A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései és a lehetséges problémák kezelése

Már a gyermek megszületése előtt minden anya, apa kíváncsi magzata kommunikációjára. Talán emlékeztek is ezekre a pillanatokra, miként talgattátok, hogy 'vajon mit mondhat a pici'? Nincs olyan szülő, aki ne így tenne, aki ne várná születendő gyermeke első megnyilatkozásait.

A gyermekek beszédfejlődése egyénileg változó, még azonos szociális helyzetben és környezetben, például egy családon belül is eltérő lehet. A környezeti ingerek - szülő kommunikációja a gyermek felé, a gyermektársaság, lelki tényezők is szerepet játszhatnak a beszédfejlődés ütemében, késleltetheti azt egy testvérféltékenység vagy szülői konfliktus, mentális betegségek.

A gyermekek kb. 3 éves koráig tart az agyi plaszticitás fantasztikus időszaka, majd az érési folyamatok ezután is tartanak, de 7 éves korig lezárul ez az időkapu. Soha nem fog visszatérni és soha nem fog még egyszer annyi változás végbemenni gyermeked fejlődésben, mint ekkor! A probléma korai felismerése az első lépés ahhoz, hogy megelőzzük a súlyosabb problémákat! Gyermeked sikeres felnőtt életét tudod segíteni ezzel.

A beszéd megindulásának három fontos feltétele van: az ép hallás, az idegrendszer épsége és a beszélő környezet. A jó anya-gyerek kapcsolatnak, a folyamatos kommunikációnak fontos szerepe van a gyermekek beszédfejlődésében. A beszélgetés és a kommunikáció a kisbabával már a születés előtt, az anyaméhben elkezdődik és a születés pillanatától folytatódik.

A beszédfejlődés szakaszai

A babák beszédfejlődése egy több szakaszból álló, folyamatos folyamat, amely az élet első hónapjaiban indul. A következő szakaszok és mérföldkövek általánosan jellemzők a beszédfejlődésre:

1. Újszülöttkor (0-3 hónap): Ebben az időszakban a babák hangokkal, például sírással és gőgicséléssel fejezik ki szükségleteiket. Habár ezek a hangok még nem tudatos beszédszerű hangadások, fontos alapot képeznek a kommunikációhoz. Már ilyenkor felismerik a szülők hangját, és képesek megkülönböztetni a környezetükből érkező hangokat, ami az első lépés a beszéd felé.
2. Gőgicsélés szakasza (4-6 hónap): A babák elkezdenek kísérletezni a hangokkal, és örömmel figyelik saját hangjukat. Megjelennek az első magánhangzók, például az „a” és „e”, valamint az egyszerűbb mássalhangzók, mint a „b” és „m”. Ekkor tanulják meg irányítani a hangszálaikat és az ajkaik mozgását, ami elengedhetetlen a későbbi beszéd kialakulásához.
3. Gagyogás (7-12 hónap): A gagyogás szakaszában a gyermek már komplexebb hangkombinációkat hoz létre. Ebben az időszakban gyakran hallhatók olyan hangcsoportok, mint a „baba” vagy „mama”, bár még nem kötődnek konkrét személyekhez vagy tárgyakhoz. Ez a szakasz előkészíti az első értelmes szavak megjelenését.
4. Első szavak (12-18 hónap): Az első szavak megjelenése hatalmas mérföldkő. A babák egyszerű, mindennapi szavakat kezdenek használni, például „mama” vagy „papa”, és ezek a szavak már tudatosan kötődnek a megnevezett személyekhez. Ekkor még csak néhány szót használnak, de ezek a szavak alapvető fontosságúak a további szókincsfejlődés szempontjából.
5. Szókincs bővülése (18-24 hónap): Ebben az időszakban a gyermek szókincse gyorsan bővül, és már képes egyszerű mondatokat alkotni, például „Kérem a labdát.” A szókincsfejlődés mellett a beszédértés is javul, a gyermek egyre több szót ért meg, és képes követni az egyszerűbb utasításokat.
6. Összetett mondatok (2-3 év): A beszéd egyre összetettebbé válik, és a gyermek már kérdéseket tesz fel, válaszol, rövid történeteket mesél. A nyelvtani szabályok alkalmazása még bizonytalan, de fokozatosan fejlődik. A mondatszerkesztési készség fejlődésének köszönhetően a gyermek képes hosszabb gondolatokat is megfogalmazni.

5 éves korára a szókincse eléri a 2500 szót és teljes, nyelvtanilag helyes mondatokat alkot, ebben a korban számtalan kérdést tesz fel: miért? mi? Megnevezhetnek tárgyakat, állatokat, embereket, melyeket mind a gyermek, mind a szülő egyidejűleg lát.

A megkésett beszédfejlődés okai és veszélyei

A kapcsolatok kialakításának a nehézsége, a társas kapcsolatok hiánya így hátráltatja a gyermek érzelmi fejlődését is. Amennyiben a gyermek nem kap idejében segítséget, úgy iskolában magatartászavar (nem képes iskolai sikereket elérni és frusztrálja), tanulási zavar (hiszen hiányosak lehetnek a képességei a tanuláshoz) lehet a következménye.

Nem szabad hinni a sok esetben népszerű tévhitnek, hogy ’majd kinövi’, mert a nyelvi késés (régi nevén megkésett beszédfejlődés) következményei alapvető kihatással lesznek gyermeked későbbi életére, nemcsak az iskolai teljesítményére, tanulmányi eredményeire.

Ha megreked a gagyogás, ha nem kezd el 2,5 - 3 éves korában beszélni a gyermek, megkésett beszédfejlődésről beszélünk és érdemes felkeresni egy szakembert. Ha 1 éves korára nem próbál meg kommunikálni a szüleivel, illetve ha 2 éves korára szókincse kevesebb 50 szónál vagy nem kombinálja a szavakat, esetleg visszafejlődést vagy megrekedést tapasztalunk beszédfejlődésében, érdemes tanácsot kérni a védőnőtől, gyermekorvostól a fejlődés késésének tisztázására.

Napjainkban egyre több inger éri a gyermeket, amelyeknek egyaránt jó és rossz hatásai is vannak. Az elektronikai eszközök (telefon, TV, tablett) egyre nagyobb teret kapnak és sajnos háttérbe szorul a szülő-gyerek kapcsolat.

A beszéd- és mozgásfejlődés kapcsolata

A gyerek beszéde, mozgása, szociális készsége, kogníciója (az észlelést, érvelést, emlékezést felölelő gondolkodási folyamat) és érzelmi élete egyszerre fejlődik, ezek kéz a kézben járnak. Ezek harmonikus fejlődése azonban felborulhat. Sok fontos tényezője van ennek a fejlődésnek: a terhesség milyensége, a születés körülményei, a szülői minta, a szülők közötti kapcsolat és kommunikáció minősége, a családban előfordult hasonló probléma, vagyis az öröklés, esetlegesen a testi, érzékszervi sérülés.

A beszédünkön, viselkedésünkön, gondolatvilágunkon, érzelmi életünkön keresztül neveljük a gyermekeinket, így természetes, hogy a gyermek fejlődésében legfontosabb színtér a család (ezen belül is az édesanya).

A beszéd nem csupán a száj munkája - az egész test, idegrendszer és érzékszervek összehangolt működésének eredménye. Már az újszülöttek esetében is megfigyelhető, hogy az idegrendszer érése egyszerre támogatja a nagymozgások (fejemelés, forgás, kúszás, mászás) és a beszédhez szükséges készségek kialakulását. Az agy olyan területei, amelyek a mozgások irányításáért felelősek, kapcsolatban állnak a beszédért és nyelvi feldolgozásért felelős központokkal.

A mozgás során kialakuló idegi kapcsolatok megalapozzák azt a komplex koordinációt, ami a beszédhez szükséges. A kúszás és mászás során kialakuló keresztkoordináció aktiválja az agy két féltekéje közötti kapcsolatot. Ez az integráció nélkülözhetetlen az olyan összetett képességekhez, mint a beszédértés, szókincsépítés és a mondatok alkotása. A kúszás és mászás hiánya ezért hosszú távon befolyásolhatja a gyermek nyelvi képességeinek kialakulását.

Az ujjmozgások és a beszédhangok képzése idegrendszeri szinten is összefonódik. A gyurmázás, rajzolás, csipeszelés vagy gombolás nemcsak az ujjak ügyesítését szolgálja, hanem a beszédhez szükséges motoros pályákat is erősíti. Az agy mozgásért felelős kéregében az ujjak és a beszédszervek irányítása egymás közelében helyezkedik el. A finommotoros gyakorlatok során aktiválódó idegpályák áthatják a beszédmotorium területeit is. Ezért különösen hasznos, ha a gyermek rendszeresen végez olyan tevékenységeket, mint a gyöngyfűzés, ollózás, vagy akár a szendvics készítése. Ezek a látszólag egyszerű mozgások készítik elő az ajkak, nyelv és állkapocs koordinált mozgását, ami a tiszta hangképzéshez elengedhetetlen.

A mai gyerekek sajnos sokszor mozgáshiányos életmódot élnek, ami lassíthatja az idegrendszer érést. Ha kimaradnak a fontos nagymozgásos tapasztalatok (kúszás, mászás, hintázás), az befolyásolhatja a beszédindulást és a hangképzés minőségét is. A mozgáshiány következményei többrétűek: egyrészt lassul az idegrendszer érése, másrészt csökkennek a változatos érzékszervi tapasztalatok, amelyek a beszédértés alapjait képezik. A túl sok ülő tevékenység (babaülés, autósülés, magas szék) korlátozza a természetes mozgásfejlődést, ami késleltetheti a beszédindulást.

A stabil testtartás alapfeltétele a hangképzésnek. Ahhoz, hogy a gyermek szabadon tudjon beszélni, elengedhetetlen a megfelelő testtartás. A törzsizomzat stabilitása nélkül a beszédszervek sem tudnak optimálisan működni. A légzés, amely a hangképzés alapja, csak akkor lehet mély és kontrollált, ha a gyermek törzsizmozata stabil. Egy laza testtartású gyermek sekélyen lélegzik, ami befolyásolja a hangok erejét és tisztaságát. A hasalás, hason hengeredés és a különböző egyensúlyozó gyakorlatok erősítik azokat az izmokat, amelyek a beszédhez szükséges légzéstechnika alapját képezik.

A beszédfejlődés mérföldkövei szoros összhangban állnak a mozgásfejlődéssel. A felállás és járás például új távlatokat nyit a gyermek számára a világ felfedezésében, ami új szavak és fogalmak megtanulására ösztönzi. A járás megtanulása (12-15 hónap) után robbanásszerűen növekszik a szókincs, hiszen a gyermek már saját lábán fedezheti fel a környezetét. Ez a mobilitás nemcsak fizikai szabadságot ad, hanem új kommunikációs helyzeteket is teremt.

A beszédfejlődés támogatása otthon

Ti vagytok gyermeketek legközelebbi fejlesztői, veletek tölti a legtöbb időt. A kisgyermekek beszédfejlődése leginkább az együtt töltött, minőségi idő keretében támogatható. Beszélgessenek sokat a lányukkal! Mindig válaszolják meg kérdéseit, és Önök is kérdezzenek tőle - egyszerű kérdéseket tegyenek fel! Ezzel gyermekük megtanulja, hogy a beszélgetés, a figyelem és a pontos kommunikáció fontos részei az egymás közti kapcsolatoknak.

Tippek a beszédfejlődés támogatásához:

• Napirend és rendszeresség: Legyen gyermeked életében napirend és rendszeresség.
• Babanapló: Vezess babanaplót! Ezek a szakemberek számára nagyon fontos adatok, nektek pedig kedves emlékek lesznek később.
• Meghitt kapcsolat: A beszédfejlődésben alapvető fontosságú a meghitt anya-gyermek kapcsolat. Figyelmeddel jelezd gyermekednek, hogy várod megnyilatkozásait!
• Beszéddel kísért tevékenységek: A közös tevékenységeiteket, a játékot, a napi teendőket mindig kísérd beszéddel! Ismételd meg a neveket, eseményeket, mindent nevezz meg, mutasd meg!
• Megfelelő beszédminta: Nyújts megfelelő beszédpéldát: egyszerű, rövid mondatokban, lassú tempóban beszélj, hiszen a gyerekek az ingerekre lassabban reagálnak.
• Közösség: A közösség szerepe a beszéd indulása szempontjából meghatározó! Hiszen más közegben más és más ingerek érik gyermeked.
• Cumi elhagyása: Cumit minél előbb hagyjátok el!
• Korrigált visszajelzés: Lényeges a gyermek beszédére való korrigált visszajelzés: ha gyermeked bizonyos hangot, szót vagy mondatot helytelenül ejt, úgy korrigáld, hogy nem mondod, hogy rosszul mondta, csak helyesen megismétled. A rendszeres kritika károsan hat a személyiségfejlődésre.
• Hallási figyelemfejlesztő gyakorlatok: Végezzetek játékos, hallási figyelemfejlesztő gyakorlatokat: hangszerek, állathangok, környezeti zajok felismerésével, utánzásával. Az állathangok utánzása együtt amúgy is jó móka, sok kacajjal jár, erősíti az arcizmokat.
• Mutogatás és beszéd: Amennyiben gyermeked csak mutogatással fejezi ki magát: ne tegyél úgy, mintha nem értenéd! Mert gyermeked elveszítheti beszédkedvét, ez pedig hosszabb távon magatartás-zavarhoz vezethet. Viszont az se helyes, ha mindent megértesz csak és kizárólag a mutogatás útján, mert így nem lesz motiválva a beszédre.
• Mozgás: Sok, sok, leginkább rengeteg mozgás!
• Bölcső: Bölcső a kicsiknél. A ringatásnak egy nagyon fontos funkciója is van: mivel a mozgás, a beszéd, az idegrendszeri érési folyamatok kölcsönhatásban vannak, így a bölcső ringató mozgása segíti gyermeked egészséges fejlődését.

Nevezzék meg a látott és hallott dolgokat! Mondókázzanak, énekeljenek minél többet! Meséljenek gyermeküknek könyvből, képről, fejből is! Rengeteg beszéd- és nyelvi fejlődést támogató lehetőség rejlik a közös játékban is. Építsenek Duplóból, fakockából. Csinálják közösen a házi munkához kapcsolódó tevékenységeket. Számlálgassák a természet és lakásuk kincseit, játékait, ujjaikat! Keressenek különböző formájú vagy színű dolgokat a környezetükben.

A beszédfejlődés támogatása mellett érdemes a gyermekük mozgásfejlődésére is nagy hangsúlyt fektetni, hiszen a mozgás és a beszéd szoros kapcsolatban áll egymással, és kölcsönösen erősíthetik egymás fejlődését. Minden nap legyenek sokat a szabad levegőn!

A megkésett beszédfejlődés terápiája

A Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban öt fő terület fejlesztésére összpontosítanak a megkésett beszédfejlődés terápiájában: beszéd és nyelvi készségek, mozgásfejlesztés, emlékezet, gondolkodási készségek, figyelem és koncentráció.

A logopédus elsődleges feladata a beszédkedv felkeltése és a beszédre irányuló figyelem erősítése. Mivel a gyermekek elsődleges tevékenysége a játék, terápiánkat játékos, életkorhoz igazodó feladatokkal tesszük érdekessé.

A megkésett beszédfejlődés terápia során nagy hangsúlyt fektetünk a grammatikailag (nyelvtanilag) helyes beszéd kialakítására és a kognitív (megismerő funkciók, mely a gondolkodáson alapul) rendszer fejlesztésére. A fejlesztés történhet csoportos vagy egyéni formában. Nagyon fontos, hogy a foglalkozás alatt a szülő mindig jelen legyen.

A terápia során négy nagyobb területet jelölnek meg célnak:

• Szókincsbővítés: Sokfajta tárgyat használunk fel, hogy fejlesszük a passzív és az aktív szókincset.
• Általános fejlesztés: Ebbe a kategóriába a finommotorika, a színek gyakorlása, testséma, összehasonlítgatások, emlékezet, különbségek megfigyeltetése, kézügyesség és gondolkodás fejlesztése tartozik bele.
• Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása: A grammatikai rendszer felépítése folyamatosan történik. Először a főnevekkel kezdünk, azután pedig az igék következnek.
• A beszéd alaki rendezése: Folyamatos állathangok utánzásával érzékeltetjük az ajakmozgásokat, megfigyeltetjük azokat. A hallási figyelem fejlesztése a terápia során folyamatos.

A logopédiai terápiánk során a játékos tanulást helyezzük előtérbe, hiszen a gyermekek számára a játék az egyik leghatékonyabb tanulási forma. Képességfejlesztő központunkban a gyermekek mozgásos fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk, ugyanis a mozgás és a beszédfejlődés között szoros kapcsolat áll fenn. A TSMT gyakorlatok célja, hogy a mozgással stimulálják az agy azon területeit, amelyek a beszéd és a nyelv elsajátításáért felelősek.

A Ritalin és az ADHD kezelése

A Ritalin egy metilfenidát-hidroklorid hatóanyagot tartalmazó gyógyszer, amelyet az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére alkalmaznak. Segíti a mentális működést, javítja a figyelmet és csökkenti az izgalmi állapotot. Ezen a gyógyszeren kívül más kezelésre is szüksége van, ha ADHD-ban szenved.

A Ritalin-t csak a nem gyógyszeres kezelések kipróbálása után alkalmazzák. Ilyen például a pszichiátriai tanácsadás és a viselkedésterápia. A gyógyszert 6 és 18 éves kor közötti gyermekek és fiatalok esetén alkalmazzák.

Fontos tudnivalók a Ritalin szedésével kapcsolatban:

• A gyógyszert csak szakorvos írhatja fel, és a további kezelését is nyomon követi.
• A kezelés alatt rendszeresen keresse fel kezelőorvosát.
• Ne hagyja abba a gyógyszer szedését anélkül, hogy ezt előbb megbeszélte volna kezelőorvosával!
• A leggyakoribb mellékhatás, hogy idegesnek érzi magát, nem képes aludni, vagy fejfájása van.
• Azonnal beszéljen kezelőorvosával, ha megváltozik a hangulata, vagy úgy érzi, panasza van, vagy valamilyen probléma van a szívével.
• Ne szedje a Ritalin-t, ha Önnek szív-, érrendszeri betegsége vagy mentális problémája van, illetve bizonyos más betegségek esetén.
• Ha Ön bármilyen más gyógyszert szed, tájékoztassa kezelőorvosát, mert a metilfenidát befolyásolhatja más gyógyszerek hatását.
• A Ritalin egyidejű alkalmazása alkohollal nem javasolt.

tags: #beszed #es #mozgasfejlodes #kapsolata