A császármetszés (sectio caesarea) globálisan egyre elterjedtebb műtéti beavatkozás, melynek aránya folyamatosan növekszik. Egyes statisztikák szerint megközelíti, mások szerint pedig meg is haladja az 50 százalékot a császármetszéssel végzett szülések aránya. Ez a tendencia számos országban megfigyelhető, és az okok rendkívül sokrétűek, az anyai kényelemtől az orvosi indokokon át a társadalmi és gazdasági tényezőkig terjednek.
A császármetszések aránya Európában és a világban
Az Eurostat 2017-es adatai szerint az Európai Unióban 1,4 millió császármetszést hajtottak végre. A leggyakrabban Cipruson (az élve születések 54,8 százaléka), Romániában (44,1 százalék), Bulgáriában (43,1 százalék), Lengyelországban (39,3 százalék), valamint Magyarországon (37,3 százalék) folyamodtak ehhez a módszerhez. Az ellenkező póluson Finnországot (16,5 százalék), Svédországot (16,6 százalék), Észtországot és Lettországot (19,4-19,4 százalék), valamint Franciaországot (19,7 százalék) találjuk.
Egy másik, az országos közegészségügyi iskola által készített statisztika szerint Romániában a helyzet 2017 óta tovább romlott: szakemberek úgy számolnak, hogy a császármetszéssel végzett szülések száma ma már 53,68 százalék körül alakul.
Az Európában 2022-ben világra jött 3,88 millió újszülött majdnem harmada, 1,14 millió császármetszéssel született. A beavatkozással végzett szülések arányában Ciprus áll a dobogó tetején, itt százezer lakosra 687 császármetszés jut, Romániában ugyanez a szám már csak 447, Bulgáriában 400, Írországban 397, Lengyelországban 340, Magyarországon pedig 339. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a hatodik helyen szerepel a legtöbb császármetszést végző uniós ország képzeletbeli listáján.
Az OECD-országokról közölt legfrissebb császáros statisztika 2013-as. Ugyanabban az évben nálunk 36 százalékos volt a császármetszések aránya, amivel az élbolyba kerültünk volna, ennél csak Olaszországban és Törökországban született több baba így.
Világviszonylatban is növekedett a császármetszések aránya: 2000 és 2015 között majdnem duplájára, 12 százalékról 21 százalékra nőtt. A Lancet brit orvosi lap tanulmánya szerint az országok 60 százalékában túl sokszor, 25 százalékában túl ritkán hajtanak végre császármetszést, ami arra utal, hogy széles körben hagyják figyelmen kívül az ajánlásokat. Legalább 15 országban a csecsemők több mint 40 százaléka születik császármetszéssel.
Magyarországi trendek és okok
Magyarországon is megfigyelhető a növekvő tendencia: az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék, az OEP adatai szerint 2015-ben pedig már 39 százalék volt. A NEAK adatai szerint 2023-ban a szülések 40,86 százaléka történt császármetszéssel az állami kórházakban, ami enyhe javuló tendenciát mutat a 2019-es 42 százalékhoz képest.
Az okok sokrétűek: „természetesek” (egyre többen szülnek relatíve idősebb korban, több a veszélyeztetett terhesség), és ott vannak az egészségügyi rendszer hibái is: a hálapénz (melyet 2021. március 1-jén tiltottak be), a szülészorvosok túlterheltsége. A rendelkezéstől sokan a szülésindítások és a császármetszéses szülések számának csökkenését vártak, de a változás egyelőre minimális. Zsigmond István szülész-nőgyógyász, egy kolozsvári magánklinika társalapítója szerint az Eurostat adatai szerint Romániában a szülések 44,1 százaléka történik császármetszéssel, meglátása szerint 30 százalék indokolt, a többi az édesanyák kérésére történik.
Iványi Anna szülésznő szerint mióta betiltották a hálapénzt, és a szabad orvosválasztást is korlátozta a kormány, Magyarországon a „nők számára kisebb a kontroll”. A szabad orvosválasztás lehetőségének megszűnése óta a magánszülészetek sokkal népszerűbbé váltak, ahol a túlterheltség és a szakemberek véges kapacitása miatt a császármetszéses szülések száma is megugrott. Néhány statisztikából most is jól lekövethető, hogy péntekenként és ünnepek előtt kiugróan magasak a születésszámok.
A londoni City University átfogó kutatása szerint a császármetszések számának növekedésével potenciálisan nőtt az anyák és újszülöttek egészségügyi kockázata, mint például a halvaszületés a jövendőbeli terhességeknél. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint csupán a császármetszések 15%-a megalapozott. Magyarországon átlagosan 10-ből 4 baba érkezik császárral, ám ez az arány 1990-ben még csak 10% körüli volt, majd innen emelkedett 40% körülire, a WHO ajánlása szerint ennek az aránynak 5-12% körül kellene lennie.
Az indokolt és választott császármetszés
Az elmúlt évtizedekben egyre több körülmény indokolja a császármetszéssel végzett szülést: nőtt a babák átlagos születési súlya, idősebbek a várandós anyukák, gyakrabban sikerül különböző betegségek mellett a teherbeesés, csökkent a nők fájdalomtűrési küszöbe. Zsigmond István szülész-nőgyógyász részletezte, hogy a császármetszések mintegy negyede kérésre történik, ám megnövekedett az indokolt beavatkozások aránya is. Húsz év alatt 200-300 grammal növekedett az újszülöttek átlagsúlya, és minél nagyobb a gyerek, annál inkább választják a hasi műtétet. Tovább növeli a császármetszések arányát, hogy a nők egyre idősebb korban vállalnak gyereket, ez újabb indok lehet az orvosi beavatkozásra. A nők fájdalomtűrése viszont csökkent, ha az édesanya nagyon szenved, nem akarja a természetes szülést, akkor az orvosok sem erőltetik.
Ma már a császármetszés nem egy veszélyes műtét, mint ahogy húsz-harminc évvel ezelőtt volt. Tudjuk, miként kell a gyereket is felkészíteni a beavatkozásra, számára sem jár hátránnyal, ezért egyre inkább választható lehetőség. Zsigmond István hangsúlyozta, a természetes szülést nem elég akarni, végig is kell csinálni. Ha az anya nem bírja a fájdalmat, kéri a császármetszést, az orvos nem utasítja vissza, arra hivatkozva, hogy „ki kell bírni”.
A dúla szerepe a császármetszések arányának csökkentésében
Cosma Sonja nagyváradi dúla hangsúlyozta, nagyon fontos felkészülni a szülésre, hogy a kismama tudja, mi történik biológiailag a nő és baba testében, testével, tudnia kell a szülész-nőgyógyász elképzeléséről, hozzáállásáról, a kórházi szokásjogról, valamint a saját, nem utolsósorban pedig az újszülött baba jogairól. A dúla támogató jelenléte a tapasztalatok alapján jelentősen csökkentheti az orvosi beavatkozások szükségességének gyakoriságát, mivel sokszor képes az anyát érzelmileg átsegíteni a szülés nehezebb pillanatain. Ez tudományos kutatással is alátámasztott. Dr. Marshall Klaus gyermekgyógyász és neonatológus professzor több mint kétezer megfigyelést végzett, és az eredmények azt mutatták, hogy a dúla által is kísért szüléseknél a vajúdás időtartama 25 százalékkal lerövidült, a császármetszések száma 50 százalékkal csökkent, kevesebbszer kellett oxitocint, fogót, fájdalomcsillapítást és epidurális érzéstelenítést használni.
Hogyan készüljünk fel a programozott császármetszésre?
Különbségek a szülészeti ellátásban és a döntési szabadság
Azokban az országokban kevesebb a császármetszés, ahol másként működik a rendszer, ahol a terhességeket a szülésznő felügyeli, és ő is vezeti le (vagy épp egy bábaotthon). Izraelben 14,9%, Hollandiában 15,7%, Norvégiában 15,8%, Izlandon 16% a császármetszések aránya.
Svájcban máig azon országok közé tartozik, ahol kiemelkedően gyakori a műtéti szülés. Csaknem minden harmadik baba császárral jön világra! Svájcban a császármetszések nagyjából fele előre tervezett. A rátát a kiegészítő biztosítással rendelkezők is megemelik, ők ugyanis egészségügyi indok nélkül is kérhetik a beavatkozást. Egy szülésznő ismerősöm azt tanácsolta a lányának, hogy inkább szülőházban hozza világra a gyermekét, mert a kórházakban az orvosok gyakrabban és hamarabb avatkoznak be a szülés menetébe, mint az indokolt lenne.
Brazíliában az orvosok és aktivisták szerint az ország magánkórházaiban a gyermekek 82 százaléka császármetszéssel születik. A magán-ellátórendszer magasabb ára magasabb fokú kényelmet, és a rövidebb várakozási időt jelent. No meg gördülékeny, ütemezett szüléseket - császármetszéssel. Naponta jól kalkulálható módon nyolcat. Habár az is igaz, hogy a magánbiztosítás közgazdasági törvényszerűségei is szerepet játszanak ebben; a tehetősebb nők vélhetően nagyobb számban maguk kérik a műtétet. A nők egy része fél, és a sok előjegyzett császármetszéses eljárás miatt a természetes szülésre vágyó nők szabad ágy nélkül találják magukat. Brazil aktivisták jelenleg nem a műtétek ellen, hanem a nők választáshoz való jogáért küzdenek.
Litvániában a kormány elszánta magát, hogy fordít a növekvő császáros trendeken, tavaly január 1-je óta az anyák maguk határozhatnak arról, milyen módon kívánják világra hozni gyermeküket. Egészen addig kizárólag a szülészorvos dönthetett a császármetszés mellett, ha az anya, vagy a magzat egészségügyi állapota megkövetelte azt. Csakhogy a törvény bevezetése ellenére eddig nem változtak jelentősen az adatok, ráadásul néhány litván kórház önkényesen ellenáll a szabályozásnak.
Az Egyesült Államokban a császármetszési arány folyamatosan emelkedik, mára elérte a 30 százalékot. Itt a szakértők azzal magyarázzák a tendenciát, hogy az amerikai orvosok félnek az esetleges pereskedéstől, ami arra ösztönzi őket, hogy használják a szikét.
A szülésznői várandósgondozás és a természetes szülés támogatása
Bár kevesen tudják, Magyarországon nemcsak nőgyógyászok, de szülésznők is elláthatják az alacsony rizikócsoportba sorolt várandósok gondozását. Ennek minimumfeltételeit a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021. március 25-én tette közzé, és a várandósgondozásról szóló, 26/2014. számú Emmi-rendelet teszi lehetővé. Majnár Zsuzsanna és Fantha Zsuzsanna, a Liliom Bábapraxis két szakembere, azok közé a szülésznők közé tartozik, akik a szülést természetes folyamatnak látják és ebben a szellemben is kísérik. Szerintük a jó szülésélményhez nemcsak a szülés eseményei járulnak hozzá, hanem a felkészülés módja, és az utána következő gyermekágyas időszak is, ami ugyanolyan figyelmet érdemel, mint maga a szülés.
Azokban a nyugat-európai országokban, amelyekben a várandósok az állami ellátásban nem választhatnak orvost a szülés idejére, vagyis ügyeletben szülnek, a szülészeti ellátás többnyire a bábai modell szerint valósul meg. Vagyis nemcsak a várandósgondozást, hanem a szülést is csak szülésznők kísérik, amennyiben nem merül fel a szülésznő kompetenciáját meghaladó komplikáció. Fontos tudni, hogy a természetes szülés önmagában még nem egyenlő a hüvelyi szüléssel. A természetes szüléskísérés lényege az, hogy azon felül, hogy a hüvelyi szülésre törekszik, a vajúdás és a megszületés (kitolás) idején is az élettani szülés folyamatait támogatja, és a beavatkozásokat valóban minimalizálja.
A Liliom Bábapraxis két szülésznője, Majnár Zsuzsanna és Fantha Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy nem vezetik a szüléseket, hanem kísérik, és a kettő között nem csak szóhasználatbeli különbség van. Míg a „vezetett szülés” esetén a szülő nő követ utasításokat, addig a „kísért szülés” esetén a szakember csatlakozik a szülés folyamatához. A jelenlegi szülészeti rendszerben azonban a szakemberek nagyon sokszor még mindig a bizalom hiányának, ellenállásnak, az ellenszenv kifejezésének vagy nemkívánatos internetes befolyásnak ítélik meg azt, ha egy várandós valamit nem szeretne. A két szülésznő fontosnak tartja, hogy minden lépést közösen beszéljen meg a vajúdóval, aki így végig kompetensnek érezheti magát a saját szülésében.
Kockázatok és ajánlások
A londoni Queen Mary University kutatócsoportjának elemzése szerint a szegény és közepes jövedelmű országokban a császármetszés százszoros kockázatot jelent az anyákra, és az újszülötteknél is relatíve magas a halálozási arány. Évente 300 ezer anya veszti életét szülés közben vagy azzal kapcsolatosan, és a halálesetek 99%-a a közepes jövedelmű és szegény országokban történik. Az LMIC-k területén 1000 császármetszés során átlagosan 7,6 anya veszti életét, ami százszorosa az Egyesült Királyságban tapasztalható halálozási rátának. Ennél is ijesztőbb azonban a császármetszést követően halva született vagy a szülést követően rövid időn, az első élethéten belül életüket vesztő csecsemők aránya: 1000 műtétből 56,6 esetben történik halva születés (a szubszaharai régióban ugyanez 82,5), és az LMIC-k területén 84,7 csecsemő nem éri meg az egy hetes életkort (Szub-Szahara: 354,6/1000 császármetszés).
A császármetszések magas számával kapcsolatban néhány éve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is aggodalmát fejezte ki, jelentésében pedig ajánlásokat is megfogalmazott arról, hogyan lehetne csökkenteni az orvosilag szükségtelen beavatkozások arányát. Ezek között szerepelnek:
- Oktatási lehetőségek, amelyek aktívan bevonják a nőket a szülésük megtervezésébe, mint például felkészítő workshopok, relaxációs programok és pszichoszociális támogatás.
- Bizonyítékokon alapuló klinikai irányelvek használata, a császármetszési gyakorlatok rendszeres felülvizsgálata az egészségügyi intézményekben, és visszajelzés az egészségügyi szakemberek számára az eredményekről.
- Második orvosi vélemény kötelezővé tétele a császármetszésről szóló döntések esetében, ahol ez lehetséges.
A magyarországi aggasztó statisztikák és a nőkkel való szülészeti bánásmód javítását a Másállapotot szakértője elsősorban az infrastruktúra korszerűsítésében látja. Ebbe beletartozik a megfelelő mennyiségű vajúdószoba kialakítása, a szabad mozgás lehetősége vajúdás közben és a szülő anya saját dúlájának és kísérőjének beengedése. Alapfeltétel emellett az egységes és színvonalas szülészeti ellátás megteremtése és az természetes szülés levezetéséhez szükséges készségek folyamatos oktatása a szülésznőknek is. Ezzel elkerülhető, hogy a nem komplikált szüléseknél ne kelljen egy orvosnak is jelen lennie, ami hatalmas könnyítést jelentene az egész intézményrendszer struktúrájára nézve.
tags: #melyik #orszagban #valaszthato #a #csaszarmetszes