A szülők gyakran tervezik meg gyermekeik életét már világra jöttük előtt, karrierrel, házassággal és unokákkal a képzeletükben. Azonban az a felfedezés, hogy gyermekük homoszexuális, sok dédelgetett álmot tönkretehet, és ijesztő képekkel helyettesítheti azokat. Fontos megjegyezni, hogy a homoszexualitás nem betegség, nem fertőző jelenség, és nem is az egyén saját döntése. A tudomány jelenlegi állása szerint genetikai meghatározottsága is lehet, de a pontos okokat és kialakulásának körülményeit mindeddig nem tudták megfejteni.
Ahogy Dr. Ritter Andrea, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának elnöke is hangsúlyozta, az orientáció felismerése nem egyik pillanatról a másikra születik meg, hanem szép lassan alakul ki.
A homoszexualitás kialakulásának okai és tévhitek
Egyre gyűlik a bizonyíték, hogy vannak csecsemők, akik eleve olyan - már a korai magzatkorban kialakult - hormonállománnyal születnek, amely az agyukat vagy homoszexuális, vagy biszexuális, vagy heteroszexuális útra tereli. Néha szerepet játszik a családi dinamika is - bizonyos, hogy némelyik homoszexuális férfinak távolságtartó és kritikus volt az apja, így az azonos nemű partnerétől várja el az apai szeretetet.
Genetikai és epigenetikai tényezők
A tudósok azt feltételezik, hogy ez a nemi irányultság már az anyaméhen belül elkezd kialakulni, ebben pedig bizonyos hormonális folyamatok mellett a genetika is szerepet játszik. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, mely szerint az egypetéjű ikrek szexuális orientációja szinte mindig megegyezik, a kétpetéjűeké viszont nem feltétlenül. Mindazonáltal a gének nem határozzák meg azt, hogy a születendő gyermek melyik nemet preferálja majd.
Scheuring István, az MTA-ELTE kutatója szerint az evolúció szempontjából a nyilvánvaló szelekciós hátrány (kevesebb utód) mellett kell legyen valamilyen nem annyira nyilvánvaló szelekciós előnye is a homoszexualitásnak, mivel ha kis arányban is, de az azonos neműek vonzalma továbbra is fennmaradt.
A kutatók már régóta sejtik, hogy a homoszexualitás kialakulása mögött a genetikának is szerepe van, az utóbbi időben viszont az epigenetikai (gének feletti) magyarázatokban látják a megoldást. Az epigenetikai jeleknek köszönhető például, hogy az eleinte teljesen azonos sejtekből különböző szervek, szövetek alakulnak ki. Scheuring István hangsúlyozta, hogy az eddigi ismeretek alapján a homoszexualitásnak van vagy lehet genetikai alapja, vélhetően epigenetikai alapja is van, de nem zárható ki a környezeti hatás sem. Az okok is sokfélék, és emberről emberre változhat, hogy mi a legerősebb hatás a háttérben.
Családi és környezeti tényezők
Elképzelhető, hogy az érintettek nem csupán a szülővel, hanem az általa képviselt férfiassággal vagy nőiességgel sem tudtak azonosulni. A tapasztalatok szerint nagyobb valószínűséggel válnak homoszexuálissá a csonka családban felnövő gyerekek is. Különösen igaz ez akkor, ha az édesanya egyedül neveli fiúgyermekét, miközben édesapa nincs jelen annak életében, vagy felületes a kapcsolatuk. Közrejátszhat a homoszexualitás létrejöttében az is, ha bármelyik szülő ellenkező nemű gyereket várt, és tudat alatt a gyerek tudtára adja csalódottságát. A fentieken túl nem hagyható figyelmen kívül a kultúra hatása sem.
A társadalom általában már kisgyerekkortól hangsúlyozza a nemek közötti különbségeket, illetve mást és mást vár a két nem képviselőitől. Ha egy lány fiúsan viselkedik, a környezete hajlamos lehet őt fiúként kezelni, és, bár nem érzi magát annak, a nyomás hatására előfordulhat, hogy többet lesz együtt velük, mint az azonos nemű kortársaival. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a lányok válhatnak számára érdekesebbé.
A szülés előtti hatások a szexuális irányultságra | Marc Breedlove | TEDxMSU
Mit tehetnek a szülők? Elfogadás és támogatás
Ha homoszexuális a gyerek, akkor az lehet a legnehezebb, hogy ez az adottság elválaszt téged a többi szülőtől - másnak érzed magad, mint ők. A legjobb, amit tehetsz, hogy elbeszélgetsz más homoszexuális gyerek szüleivel. Ahogy Dr. Ritter Andrea is rámutatott, a szülői háttér sokat segíthet abban, hogy elfogadja és felvállalja önmagát valaki. Ambrus, egy homoszexuális férfi története is alátámasztja, hogy a coming out folyamat, és nem egy reveláció.
A kommunikáció fontossága
Legelőször a helyzethez való érzelmi viszonyulásunkat érdemes tisztáznunk ahhoz, hogy ne első blikkre reagáljunk, hanem felelősségteljesen viselkedjünk. A gyerekeink belénk vetett bizalma tizenéves korban már nem magától értetődő. Ezért érdemes ránéznünk a nagyobb képre: hogyan beszélünk egymással és nyilatkozunk másokról a családon belül? Ha a gyerek azt hallja, hogy ítélkezünk a barátaink felett, ráadásul a testvérekkel is általános az egymáson való élcelődés, esze ágában sem lesz megnyílni felénk.
Dr. Költő András szerint, ha szeretetteljes környezetben nő fel a gyerek, és tudja, hogy megbízhat a szüleiben, akkor a gyerek meg fog nyílni. Türelem. Nagyon fontos, hogy jelezzük a gyereknek, hogy mi magunk rendben vagyunk azzal, ha valaki homoszexuális. Meg kell várni, amíg ő maga beszélni akar. Beszélgessünk vele sokat. Mondjuk el neki, hogy bármi is történjék, mindig ki fogunk állni mellette, és számíthat a támogatásunkra.
Szakértői segítség és tévhitek a „gyógyításról”
Dr. Költő András hangsúlyozta, elsősorban annak van szüksége a pszichológus segítségére, aki stresszt és szorongást él át. A kezelés azonban nem jelentheti a melegségből való „kigyógyítást”. Majsai László pszichopedagógus szerint ostobaság és egyben lehetetlen is a homoszexualitás „megelőzése” és „gyógyítása”, hiszen egyrészt a szexuális orientáció nagyon összetett testi- és lelki háttere van, másrészt pedig nem betegségről beszélünk. Dr. Ritter Andrea is kiemelte, hogy évtizedek kutatása és terápiás tapasztalata azt mutatja, a reparatív terápia nem működik.
A szakember neked is segítséget adhat abban, hogy megtanuld elfogadni gyermekedet, aki nem egészen az elvárásaidnak megfelelően viselkedik. Ha gyermeked megnyilvánulásai nem felelnek meg bizonyos sztereotip társadalmi elvárásoknak, még nem kell úgy érezned, hogy összedőlt a világ, előfordulhat ugyanis, hogy nem nemi irányultságában, csak egyszerűen a jellemében más, mint a többiek.
Homofóbia és társadalmi elfogadás
Scheuring István szerint mivel mi, emberek csoportban élő élőlények vagyunk, nagyon erősen idegenkedünk mindentől, ami nem olyan, mint mi. Ez pedig nem csak a homoszexuálisokra vonatkozik: általában minden kisebbséggel kapcsolatban elmondható, hogy amit nem ismerünk, attól tartózkodunk. Így működik az agyunk, és bár alapja igazából nincs a melegekkel szembeni félelmeinknek, ezt a csoportszellemet nagyon könnyen ki lehet használni akár a kisebbségekkel szembeni ellenérzések fokozására is.
Magyarországon a gyerekkori homoszexualitás általában fel sem merül, szinte ismeretlen fogalom az, hogy lennének LMBTQ gyerekek. Sorsuk legtöbbször a némaság, a szorongás, a magány, a kirekesztés és gyakran a bántalmazás. És ezt a sorsot nem ők választották.
„Olyan társadalomban élünk, ami a homoszexualitást, mint minden másságot, élesen elítéli. Sokakat ér emiatt akár munkahelyi megkülönböztetés is, tehát még a felnőtteket is érinti. Szülőként azt érdemes először kipuhatolni, hogy a gyerek tanára hogy áll hozzá ehhez a kérdéshez. Egy érzékeny és toleráns tanár sokat jelenthet ebből a szempontból” - mondta Dr. Költő András.
tags: #melegseg #jelei #kisgyereken