A szülés, mint természetes élettani folyamat, a terhesség 37-40. hete között zajlik. A szülés során a magzat a méhlepénnyel, a köldökzsinórral és a magzatvízzel együtt a méhből a külvilágba jut. Ez a komplex folyamat négy szakaszra oszlik: tágulási, kitolási, méhlepényi és posztplacentáris szakaszra. A vajúdás alatt a méh ritmikus, fokozódó összehúzódásai révén a méhnyak kitágul, és a magzat beilleszkedik a szülőcsatornába, majd azon keresztül jut a külvilágba.
A szülés tágulási szakasza: Az első jelektől a teljes megnyílásig
A szülés kezdetének leggyakoribb első jele a méhnyakon át távozó, kis mennyiségű, sűrű, véres nyákdugó. Ezt követően megrepedhet a magzatburok, és elfolyhat a magzatvíz. A magzatburok megrepedése után általában 24 órán belül várható a szülés. Ebben a bevezető, ún. látens fázisban megindul a rendszeres fájástevékenység: a méhösszehúzódások fokozatosan erősödnek és ritmusossá válnak. Mindeközben a méhnyak elvékonyodik és körülbelül 3-4 centiméterig megnyílik. Az első szakasz aktív fázisában a méhszáj 4 centiméterről körülbelül 10 centiméterre tágul, majd elsimulva eltűnik.
Az első szülésnél a szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig átlagosan 9-11 óra telik el, míg a többször szült nők esetében ez az időtartam átlagosan 4,5-5,5 óra.
Mikor forduljon orvoshoz?
A szülés várható időpontja előtt két héttel előfordulhatnak ún. jósló fájások, amelyek nem rendszeresek. Ha a méhösszehúzódások rendszeressé válnak, körülbelül 5-10 percenként jelentkeznek és 30-60 másodpercig tartanak, javasolt értesíteni a szülész-nőgyógyász szakorvost, illetve jelentkezni a kórházi szülészeti osztályon. Amennyiben a nyákdugó távozását, a magzatvíz elfolyását észleli, vagy nagyobb mennyiségű vért veszít, azonnal induljon kórházba, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A szülés megindulásának okai és a méhszáj szerepe
A szülés megindulását több tényező befolyásolja. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
A méh egy körte alakú szerv, melynek fala 3 rétegből áll. Kívülről a hashártya borítja, a következő, legvastagabb réteg az izomréteg. Anatómiailag két részre osztható: a méhnyakra és a méhtestre. A nyaki rész teremti meg a kapcsolatot a hüvely és a méhtest között, és körülbelül 3 cm hosszan nyúlik be a hüvelybe. A méhnyak és a méhtest nem egyenes vonalban kapcsolódnak, hanem a méhtest tengelye a méhnyakéhoz képest előre (a húgyhólyag fele) dől, ezt nevezzük anteflektált méhnek. Ha a méhtest tengelye hátrafele (a végbél felé) tekint, akkor retroflektált méhről beszélünk.
A méhnyak alsó egyharmada a hüvelybe nyúlik, ezt a részt nevezzük méhszájnak vagy portiónak. A méhszáj felszínét a hüvelyhez hasonlóan el nem szarusodó laphám borítja. A méhnyak vaskos, rugalmas falú, igen keskeny csatornával rendelkező csőre hasonlít, melynek belső felszínét hengerhám borítja. Ez a hengerhám nagy mennyiségben termel sűrű nyákot, melynek mennyisége és összetétele a hormonális hatások következtében a ciklus során változik.
A szülés első szakaszának vezetése és a kismama szerepe
Magyarországon a szülések többsége egészségügyi intézményekben zajlik. A szülés természetes folyamat, de elengedhetetlen az anya és a magzat egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése. A vajúdás kezdetekor megmérik az anya testsúlyát, vérnyomását, légzés- és szívfrekvenciáját, testhőmérsékletét, valamint mintát vesznek vizeletéből és véréből. A szülész-nőgyógyász megvizsgálja a magzat fekvését és tartását, meghallgatja szívhangjait, megfigyeli a méhösszehúzódásokat és hüvelyi vizsgálatot végez a méhszáj tágulásának megállapítására.
A szülés első szakaszában a kismama nyugodtan mozoghat, sétálhat, kevés folyadékot és ételt fogyaszthat. Igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló eszközöket (bordásfal, labda, kád, zuhanyozó), és meghatározhatja a legkényelmesebb testhelyzetet. A méhösszehúzódások erősödésekor alkalmazhatja a relaxációs és légzési technikákat. Az anya által megjelölt nagykorú személy folyamatosan jelen lehet a vajúdás és a szülés alatt.
A méhszájseb: Tévhitek és valóság
A köznyelvben gyakran használt "méhszájseb" kifejezés valójában nem egy valódi sebet takar, hanem egy hámelváltozást, más néven ectropiumot vagy cervicalisatio-t. Ez akkor alakul ki, amikor a méhnyakcsatornát bélelő hengerhám sejtek a méhszáj felszínére terjednek. Ez az elváltozás pirosas és "bolyhos" megjelenést kölcsönöz a méhszájnak. A háttérben gyakran a hüvelyi kémhatás megváltozása áll, ami elősegíti a lúgos közeget kedvelő hengerhámsejtek elvándorlását a savasabb közeget igénylő laphámsejtek helyére.
A méhszájseb az esetek nagy részében nem okoz tünetet, és nem tekinthető kórosnak. Sőt, bizonyos szempontból hasznos is lehet, mert az eltérő színű hámhatár jól láthatóvá teszi a területet, megkönnyítve az esetleges eltérések észlelését a rákszűrés során. Azonban ha visszatérő fertőzéseket, krónikus gyulladásokat, alhasi fájdalmat, együttlét során jelentkező vérzést okoz, mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.
A kezelés célja lehet a normál hüvelyflóra helyreállítása, vagy a hámsejtek eltávolítása különböző módszerekkel, mint például lézeres vagy fagyasztásos technikák, hideg késes vagy loop konizáció. Fontos megjegyezni, hogy minden méhszájon végzett műtét növelheti a későbbi koraszülés kockázatát.
A szülés folyamatának megfigyelése külső jelek alapján
A vajúdás folyamatát külső jelek alapján is lehet követni, bár a szülész-nőgyógyászok gyakran a hüvelyi vizsgálatokra támaszkodnak. A túlzottan gyakori hüvelyi vizsgálatok azonban stresszt okozhatnak az anyának, ami lassíthatja vagy akár meg is állíthatja a vajúdást, mivel az adrenalin hormon szintje ilyenkor megemelkedik, "legyőzve" az oxitocint. Ráadásul a hüvelyi vizsgálat növeli a fertőzés kockázatát is, különösen, ha a magzatburok már nem ép.
Az anya viselkedésének változása értékes információkat nyújthat. A vajúdás kezdeti szakaszában az izgatottság és lelkesedés jellemző, az anya telefonál, beszélget. Ahogy a vajúdás halad, az ösztönök veszik át az irányítást: az anya befelé fordul, kevesebbet beszél, a mondatok rövidebbek lesznek, az összehúzódások alatt becsukja a szemét, majd később már az összehúzódások között sem kommunikál, vagy csak egyszavas válaszokat ad. Az összehúzódásokat hangos nyögések és ritmikus mozgás kísérheti. A test által termelt endorfinok segítik a fájdalom tompítását és a befelé fordulást.
Az összehúzódások ritmusa is jelzésértékű. Ahogy a vajúdás halad, az összehúzódások egyre hosszabbá, erősebbé és gyakoribbá válnak. Ha az összehúzódások nem változnak és hosszan tartóan követik egymást, ez jelezheti a tágulás ütemének megállását (plató jelenség). Azonban ez nem feltétlenül jelent problémát, minden szülésnek megvan a saját ritmusa.
Értékes jelző lehet a tágulási csík, egy időszakos lilás elszíneződés a farpofák között, ami a baba fejecskéjének nyomására kialakuló vérpangás eredménye. Ez a jelenség világosabb bőrű édesanyáknál jobban megfigyelhető.
Honnan tudom, hogy megindult a szülés? 1 rész: Fájások
A méhnyak vizsgálata és a cervix index
A méhszáj állapotát az úgynevezett cervix index határozza meg, melyet a terhesgondozás során ultrahangvizsgálat keretében állapítanak meg. A cervix index (CI) egy négyjegyű számot jelent. Az első szám a méhnyak csatorna hosszát jelöli centiméterben. Ha ez 2 cm, akkor megrövidült, ha 1 vagy 0, akkor elsimult a méhszáj.
A szülés megindulásának feltételezett okai
A szülés megindulását több tényező befolyásolja, nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A méh izomzatának működését hormonok és az idegrendszer szabályozza. A magzat mellékveséje által termelt hormon (kortizol) hatására megváltozik az anya hormonjainak (ösztrogén és progeszteron) szintje, ami a méhnyak felpuhulását eredményezi. Megindulnak a rendszeres méhösszehúzódások - más néven fájások -, amelyek erőssége és gyakorisága fokozatosan nő. A méh összehúzódásainak hatására a méhnyak fokozatosan kitágul (dilatáció), majd elvékonyodik, végül egészen visszahúzódik és belesimul a méh többi részébe.
A szülés első szakaszának lehetséges szövődményei
A magzatburok megrepedését követően a hüvelyből baktériumok juthatnak fel a méhbe, növelve a magzati fertőzés kockázatát. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása. Veszélyt jelenthet a magzatra nézve az elhúzódó vajúdás is. Ha a szülőcsatorna elég tág a magzat számára, ennek ellenére a szülés nem halad kellő ütemben, a méhösszehúzódások gyógyszer adásával erősíthetők. Ha ez nem hozza meg a várt eredményt, császármetszés válik szükségessé. Szintén műtéti szülésbefejezésre kerül sor, ha a magzat túl nagy a szülőcsatornán való áthaladáshoz.
