A koraszülött babák táplálása és fejlődése: Mennyit eszik egy négy hónapos koraszülött baba?

Egy koraszülés minden esetben óriási sokkot jelent a szülőknek, különösen, ha a pici idő előtt hagyja el a biztonságot jelentő anyaméhet. Magyarországon minden 9-10. újszülött koraszülöttként látja meg a napvilágot, és az ellátás javulásával egyre éretlenebb, akár 500 gramm alatti súlyú babáknak is lehet esélye a túlélésre. A koraszülöttek ellátása, táplálása és fejlődése számos speciális szempontot igényel.

Mi számít koraszülöttségnek?

A 36 hétnél korábban született gyermekeket nevezik koraszülötteknek. A születés ideje szerint megkülönböztetünk olyan babákat, akik közel a 37. várandóssági héthez születnek (33-36. hét), a 28. és 32. hét között világra jötteket, valamint az extrém korán érkezőket, akik a 28. hét előtt születnek. Fontos különbséget tenni a méhen belül sorvadt, kis súlyú újszülöttek és a koruknak megfelelő súlyú koraszülöttek között. Az érett, de 2500 gramm alatti születési súlyú babákat méhen belül retardált vagy sorvadt újszülötteknek hívják.

A koraszülötteket súly alapján további kategóriákra osztja az Egészségügyi Világszervezet (WHO):

• 1500 gramm születési súly alatti babákat igen kis súlyú újszülöttnek.
• 1000 gramm alattiakat pedig igen-igen kis (extrém alacsony) súlyú újszülöttnek.

Testarányaik jellegzetesek: minél éretlenebb egy koraszülött kisbaba, annál nagyobb a feje a testéhez képest. Szerveik már kialakultak, csak még kisebbek, az éretlenség miatt működésük nem tökéletes. Bőrük vékony, szakadékony, és alatta a zsírréteg még nem kellően vastag. Mindezek miatt a vízvesztéstől és lehűléstől jobban kell őket óvni.

A koraszülöttek számos egészségügyi problémára hajlamosak:

• Éretlenebb májműködésük miatt hajlamosabbak a sárgaságra.
• A tüdő éretlensége miatt valamilyen fokú légzészavar a leggyakoribb probléma, ami oxigénadást, súlyosabb esetben gépi lélegeztetést is igényelhet.
• A keringési rendszer születés utáni átalakulása sem mindig zökkenőmentes, szaporább szívműködés jellemző rájuk.
• Nagyobb hajlamuk van sérülésekre, például belső vérzésekre, agyvérzésre vagy akár csonttörésre.
• Vérzés vagy oxigénhiány következtében sérülhet az idegrendszer, ami mozgászavart, ritkán bénulást okozhat.
• A szem ideghártyája is éretlen, gyakran jön létre látászavar.

Az első élethónapokban a koraszülött baba fokozatosan "ledolgozza hátrányát". Idegrendszeri károsodások esetén naponta speciális gyógytornáztatásra és mozgásfejlesztő foglalkozásokra van szükség.

A koraszülöttek táplálása

A koraszülöttek táplálása is speciális. A 32-34. hét előtt még nem alakul ki a szopóreflex, a még fiatalabbaknál még a nyelés sem akadálytalan. Náluk szonda- illetve vénás kanülön történő táplálás jöhet szóba. A szondatáplálás során a lefejt anyatejet vagy a speciális tápszert juttatják szondán keresztül a gyomorba. A korán adott anyatej segít a bélsejtek érésében.

Az anyatej fontossága és a fejés

A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől: nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzimtartalma miatt könnyebben emészthető, és ami a leglényegesebb, számos olyan, az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezért az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik.

Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg, kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Ideális esetben az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik. Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ekkor emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormon szintje.

Ha hosszútávú fejésre kell berendezkedni, érdemes nagy teljesítményű, akár a két mellett szimultán fejő elektromos fejőgépet kölcsönözni, ami sok időt és energiát spórolhat meg az édesanyának. Mindenképpen érdemes a baba látogatása után közvetlenül megpróbálni a fejést, akár az inkubátor mellett, hiszen a baba érintése, látványa, illata nagyban növelheti a fejés sikerét. Otthon is segíthet a baba képének, vagy egy-egy kedves ruhadarabjának odakészítése a fejéshez. A tejleadó reflexet segítheti az emlők fejés előtti átmelegítése, finom átmasszírozása.

A koraszülöttek édesanyjának javasolt eljárás az ún. frakcionált fejés, melynek során külön edényekbe kell gyűjteni a szénhidrátdúsabb, hígabb első tejet, és külön edénybe a zsír- és kalóriadúsabb hátsó tejet.

Sterilitási szabályok és anyatej tárolása

Koraszülötteknél különös jelentősége van a sterilitási szabályok betartásának. Fontos a kézmosás és a mellek lemosása fejés előtt. A fejéshez használt eszközöket minden használat után el kell mosni forró, mosogatószeres vízzel, alaposan leöblíteni, tiszta pelenkával letakartan tárolni, és legalább napi egy alkalommal sterilizálni. Az adott eszköz használati utasításában javasolt fertőtlenítő eljárást érdemes használni.

A lefejt anyatej 24 órán át normál hűtőszekrényben tárolható. 24 órát követően az anyatejet érdemes lefagyasztani. Tárolásra koraszülöttek esetében előnyösebbek a merev, azaz műanyag- vagy üveg gyűjtőedények. A lefejt anyatejet kis adagokban érdemes lefagyasztani, és minden adagra rá kell írni a fejés dátumát, kórházi osztályra kerülve pedig a baba nevét is. A lefagyasztott anyatej önálló fagyasztószekrényben 6 hónapig, normál hűtő fagyasztó részében 4 hónapig tárolható. A kiolvasztást kíméletesen, például langyos vízzel teli edényben kell végezni.

Kenguru módszer és szoptatás

Az anya-gyermek kapcsolat kialakulása szempontjából a legkedvezőbb, ha a koraszülött osztályon lehetőség van az ún. kenguru módszeres ellátásra, ami nagyon jó bevezetést jelenthet az első szoptatási kísérletekhez is. Ennek a módszernek a lényege, hogy a koraszülött minden napjának egy bizonyos részét édesanyjának vagy édesapjának meztelen mellkasára fektetve, azaz bőrkontaktusban tölti. Ez a közeli kapcsolat nagyban segíti a kötődést, csökkenti a koraszülöttet és az anyát érő stressz negatív hatásait, és pozitívan hat a koraszülött életfunkcióira is. Kenguruzás közben magasabb oxigén szint mérhető a vérben, kevesebb az apnoe, magasabb a testhőmérséklet. A koraszülöttek kevesebbet sírnak, nyugodtabban alszanak.

A szopás-nyelés-légzés koordinációja a fogantatást követő 32-35. héten válik teljessé, de nincsen kőbevésett súly- vagy korhatára annak, hogy mikor kerülhet sor az első szoptatásra. Tévhit, hogy a koraszülöttnek először cumisüvegből kell megtanulnia enni! A sikeres szoptatás eléréséig persze sok türelemre és segítségre lehet szükség. Speciális helyzetek közül a kereszt tartásban szoptatás és a hónalj tartás alkalmazható jól. Koraszülöttek esetén szóba jöhet a bimbóvédő terápiás alkalmazása is, ami segíthet a méretbeli aránytalanságokon, és határozottabb ingert jelenthet a szopási reflex kiváltása szempontjából.

Amikortól a koraszülött már nem igényel légzéstámogatást és fiziológiailag stabil, elkezdhető a non-nutritív szopás. A kenguru gondozás során a non-nutritív szopásba való átmenetre utalhatnak az alábbi jelek: a testével próbál a mellhez közeledni, a száj a mellen van, de még nincs mellre tapadás vagy szopás, egyszer-kétszer nyel közben, elalszik a mellen vagy nyalogatja a mellbimbót. Ha a csecsemőt szondán át táplálják, célszerű azzal egyidejűleg felajánlani a non-nutritív szopás lehetőséget.

Az édesanyának fel kell hívni a figyelmét arra, hogy ebben a szakaszban nem várható el több a gyermektől. Hajlamosak többet elvárni a babáktól, mint amennyi elvárható, sokszor saját kudarcként élik meg a sikertelen non-nutritív szoptatást. Ebben a fázisban az édesanya megtanulhatja a baba éhségének jeleit, aki kifejezi a szopás iránti igényét. Érdemes ilyenkor mellre tenni, mivel általában ekkor még a szívás-nyelés-légzés nem koordinált. Nem szerencsés, ha hirtelen nagy mennyiségű, nagy sugárban érkező tej kerül a baba szájába.

Eleinte napi egy-két alkalommal kerülhet sor szoptatásra, majd ahogy a koraszülött súlya emelkedik, egyre többször tud majd kielégítően szopni a mellről. Ha a koraszülött gyarapodása lassú, jó hatású lehet az ún. mélymasszázs alkalmazása a szoptatás közben. Ez elősegíti, hogy a zsírban és kalóriában dúsabb hátsó tejből többet kapjon a baba.

A hazaadáskor a koraszülöttek jelentős része még nem képes arra, hogy folyadék- és tápanyag igényét csak szoptatással fedezze. Ezért nagyon fontos, hogy az édesanyának otthon is folytatnia kell a fejést, így ideális esetben a lefejt tejes pótlást kaphat a baba mindaddig, amíg szüksége van kiegészítésre. Lényeges, hogy koraszülöttek esetében nem szabad igény szerinti szoptatást javasolni mindaddig, amíg súlyuk nem haladja meg a 3-3.5 kg-ot.

A kora babák sokszor aluszékonyak, de ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük a táplálásra, hiszen kicsi súlyuk miatt kevés tartalékkal rendelkeznek, vércukorszintjük például könnyebben leeshet, mint egy nagy súlyú csecsemőnek. Ezért a hazaadást követő első időszakban érdemes a kórházi rendhez hasonlóan, legalább 3 óránként megkísérelni a szoptatást, megmérve a csecsemő súlyát a szoptatás előtt és után. Ha a baba nagyon aluszékony, vagy a számára ideális adagnál kevesebbet szopott, akkor továbbra is szükség van a kiegészítésre. Otthoni körülmények között már van lehetőség arra is, hogy a baba ezt valamilyen szoptatásbarát módon kapja meg, pl. kiskanállal, kispohárból, ujjetetéssel vagy szoptanít készülék segítségével. A baba meztelen súlyát rendszeresen ellenőrizni kell.

Ha súlya már közelíti a 3-3.5 kg-ot (ez az átlagos időre született újszülött súlya), akkor lazulhatnak a szabályok, és egyre inkább lehet a jelzéseire hagyatkozva „igény szerint” szoptatni.

Koraszülött baba fejlődése: Mennyit eszik egy négy hónapos koraszülött baba?

A negyedik hónapban a baba súlya jellemzően szépen gyarapodik, általában 6 kg körül van, ha a súlya 1,5 hónaposnak számít korrigált életkor szerint. A cikkben említett konkrét adatok szerint a baba 4150 gramm súlyú és kb. 12 centit nőtt. Az étkezések között gyakran kap kiegészítést, amit nagyon szeret. Ha keveset eszik, de gyarapszik, az azt jelzi, hogy szervezete jól hasznosítja a táplálékot. Ugyanakkor, ha erőltetik az etetést, gyakran kibukja az ételt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1 éves korig vagy tovább ajánlja a szoptatást. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő anyatej és kiegészítésre van szükség, el lehet kezdeni a hozzátáplálást. Ha a gyermek nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján kezdje meg.

Négy hónapos kortól a gyerekek elkezdenek kísérletezni, új dolgokat tanulnak, fejlődik a memóriájuk, ezért megpróbálják megérinteni az ételt, megszagolják, megfigyelik a formáját, színét. Kóstolgatásával új ízeket fedeznek fel, ízviláguk, látókörük tágul. A hozzátáplálás megkezdésekor tartsa tiszteletben a baba saját tempóját. Figyelje gyermeke hozzáállását és hajlandóságát az új ételek, étel textúrák kipróbálására, a kiskanál használatára.

A hozzátáplálás elkezdése

A gyermekorvosok egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálást 4 és 6 hónap között érdemes elkezdeni. Az első szilárd ételeket 4-6 hónapos korban ajánlott bevezetni. Lassan próbálja megismertetni a babát az új ízekkel. Kezdje gyengéd rosttartalmú zöldségekkel, azaz sárgarépával, cukkínivel, fiatal zöldbabbal és brokkolival. Állaguknak köszönhetően a baba fokozatosan megszokja az új ízeket - keserűt és savanyút. Az anyatejjel ellentétben a bébiétel, a benne található rostok miatt, nem mindig ízlik a babának, és néha makacsul elutasítja azt.

A babát kezdetben csak kis mennyiségű étellel kínálja, és figyelje meg a reakcióit, beleértve az esetleges allergiás reakciót illetve ételintoleranciát, amely bőrpír, kiütés vagy kólika formájában is megnyilvánulhat. Nem kell elsietni a dolgokat, elvégre az első ételek bevezetése nincs konkrét időponthoz kötve.

Ha szoptat, akkor olyan időpontban kínálja a szilárd táplálékot, amikor kevesebb a teje, azaz késő délután vagy este. Így hamarosan megtudja a megfelelő étkezési időpontot. Követheti a baba jelzéseit is - kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, a kis öklét a szájába rakja. Kezdje napi egy étkezéssel, majd fokozatosan térjen át kettőre (reggeli és esti étkezésre), és folytassa így egy hónapon át.

A 4 hónapos gyermek étrendje

A négy hónapos gyermek étrendje egyszerű, és kezdetben egy fajta főtt, turmixolt és passzírozott zöldségből áll. A szülők és a szakértők egyetértenek abban, hogy a sárgarépapüré első bébiételként a legideálisabb az édeskés íze miatt. A hozzátáplálást tehát egy fajta zöldséggel kezdje, néhány nap múlva új fajta zöldséggel próbálkozhat, és egy hét elteltével bevezetheti a húsokat. A zöldséges-húsos étel után színpadra léphetnek a gyümölcsös, illetve a gyümölcsös-zöldséges pépesített bébiételek. Kezdje az almával, három-négy nap múlva az almát keverje össze a banánnal, és végül a répával.

A hozzátáplálás mellé nem jár univerzális útmutató, amely pontosan leírná, mikor kell elkezdeni, illetve mennyi szilárd étel, milyen gyakran ajánlott a babának, hiszen ez egyénileg eltér. Hagyatkozzon a gyermek „jelzéseire”, ne erőltesse az étkezést, ha a kicsi láthatóan nyűgös, vagy elhúzódik az ételtől. Ha a baba hízik, egészséges és láthatóan boldog, nincs miért aggódnia.

Az első falatok folyékony méz állagúak legyenek. Természetesen, ha többet szeretne enni, még tartja a száját, láthatóan kívánja az ételt, adhatsz többet is. Ha eddig jól vettétek az akadályokat, lassan itt az idő, hogy a tiszta püré állagú étele darabosabb püré legyen. Ha eddig szitán törted át az ételeit, törd át most is a püré legnagyobb részét, de hagyj meg egy kis adagot.

Hozzátáplálási útmutató

A gyümölcsök és zöldségek mellett a gyermek étrendje diófélékből, fűszerekből, húsból, halból, tejtermékekből, gabonafélékből és tojásból áll. Ez utóbbiak, azaz a tojás, a tejtermékek, a gabonafélék, a hal és a hús 7 hónapos kortól vezethető be a gyerekek étrendjébe. Az egyetlen kivétel a parmezán sajt (amely 9 hónapos kortól alkalmas) és a felvágottak, azaz a kolbász, sonka, szalámi és szalonna (ezeket 18 hónapos kortól kínálhatja gyermekének). A diófélék a 9. hónaptól bevezethetők.

A 4 hónapos koraszülött baba aktivitása és fejlődése

A 4 hónapos babák rendkívül mozgékonyak. Ebben a korban a babák egyre mozgékonyabbak és képesek megtartani a fejüket, ezáltal kinyílik előttük az egész világ. Hason fekve magasra emelik a fejüket és a felső testüket. Hasizmaik még nem elég erősek ahhoz, hogy valóban megtartsák magukat. Ebben az időszakban a kicsik testmagasságát kell figyelembe venni, nem a korukat. Jellemzően a 4. hónapban gyermeked 60-66 cm hosszú.

A kicsiknek nem csak a mozgásuk, hanem a látásuk is rengeteget fejlődik. Hosszabb ideig tudnak fókuszálni, felkelti a kisbabád figyelmét, és egyre többet szeretne a világból is megtudni. Az idős kisbaba a maga módján már szépen kommunikál a környezetével. Már az arckifejezéseket is meg tudják különböztetni, ismerős arcokat és hangokat felismernek, örömüket hatalmas kacagással tudják jelezni. El tudják érni kedvenc játékaikat, megfogják és a szájukhoz is veszik.

Az alvás-ébrenlét ritmusában is történnek változások. A 4 hónapos babák alvása átalakulhat, ami alvási regressziót is jelenthet. A nappali alvások száma általában csökken, és az ébrenléti idők hosszabbá válnak, akár 2 órásak is lehetnek. Fontos, hogy a szülők törekedjenek egy rutin kialakítására, ami biztonságot ad a babának. Az alvást követi az ébredés, majd az evés, a játék és a fürdés.

A mozgásfejlődés mérföldköveinek megjelenése látványosan követhető a csecsemők fejlődése során, a koraszülött babák esetében mégis inkább a figyelem szervezése, az alvás-ébrenlét, az indulatok szabályozása okozza a legtöbb nehézséget. Nehéz szelektálni az ingerek között, ezért nehéz a babának a figyelmét egy dolog felé irányítani. Nehéz az érzetek között különbséget tennie, így kevésbé tudja, mikor éhes, mikor álmos, és ezt kevésbé tudja finoman, pontosan jelezni a környezete felé.

Alvás közben olyan fontos biokémiai folyamatok zajlanak szervezetében, amelyek a növekedését, gyarapodását, idegrendszeri érését támogatják. A babáknak, így a koraszülött kisbabáknak még inkább szükségük van a biztonságra. Elemi szükséglet az evésen, alváson túl az ölben, ringatva biztonságban lenni. Már méhen belül hallják a babák szeretteik hangját, képesek őket a megszületésük után ezer közül is felismerni. Anya, apa, testvér hangját ismerik és megnyugtatja őket! Az éneklés, dúdolás a legnagyobb bajban is gyógyírt jelenthet. Biztonságosabban érzik magukat, ha beszélnek hozzájuk, elmondják nekik, mi fog történni velük, mert ez a szívükhöz szól.

tags: #mennyit #eszik #egy #negy #honapos #koraszulott