Cumi használata újszülötteknél: tudnivalók és szakértői vélemények

Minden szülő elgondolkozik azon, hogy adjon e cumit újszülöttjének és számtalan kérdés felmerülhet: okoz-e a cumi mellbimbó zavart? Jó hatással vannak e baba fogaira? Mik a cumi használat előnyei? Sok mindenről kell meggyőződni és tudjuk, hogy a kérdések csak halmozódnak, miközben a válaszok nem mindig állnak össze. Ha tehát fejtörést okoz, hogy cumit adj a kicsinek, akkor segítünk eldönteni.

A szoptatás természete és a cumi szerepe

Először is érdemes egy kicsit megismerni, hogy miért is léteznek a cumik. És ez (mint legtöbb dolog) a természettel kezdődik. Konkrétan a szoptatással: ez az újszülöttek veleszületett reflexe, amely kényelmet nyújt és megnyugtatja őket. Mindannyian láttunk már azokat a képeket, amelyeken csecsemők a hüvelykujjukat szopják az anyaméhben. Ez igaz - már születésük előtt elkezdenek szopni, és ez a viselkedés még sokáig fejlődik. Körülbelül három hónapos korukban a csecsemők öntudatosabbá válnak, és elkezdik az önnyugtatást. A szopizás továbbra is nagy szerepet játszik a babák érzelemkezelésében, egészen 10 hónapos korukig. A cumi szerepet játszik ennek a természetes szükségletnek a kielégítésében a születés utáni első napokban, hetekben és hónapokban.

Kérdések és válaszok: amit az egészségügyi szakemberek mondanak

Mint tudjuk, a cumi bevezetése egy újszülött életébe kényes döntés lehet. Szerencsére az egészségügyi szolgáltatók gyakran készítenek tudományokat, amelyek tisztázzák az előnyöket és az óvintézkedéseket. Meglátásaikat összepárosítottuk néhány leggyakrabban feltett kérdéssel. Lássuk őket...

1. Egy cumi ténylegesen meg fogja nyuktatni a babámat?

Lehet, hogy nyilvánvalónak hangzik, de a válasz igen! A cumi valóban segít a csecsemőnek megnyugodni a sírástól. Ráadásul a cumi használata elősegíti a korábban említett önmegnyugtató viselkedést.

2. Mikor kezdhetek el cumit adni a babámnak?

A szoptatott csecsemők esetében a cumi használatát csak a szoptatás megkezdése után szabad elkezdeni. Ez a "mellbimbó-zavar" elkerülése érdekében történik. Azok a csecsemők, akiket nem közvetlenül szoptatnak, tetszés szerint bármikor elkezdhetik a cumi használatát.

3. A cumi befolyásolja a babám fogászati egészségét?

Valószínűleg sokféle véleményt hallottál már erről. A szakértők szerint a cumi hatással lehet a baba fogainak egészségére. Ennek valószínűsége azonban csökkenthető, ha a cumi használatát a baba első 24 hónapjára korlátozod.

4. Okoznak a cumik problémát a táplálkozással kapcsolatban?

Nem igazán, de vannak tudnivalók, amikkel jó tisztában lenni. Menjünk végig ezeken:

• Először is a cumi támogathatja a szoptatást vagy a cumisüveges táplálást alkalmazó szülőket és babákat.
• Nincs összefüggés a cumi használata és rövidebb időtartamú szoptatás között.
• A szoptatott babáknál, a cumi használata hozzájárulhat a mellbimbó-zavar kialakulásához, amennyiben a cumi a szoptatási rutin kialakulása előtt bevezetésre kerül.

A cumik használatának előnyei

A cumik használata csecsemőknél egyértelmű előnyöket mutatott:

• A megfelelő időben született csecsemőknél a fájdalom és a kellemetlen érzés enyhítésével jár.
• Segíthet enyhíteni a légnyomással összefüggő fülfájdalmat, és segíthet a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatának csökkentésében.
• Koraszülötteknél a cumi használata összefüggésbe hozható a kórházi tartózkodás időtartamának csökkentésével, a cumisüveges táplálásra való áttérés megkönnyítésével, valamint a táplálást követő nyűgösködéssel töltött idő csökkentésével.

És ez nem minden:

• A cumi használatának további előnye, hogy csökkenti az ujjal történő szopizást és megkönnyíti az erről való leszokást.
• Segíti a koraszülöttek neurológiai érettségének kialakulását.

A cumizavar jelensége és kezelése

A cumizavar meghatározása: „A fogalom általában arra utal, hogy a cumisüveg és a nyugtató cumi negatívan befolyásolják a szoptatást. A csecsemőt annyira „megzavarhatja” a cumisüveg vagy a nyugtató cumi, hogy elutasítja a mellet vagy szoptatáskor nem tud hatékony technikával szopni” - magyarázza Kerbl professzor. A „cumizavar” eredeti orvosi meghatározása azonban ettől eltérő volt. Korábban a csecsemő azon sajátságos viselkedésére utalt, amikor a baba elfordul a melltől vagy nem hajlandó bekapni a mellbimbót.

Az amerikai gyermekorvos, Marianne Neifert 1995-ben alaposabban körüljárta ezt a témát és a babákat két csoportba sorolta:

• „A” típus: Azok az újszülöttek, akik nem tudják a megfelelő módon a szájukba venni a mellbimbót és nem képesek olyan szopási technikát alkalmazni, amellyel ki tudnák szívni a tejet a mellből. Az anya azzal szembesülhet, hogy ez a fajta bimbózavar a mellbimbó sérülésével járhat. A mell szoptatás után is tele van, mivel nem sikerült kiüríteni. Emiatt elzáródhatnak a tejcsatornák és a mell is begyulladhat.
• „B” típus: Azok a babák, akik korábban jól szoptak, hirtelen mégis elutasítják a mellet vagy jobban kedvelik a cumisüveget.

A „cumizavar” orvosi szempontból: Kerbl professzor szerint a „cumizavar” kifejezés ritkán fordul elő a szakirodalomban, ami arra utal, hogy nagyon kevés a módszeres kutatás ebben a témában. A cumisüvegből való táplálásról készült elérhető tanulmányokból nem derül ki, hogy valaki azért szoptatott kevesebbszer, mert cumisüvegből is táplálta gyermekét, vagy nem sikerült szoptatni, és ezért tápszerhez fordult. Hasonló a helyzet a nyugtató cumikat vizsgáló tanulmány esetén: 10-ből 6 tanulmány nem talált kapcsolatot a nyugtató cumik használata és a szoptatás között.

Kim pánikba esett. Nem tudta elképzelni, mi a baj. Ötnapos kisfia, aki születésétől kezdve nagyon jól szopott, Kim mellét furcsán kezdte majszolni, mintha többé nem tudná, mit is kezdjen vele. Amíg Kim a kórházban volt, szó szerint betartotta a nővérek utasításait. Minden szoptatás után cukros vizet adott kisbabájának cumisüvegből. A szülés utáni harmadik napon észrevette, hogy a kicsi nem szívesen kezdett hozzá a szopáshoz, kilökte a mellet a szájából és gyakran volt nyűgös az etetések alatt. Most, születésének ötödik napján, a baba már teljesen megtagadta a szopást. Kim elutasítottnak érezte magát és megijedt. Elkeseredésében mellszívó segítségével próbált tejet fejni fájdalmasan duzzadt melleiből, és cumisüvegből adta azt kisbabájának. Ezután felhívott engem, a helyi LLL-vezetőt. Miután elmondta nekem történetét, elmagyaráztam Kimnek, hogy a cumizavar sok babának és kismamának okoz problémát az első hetekben. Elmondtam, hogy a legtöbb babát - amikor még éppen szopni tanulnak - megzavarja a mell és a mesterséges cumik folytonos váltogatása. Néhány baba, mint Kimé is, az etetések alatt nyűgössé válik, és végül elutasítja a mellet. Más babák, akiket megzavartak a különféle cumik, elfogadják ugyan a mellet, viszont helytelenül szopnak. Ha egy csecsemő ugyanúgy próbál meg szopni a mellből, mint a cumisüvegből, erőfeszítéseiért kevesebb tejhez jut, ami lassúbb súlygyarapodáshoz vezet. Az újszülött könnyen összezavarodik, mert nyelve, állkapcsa és szája máshogy mozog szopáskor, és máshogy a cumisüveg, játékcumi vagy bimbóvédő használatakor. Szopás alatt a baba állkapcsa és nyelve összehangolt ritmusban dolgozik együtt. Miután a baba bekapja édesanyja mellét, nyelve ritmikus mozgást végezve a mellet tölcsérszerűen körülöleli, és szájpadlásához nyomja. Ez ellapítja és meghosszabbítja a mama mellbimbója körüli területet. A baba nyelvének hátsó része járatot képezve kicsit lesüllyed, szabad folyást engedve így az érkező tejnek. Ekkor a baba nyelni kezd, majd levegőt vesz. Amikor egy szoptatott csecsemő úgy próbál cumisüvegből szopni, mint a mellből, hirtelen óriási folyadékáradattal találja magát szemben. Ez arra kényszeríti, hogy a nyelvével elzárja a tej kifolyását, nehogy fuldokolni kezdjen. Ajkai szorosan a keményebb mesterséges cumira záródnak, és állkapcsait nem kell mozgatnia.

A nyugati társadalmakban a cumisüvegek és játékcumik annyira szervesen hozzátartoznak a csecsemőkorhoz, hogy sok édesanya meglepődik, amikor tudomást szerez arról, hogy ezek megzavarhatják a szoptatást. Azonban Kittie Franz, volt LLL-vezető - jelenleg gyakorló védőnő és a Los Angeles County USC Medical Center Breastfeeding Infant Clinic (Szoptatott Csecsemő Klinika) igazgatója - becslése szerint a csecsemők 95 százalékát megzavarja, ha élete első három-négy hete folyamán valamilyen mesterséges cumit kap. Kevésbé valószínű, hogy kialakul a cumizavar egy olyan kisbabánál, aki három-négy hétig jól szopott. Bár ez nagyon ritka, de néha az idősebb babát is megzavarhatja a mesterséges cumi.

Az édesanyákat gyakran biztatják arra, hogy kisbabájuk első heteiben különböző okok miatt használjanak valamilyen mesterséges cumit. Ahogy Kim is tapasztalta, víz vagy tápszer cumisüvegből adása sok kórházban elfogadott gyakorlat. Néhány ritka esetet kivéve azonban tápszer- vagy vízpótlásra nincs szükség, és az időre született, egészséges, szoptatott baba egészsége szempontjából nem jelentenek semmilyen előnyt. A pótlások nem akadályozzák meg, illetve nem “mossák ki” az újszülöttkori sárgaságot. Pótlásra nincs szükség, hogy megakadályozzuk az álmos, érdeklődést nem mutató baba kiszáradását (a bátorítás, a helyes mellre helyezés és a gyakori szoptatás sokkal hasznosabb). Ezenkívül pótlásra szinte soha nincs szüksége a hipoglikémiás (alacsony vércukorszintű) csecsemőnek sem. Amennyiben orvosi okok miatt szükség van pótlásra, még mindig van lehetőség a mesterséges cumi elkerülésére, hiszen még egy újszülött is tud más módon folyadékot inni. Kenyában és Tanzániában például az etetéseknél a cumisüveg helyett megszokott a pohár használata, ha a csecsemő koraszülött és még nem kész a szopásra, vagy amikor a babát és a mamát elkülönítik egymástól. Kelet-Afrikában a cumizavar ritka probléma, mert ott sohasem használnak cumisüveget. Egy kis csészét vagy poharat - például egy kávéspoharat - vagy egy könnyű kis tálkát könnyebb kezelni, mint egy felnőtt méretű poharat, de bármilyen tiszta csésze vagy bögre megteszi.

Jószándékú barátok vagy egészségügyi dolgozók időnként azt tanácsolják, hogy váratlan helyzetek esetére szoktassuk hozzá a babát a cumisüveghez. Az apáknak esetleg azt javasolják, hogy cumisüvegből etessenek, hogy ők is “kötődhessenek” kisbabájukhoz, illetve hogy segítsenek az etetésben, és az édesanya behozhassa pihenésbeli lemaradásait. A cumisüvegből való etetés csak az egyik oka a cumizavar kialakulásának. Olyan csecsemőknél is kialakulhat ez a probléma, akik más mesterséges cumit kapnak. Például a bimbóvédő - a szoptatás alatt a mellre helyezett gumi- vagy szilikoncumi - is megzavarhatja a csecsemőt. A bimbóvédőt néha - helytelenül - a mellbimbó kisebesedésének megelőzésére vagy kezelésére ajánlják (a baba helyes mellre helyezésének elsajátítása általában sokkal hatékonyabb). Sok kismama, aki a kórházban bimbóvédőt használt, hazatérése után tapasztalja, hogy kisbabája e nélkül egyáltalán nem hajlandó szopni.

Kim tapasztalata a cumizavar leküzdésében sok szempontból tipikus. Elmagyaráztam, hogy az üveg és a mell folytonos váltogatása annyira összezavarta kisbabáját, hogy végül a baba teljesen elfelejtett mellből szopni. Első lépésként abbahagyta mindenfajta mesterséges cumi használatát, beleértve a játékcumit is. Természetesen Kim aggódott, vajon elég tejhez jut-e kisbabája, amíg nem kezd ismét jól szopni. Biztosítottam őt, hogy a cumisüveg használatán kívül más módon is adható pótlás a babának. Az újszülöttek ihatnak pohárból, kanálból, szemcseppentőből és etetőfecskendőből. Igaz ugyan, hogy ezekkel a másfajta módszerekkel az etetések tovább tarthatnak, amíg a baba elég gyakorlatot szerez. Arra biztattam Kimet, hogy fejje ki a tejét és azt használja pótlásként, hogy kisbabája továbbra is élvezhesse az anyatej minden előnyét. Ha az édesanyának kevés a teje, vagy ha a pótlás már a baba táplálékfelvételének lényeges részét képezi, átmenetileg tápszerre lehet szükség.

Ezután jött a nehéz munka: megnyerni Kim vonakodó kisbabáját, hogy ismét elfogadja a mellet. Amikor Kim először megpróbálta kisbabáját mellre helyezni, a baba rögtön elégedetlen és mérges lett. Nagyon sok türelemre volt szükség ahhoz, hogy a babát rávegye a szopás újrakezdésére. Mondtam Kimnek, hogy beletelhet egy kis időbe, amíg a baba ismét jól szopik majd. Sok kisbabának annyi ideig tart visszaszokni a mellből szopásra, mint amennyi idő alatt a cumizavar kialakult. Azt is javasoltam, hogy amikor a baba nyugtalankodni kezd, Kim mindig hagyja abba a szoptatást és vigasztalja meg, mielőtt újra próbálkozik. Kim sok időt szentelt a gyakorlásra. Megértette, hogy a megoldás ahhoz, hogy újra elfogadtassa babájával a mellet, a kitartó türelem, különleges figyelmet szentelve a helyes mellre helyezésre.

Kim kisbabája vonakodott szélesre nyitni a száját, mert már hozzászokott ahhoz, hogy a keményebb cumit szorosan az ajkai között, szájürege első részében tartsa. Kisbabája mellre helyezésekor Kim figyelt arra, hogy a baba egész testét saját maga felé fordítsa, így a babának nem kellett szopáskor elfordítania a fejét. Mellbimbója hegyével finoman megérintette a baba ajkát, megvárta, amíg olyan nagyra nyitja, mintha ásítana. Ekkor egészen közel húzta őt magához, biztosítva, hogy a baba a lehető legmélyebben vegye mellét a szájába. Mihelyt a baba “ráharapott”, Kim meggyőződött róla, hogy a csecsemő orra és álla finoman érinti a mellét és ajkai kifelé fordulnak. Ha nem jól “harapott rá”, megállította a szopást, a babát levette a melléről és ismét elölről kezdte az egészet. Néhány próbálkozás alatt Kim megértette, hogy sokszor kell ismételnie az eljárást, mire babája jól “rá tud harapni” a mellre. Eleinte még olyan esetekben is, amikor jól „harapott rá”, a baba arcán tanácstalan kifejezés jelent meg és nyelvével kilökte a mellet a szájából. Sok időt, munkát és türelmet igényelt, mire a baba ráérzett a dologra. Amikor a baba jól szopott, Kim nagyon megdicsérte őt. Amikor kisbabája kezdte elfogadni a mellet, Kim úgy ösztönözte a szopás folytatására, hogy tejével megtöltött egy steril szemcseppentőt, és melle oldalára vagy a baba szája sarkába csepegtette, s így ébren tartotta érdeklődését. Férje ilyenkor gyakran segített, hiszen a több kéz megkönnyítette a dolgot. Az is segített a baba érdeklődésének fenntartásában, ha Kim a mellre helyezés előtt kifejt egy kis tejet, mert a már megindult tej azonnal megjutalmazta a kicsit. Kim megfigyelte, hogy amikor kisbabája álmos volt és nem túl éhes, szívesebben fogadta a szoptatást. Néhány nap alatt Kim és kisbabája visszatértek a teljes szoptatáshoz.

Kim kisbabájával ellentétben, sok mesterséges cumival megzavart baba nagyon feldúlt lesz, amikor mellre helyezik, és először - még sok türelem és kitartás mellett is - még csak meg sem próbál szopni. Ebben az esetben a mellre való átváltást megkönnyíti, ha a mell felkínálása nélkül - mondjuk egy napon keresztül - a babát pohárból, kanállal, szemcseppentőből vagy etetőfecskendőből tápláljuk. Minden kisbabának természetes késztetése van a szopásra, és amikor a cumi nem elérhető, a babát már jobban kezdi érdekelni a mell. A mell vagy cumisüveg nélküli második napon, miközben a pótlást adjuk, a babát helyezzük közel a mama csupasz melléhez. Az édesanya megpróbálhatja felkínálni mellét egy kis cumizásra. Kim tapasztalata szerint a támogatás nagyon lényeges ezekben a nehéz időkben. Egy kisbaba szopni tanítása nagyon időigényes és feszültséggel teli lehet mind az édesanya, mind a baba számára. Azt tanácsoltam, hogy Kim ne találkozzon olyanokkal, akik alááshatják önbizalmát és ha egyáltalán lehetséges, szerezzen segítséget a háztartási munkákhoz. Az előbbi tanácsok nagy segítségére lehetnek bármely kismamának, aki vissza szeretné szoktatni babáját az anyamellből történő szopásra.

A bimbóvédő által okozott cumizavar megszüntetésére az édesanya más megoldásokkal is próbálkozhat. Például sok kismama sikeresen leszoktatta csecsemőjét a bimbóvédőről a fokozatosság elvét alkalmazva úgy, hogy a bimbóvédő hegyéből naponta levágott egy kicsi darabot, amíg az el nem fogyott. Ezt úgy lehet elérni, hogy kifordítjuk a bimbóvédőt, majd a cumirész közepéből egy finomélű bőrvágó manikűrollóval vagy borotvapengével mindennap (vagy ha a baba elfogadja, minden szoptatás előtt) levágunk egy vékony csíkot, amíg el nem fogy. Sok kismama úgy szoktatta le sikeresen csecsemőjét a bimbóvédő használatáról, hogy azt egy kis tiszta rongydarabbal kitömte, majd mint mindig, felhelyezte etetés előtt.

Ha egy csecsemő a kórházban rutinszerűen adott cumisüveg vagy játékcumi miatt később szopási gondokkal küszködik, a következő mamát és kisbabáját segítheti, ha tudatjuk a kórházban dolgozó szakemberekkel, hogy ez okozta a problémát. Arra biztattam Kimet, hogy írjon egy levelet a kórház dolgozóinak, ahol gyermeke született és közölje velük, milyen hatással volt a cumisüveg kisbabájára, és hogy milyen keményen kellett dolgoznia, hogy a kisbabát visszavezesse a szopáshoz. Bár számos kórházban rutinszerűen adnak az újszülötteknek cumisüveget, használnak bimbóvédőt és játékcumit, sok egészségügyi szakember nincs tisztában ezek mellékhatásaival. Bár a cumizavart egy kitartó és elkötelezett édesanya le tudja küzdeni, a megelőzés mégis sokkal jobb út. Annak a kismamának, aki kórházban készül szülni, tanácsos már előzőleg érdeklődni a kórház cumival kapcsolatos felfogásáról. Amennyiben játékcumit és cumisüveget rutinszerűen adnak minden csecsemőnek (néha ezek használata attól függ, hogy éppen kik vannak szolgálatban), a kismama megkérheti gyerekorvosát, hogy készítsen neki írásos utasítást, mely szerint csecsemőjének ne adjanak semmilyen cumit. Ha a kismama lefénymásolja ezt az utasítást és elviszi magával, amikor kisbabája megszületik, a kórházi személyzet minden tagjának adhat egy példányt, akivel találkozik, nagyban előmozdítva így azt, hogy kisbabája ne kapjon semmilyen mesterséges cumit.

Amíg az újszülöttek kis százalékánál következmények nélkül lehet váltogatni a mesterséges cumikat és a mellet anélkül, hogy ez valaha is problémát okozna a szopásnál, a csecsemők többségénél azonnal vagy kis idő elteltével problémák merülnek fel a szopásnál. Ahogy Kittie Frantz mondja, sajnos a kisbabák nem születnek címkével, amely elárulná nekünk, hogy kit lehet könnyen megzavarni és kit nem. Tehát - ahogy Kim kicsit késve megtanulta - mind a mama, mind a kisbaba érdekében igen fontos az, hogy az első hónap során a csecsemőt csak a mellből szoptassuk.

tags: #mellbimbo #formaju #cumi #csecsemonek