Várandósokban és szoptatós édesanyákban sokféle bizonytalanság merül fel a képalkotó vizsgálatok kapcsán. Amennyiben azonban szükségessé válik az emlő vizsgálata ebben az érzékeny időszakban, fontos tudniuk, hogy melyik eljárás biztonságos és melyikre mikor lehet szükség. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy akkor is minél előbb forduljon orvoshoz egy nő, ha változást tapasztal az emlőiben, amikor éppen várandós vagy szoptat. A kezelőorvos mindenképpen a legbiztonságosabb módon fogja kivizsgálni a panaszait.
Milyen gyakori az emlődaganat terhesség alatt?
Terhességi emlőráknak nevezzük, amikor a terhesség alatt, illetve a szülést követő 1 éven belül kerül felfedezésre a betegség. Nagyságrendileg 3000-ből 1 esetben fordul elő. Mivel ebben az időszakban az emlő egyébként is jelentős változásokon megy keresztül, tapintással nem mindig lehet felismerni a daganatot. A képalkotást pedig az befolyásolhatja, hogy az emlőszövet jelentősen megváltozik, sűrűbbé válik mind a terhesség, mind a szoptatás alatt. Ráadásul a kismamák néha halogatják is a kivizsgálást, mondván, ráér akkor, amikor majd vége az érzékeny időszaknak. Mindezek miatt előfordulhat, hogy már csak későbbi stádiumban sikerül diagnosztizálni az emlőrákot, ami már esetleg nyirokcsomó áttétet is képzett - hangsúlyozza dr. Horváth Barnabás, radiológus.
Milyen képalkotó eljárások jöhetnek szóba terhesség és szoptatás alatt?
Ultrahangos vizsgálat
Mivel ennél a képalkotó eljárásnál nincs sugárterhelés, a terhesség és szoptatás időszaka alatt is biztonságosan elvégezhető. Általában ez az első választandó vizsgálat, és panasz esetén vagy az ajánlott éves szűrés céljából ebben az időszakban is az ultrahang a legjobb választás!
Az emlő ultrahang vizsgálat egy gyors, alapos képalkotó módszer az emlők és a hónaljak területének vizsgálatára, amely akár terhességben és szoptatás alatt is korlátlanul alkalmazható. Az ultrahang vizsgálat során felfedezhetünk és vizsgálhatunk zsírcsomókat, cisztákat, fibroadenómákat, tályogokat vagy más olyan képleteket is, amelyek esetleg tapintással még nem is érzékelhetők, felismerhetők rosszindulatú daganatos elváltozások is. A daganatos betegségeknél az esetleges nyirokcsomó áttétek is kimutathatók ultrahanggal.
Az ultrahang semmilyen káros hatással nincs a magzatra vagy az édesanyára, teljesen fájdalommentes és sugárzásmentes vizsgálat. Pontosan feltárható vele az esetleges elváltozás oka, és szükség esetén a vizsgálat bármikor megismételhető.
Mit mutat és mire jó az hasi ultrahang vizsgálat - Dr. Dérczy Katalin, MyClinic
Mammográfia
Mammográfia csak nagyon indokolt esetben történik (leginkább tumorgyanú esetén), különösen az első trimeszterben. Ugyanakkor a mammográfia csupán kis sugárterhelést jelent, és mivel az az emlőre koncentrálódik, csak minimális mértékben éri el a test más részeit. Ennek ellenére a sugárvédelem szigorú betartása fontos, az extra védelem érdekében ólomköpenyt helyeznek a has alsó részére, hogy megvédjék a méhet a sugárzástól. A mammográfia röntgensugarakkal dolgozik, így várandósság és szoptatás alatt csak kivételes esetben alkalmazható.
MRI
A mágneses rezonancia vizsgálat nem használ röntgen sugárzást, de a kontrasztanyag, a megnövekedett haskörfogat és az emlő MR vizsgálathoz szükséges hason fekvő testhelyzet miatt kevésbé jön szóba. A kontrasztanyag adása általában relatív ellenjavallatot képez, használata csak indokolt esetben történhet.
CT
A computer tomográfia nem része az emlő alap képalkotó vizsgálatainak, egy igazolt rosszindulatú emlő tumor stádium meghatározásának részét képezheti. A röntgen sugárzás érintheti a magzatot is, a használata terhesség alatt kerülendő. Szoptatás alatt a vizsgálat elvégezhető, de intravénás kontrasztanyag adása esetén a szoptatást 24 órára javasolt felfüggeszteni.
Történhet-e biopszia terhesség alatt?
Ha a képalkotó vizsgálatok során tumorgyanús eltérés kerül felfedezésre, jellemzően biopsziát, vagyis mintavételt kell végezni a pontos diagnózishoz. Ez általában ún. core biopsziát (vastagtű-biopsziát) jelent, amire általában akkor van szükség, amikor részletes szöveti információra van szükség a pontos diagnózis felállításához - ismerteti dr. Horváth Barnabás, az Ultrahangközpont radiológusa. A core biopszia helyi érzéstelenítés mellett zajlik, a mintavétel kismamáknál is megtörténhet. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, ultrahang vezérelt aspirációs citológiával mintát kell venni a csomóból.
Mellrák rizikófaktorok és szűrés
Az emlőrák élete során minden nyolcadik-kilencedik nőt érinti, az utóbbi években pedig harmadával nőtt az 50 év alatti esetek száma. Mivel ez a daganatos betegség korán felismerve jó eséllyel gyógyítható, nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres szűrések jelentőségét, különösen meglévő rizikófaktorok esetén.
Kinek ajánlott az emlőrák szűrés?
Gyakorlatilag elmondható, hogy az emlőrák szűrés minden nőnek ajánlott 20 éves kortól kezdve, hiszen sajnos az emlődaganat - bár gyakoribb 45-50 éves kor felett - a fiatalabb korosztályt is érintheti. Sőt, olyan arányban megnőtt az 50 év alatti megbetegedések száma, hogy jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy az ingyenes, behívásos mammográfiai szűrővizsgálat korhatárát 45 éves korról 40 éves korra csökkentsék. Éppen ezért a szűrésről valóban elmondható, hogy életet menthet, és ezt különösen azoknak a nőknek kell komolyan venni, akik tünettel, tehát tapintható csomóval rendelkeznek, vagy valamilyen rizikófaktort lehet náluk beazonosítani - hangsúlyozza Gergely doktornő.
Az alábbi táblázat összefoglalja az emlőrák legfontosabb rizikófaktorait:
| Rizikófaktor | Leírás |
|---|---|
| Életkor | 50 év feletti életkor |
| Családi halmozódás | Vérszerinti, elsőfokú rokonnál (édesanya, lánytestvér) felfedezett emlődaganat, főként, ha az érintett 50 év alatti volt a betegség megjelenésekor. |
| Korábbi mellrák | Korábbi mellrákos megbetegedés. |
| Menstruációs ciklus | Korán, 12 éves kor előtt jelentkező és későn, 55 éves kor után elmaradó menstruáció. |
| Terhesség és szülés | Gyermektelenség, vagy 35 éves kor után születő első gyermek. |
| Genetikai mutációk | Bizonyos genetikai mutációk a BRCA-1 és BRCA-2 géneknél (ezt vérvizsgálattal lehet ellenőrizni). |
| Életmód | Mozgáshiány, elhízás, dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás. |
| Hormonpótlás | Menopauza kapcsán alkalmazott hormonpótlás bizonyos mértékig növelheti az emlőrák kialakulásának rizikóját. |
Kinek ajánlott az emlő ultrahangos vizsgálata?
Ez a fajta vizsgálat mindenki számára elérhető, fájdalommal és sugárterheléssel nem járó vizsgálat, amit évente érdemes elvégeztetni, még akkor is, ha a szintén nagyon fontos havi önvizsgálat során nem érezhető elváltozás - hangsúlyozza dr. Gergely Mária, az Ultrahangközpont radiológusa. Az emlő ultrahangvizsgálat elsődleges képalkotó módszerként a fiatal korosztály (30 évesnél fiatalabb) esetén alkalmazható, 30 év felett kivételes esetben (pl. terhesség és szoptatás során kialakuló panaszok), azonban emlőrák szűrésre már nem alkalmas elsődleges képalkotó módszernek.
Mikor szükséges a mammográfia?
A mammográfia valójában az emlők lágyrészének röntgen vizsgálata, nagyon fontos eszköz arra, hogy a tumor és esetleg más rendellenességek is diagnosztizálhatóak legyenek. Ezzel a képalkotó módszerrel akár már az 5 mm átmérőjű, korai daganatok is felismerhetők, megfelelő fizikális vizsgálattal kiegészítve. A szakember olyan mikromeszesedéseket is felismerhet, amelyek rosszindulatú elváltozásra utalhatnak. Mivel azonban a mammográfia - mint minden röntgen vizsgálat - sugárterheléssel jár, nem ismételhető korlátlanul. Ezért ezen a vizsgálaton azoknak ajánlott részt venni, akiknek ez a korábbi eredmények alapján szükséges, akiket ide irányít a szakorvos valamilyen tapintással felfedezett képlet miatt, illetve szűrés jelleggel azoknak, akik erre behívót kapnak. Ugyanakkor a kétévente ajánlott mammográfia mellett végezzünk évenkénti ultrahangos vizsgálatot tünetmentes állapotban is.
A röntgen mammográfia az emlőrák korai felfedezésének bizonyítottan leghatásosabb eszköze, 30-35 éves kortól alapvizsgálatként javasolt! Az ultrahangvizsgálat 30 feletti panaszos betegekben már primer diagnosztikára nem alkalmas, a mellrák szűrővizsgálatára nem megfelelő és nem helyettesíti a mammográfiát. Az ultrahangvizsgálatnak találati biztonsága nem 100%-os.
Változások a mellben terhesség és szoptatás alatt
Terhesség és szoptatás során az emlők hatalmas változásokon mennek keresztül, hiszen felkészülnek a tejtermelésre, a szoptatásra. A mellek ekkor megnőnek, megduzzadnak, keményebbé válnak, esetleg kis csomókat is érezhetünk bennük. Vannak, akiknél ezek a változások igen látványosak, és vannak, akiknél kevésbé. Sokan a hormonok és a megnövekedett vérbőség miatt már a pozitív teszttől kezdve tapasztalnak fájdalmat, érzékenységet az emlőkben, melyek nehézzé válnak, valamint az erek is jobban láthatóak lesznek. Szülés után 1-2 nap múlva a tej belövell és megkezdődhet a szoptatás. Ekkor sokan bizsergő, feszülő, égő érzést éreznek, főleg mielőtt el kezd jönni a tej. Mikor az emlők tele vannak, akkor az kemény, ám szoptatás után, ahogy kiürült, úgy puhává, kisebbé válnak. Kezdetben a mellbimbóknak alkalmazkodniuk kell a szoptatáshoz, így azok eleinte berepedezhetnek, esetleg kicsit vérezhetnek is - ám ez egy idővel elmúlik.
Miután az anyuka befejezte a szoptatást, a mellek lehetnek a terhesség előtti állapothoz képest kisebbek, ugyanakkorák, esetleg nagyobbak is - mindhárom opció teljesen normális, egyéni alkat kérdése.
Gyakori problémák a mellben terhesség/szoptatás során és után
- Emlőgyulladás (mastitis): Igen gyakori állapot, melyet elsősorban az emlők túltelítődése, elzáródott tejcsatorna okoz, de az is előfordulhat, hogy a baktériumok a mellbimbón lévő kis sérüléseken át bejutnak. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a mell fájdalmas, magas láz, hidegrázás is felléphet. Ha kezeletlenül marad az állapot és súlyosbodik, úgy tályog is keletkezhet, mely esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. A tályog leszívása ultrahang vezérléssel történik. Éppen ezért, ha a tüneteket tapasztalja, forduljon szakemberhez, aki bakteriális fertőzés esetén antibiotikumos kezelést javasol. Ám a legfontosabb a megelőzés lenne, vagyis, a gyakori szoptatás, maradék tej rendszeres leszívása, a túltelítődés elkerülése, az alapvető higiéniás szabályok betartása, valamint a tejcsatorna elzáródás esetén a meleg vizes borogatás sokat segíthet. Mindezeken kívül igen fontos a helyes szoptatási technika elsajátítása is. A diagnózis legtöbbször már a panaszok alapján megtörténik, ám szükség lehet ultrahang vizsgálatra is (főleg tályog gyanúja esetén).
- Csomó az emlőben: Szoptatás során a mirigyállomány megváltozik, az emlők csomósabbá válnak. Szoptatás során kialakuló csomók a tejcsatorna elzáródás miatt keletkeznek leggyakrabban, ám fontos tudni, hogy sajnos a szoptatási időszakban is felléphet rosszindulatú daganat, emlőrák, ezért minden csomót érdemes komolyan venni, figyelemmel kísérni. Ha pár nap múlva se változik sok szoptatás, borogatás hatására sem, forduljon orvoshoz, aki fizikális vizsgálattal, ultrahanggal megvizsgálja az emlőket (az ultrahang semmilyen káros sugárzással nem jár, így terhesség/szoptatás során is elvégezhető).
- Mellrákra utaló jelek: Csomó az emlőben, a bőr behúzódása, mellbimbó befelé fordulása, váladékozás (ezt szoptatás során könnyű a tejszivárgással összekeverni). Érdemes tudni, hogy csomókat több minden is okozhat, akár a szoptatástól független tényező is (pl. ciszta, fibroadenoma), így fontos a megfelelő differenciáldiagnózis! (Vannak esetek, mikor mammográfiával kell kiegészíteni az ultrahang vizsgálatot, szoptatás során is).
Milyen panaszok esetén szükséges emlő ultrahangra menni szoptatás során?
- nem múló csomó az emlőben/hónaljban
- az emlő egy területén a bőr behúzódása
- nem múló fájdalom
- mellbimbó befelé fordulása
- gyanús váladékozás
- bármilyen zavaró probléma esetén, mely nem múlik el
- gyulladásos tünetek megjelenése (bőrpír, láz, fájdalom, emlő megkeményedése)
Új diagnosztikai módszer: az anyatej, mint folyékony biopszia
A Cancer Discovery folyóirat szeptember 14-én közölte a barcelonai székhelyű Vall d'Hebron Institute of Oncology (VHIO) kutatóinak cikkét, amelynek fő megállapítása, hogy az anyatej egyfajta folyékony biopsziás módszerként alkalmazva alkalmas a terhesség alatt vagy a szülés után kialakult mellrák diagnosztizálására. Nem is akárhogyan: a képalkotó vizsgálatok még nem jeleznek tumort, amikor a keringő tumor DNS (ctDNA) már kimutatható az érintett emlőből származó tejben.
A kutatást egy véletlen indította útjára. Egyszer ugyanis felkereste őket egy harmadik gyermekével várandós édesanya, akinél a harmadik terhessége alatt állapítottak meg emlőrákot. Az anyuka viszont elsősorban nem a saját egészsége miatt aggódott, hanem azért kereste fel az intézetet, hogy megkérdezze, nem adhatta-e át a szoptatás során az emlőrákot a második gyermekként született lányának, akinek szoptatását nem sokkal a rákdiagnózis előtt fejezte be. A kutatók tisztában voltak ugyan azzal, hogy az emlőrák szoptatás útján nem terjed, ám ha már az anyuka magával hozott egy régen lefagyasztott anyatejmintát, kíváncsiságból megvizsgálták. Legnagyobb ámulatukra az anyatejminta genetikai elemzése során ugyanolyan mutációt tartalmazó DNS-t találtak, mint ami az édesanya emlődaganatában is jelen volt.
A folyékony (vér)biopsziát jelenleg metasztatikus emlőrákban szenvedő betegeknél alkalmazzák bizonyos mutációk kimutatására vagy nyomon követésére, de a korai diagnózis vagy a visszaesés előrejelzésének eszközeként még mindig nem használható megbízhatóan: alacsony az érzékenysége, mivel a vérben keringő tumor-DNS-t csak igen nagy koncentráció mellett tudná kimutatni. Az utóbbi években a folyékony biopsziát a vizelet szűrésére viszont már eredményesen használják a hólyagrák prognózisához, illetve már a nyál szűrésére is fej-nyaki rák esetében.