A gyermekvállalás csodálatos élmény, de sok kérdést vet fel, különösen a pénzügyi oldalát illetően. Az egyik leggyakrabban felmerülő dilemma, hogy mennyi pénzt illik adni a szüléskor az orvosnak és a személyzetnek, valamint milyen egyéb anyagi támogatásokra számíthatnak a kismamák és a gyermeküket nevelő szülők. Ez a cikk részletesen foglalkozik a hálapénz szokásával, az ehhez kapcsolódó etikával és gyakorlattal, valamint bemutatja a Magyarországon elérhető legfontosabb gyermekgondozási támogatásokat.
A hálapénz kérdése a szülészetben
A hálapénz adása egy olyan, sokak által vitatott szokás, amely az egészségügyben továbbra is jelen van. Sokan úgy gondolják, hogy abszurdum extra pénzt adni olyan szolgáltatásokért, amelyekért már amúgy is fizetjük a társadalombiztosítási járulékot. Mások viszont úgy érzik, hogy a "megvásárolt" figyelem és gondoskodás biztonságot ad nekik és születendő gyermeküknek.
A jelenlegi jogi helyzet szerint az előzetes díjszabás törvénybe ütköző, de a hálapénzt nem tilos elfogadni. Ha valaki fogadott orvos kíséretével szeretné megszülni gyermekét, nem árt, ha mielőbb kideríti a kiszemelt nőgyógyász aktuális "tarifáját". Ezt megtehetik diszkrét kérdezősködéssel a rendelő várójában, vagy az internetes fórumokon, ahol gyakran felvetődik a téma konkrét árakkal együtt.
A szülészek többsége nem mondja meg, mennyit kér (hivatalosan nem is teheti meg), de létezik egy kimondatlan szabály: a terhesgondozás alkalmankénti vizitdíjainak tízszeresét illik adni a szülésért. Ezzel a kismamák többsége egyetért, vagy legalábbis reálisnak tartja a dolgot.
Általánosan elmondható, hogy Budapesten adják a legmagasabb hálapénzeket a kismamák, illetve azok, akiknek nem komplikációmentes a terhességük. A budapesti magánrendelők vizitdíjai általában 10-15 ezer forint körül mozognak, így a szülés "ára" valahol 100-150 ezer forint körül alakul. A fogadott szülésznőknek ennél jóval kevesebbet, nagyjából 20-30 ezer forintot szoktak adni.
Fontos megjegyezni, hogy sokan sem orvost, sem szülésznőt nem választanak, hanem rábízzák magukat az illetékes kórház szakembereire. Utóbb mégis úgy érzik, szeretnék meghálálni a gondoskodást és figyelmet, amit a szülés során kaptak.
A hálapénz adásának egyik legfontosabb szabálya, hogy csak távozáskor, utólag szabad odaadni, előre sosem. Ezzel akár az orvos ellenszenvét is kivívhatjuk.
Az orvosok és nővérek véleménye a hálapénzről
A témában megszólaltatott orvosok és ápolónők véleménye megoszlik a hálapénzről. Egyesek, különösen a fiatalabbak, eleinte visszautasítják, de tapasztalva a társadalmi elvárásokat és az anyagi különbségeket, végül elfogadják.
Egy fiatal doktornő elmondta, hogy sokan úgy gondolják, az az orvos, akit nem "vettek meg", kevésbé figyel oda a betegére. Emiatt ő is alkalmazkodott a normákhoz, és elfogadja a pénzt, bár az összeg nem számít. Egy idősebb orvos is hasonlóan nyilatkozott, elfogadja a hálapénzt, de a borítékot részesíti előnyben a zsebbel szemben, mert utóbbi megalázóbbnak tűnik.
Az ápolók helyzete más: gyakran kevesebb pénz jut nekik, inkább édességet vagy kávét kapnak. A szülészeti osztályokon a hálapénzek 95%-át a szülész-nőgyógyászok és a szülésznők viszik el.
A "10-es szabály" is említésre került, ami szerint a magánrendelésen kért összeg tízszerese a szülés ára. Például, ha 7000 forint egy alkalom a magánrendelésen, akkor 70 ezer forint a szülés.
Gyermekgondozási támogatások Magyarországon
A gyermekvállalás anyagi terheit enyhítendő, Magyarországon számos állami támogatás áll rendelkezésre. Ezek a következők:
- Csecsemőgondozási díj (CSED): Ez az anya jövedelmének 100%-a, és a szülési szabadság alatt jár. Számításához a CSED folyósítását megelőző 3 hónap utolsó napjától visszafelé nézik az elmúlt 180 napra jutó jövedelmet.
- Gyermekgondozási díj (GYED): A CSED lejártát követően igényelhető, a gyermek kétéves koráig (ikrek esetén 3 éves korig). A GYED alapfeltétele, hogy a szülő rendelkezzen legalább 180 nap folyamatos biztosítási idővel a GYED kezdő napját megelőzően.
- Diplomás GYED: Azok a szülők jogosultak rá, akiknek diplomájuk van, és a gyermek születése előtt legalább két évig folyamatosan biztosítottak voltak.
- Nagyszülői GYED: Ha a szülők dolgozni szeretnének, de a gyermeket nem tudják bölcsődébe adni, a még nem nyugdíjas nagyszülő kaphatja az ellátást.
- Nevelőszülői GYED: A nevelőszülők kaphatják nevelőszülői tevékenységük alatt.
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A GYED lejártát követően jár, alapvetően a gyermek 3 éves koráig (ikrek esetén a tankötelessé válás évének végéig). A GYES nem kötött biztosítási jogviszonyhoz, így akkor is igényelhető, ha valaki nem volt jogosult CSED-re vagy GYED-re.
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): A GYES lejárta után igényelhető, a gyermek 3 éves korától 10 éves koráig.
Fontos tudnivaló, hogy ezek a támogatások nem egyszerre, hanem egymás után járnak, és az összegük csökken a gyermek növekedésével. A pontos feltételekről és igénylés módjáról érdemes tájékozódni a Magyar Államkincstár honlapján vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatóiban.
Hogyan kezeljük a pénzügyi kérdéseket szüléskor?
A legfontosabb, hogy nyíltan kommunikáljunk az orvosunkkal a terhesgondozás és a szülés költségeivel kapcsolatban. Ha tehetjük, tájékozódjunk előre a lehetséges tarifákról, és ha úgy érezzük, hogy szeretnénk megjutalmazni az orvost és a személyzetet a munkájukért, tegyük meg diszkréten és utólag.
Ha nem tudunk vagy nem akarunk hálapénzt adni, az sem probléma. Az orvosok és nővérek hivatásukból adódóan kötelesek ellátni a betegeket, és sokan közülük ezt lelkiismeretesen meg is teszik anélkül, hogy extra juttatásra számítanának.
A legfontosabb, hogy a szülés egy csodálatos esemény, és a szülőknek a legfontosabb, hogy egészségesen jöjjenek ki belőle. A pénzügyi kérdésekkel való törődés ne vegye el az örömöt ebből a különleges időszakból.