A meddőség napjaink egyre gyakoribb problémája, és sajnos évről évre növekszik azon párok száma, akiknek orvosi segítséget kell igénybe venniük az áhított terhesség eléréséig. Bár a mesterséges megtermékenyítési eljárások millióknak adnak reményt, a fogantatási nehézséggel küzdők számára ezek az eljárások gyakran ijesztőnek tűnhetnek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a mesterséges megtermékenyítés (ART - Assisted Reproductive Technology) számos kockázattal és szövődménnyel is járhat.
A hormonkezelések és a hiperstimuláció veszélyei
A tüszőérést elősegítő kezelés során alkalmazott hormonkészítmények hatására ritka esetben petefészek-túlstimulálási szindróma (OHSS) alakulhat ki, amely során a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra. A szindróma súlyos formájában a mellkasban is folyadék gyülemlik fel, mélyreható anyagcsere-változások, a vér besűrűsödése, valamint a vese- és májfunkciók romlása következik be. Bár a súlyos hiperstimuláció igen ritka, 1% alatti, akár végzetes következményekkel is járhat, ezért fontos, hogy el tudjuk kerülni ezt az állapotot.
A szindróma gyorsan, pár nap alatt súlyos, orvosi beavatkozást igénylő esetté válhat. Különösen hCG kezelést követően, és a kezelés után 7-10 nappal a legerősebb, ezért a pácienst legalább két hétig megfigyelik. A szakemberek szerint a gondos orvosi monitorozás segíthet elkerülni ezt a kellemetlen, sőt, olykor veszélyes tünetcsoportot. Egy közelmúltban publikált angol kutatás rámutatott arra, hogy 15-20 között van az az optimális petesejtszám, amikor még nagy eséllyel nem lép fel hiperstimulációs szindróma, viszont így a legnagyobb az élve születés aránya.
Hogyan működik az in vitro fertilizáció (IVF)? Lépésről lépésre elmagyarázva
Születési rendellenességek és fejlődési kockázatok
Mesterséges megtermékenyítés alkalmazása során a veleszületett fejlődési rendellenességek kockázata magasabb lehet, mint spontán fogamzás esetén. Dr. Viot és kollégái franciaországi klinikákon végzett tanulmánya során a várt 2-3 százalékkal ellentétben a gyermekek 4,24 százalékánál találtak súlyos születési rendellenességet. A magasabb arány részben a feltűnően nagyszámú veleszületett szívbetegségnek és húgyivarszervi fejlődési rendellenességeknek tulajdonítható.
| Megtermékenyítés típusa | Születési rendellenességek aránya |
|---|---|
| Természetes | 5,8% |
| Lombikbébi (IVF) | 7,2% |
| Intracitoplazmatikus injekció (ICSI) | 9,9% |
A többes terhesség kockázatai
A mesterséges megtermékenyítés egyik leggyakoribb szövődménye a többes terhesség. Bár ez jó hír lehet azok számára, akik már régóta szeretnének kisbabát, nagyon veszélyes állapotot idézhet elő. A többes terhesség, különösen, ha sokszoros, anyai rendellenességeket okozhat, valamint szüléskor komplikációkhoz vezethet. Ha túl sok embrió fogan meg, akkor rontják egymás túlélési esélyeit, és nő a koraszülés kockázata is.
Egyéb gyakori szövődmények
- Méhen kívüli terhesség: A mesterséges megtermékenyítés kismértékben növeli a méhen kívüli terhesség veszélyét, különösen azoknál, akiknek a kórtörténetében méhkürt-rendellenesség szerepel.
- Vérrögképződés: Az elhízott, vagy vérrögképződésre hajlamos nők a hormonkezelés alatt fokozott veszélynek vannak kitéve, mivel a megemelkedett hormonszint vérbesűrűsödést okozhat.
- Pszichológiai megterhelés: A meddőségi kezelések érzelmileg megterhelőek lehetnek, a hangulatingadozások és a sikertelen beültetések jelentős lelki terhet rónak a párokra.
A lombik program mellékhatásairól sok rémhír kering az interneten, érdemes azonban kezelőorvosunkat kérdezni róluk. A megfelelő tájékozódás és a személyre szabott, körültekintő orvosi ellátás a kulcs a kockázatok minimalizálásához és a sikeres családalapításhoz.
tags: #mesterseges #megtermekenyites #hatranyai