A terhesség alatt az anya szervezetében számos változás zajlik, egyrészt a méhben növekvő magzat élettani szükségleteinek megfelelően, másrészt felkészülve a szoptatás időszakára.
Ha egy nő állapotos, az egyik első és legkönnyebben észrevehető jel, amit tapasztalhat, az a mellei változása.
A mell változásai a terhesség alatt
A terhesség korai szakaszától egészen a szülésig sok változáson mennek keresztül az emlők, mindazért, hogy később a születendő babát megfelelően táplálják.
A mell érzékenysége gyakran a terhesség egyik legkorábbi tünete. A National Institute of Child Health and Human Development szerint a nők a fogamzás utáni 1-2 héten belül tapasztalhatnak mellérzékenységet, -fájdalmat vagy bizsergő érzést. A mellbimbók érzékennyé, vagy akár fájdalmassá is válhatnak. Ezek a változások az emelkedő hormonszint és az emlőszövetbe történő véráramlás miatt jelentkeznek.
A terhességet kísérő hormonális változások hatással vannak az emlőre, serkentik a vérkeringést annak szöveteiben. Emiatt fokozzák annak érzékenységét, a kismama duzzadtnak, szinte gyulladásban lévőnek is érezheti a mellét, és van, aki emiatt a terhesség első harmadában nehezen viseli el a melltartó vagy a ruha érintését is. Az emlő érzékenységét a terhesség korai tünetei között tartják számon, már a 4. - 6. terhességi hétben is jelentkezhet, akkor, amikor még meg sincs állapítva a terhesség.
Sok nőnél tapasztalható a mell megnagyobbodása, ami a terhesség korai szakaszában kezdődhet, és a terhesség alatt végig folytatódhat. A vér mennyisége általában 50% -kal nő a terhesség alatt.
A mell első trimeszterében, ami az első 12 hétben zajlik, sok fizikai és érzelmi változáson megy keresztül a kismama. Az első harmadban a női mellek az esetek többségében megnövekszenek, kissé fájnak, a mellbimbók pedig különösen érzékennyé válnak.
A második trimeszterben, vagyis a 13-26. hétben látványosan növekszik a has és elkezdődik az anyatejtermelés. Az ösztrogén szintje folyamatosan növekszik, és valószínűleg a mellek mérete ezen hetek alatt is nagyobb lesz, a fájdalom viszont az első trimeszterhez képest jelentősen enyhül. Ebben az időszakban érdemes új, nagyobb melltartókat vásárolni, ami kényelmes és illeszkedik a mellek megváltozott méretéhez.
A harmadik trimeszterben, azaz a 27-40. hétben léphetnek fel a legkellemetlenebb fizikai nehézségek. A lábgörcsöktől a székrekedésig, a gyomorégéstől az álmatlanságig sok kellemetlenséget megtapasztalhatnak a kismamák.
A mellbimbó is változik a szoptatásra készülve: a mellbimbón lévő, körbe rendezett kis kiemelkedések, az ún. Montgomery-mirigyek nagyobbak, feltűnőbbek lesznek. Ezeknek az a funkciója, hogy a bimbó bőrfelületét védő, tápláló olajos váladékot termeljenek.
A mellbimbó sötétebb színű lesz, mivel pigment, festékanyag halmozódik fel benne. Van, akinek a másállapot alatt a mellbimbói besötétednek. Ez különösen akkor lehet nagyon meglepő, ha a bimbóudvar alapból rózsaszínű. Talán nem meglepő, de a terhességi hormonok felelősek a bőr színének ilyen változásáért. Ezek a hormonok stimulálják a szervezet által termelt melanin mennyiségének átmeneti növekedését. A melanin a természetben előforduló anyag, amely színt ad a hajnak, a szemnek és a bőrnek.
A második és harmadik trimeszter során a mellbimbó körüli résznél köralakban sötétedés tapasztalható. A sötétedés is a hormonális változásoknak köszönhető.
A terhesség kicsi, fájdalmatlan dudorokat is okozhat a bimbóudvarnál.
Vannak nők, akik szivárgást észlelhetnek a mellből a második trimeszterben. Mások ezt csak a harmadik trimeszterben vagy a szülés után tapasztalják. Ez nem más, mint a kolosztrum, vagy előtej.
Az emlők az első trimeszter vége felé kezdik az ún. kolosztrumot, előtejet termelni, de ebből az első cseppek többnyire csak a terhesség utolsó heteiben jelennek meg. Ez a sárgás, sűrű, különleges összetételű tej biztosítja az újszülött táplálékát addig, amíg be nem indul az anyatej termelődése.
Szülés után, vagy néha korábban is a mellek kis mennyiségű kolosztrumot termelnek. Ez a sárgás folyadék erősíti a baba immunrendszerét. Az újszülötteknek nagyon kis gyomruk van, kis mennyiségű kolosztrum is elegendő számukra.
A kolosztrum termelődést felváltja a tejtermelődése, általában a szülést követő 5. nap és 2 hét között. Ha bárkinek problémája adódik a szoptatással, akkor érdemes orvos, szülésznő vagy szoptatási tanácsadó segítségét kérnie.
Az első és a második trimeszterben bekövetkezett emlőváltozások nagy része a terhesség utolsó hónapjaiban is folytatódik. A gyors szövetnövekedés következtében a bőr megnyúlhat, ami striák kialakulásához vezethet.
A tejcsatorna elzáródás esetén a meleg és a masszázs is segíthet.
A terhesség alatt jelentkező kényelmetlenségeket melltartó viselésével is enyhíthetjük. A sportmelltartók és az éjszakai melltartók egyaránt kényelmes választás a terhesség ideje alatt.
Szülés után a mellek a tejtermelés következtében megtartják nagyobb méretüket, azonban a szoptatás abbahagyásával, a mellek és mellbimbók gyakran visszatérnek eredeti méretükhöz, alakjukhoz és színükhöz. Másoknál ez emlőváltozások tartósak lehetnek, a mell megereszkedhet.
A bimbóudvar változásai a terhesség alatt
A bimbóudvar vagy más néven areola a mellbimbó körüli pigmentált terület, amelynek mérete és formája egyénenként eltérhet. Meglepő lehet, de a bimbóudvar nagysága és színe idővel megváltozhat a szervezetben zajló, természetes biológiai folyamatok miatt.
A bimbóudvar - tehát a mellbimbót körülvevő pigmentált rész - átmérője az erre vonatkozó kutatások szerint átlagosan 4 centiméter, arányaiban általában háromszor kisebb, mint a teljes emlő, és háromszor nagyobb magánál a mellbimbónál.
A testrész egy nő életében két alkalommal változik meg a legjelentősebb mértékben. Először a pubertás alatt, amikor a hormonok, különösen az ösztrogén hatására a mellbimbók és bimbóudvar megnő és sötétebbé válik, mint amilyen gyerekkorban volt. A várandósság idején aztán újra nagyobb és sötétebb lesz, mégpedig azért, hogy a szoptatáskor a csecsemő majd könnyebben megtalálja.
A várandósság, illetve a szoptatás idején bekövetkező hormonális változások hatására a mellbimbó udvarában lévő Montgomery-mirigyeknek nevezett képződmények megduzzadnak, és jobban észrevehetővé válnak.
A bimbóudvarban átlagosan kilenc ilyen Montgomery-mirigy található - de ennél több, akár 25 is előfordulhat, és normálisnak tekinthető. A Montgomery-mirigyek funkciójukat tekintve valahol a verejték és a tejmirigy között találhatóak. Feladatuk egyfelől, hogy az általuk termelt faggyúval puhán tartsák a mellbimbót - mely a szoptatás idején komoly igénybevételnek van kitéve. Ezenkívül egy másik funkciójuk is van: a szülést követően a Montgomery-mirigyek megduzzadnak, és olykor látható is, hogy cseppeket választanak ki. Ezeknek a cseppeknek az illata hasonlít a magzatvízéhez, ami az újszülött babákból ismerős és kellemes érzést vált ki. Az illatot érzékelve a fejüket forgatni kezdik, nyitogatják a szájukat, az álmosabb, lassabban gyarapodó babák is motiváltabbak lesznek a szopizásra.
Mivel a Montgomery-mirigyek által kiválasztott cseppek illata vonzó a babák számára, nem javasolt szoptatás előtt lemosni a mellet - korábban voltak orvosok, akik a higiénia jegyében ajánlották ezt -, hiszen ez kontraproduktív a szoptatás szempontjából.
A terhesség alatt bekövetkező színváltozások többsége a szülés után néhány hónappal elhalványul, de természetesen akadnak olyanok, akiknél ezek a területek egy kicsit sötétebbek maradnak, mint amilyenek korábban voltak.
A szoptatás befejeztével sok nő azt tapasztalja, hogy bimbóudvaruk mérete fokozatosan lecsökken, színük pedig újból kivilágosodik.
Egyéb terhességi változások
Más területek is sötétebbek lehetnek a szokásosnál a terhességed alatt, mint például a nemi szerveid vagy a bőröd bizonyos részei, amelyek gyakran súrlódásnak vannak kitéve, például a hónalj vagy a belső combok.
A libidó változása a várandósság alatt egy érdekes kérdés. Nem csak a hormonális változásokkal függ össze, hanem önértékelési részletekkel is. A libidó csökkenésében erősen benne van az a tény, hogy sok nő nem érzi kívánatosnak magát a várandóssága alatt, és persze az is, hogy tartanak attól, hogy a baba sérülni fog a szex közben. Ez utóbbi azonban teljesen alaptalan.
Bizony, a terhesség a hajra és a testszőrre is nekünk tetsző hatást gyakorol.
A gyengédebb, kímélőbb bőrápoló termékek használata, amelyek minimalizálják az irritációt, segíthetnek azt is megakadályozni, hogy a bőr gyulladt legyen. Érdemes széles spektrumú fényvédőt használni, és ügyelni arra, hogy minél kevesebb közvetlen napsütés érje a bőrödet.
Mellváltozások az első trimeszterben
A gyermekvárás hónapjai alatt az anya szervezetében számos változás zajlik, egyrészt a méhben növekvő magzat élettani szükségleteinek megfelelően, másrészt felkészülve a szoptatás időszakára.
A test terhesség alatt bekövetkező rengeteg változása minden nehézségével együtt egy csoda, hiszen a kismama minden porcikája azon dolgozik, hogy egy új kis életet hozzon a világra.
Mivel a fogamzásgátló tabletták különböző ösztrogén és progeszteron keverékeket tartalmaznak, ezek szedése is a bimbóudvar méretének és alakjának változásához vezethet.
Súlygyarapodás esetén, különösen akkor, ha az drasztikus mértékű, a bimbóudvar - csakúgy a test bármely más területén található bőr - megnyúlhat.
Bizonyos esetekben ugyanakkor a mellbimbó és a bimbóudvar elváltozásai betegséget jelezhetnek, mégpedig leggyakrabban cukorbetegséget vagy emlőrákot.
A nagy bimbóudvar nemcsak nőknél, hanem férfiaknál is előfordulhat, azonban nem feltétlenül van egészségügyi hatása.
A bimbóudvar nagysága gyakran változik az ember élete során. A bimbóudvar változásaiban számos tényező szerepet játszik, amelyek többsége a természetes testi folyamatokhoz kapcsolódik. A hormonok, különösen az ösztrogén és a progeszteron jelentősen befolyásolhatják a szervezet folyamatait, ezáltal a bimbóudvarra is hatást gyakorolhatnak.
A tinédzserkor alatt a bimbóudvarok nagyobbá válhatnak, néhány esetben kimondottan zavaró méretet ölthetnek.
A súlygyarapodás miatt megnőtt mellek kinyújthatják a mellbimbót, így a bimbóudvar nagysága megváltozik.
Az életkor előrehaladtával a bőr veszít rugalmasságából, ezáltal a bimbóudvarok megnyúlhatnak, nagyobbá válhatnak a mellszövet változásának hatására. Néhány ember számára ez nem jelent nagy változást, míg mások szembetűnő átalakulást tapasztalhatnak.
A pubertás korszaka az emlőszövet természetes változásaival jár, így a bimbóudvar megnagyobbodásához vezet.
A bimbóudvar színe nagyban befolyásolhatja, hogy kicsinek vagy nagynak látjuk őket. A bőrrel szembeni kontrasztnak köszönhetően a sötétebb bimbóudvar nagyobbnak tűnhet, mint a világosabb színű, akkor is, ha valójában azonos méretűek.
Ha elégedetlen vagy bimbóudvarod méretével vagy alakjával, akkor egyetlen megoldás létezik Számodra: a mellbimbó redukciós műtét. A bimbóudvar redukciós műtét önmagában ambuláns, helyi érzéstelenítéssel végzett eljárásként is elvégezhető, azonban mellplasztikai műtét részeként, például mellnagyobbító műtét során is végrehajtható. A felépülés általában egyszerű, azonban elengedhetetlen a plasztikai sebész által adott kezelési utasítások betartása a szövődmények elkerülése érdekében. A műtét után néhány napon belül visszatérhetsz mindennapi tevékenységeidhez, a teljes gyógyulás azonban több hetet is igénybe vehet.
A túlzott nagyságú, aránytalan mellbimbók önértékelési problémákat okozhatnak, ráadásul a mindennapi életet is nagyban befolyásolhatják. A műtét lehetőséget kínál, hogy magabiztosabbnak érezd magadat a testedben, esztétikusabbá váljon a megjelenésed.
A kismamáknak és babáiknak szülésznő, védőnő, szoptatási tanácsadó segíthet abban, hogy mielőbb „egymásra hangolódjanak”, és minél kevesebb kényelmetlenséget, minél több örömet szerezzen a szoptatás mindkettejüknek.