A méhszáj elégtelenség gyógyszeres kezelése és a koraszülés megelőzése

A terhesség egy csodálatos időszak egy nő életében, azonban néha árnyék vetülhet rá, ha olyan problémák jelentkeznek, mint a méhszáj elégtelenség vagy a koraszülés veszélye. A méhszáj nyitottsága a vetélés, kora szülés kockázatát jelenti. Ha csak a külső méhszáj nyitott, a nyakcsatorna, belső méhszáj nem, akkor a további méhszáj elégtelenség megelőzése a teendő. Kímélő életmód, gyógyszeres kezelés szükséges. Magyarországon a gyermekek 8-9%-a koraszülött (minden 10 újszülött közül 1 koraszülött). A szülés normál esetben a terhesség 37-42. hetében indul meg. A betöltött 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után pedig túlhordásról beszélünk. A koraszülés bárkinél előfordulhat, de azon terheseknél nagyobb az esélye, akiknél fennáll valamilyen rizikófaktor, vagy már volt korábban koraszülésük.

A méhszáj elégtelenség kockázati tényezői

Mi a koraszülés?

Dr. Purcsi Katalin elmondása szerint a koraszülés két részre osztható: a terhességi kor szerinti beosztás és a magzati súly szerinti meghatározás. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a betöltött 37. hét előtt bekövetkezett szülést hívjuk koraszülésnek. Koraszülött az a baba, aki 2500 gramm alatt született. Ezen belül is még három kategóriát tudunk elkülöníteni. A jelen pillanatban érvényes jogszabály szerint Magyarországon a 24. hét előtt beszélünk vetélésről, 24. hét fölött szülésről. Ahogy fejlődik a koraszülött ellátás, a 24-28 hetes közti intervallumban már van esélyük a túlélésre a kicsiknek, de a szervrendszeri fejletlenség, éretlenség miatt még sok szövődménnyel számolhatunk.

A koraszülés előjelei

A koraszülés spontán kezdődik, és ugyanúgy jelentkezik, mint a normál szülés. Az alábbi jelek esetén (amennyiben a 37. terhességi hét előtt fordulnak elő) koraszülésre kell gondolni:

  • a méh rendszeres összehúzódása;
  • a méhnyaknál található nyákdugó távozása;
  • magzatvízfolyás;
  • enyhe hüvelyi vérzés;
  • székelési, illetve vizelési inger;
  • tompa deréktáji, illetve medencefájdalom, amely a comb irányába kisugárzik.

Dr. Purcsi Katalin hozzáteszi, hogy a méhnyak elégtelenség is előjel lehet, amikor egy rutin terhesgondozás során kiderül, hogy valakinek elkezdett kinyílni a méhszája, esetleg megrövidült a méhszáj. Előfordulhat az idő előtti burokrepedéssel induló koraszülés, amikor szivárog, vagy teljesen elfolyik a magzatvíz. Lehet, hogy valakinek rendszeresen jelentkeznek görcsei, fájásai, és így indul be a szülés. Megeshet, hogy megindul egy hüvelyi vérzés. Netán a laboreredményeiben vannak bizonyos eltérések és emiatt esetlegesen hamarabb terminálni kell a várandósságot.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a koraszülés jelei észlelhetők, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentő kiérkezéséig kerülni kell a fizikai terhelést.

A koraszülés jelei és sürgősségi ellátása

A koraszülés kiváltó okai

Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet. Az alábbi tényezők fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:

  • megelőző koraszülés: a koraszülések ismétlődési kockázata akár 50%-is lehet;
  • korábbi spontán vagy művi vetélés (művi abortusz);
  • méh rendellenességei: a méh szerkezete, helyzete és a méhlepény tapadása eltér a szabályostól, például fejlődési rendellenesség vagy korábbi beavatkozás miatt;
  • méhszáj-elégtelenség;
  • dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás: a függőséget okozó szerek gyakori fogyasztása szintén fokozza az idő előtti szülés megindulásának rizikóját;
  • stressz, lelki tényezők;
  • anyai társbetegségek: belgyógyászati és pszichiátriai betegségek befolyásolhatják a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát;
  • anyai fogágybetegség (parodontitis);
  • fertőzések: az anya felől bekövetkező fertőzések fokozzák a koraszülés kockázatát (például nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).

Egyes terhességgel összefüggő állapotok szintén vezethetnek koraszüléshez. Ezek lehetnek például:

  • magzat fejlődési rendellenességei;
  • ikerterhesség;
  • méhlepény-rendellenesség;
  • fokozott méhfalfeszülés;
  • terhességi toxémia (praeeclampsia).

Koraszülés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.

Méhszáj elégtelenség

A méhszáj-elégtelenség esetén a méhnyak nem képes a terhesség során rá háruló feladatnak eleget tenni, a rá nehezedő terhet megtartani. Így akár a terhesség második, méginkább a harmadik trimeszterébe érve a méhszáj idő előtt kinyílik. Ilyenkor megszűnik a magzatburok alátámasztása, és nagyobb az esélye annak is, hogy a hüvelyből valamilyen kórokozó a méhüregbe jutva gyulladást alakítson ki. Gyakran a méh görcsölése alakul ki, rosszabb esetben akár a magzatburok is megrepedhet, ami sajnos koraszüléshez vagy vetéléshez vezethet. Az állapot hátterében a méhnyak szöveteinek veleszületett vagy szerzett gyengesége áll.

A méhszáj elégtelenség kezelése

Megoldásként a megfogant terhesség korai időszakában, akár már a 13-14. terhességi héten méhszájzáró műtétet (Cerclage műtét) lehet elvégezni. E beavatkozás során öltésekkel összevarrjuk a méhnyakat, hogy ne tudjon kinyílni. Ezen kívül alkalmazhatunk Arabin pesszáriumot, ami egy kis szilikon gyűrű, amit fel tudunk helyezni a méhnyakra. A pesszárium alátámasztja a méhnyakat, így leveszi arról a terhelést. A nemzetközi ajánlásokban a napi 1x-i 200mg-os hüvelyi progeszteron pótlás szerepel az első helyen. Fontos azt is tisztázni, hogy nincs-e valamilyen fertőzés a háttérben.

Cerclage műtét menete

A koraszülés lehetséges szövődményei

A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél maradandó károsodások alakulhatnak ki, mivel idő előtt, még bizonyos mértékben fejletlen állapotban jönnek a világra. Ennek számos hosszú és rövid távú hatása lehet. Rövid távon az egyik leggyakoribb probléma az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS), ami a légutak fejletlen állapota miatt alakul ki. Ezenkívül a koraszülöttek keringési rendszere, hőszabályozása, immunrendszere és anyagcseréje szintén fejletlen, ami megnehezíti alkalmazkodásukat a méhen kívül élethez.

A koraszülötteknél hosszabb távon is maradhatnak egészségi szövődmények:

  • idegrendszeri problémák;
  • látás-, illetve hallászavarok;
  • személyiség- és tanulási zavarok;
  • mozgáskoordinációs zavarok;
  • alkalmazkodási nehézségek;
  • szív- és érrendszeri megbetegedések.

Dr. Purcsi Katalin kiemeli, hogy a koraszülött babáknál még gyakorlatilag minden éretlen. Legtöbbször légzéstámogatásra szorulnak, esetlegesen tartós lélegeztetésre, illetve a teljes idegrendszerük éretlen még. Ennek okán ehetnek kisebbfajta görcseik, anyagcserezavar, csontanyag-cserezavar fordulhat elő, valamint nagyon sok kis koraszülöttnek látáskárosodása és halláskárosodása lesz. A fejletlen erek, érfalak is sokkal sérülékenyebbek, ezért nagyon gyakori náluk a tüdővérzés, agyvérzés. Ebből kifolyólag a későbbiekben is fokozott gondozást fognak igényelni. Egyértelműen kimutatták, hogy nagyon sok koraszülött babánál érhetők tetten tanulási nehézségek. Csökkentebb IQ, szociális, viselkedésbeli nehézségek is kialakulhatnak, illetve nehezebben alkalmazkodnak, nehezebben illeszkednek be a közösségbe. Mindez egyértelműen bizonyított. Vannak olyan kórképek is, amik az ő esetükben felnőtt korban gyakrabban előfordulhatnak, például szív-érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás.

A koraszülött babák fejlődése és lehetséges szövődményei

A koraszülés diagnosztizálása

Fenyegető koraszülés esetén a kórtörténet felvételét követően számos vizsgálatot rendelhetnek el a koraszülés kivizsgálása céljából:

  • Fizikális vizsgálat: a koraszülés fizikálisan észlelhető jeleit vizsgálják. A vérmintából különféle vizsgálatokat végeznek el, kiszűrve a terhességi toxémiát. Szükség esetén kiegészítik vizeletvizsgálattal.
  • Hüvelyi vizsgálatok: hüvelyi úton meggyőzödnek a magzatburok állapotáról, illetve fertőzés lehetőségéről.
  • Nőgyógyászati ultrahangvizsgálat: hanghullámok segítségével felvételt készítenek a magzatról és a méhről. Külső (hasfalon keresztül) és belső (hüvelyi) módon végezhetik el.
  • Kardiotokográfia (CTG): a magzat pulzusának és a méh összehúzódásának papírszalagon történő rögzítése.
  • Magzati fibronectin meghatározása (foetalis fibronectin, fFN): a hüvelyváladékból mintát vesznek. Ez az úgynevezett fibronectin a méhlepény és a terhes méh fala között található. Mintavételt követően 99,2% biztonsággal megállapítható a koraszülés veszélye.

Az elvégzett vizsgálatok után a kezelőorvos értékeli a kapott eredményeket, és kiválasztja a legjobb kezelési módot.

Diagnosztikai eljárások koraszülés esetén

A koraszülés kezelése

A rendelkezésre álló kezelési módok közül egyik sem a koraszülés okát, hanem annak tüneteit kezeli. Magas rizikófaktorú terhesek esetében javasolt a minél előbbi ágynyugalom, a mérsékelt fizikai aktivitás és a nemi aktusok kerülése.

Koraszülés esetén elsődlegesen gyógyszeres kezelés (tokolitikum) jön szóba. Ennek célja a méhösszehúzódások csökkentése, valamint megszüntetése. Alkalmazhatnak antibiotikumot is megelőző céllal. A 35. terhességi hét előtt ún. szteroidprofilaxis is szükséges az újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS) megelőzése céljából.

Előrehaladott állapot esetén már megindult koraszülésről van szó. Ilyenkor a koraszülés kíméletes vezetése és a magzat védelme a cél. A szülésnél minden esetben jelen van az újszülöttek ellátására specializálódott szakorvos (neonatológus). A szülés után a koraszülöttet intenzív terápiás osztályon gondozzák.

Méhtevékenységre ható szerek: tocolyticumok

A méhtevékenységre ható szerek közül a koraszülés szempontjából a méhizom lazítók, az ún. tocolyticumokról (ejtsd: tokolítikumok) szeretnénk információt nyújtani.

Béta-receptor agonisták

Telítő adag - kezdő adagként 4 g magnézium szulfát iv. Singularis terhességben a 20. terhességi héttől kezdődően a 36. hétig, többes terhesség esetén a 34. - gondos anamnézisfelvétel szív- és szembetegségek (pl. - sürgősségi tocolysis: 0,025 mg Partusisten + 4ml 0,9%-os NaCl oldat 2 percen lassan iv. - Oralis tocolysis: kisfokú méhcontractiók vagy az iv. - károsan befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, a vércukorszint kb. - A Béta1 hatás csökkentését (pl. a béta blokkolók alkalmazását) kerülni kell.

Prosztaglandin-szintetáz inhibitorok

Minthogy az endogen prosztaglandinok fontos szerepet játszanak a méhnyak érésében, az activator Ca2+ felszabadulásában és a szülés mechanizmusában, ezért a prosztaglandin-szintetáz inhibitorok jó hatásfokkal alkalmazhatók idő előtti méhtevékenység eseteiben. Ma már csak a PG-szintetáz rendszerhez reverzibilisen kötődő vegyületek (indomethacin) jöhetnek szóba tocolysisre, a salicyl-származékok (Aspirin) ilyen céllal nem alkalmazhatók, mivel ezek acetyl-csoportjukat átadva irreverzibilisen kötődnek az enzimhez. A méhnyakra gyakorolt hatásuk előnyös, mivel az uterus kontraktilis aktivitásának csökkentése mellett megállítják az idő előtti cervix érési folyamatot is. Hosszú távú indomethacin prophylaxis vagy fenntartó kezelés nem javasolt. Ésszerű korlátozni az adagolás tartamát 24-48 órában és kerülni kell adását a 32. héttől. Akut, rövid időtartamú tocolysis főleg a 22-28. terhességi héten javasolt.

A koraszülés megelőzése

Kifejezett és tökéletes megelőzési mód még nem áll rendelkezésre a koraszülés megelőzésére. A legfontosabb, hogy a várandós nő rendszeresen részt vegyen a várandósgondozáson, mivel ott időben felismerhetők a rizikótényezők és a veszélyt jelentő állapotok. Továbbá az alábbi szempontok betartásával jelentősen csökkenthető a koraszülés kialakulásának kockázata:

  • a dohányzás abbahagyása;
  • a társbetegségek rendszeres kontrollvizsgálata;
  • fertőzések megelőzése és kezelése;
  • a kezelőorvos által javasolt kezelés pontos követése.
Koraszülés megelőzési stratégiák

Koraszülés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.

Dr. Purcsi Katalin hangsúlyozza, hogy ha rendszeresen jelentkeznek a kismamánál görcsök, esetleg fájások, és érzékel benne rendszerességet, akkor arra mindenféleképpen oda kell figyelni. Alapjáraton egy várandósság alatt bővebb a hüvelyi folyásunk a hormonális hatások miatt. Különösen, ha megváltozik a folyás jellege, színe, szaga - az felhívó tényező lehet egy fertőzésre. A méhszájrövidülést a kismama nem fogja otthon magának észlelni. Mindenképpen a rendszeres terhesgondozás feladata, hogy időben észleljük és kiszűrjük, ha a méhszájjal bármilyen probléma van. Mindig azt mondom a kismamáknak, ha bármilyen nem szokványos panaszt, tünetet észlel saját magán, ami eltér a megszokottól, akkor inkább jelentkezzen egy vizsgálatra. Hiszen sokkal jobban jár, ha azt mondjuk neki, hogy itt nincsen semmi probléma, és hazaküldjük, mint ha nem jelentkezik, és baj lesz belőle. Javasolni szoktuk még egy vérnyomásmérő beszerzését otthonra - a rendszeres vérnyomás mérését, mert a magas vérnyomás, a terhességi toxémia is lehet koraszülést okozó dolog.

tags: #mehszaj #elegtelenseg #gyogyszeres #kezeles