A nyári nagy meleg megviseli a felnőtteket, de a kisbabákat is. A kisbabák hőérzete még nem annyira fejlett, mint a felnőtteké, a mi feladatunk, hogy figyeljünk rá, mikor van nagyon melege. Ellenőriznünk kell a szoba hőmérsékletét is. A baba izzadása, indokolatlan sírása, feszült viselkedése vagy a melegkiütések a testén mind jelzik, hogy a baba nem viseli el a forróságot. Ha ezeket a tüneteket észleljük, akkor szüksége van arra, hogy lehűtsük.
Az újszülöttek és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek hőségriadó és kánikula idején a fokozott folyadékigényük és szervezetük kevésbé fejlett hőháztartást szabályozó képessége miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve az idős emberek is, mivel a hőháztartást biztosító testi funkciók a korral gyengülnek, illetve az esetleges krónikus betegségek és az egyéni gondoskodóképesség csökkenése is ronthatja alkalmazkodóképességüket. Egészséges nők körében pedig magasabb kockázatnak vannak kitéve a várandós és a változókorban lévő nők a hormonális változásaik miatt. A hormonális változással járó tüneteket ugyanis a hőség felerősítheti, súlyosbíthatja.
A hőség veszélyei csecsemőkre és gyermekekre
Nagy melegben a csecsemők nyűgösebbek lehetnek, étvágyuk csökkenhet, ezért a gyermekszobát védeni kell a felmelegedés ellen az ablakok sötétítésével, éjszakai szellőztetéssel. Légkondicionáló használatakor figyelni kell arra, hogy ne legyen nagy különbség az otthon különböző helyiségeinek szobahőmérséklete között, mert a kisgyermekek hamarabb meghűlnek.
Az újszülöttek és a csecsemők vízháztartása könnyebben felborul, mint a felnőtteké, ráadásul nem is tudják egyértelműen jelezni, ha szomjasak. Éppen ezért mindig oda kell figyelni arra, hogy eleget igyanak. A nyári hőségben sok szülőben felmerül, hogy a gyermek folyadékigényét esetleg vízzel kellene kipótolni, ebben a korai életszakaszban viszont ennek az lehet az eredménye, hogy az amúgy is pici gyomruk az értékes tápanyagok helyett vízzel telik meg. Ezért az újszülöttek és csecsemők táplálásának legjobb módja hat hónapos korig a kizárólagos szoptatás. Ettől eltérni hőség idején sem ajánlott. Ha úgy ítéli meg, hogy a babának több folyadékra van szüksége, többször kell megszoptatni. Jó támpont lehet, ha tudjuk, hogy a babáknak - megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása esetén - naponta 6-8 világos színű vizelettel teli pelenkát kell cserélni. A tápszeres babákra ugyanez az ajánlás vonatkozik: a megfelelő arányban elkészített tápszer fedezi folyadékigényüket még a melegben is, legfeljebb abból lehet nekik többet vagy gyakrabban adni, mint máskor.
A hathónapos kortól megkezdett hozzátáplálás mellett is igaz, hogy az anyatej vagy a koruknak megfelelő tápszer a legfontosabb a folyadékpótlás szempontjából is, de ekkor már elkezdhetnek vizet is inni. A 6-12 hónapos babáknak folyadékpótlásként tehát víz már adható. A víz lehet forralt, majd lehűtött csapvíz, babavíz vagy szénsavmentes ásványvíz (ezek közül a minél alacsonyabb nátriumtartalmút válasszuk).
A kisbabák verejtékmirigyeinek kivezető csöve fejletlenségük miatt hajlamos az elzáródásra, ezért melegkiütés (miliaria) jelenhet meg a bőrükön: elsősorban az arcon, a fej bőrén, a tarkón, a nyakon és a popsin. Ennek veszélyét a túlöltöztetés elkerülésével, a hordozóban vagy a babakocsiban izzadásgátló betétek használatával lehet csökkenteni. Erőteljes kiütések vagy a gyermek tartós nyugtalansága esetén gyermekorvoshoz kell fordulni.
Az újszülött babával egyáltalán nem szabad napra menni, hathetes kor után is csak néhány percig érheti őket a kora délelőtti vagy késő délutáni napfény, mert bőrük sokkal vékonyabb és kevésbé ellenálló a napfény sugaraival szemben. A napégés a gyerekek bőrén akár maradandó károsodást is okozhat, és minél többször ég le fiatal korban a bőr, annál hajlamosabb lesz később a bőrdaganatok kialakulására.
A gyermeket hat hónapos koráig inkább ruházattal, árnyékolókkal célszerű védeni a közvetlen napfénytől, később a 30 vagy az 50 faktorú, UVA- és UVB-sugárzás ellen is védelmet nyújtó fényvédő ajánlott. Az esetleges allergiát, bőrirritációt bőrpróbával lehet elkerülni: a csukló belső felére kell tenni kis mennyiségű szert, és ha 24 óra elteltével nem történt elváltozás, biztonsággal használható a termék. Ha a gyermek vízbe megy, utána újból be kell kenni akkor is, ha a termék vízálló.
A nagyobb gyermekeknek nagy melegben könnyen kimerülhet a szervezete, különösen, ha játék vagy sport közben elfeledkeznek a folyadékpótlásról. A fokozott izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, és ha ezeket nem pótolják, ebben az életszakaszban is könnyen kiszáradáshoz vezet, melynek tünetei fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, szapora szívdobogásérzés (tachycardia és palpitáció), hányinger-hányás, izomgörcsök, súlyos esetben eszméletvesztés lehetnek.
Ha a gyermek sokat tartózkodik a napon, és nem védi a fejét, napszúrást kaphat, melynek tünetei szédülés, gyengeségérzés, fejfájás, hányinger, hányás, hőemelkedés, fényérzékenység, súlyosabb esetben magas láz, ájulás lehetnek. Enyhébb napszúrás esetén nem szükséges orvoshoz fordulni, de a gyermeket azonnal árnyékos, hűvös helyre kell vinni, és tarkóra helyezett hideg vizes borogatással hűteni. Lázcsillapítás, folyadékpótlás, ágynyugalom (sötétített szobában) hatására 1-2 nap alatt javul ez az enyhe lefolyású betegség, és ritkán jár szövődménnyel.
A klíma használata csecsemők mellett
A legegyszerűbb eszköz a klíma, ami azonnali segítséget jelenthet a forróság ellen. Baba mellett azonban kicsit másképp kell használni a klímát, mint felnőtteknél. Ami fontos: Rendesen és alaposan kitisztított, karbantartott klímát használjunk, mivel a készülékben különféle légúti megbetegedéseket okozó gombák, baktériumok, vírusok telepedhetnek meg, amik veszélyesek lehetnek a kicsire is. Ehhez érdemes szakember segítségét kérni, hiszen a klímaberendezések házi tisztítása sosem lehet olyan alapos, mintha klímaszerelőre bíznánk a feladatot.
Hogyan használjuk a klímát?
- Soha ne tegyük olyan helyre a baba ágyát, ahol közvetlenül érné a hideg levegő.
- A babánkra adjunk könnyű ruhát, ami a lábait karjait befedi, hogy a hűs levegő ne érje közvetlenül.
- Ne akarjuk egyből lehűteni a szobát, mivel a baba testhőmérséklet szabályozása jóval lassabb, mint a felnőtteké, így fokozott érzékenységgel reagálnak a hirtelen hő változásra. A szoba túl gyors hűtése könnyen megfázáshoz, az arc-, és homloküreg gyulladáshoz vezethet.
- Hagyjuk résnyire az ablakot, hogy friss levegő is jöjjön be a szobába, ugyanezért elzárhatjuk időről-időre a légkondit, és kitárhatjuk pár percre az ablakot.
- A cél, nem az, hogy hideg legyen, hanem hogy felfrissítsük a szoba levegőjét a klímával, és babánk teste lehűljön, aludni tudjon a nagy melegben.
- A hőmérsékletet sosem szabad nagy forróságban túl hidegre állítani, ha például kint 38 fok van, akkor bent sem lehet 30 foknál hűvösebb. Általánosságban elmondható, hogy 8 foknál nagyobb különbség ne legyen a kinti és a benti levegő között.
- És természetesen sosem szabad a babát ott altatni, ahova a légkondi fújja a hűvös levegőt.
- Számos készülék rendelkezik „huzatmentes” funkcióval, ami egyenletesen oszlatja el a kiáramló levegőt a szobában. Állítsuk a légterelő lapátokat felfelé, így a levegő felfelé áramlásával is elkerülhetjük, hogy babánkra menjen.
Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, biztonsággal használhatjuk a klímát pici gyerekek mellett. Ne vigyük a babát meleg helyre azután, hogy elhagyja légkondicionált szobát. A hirtelen hőmérsékletváltozás miatt ugyanis könnyen megbetegedhet. Inkább kapcsoljuk ki a klímát és adjunk egy kis időt neki, hogy megszokja a külső hőmérsékletet.
A klíma jobban szárítja a levegőt, csökken a páratartalom, ezért érdemes párologtatni a szobában. Az alacsony páratartalom a baba nyálkahártyáját kiszáríthatja.
Az időjárási frontok hatása a csecsemőkre
Azok az emberek, akik érzékenyek a frontra nagyon sokat szenvedhetnek. Persze a front nem csak a felnőttek közérzetét befolyásolhatja, hanem a pici babák is érzékenyen reagálhatnak rá. A kis gyerkőcök, akik még nem igazán tudják kifejezni, hogy miért nem kérnek enni, vagy éppen miért nincs kedvük játszani, valamint sokat sírnak, a szülő legtöbbször mindig a legrosszabbra feltételezi. Ez természetesen érthető, hiszen gyermeke egészsége számára a legfontosabb. De nem kell nagyon megijedni, hiszen megeshet, hogy a pici csak frontérzékeny. A kicsinyek akár két-három éves korukig szenvedhetnek ettől. Sajnos ez az érzékenység akár örökölhető is, ha az édesanya sokat szenved a hideg vagy éppen meleg fronttól, akkor valószínűleg gyermeke is küszködni fog ettől. A leggyakoribb panasz a lurkóknál főként a nagyon szeles napokon jelentkezik. Ekkor a babák nagyon sokat sírnak, keveset esznek és alvási problémák is előfordulhatnak. De nem kell nagyon megriadni, ezek a tünetek két-három nap múlva elmúlnak. Szerencsére ma már számos gyógyszer is segítségünkre van, ha hasonló problémával küszködünk. Érdemes az orvos, vagy gyógyszerész véleményét is megkérdezni, hogy mivel lehetne enyhíteni a front-érzékenységet. Rengeteg speciális gyógynövény készítmény létezik már, amik hatásosak lehetnek.
Vajon időjárás érzékeny vagyok-e?
A hőség veszélyei időskorban
A szervezet hőszabályozó rendszere a kor előrehaladtával egyre gyengébben működik, az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik pontosan a hőmérsékletet. Kevésbé érzik a szomjúságot is, ezért előfordulhat, hogy nem isznak kellő mennyiségű folyadékot, illetve sok esetben vízhajtó gyógyszereket is szednek - mindezek miatt nagyobb a kiszáradás veszélye. Az idősek nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez az életkorukban már gyakorta előforduló magas vérnyomás, illetve egyéb szív-érrendszeri problémák, esetleg cukorbetegség vagy veseműködési zavarok miatt. Fontos, hogy a kánikulában az idősek már kisebb rosszullét esetén is forduljanak háziorvosukhoz, hogy megelőzzék a súlyosabb állapotokat. A vérnyomást a melegben gyakrabban kell ellenőrizni: a meleg értágító hatása miatt szükség lehet a gyógyszeradag csökkentésére, ha a vérnyomással kapcsolatos panaszok jelentkeznek.
Fontos! Bármely gyógyszeres terápia módosítását minden esetben a kezelőorvossal előzetesen szükséges egyeztetni!
Idősebb korban is törekedni kell arra, hogy a szoba hőmérséklete ne haladja meg a 27 fokot, a meleg ellen az ablakok elsötétítésével, a késő esti vagy hajnali szellőztetéssel lehet védekezni. A légkondicionálót sem célszerű 27 foknál hűvösebbre állítani, és az ízületi fájdalmak elkerülése érdekében szakaszosan ajánlott ki-bekapcsolni. Jó hatású lehet a hideg vizes borogatás, a zuhanyozás, a lábak áztatása (20-22 fokos vízben) is.
A kellő mennyiségű folyadékbevitel érdekében ajánlott akkor is inni, ha nem érzik magukat szomjasnak, pl. óránként egy pohárral, de vízhajtó szedése esetén még többet. Az izzadással elveszített sót egy liter vízbe tett fél mokkáskanálnyi sóval lehet pótolni. Kánikulában minden fizikai tevékenység megerőltető, ezért a bevásárlást, kertészkedést stb. javasolt a hűvösebb, reggeli, esti időszakban végezni.
Az idősek továbbá hajlamosak a kelleténél melegebben öltözni, mint ahogy azt a hőmérséklet igényelné, ezért különösen fontos, hogy kényelmes, bő, természetes alapanyagú ruhát viseljenek.
A hőség veszélyei várandósság idején
A várandós nők szervezete fokozott üzemmódban dolgozik, ezért nehezebben alkalmazkodik a meleghez. A hormonháztartásuk felborul, kezeik és lábaik duzzadhatnak, a bőr szárazabb és érzékenyebb lesz, hamarabb leég. Megnő a kiszáradás és a túlhevülés veszélye is, ami emeli a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát a magzatnál, hozzájárulhat a szülés korai beindulásához. A kismamáknak fejfájás, szédülés, hányinger, izomgörcsök esetén minél előbb hűvösebb (légkondicionált) helyre kell menni, többet kell inniuk, illetve jó hatása lehet a zuhanyozásnak is. Fontos! Amennyiben a tünetek egy óránál is tovább tartanak, illetve a rosszullét mellé hányás, erős szédülés, ájulás is társul, mielőbb forduljanak orvosukhoz!
A kismamáknak fokozottan kell figyelniük arra, hogy világos színű, laza szabású, jól szellőző ruhákat viseljenek, és kerüljék a tűző napfényt 11 és 15 óra között. Érzékenyebb bőrük miatt fontos, hogy természetes, mesterséges alapanyagoktól mentes kozmetikumokat, naptejet használjanak.
A hőség hatása a változókorban
A változókorban (menopauza) megjelenő tünetek - fokozott izzadás, csökkent melegtűrés, hőhullámok - évszaktól függetlenül is hasonlóak a hőség okozta panaszokhoz, melyeket a magas hőmérséklet nyáron súlyosbíthat. Fontos, hogy ilyenkor az érintett nők jól szellőző, természetes anyagú ruhákat és fehérneműket viseljenek, és fokozottan figyeljenek a személyes higiéniára, mert az intim fertőzések terjedésének kockázata is megnő ebben az időszakban.
A panaszok mérsékelhetők a megfelelő életmódbeli szokások kialakításával: egészséges táplálkozással (sok friss zöldség, gyümölcs), bőséges folyadékbevitellel (kb. 3 liter naponta), rendszeres testmozgással a kora reggeli vagy esti órákban, illetve szükség esetén hormonpótló kezeléssel, vagy egyes gyógynövényekkel.
