Szülési szabadság és anyasági juttatások Magyarországon: Részletes útmutató kismamáknak és apáknak

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. A gyermekvállalással együtt számos adminisztratív és pénzügyi kérdés is felmerül: többek között az, hogy mennyi szülési szabadság jár, hogyan lehet igényelni, és milyen támogatásokra számíthatnak a kismamák a várandósság alatt és után. A Munka Törvénykönyve (Mt.) és egyéb jogszabályok egyértelműen meghatározzák ezeket a jogokat, amelyek célja a családok támogatása és a munkavállalók védelme ebben az érzékeny időszakban.

A szülési szabadság alapvető tudnivalói

A szülési szabadság 2025-ben is alapvető jogként illeti meg az anyákat Magyarországon. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. A szabadság legkorábban a szülés várható időpontja előtti 4. héttől kezdhető meg, és a 24 hét kötelezően egybefüggően veendő ki. A szülési szabadság feltételei közé tartozik a munkaviszony fennállása és az, hogy az anya várandós legyen, tehát szülés várható.

Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk.

Az igénylés módja és a munkáltatói kötelezettségek

A szülési szabadságot - más munkavállalói szabadságokhoz hasonlóan - írásban kell igényelni a munkáltatónál. Az igénylés történhet írásban vagy elektronikus úton, és célszerű minél korábban jelezni a munkáltató felé. A munkáltató nem tagadhatja meg a szabadság kiadását. A szülési szabadság kalkulátor 2025-ben is segíthet abban, hogy pontosan kiszámold, mikortól meddig jár a szabadság, és mekkora összegű ellátásra számíthatsz.

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

Munkakörülmények várandósság és gyermekgondozás idején

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult.

A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta egyszer 1 órára, ikergyermekek esetén kétszer 1 órára jogosult munkaidő-kedvezményre.

Családtámogatási juttatások a szülési szabadság alatt és után

A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (CSED) igényelhetnek a nők. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. Ehhez az szükséges, hogy a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor. Alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetet veszik alapul. A CSED összege nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki.

Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával. Aki a szülési szabadság 24 hete alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) vesz igénybe, mellette nem dolgozhat.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár, amennyiben a szülő az igénylést megelőző két évben legalább 365 nap biztosított volt. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft, 2023-ban bruttó 324.800,-Ft). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek. Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli. A CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Mivel a GYES szociális juttatás, a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül minden igénylőnek egyformán jár.

Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Az apaszabadság

A szülési szabadság szabályozása alapvetően változatlan maradt, de 2023 óta fontos változás történt az apaszabadság terén: az édesapák most már 20 nap fizetett szabadságot vehetnek ki a gyermek születését követő első két hónapban - ez 10 nappal több, mint korábban. A férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik, és 7 nap akkor, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni.

A szülői szabadság: Egy új lehetőség 2023-tól

2023. január elsejével az EU-s irányelvnek való megfelelés miatt megjelent a szülői szabadság a magyar munkajogban. A szülői szabadság egy új pótszabadságnak tekinthető. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy legalább már egy éve fennálljon a munkavállaló munkaviszonya az adott munkáltatónál. Ennek a feltételnek nem kell a gyermek születéséig megvalósulnia. Például, ha a munkavállaló a gyermeke egyéves korában helyezkedik el a munkáltatónál, és a gyermek második születésnapján még mindig ott dolgozik, akkor jogosulttá válik a 44 munkanapra.

A szülői szabadság 44 nap, melyet a gyermek 3 éves koráig vehet igénybe mindkét szülő. Igen, mindkét szülőt megilleti, ha mindkettőjüknek megvan a már 1 éves jogviszonya. Ha édesanya otthon marad a gyermek 3 éves koráig, akkor ő nem veheti igénybe már ezt.

Igénylés és a munkáltató reakciója

A munkáltatónak szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, azaz az erre vonatkozó igényt legalább 15 nappal a szülői szabadság kezdete előtt be kell jelenteni, és utána igénybe is lehet venni a megadott időponttól kezdve. Nemet mondani nincs joga, de a munkáltatónak joga van kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalasztani. Ebben az esetben tájékoztatnia kell a munkavállalót írásban a halasztás indokáról és a kiadás javasolt időpontjáról is. Ám a már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg.

A szülői szabadság díjazása és egyéb jellemzői

A szülői szabadság idejére a törvény szerint a távolléti díj 10%-a illeti meg a munkavállalót, de ezt az összeget csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak folyósított GYED vagy GYES összegével. Ez azt jelenti, hogy a szülői szabadság idejére csak minimális díjazásban részesül a munkavállaló. Ez azért is fontos, mert a szülői szabadságon töltött idő nem kivétel a járulékfizetési alsó határ szempontjából. A munkavállaló tehát a szülői szabadság idejére csak minimális díjazásban részesül.

Fontos tudni, hogy a szülői szabadság nem úgy működik, mint a normális szabadság, azaz ha a munkaviszony véget ér, ezt nem lehet és nem is kell pénzben megváltani. Vagy igénybe vette a dolgozó a 3 éves kor előtt, vagy elveszítette ezt a lehetőséget. Ha a 3 éves kor előtt másik munkaviszonyt kezdene egy munkavállaló, mert az előző helyen véget ért a munkaviszonya, akkor természetesen ott ugyanúgy lehetősége van ezt még igénybe venni a 3 éves korig. A szülői szabadság igénybevétele esetén fizetett távolléten van a munkavállaló, azaz nem szakad meg a társadalombiztosítása. A szülői szabadság munkajogi szempontból is munkában töltött időnek minősül, így ez a 44 munkanap jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is. A szülői szabadság igénybevétele alatt felmondási védelmet élvez a munkavállaló.

Mire használható a szülői szabadság?

• Ha például a gyermek bölcsődei beszoktatásához nincs elég szabadságnap, akkor a szülői szabadság igénylésével meg lehet toldani a beszoktatás időszakát.
• Ha már beszokott a bölcsődébe a kicsi, de jön a nyári szünet, s több hétre bezár az intézmény, s nem szeretnénk egy ügyeletes, másik bölcsődébe, idegen gondozónőkhöz vinni a gyerekünket, szintén jó megoldás a szülői szabadság (természetesen bekalkulálva a minimális jövedelmet).
• Ha elfogyott az éves szabadság, de szükség lenne még néhány napra a gyermekeiddel kapcsolatos szülői teendők miatt, akkor is segítséget jelenthet a szülői szabadság igénybevétele a 3 éves kor előtt.

Szabadságok felhalmozódása és kiadása

A szülési szabadságon lévő munkavállalónak felhalmozódik ki nem adott szabadsága. Ha a munkavállaló visszatér dolgozni a régi munkáltatóhoz, akkor ezeket a felgyülemlett napokat kiveheti, azaz fizetett szabadságként otthon töltheti. A dolgozót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg.

Példa a felhalmozott szabadság számítására:

A példánkban szereplő munkavállaló 1984-ben született. 2012. január-februárban nem vett ki szabadságot, majd 2012.02.23-án szült. 2012.02.23-tól 2012.08.08-ig tartott a szülési szabadság ideje (168 nap). 2012.08.09-től 2013.02.08-ig tartott a GYED első fél éve. Ezt követően 2014.12.04-től ismét szülési szabadságra jogosult a második gyermek születése miatt, 2015.05.20-ig (168 napig). Ha például 2028. december 18-án tér vissza dolgozni, akkor a szabadságai így alakulnak: 2025-re a táppénz előtti időszakra időarányosan jár a szabadság (pl. 10 nap), 2026-ra és 2027-re jár a teljes szabadság, mivel a CSED ideje, illetve a GYED első 6 hónapja munkaviszonynak számítanak (pl. évi 23 nap), és 2028-ra - mivel év végén tér vissza - 1 nap időarányos szabadság járhat. A szabadságokat a visszatéréstől számított 60 napon belül kell kiadni.

Pótszabadságok gyermekek után

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Visszatérés a munkába GYED/GYES után

Amikor egy kismama visszatér dolgozni GYED vagy GYES után, a munkáltatónak kötelező újra foglalkoztatnia őt az eredeti munkakörében. A visszatérés előtt frissíteni kell a munkabért, és a még ki nem vett szabadságokat ki kell adni. A munkavállalónak meg kell jelölnie a visszatérés várható időpontját, amely legkorábban a fizetés nélküli szabadság megszűnésének bejelentésétől számított harmincadik nap. A munkáltatónak nincs mérlegelési joga, el kell fogadnia a fizetés nélküli szabadság megszüntetése iránti kérelmet. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén.

Bérfejlesztés és munkajogi védelem

Az Mt. 59. § rendelkezése szerint, az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására, mely során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie. A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig. Ezen időszak alatt a munkáltató csak az alábbi esetben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát (Mt. 66. §).

A munkáltatói együttműködés fontossága

Nem érheti továbbá semmilyen hátrány a kismamát, ha a részére felajánlott másik munkakört nem fogadja el. Megjegyzem, hogy ilyen esetben a felek együttműködési kötelezettsége hatványozottan előtérbe kerül, azaz ha ez az új munkakör a kismama iskolai végzettségének és egészségi állapotának stb. megfelel, akkor a kismamának - az együttműködési kötelezettségéből fakadóan - ezt a munkakört el kell fogadnia. Amennyiben a munkaadó a kismamát nem tudja a régi munkakörében alkalmazni vagy a kismama jogosan nem fogadja el a felajánlott új munkakört, akkor a kismamát felmenti a munkavégzés alól (ezt „állásidőnek” nevezik) és a GYES lejártáig a személyi alapbérét folyósítják.

tags: #mennyivel #celszeru #jelenteni #a #szulesi #szabadsagra