Intracitoplazmatikus spermium injekció)

Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Ez utóbbi egyre gyakrabban válik világszerte a kezelés fő stratégiájává.

PICSI (Fiziológiás ICSI)

A fiziológiás ICSI eljárás az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van, az a kémiai anyag, amely a petesejt burkán is megtalálható, így az életképes spermiumok kötődni képesek hozzá. Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez.

MACS (Mágnesesen aktivált sejtválogatás)

A MACS (magnetic-activated cell sorting) a spermiumválogatás fejlett módszere, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat. A MACS-módszer a sérült spermiumokat mágnesesen megjelöli, és a mágneses mezőnek köszönhetően rögzíti is őket. A megmaradt egészséges spermiumok, amelyek átjutnak a módszerrel, használhatók inszemináció, IVF, ICSI eljárás során is.

Asszisztált hatching (AHA)

Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák az AHA kezelést. Az embriót körülvevő burok, a zona pellucida eredetileg fontos szerepet játszik a petesejt megtermékenyülésében, ugyanis a petesejtet körülvevő sok spermium közül csak egyetlen áthatolását engedi. Ezen kívül védi a petesejteket mind mechanikai, mind immunológiai behatásoktól, miközben azok a petevezetőben vándorolnak. Viszont az embrióknak ki kell tudniuk kelni ebből a burokból, hogy megtapadjanak a méh nyálkahártyáján. A folyamat neve hatching, általában a megtermékenyítést követő ötödik napon történik meg. Ahogyan az embrió növekszik, szétfeszíti ezt a burkot. Ha nem képes rá és nem tud kibújni, akkor megtapadni sem képes, így elpusztul.

FET (Fagyasztott embrió transzfer)

A fagyasztott embrió transzfer során a korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe. Az embriókat általában 5-6 napos állapotban fagyasztják le és így (-196 fokon) károsodás nélkül lehet őket tárolni, jelenlegi ismereteink szerint gyakorlatilag korlátlan ideig. A fagyasztás szóba jöhet akkor, ha a pár később is szeretne még gyermeket, vagy a termékenységet valamilyen küszöbönálló kezelés, betegség fenyegeti.

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

A meddőség okai között szerepelnek például a hormonális eltérések, a spermiumokkal kapcsolatos problémák vagy a petevezeték nem megfelelő átjárhatósága - ezeket az okokat először mind ki kell zárni, mielőtt mesterséges megtermékenyítéssel próbálkoznának egy párnál. Ha sikerült beazonosítani az említett problémák valamelyikét, akkor ezeket az okokat kezdik el célzottan kezelni. Elsőként tehát nem a mesterséges ondóbevitel vagy a lombikbébi program jön szóba, hanem a női hormonpótló kezelések, a spermiumok számának növelése férfiaknál, vagy a petevezetékek átjárhatatlanságának megszüntetése.

Ha az első spermavizsgálat során azoospermia (nincs hímivarsejt az ejaculátumban) igazolódik, a spermavizsgálatot még egyszer meg kell ismételni. Ezután javasolt általános laborvizsgálaton (vérkép, vesefunkció, májfunkció, ionok, rutin vizelet) kívül, úgynevezett férfi hormon-profil vizsgálat. A férfiak hormonális vizsgálata - (Tesztoszteron, szabad-Tesztoszteron, FSH, LH, prolactin, ösztradiol, TSH) is végezni. Kötelező vizsgálatként tartjuk számon a nemi szervek ultrahangos vizsgálatát és a genetikai háttér elemzésére irányzott citogenetikai vizsgálatot (kromoszóma vizsgálat).

Kockázatok, mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

A mesterséges megtermékenyítés Magyarországon: államosítás és ingyenesség

Június 30-án hivatalosan is befejezte reprodukciós tevékenységét az a két magánklinika is, amelyek eddig még papíron működhettek, így júliustól már csak állami intézményben végeznek beültetést Magyarországon. Ezzel lezárult a meddőségi szektor államosítása, a kormány átvette azokat a klinikákat, amelyeket át akart.

Szinte napra pontosan egy éve jelent meg az a törvény, amely szerint 2022. július 1-jétől csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon. Ezzel megszűnik az erre vonatkozó engedélye annak a két utolsó magánklinikának is, amely eddig még működött, a Versys Clinics és a Reprosys Kft. tehát mostantól nem végezhet reprodukciós tevékenységet itthon.

A meddőségi centrumok nagy léptékű államosítása 2019 karácsonya előtt kezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. A folyamat részeként tavaly ősszel került állami kézbe a Róbert Károly Magánkórház meddőségi részlege, de az átalakításhoz kapcsolódik az is, hogy 2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium.

A törvény indoklása szerint „Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek”, tehát a kormány több babát szeretne látni, ezért segíteni akar annak a körülbelül 150-200 ezer párnak, akik meddőségi problémákkal küzdenek. Emellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal is indokolta az államosítást, hogy hatékonyabb, ha állami kézbe veszik a reprodukciós eljárásokat, mert ezeknek jelentős a finanszírozási vonzata, ráadásul azt látták, hogy vannak visszaélések. Hogy pontosan milyen visszaélésekre gondolt, az máig nem derült ki, de Kaáli Nagy Géza, a Kaáli Intézetek korábbi tulajdonosa szerint az államosítás előtt fillérre pontosan kiszámolták, mennyi egy lombikbébi-kezelés önköltségi ára.

A meddőségi központok irányítása

A meddőségi központok irányítására 2022 márciusában jött létre a Humánreprodukciós Igazgatóság az Országos Kórházi Főigazgatóság részeként. A lombikszektor átalakításának élére Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus, meddőségi specialista, Novák Katalin köztársasági elnök sógornője került. Az ő feladata az ágazati-szakmai koncepció kialakítása, a finanszírozás megszervezése, az ellenőrzés és az adatszolgáltatás is.

A HRI 2022-es megalakulását követően első lépésként felmérte az ellátórendszer működését, finanszírozási és jogi környezetét, majd a nemzetközi ajánlásokat követve és a szakmával egyeztetve, kidolgozta szakmai koncepcióit a meddőségi ellátórendszer fejlesztésére vonatkozóan.

Jelenleg tizenkét meddőségi központ működik Magyarországon, ezek közül öt vidéken (Debrecenben, Pécsen, Kaposváron, Szegeden és Tapolcán), a többi pedig Budapesten. A fővárosiak közül a legrégebbi és információink szerint a legleterheltebb is a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centruma, itt évente körülbelül 1500 beavatkozást végeznek. Bár az állami meddőségi centrumoknak egy 2008-as kormányrendelet alapján kötelezően meg kellene jelentetnie a mesterséges megtermékenyítéshez kapcsolódó adatokat, a legutolsó ilyen elérhető jelentés 2012-es.

Ingyenes a lombikbébiprogram

Igen, az állami intézetekben a meddőségi kezeléshez és a hozzátartozó gyógyszerekhez is ingyenesen hozzáférhetnek a meddő párok. Az állam eddig is kétféle megtermékenyítési eljárást támogatott: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt (inszemináció), valamint a lombikbébi-eljárást, azaz a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárását. Az inszeminációból hat, a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a NEAK, azaz a társadalombiztosító.

Az öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, igaz, lényegesen kevesebbet, mint a magánszektorban kellett. A magánklinikákon az első konzultációtól a mesterséges megtermékenyítésig egymilliótól akár kétmillió forintig terjedő összeget is elkölthetett a pár. Igaz, ezért több olyan szolgáltatást is kapott, ami az állami rendszerben nem automatikus: ilyen például az is, hogy a konzultációk során az orvossal és az embriológussal is beszélhet.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.

Várólisták

Most úgy tűnik, nincsenek vagy nem látszanak. Több, lombikbébiprogram előtt álló nő is azt mondta a Telexnek, hogy két-három héten belül kapott időpontot valamelyik központba meddőségi konzultációra. Pedig az államosítás előtt a meddő párok egy jelentős része azért fordult a magánklinikákhoz, mert az állami meddőségi központokban hosszú várólisták alakultak ki. Még 2021 nyáron, az államosítás bejelentésekor is kb. fél évet kellett várni az első konzultációra egy-egy állami központban.

A magánklinikákon tárolt embriók

A Reprosys Kft.-nek és a Versys Clinicsnek is át kell adnia a nála tárolt embriókat és ivarsejteket az állami ellátóhelyeknek. A Reprosystól a korábbi Dévai Intézetbe, a Versys Clinicsből pedig a Szent János Kórház Budai Meddőségi Centrumába szállítják az embriókat és ivarsejteket. A párok azonban dönthetnek úgy is, hogy más intézetet választanak a kijelölt helyett, ám erről külön nyilatkozniuk kell.

Rendőri felvezetéssel szállították át a budapesti Szent János Kórházba azt a 935 embriót és 1200 spermiumot és ivarsejtet, amelyet eddig a Versys Clinics magánklinikán tároltak. A Telex információi szerint több ezer ivarsejt és legalább kétezer fagyasztott embrió kerül át a jogutód intézményekbe, legalább ötszáz pártól.

Mennyit fizetett az állam a magánklinikákért?

Első körben, 2019-2020 fordulóján hat meddőségi klinika került állami fenntartásba, majd utolsóként 2021 ősszel a TritonLife Róbert Magánkórház meddőségi részlegét vette meg az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül. Az adásvételről akkor Fábián Lajos, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt írta: „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttünk a magyar állam képviselőivel, fair piaci feltételek szerint.”

Az átalakulásról azt írták, egyetlen dolog változik: az, hogy a meddőségi kezelés állami finanszírozásúvá válik, tehát a meddő pároknak nem kell érte fizetniük. Az azonban, hogy mennyit fizetett az egyes magánklinikáknak az állam, továbbra sem derült ki. Információink szerint egyébként az államosítás előtt a meddőségi szektor teljes piaca nem érte el a 10 milliárd forintot.

A jogi háttér és a szabályozás fejlődése

Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény). Az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI) 2022. januári megalakulásáig átfogó jogfejlesztési munka azonban nem ment végbe, csupán kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó.

A kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddősségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.

Legfontosabb jogszabályi változások és fejlesztések (2022-2025)

• 2022: A későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg.
• 2022: Megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (HRI), mely az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért felel.
• 2023: Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet, ezzel lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő.
• 2023: Már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
• 2023: Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzésével nő a sikeres várandósság esélye.
• 2023: A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
• 2024: Felülvizsgálatra került az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdése: 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg.
• 2024: Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes.
• 2024: A HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét és létrehozott eddig nem létező képzéseket a szakemberhiány enyhítésére.
• 2024: A Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezáltal két ellátási szinten elérhető a meddőségi ellátás Magyarországon.
• 2024: Létrejött a „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a 13 asszisztált reprodukciós centrum pontos, transzparens adatszolgáltatására.
• 2025: A Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel.
• 2025: Hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
• 2025: A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.
• 2025: Tovább szorgalmazzák azon bioetikai kérdések rendezését, amelyek olyan modern eljárások engedélyezését tennék lehetővé (petesejt-donáció, szociális petesejt-fagyasztás, preimplantációs genetikai szűrés), melyek még eredményesebbé tennék a hazai lombikellátást.

Külföldi kezelések és azok okai

A szektorra rálátó forrásaink szerint a magánklinikák államosításával és ellehetetlenítésével nem lesz több szakorvos és embriológus a rendszerben, és ahogyan általában a magyar egészségügy, ez a terület is szakemberhiánytól szenved. Forrásunk szerint legalább öt év, amire lesz elég megfelelően képzett szakember Magyarországon, illetve a magánklinikákon dolgozó orvosok várhatóan nem szívesen ülnek be az állami kórházakba, és ennek oka főleg a szolgálati jogviszonyról szóló törvényhez kapcsolódik.

A meddő párok egy jó része inkább nem kér az állami rendszerből, és Csehországba, Szlovákiába utazik lombikkezelésre, ahol már egy ideje magyar nyelvű tájékoztatókkal is várják a meddő párokat. A 10,7 millió lakosú Csehországban egyébként összesen negyven magán és állami fenntartású meddőségi központ működik.

Az itthoni magánklinikákon egyébként a meddő párok hozzászoktak egy ellátási színvonalhoz, egy személyesebb, közvetlenebb orvos-beteg viszonyhoz, a gyors, és pontos, várakozás nélküli ellátáshoz. Ezzel szemben háttérbeszélgetések során többen is a futószalagszerű működést kifogásolták a hazai állami intézetekkel kapcsolatban.

Sikerráták

A mesterséges megtermékenyítés ára, feltételei és folyamata mellett a leggyakoribb kérdések közé tartozik az is, hogy mekkora a sikeres kezelés esélye. Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

tags: #mesterseges #megtermekenyites #magyarorszag