A hüvelyváladék változásai sok nő számára aggodalomra adhatnak okot, hiszen ezek utalhatnak fertőzésre vagy más nőgyógyászati problémára. A hüvelyben számos mikroorganizmus él, baktériumok és gombák egyaránt. Ha a normál flóra egyensúlya felborul, vagy külső fertőzés következtében elszaporodnak a kórokozók, akkor jelentkezhetnek a hüvelyfertőzés tünetei: váladékozás, fájdalom, viszketés, kellemetlen szagú, megváltozott színű vagy állagú hüvelyi folyás.
A hüvelyváladék vizsgálata, pontosabban a hüvelyváladék tenyésztése, kulcsfontosságú a fertőzések diagnosztizálásában és a megfelelő kezelés kiválasztásában. Ez a vizsgálat segíthet azonosítani a fertőzést okozó mikroorganizmusokat, és meghatározni azok antibiotikum-érzékenységét.
Mikor van szükség hüvelyváladék tenyésztésre?
Sok esetben már a klinikai tünetek alapján megállapítható a fertőzés oka, azonban előfordulhat, hogy a kezelés nem sikeres, vagy vegyes fertőzés gyanúja merül fel. Ilyenkor, illetve ha a panaszok krónikussá vagy visszatérővé válnak, elengedhetetlen a hüvelyváladék tenyésztése.
Orvosa ezért hüvelyváladék tenyésztést rendelhet el, ha:
- A hüvelyváladék mennyisége jelentősen megnőtt vagy csökkent.
- A váladék színe vagy állaga megváltozott.
- A váladéknak kellemetlen szaga van.
- Kismedencei fájdalmai vannak.
- Sebek, vagy egyéb elváltozások vannak a nemi szervén.
- Húgyúti fertőzés tünetei állnak fenn, például égő érzés vizelés közben (mivel a női nemi traktus anatómiai sajátosságai miatt gyakran együtt járhat a húgyúti- és a hüvelyfertőzés).
- Cukorbetegség tünetei is fennállnak, mint például fokozott szomjúságérzet, fokozott étvágy vagy fogyás.
- Az egyéb tünetek mellett láza is van.
Terhesség során is el szokták végezni ezt a vizsgálatot, mert a hüvelyben lévő Streptococcus baktériumok felszálló fertőzés révén magzatburokgyulladást, koraszülést, vagy akár egyéb magzati problémákat is okozhatnak.
A nőgyógyász hüvelyváladék tenyésztést rendelhet el akkor is, ha szexuális úton terjedő fertőzések (STD-k) gyanúja merül fel, vagy ezek szűrésének céljából. Például elrendelhetik a tesztet, ha egyik szexuális partnerénél nemi betegséget diagnosztizáltak, még akkor is, ha Önnek nincsenek is tünetei.
A vizsgálat fájdalmatlan, esetleg kis kellemetlen érzés tapasztalható, az eredmény néhány munkanap alatt elkészül.
A hüvelyváladék normál állapota és a kóros eltérések
Minden nő tapasztal hüvelyi folyást, különösen a fogamzóképes évek alatt. A normál folyásnak általában fehérnek vagy sárgának kell lennie. A váladék mennyisége a menstruációs ciklus különböző szakaszaiban változhat. A normál hüvely váladék szagtalan vagy enyhén savanykás szagú. A hüvelyben lévő mirigyek által termelt váladék szerepe a hüvely falának nedvesen tartása, a kórokozókkal szembeni védekezés, valamint a hüvely egészségének megőrzése. Szerepe van a fogamzásban is, elősegíti a megtermékenyítést, a termékeny időszakban a spermiumok mozgását.
A hüvelyváladék szokatlan változásai azonban fertőzés tünetei lehetnek: ez szokatlan színű, szagú vagy mennyiségű folyást jelent, vagy ha fájdalom kíséri a váladékozást.
A fertőzéses eredetű kóros folyások nagy részét is meg lehet különböztetni bizonyos tulajdonságaik alapján. A három leggyakoribb formája a bakteriális vaginózis, a hüvelygomba (candidiasis) és a trichomoniasis.
- Bakteriális vaginózis: Jellemzően halszagú, és nem jár sem fájdalommal, sem viszketéssel, persze kivételek mindig vannak.
- Hüvelygomba (candidiasis): A folyás állaga túrószerű, darabos, fehér, és a viszketésen túl égő-csípő érzés társulhat hozzá.
- Trichomoniasis: A Trichomonas vaginalis nevű protrozoa szervezet okozza. A fertőzés általában szexuális érintkezés útján terjed, de törölközőcserével vagy úszóruházattal is megfertőződhet. A hüvelyváladék sárga vagy zöld, kellemetlen szagú.
A bakteriális fertőzések közül kellemetlen szagokat leginkább a trichonomas okozza, mely tulajdonképp egy igen gyakori, szexuális úton történő fertőzés. Férfiaknál legtöbbször tünetmentes, ám nőknél a bő, habos, zöldes folyás, és a rossz szagok hívják fel rá a figyelmet, melyet fájdalmas, csípő vizeletürítés kísérhet.
Hogyan történik a mintavétel és a vizsgálat?
Magát a mintavételt endocervikális mintavételnek (az endocervix a méh nyílása), vagy méhnyak mintavételnek, esetleg genitális, illetve nemi traktus vizsgálatnak is nevezhetik. Hazánkban ezt a mintavételt nőgyógyászok végzik.
Hogyan kell felkészülni a hüvelyváladék mintavételre?
A mintavétel előtt néhány nappal lehetőleg kerülje a közösülést. A megfelelő eredményhez ugyancsak kerülje el a hüvelyi termékek használatát (kúpok, zselék, krémek stb.), az előzetes hüvelyöblítést, illetve a hüvelyi gyógyszerek használatát is. Különösen fontos, hogy a vizsgálat előtt legalább 24 órával ne zuhanyozzon.
Hogy történik pontosan az eljárás?
Kezelőorvosa a mintavétel során nyálkahártya sejtmintát vesz az endocervixből. Megkérik, hogy vetkőzzön le deréktól lefelé, és feküdjön egy vizsgálóasztalra. Altestét egy papírtörlővel eltakarják, és arra kérik, hogy helyezze a kengyelbe a lábát. Kezelőorvosa egy fém vagy műanyag eszközt, úgynevezett spekulumot („kacsát”) fog használni, hogy nyitva tartsa a hüvelyét. Ezután egy steril tampont/vattapálcát használva törlő mozdulatokkal mintát vesznek a méhnyak nyálkahártyájából. Az eljárás ezen része alatt nyomást, akár görcsöket, kényelmetlenséget érezhet. Orvosa ezután a hüvelyváladék sejtmintáit tárgylemezre, vagy táptalajt tartalmazó csőbe/tartályba helyezi, majd elküldi egy laboratóriumba. A laboratóriumi technikusok a tenyésztés során ellenőrizni fogják, hogy a minta tartalmazott-e olyan mikroorganizmust, amelyek fertőzést okozhatnak.
Mit jelentenek a teszteredmények?
Egyes mikroorganizmusok általában normál hüvelyflóra esetében is megtalálhatóak a hüvely területén, ezért a tenyésztés során is kimutathatóak, de mégsem okoznak problémát (nem patogének). Számos mikroorganizmus azonban okozhat fertőzést és panaszokat, ezek leggyakrabban a:
- Chlamydia trachomatis, amely a chlamydiát okozó baktérium
- Neisseria gonorrhea, amely a gonorrhoeát okozó baktérium
- Herpes simplex vírus, amely a genitális (nemi) herpesz okozója
Ha a laboratóriumi eredmény rendellenességre utal, akkor orvosa specifikus kezelést írhat elő, például antibiotikumokat vagy egyéb gyógyszereket, bizonyos esetekben pedig további vizsgálatokat rendelhet el. A kitenyészett kórokozó lehet baktérium is, ilyen esetben az antibotikumérzékenysége is meghatározható, és így kiválasztható a kórokozóra ható gyógyszerhatóanyag.
A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása tájékoztató értékű adat, hiszen számos nem fertőzéses ok is befolyásolja ennek eredményét. Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálata.
A hüvely- vagy méhnyakfertőzés lehetséges szövődményei
Feltétlenül kérjen időpontot orvoshoz, ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja. A hüvely- vagy méhnyakfertőzés átterjedhet a méhre, a petevezetékre és az egész kismedencei területre, ha nem kap időben megfelelő kezelést. Ez súlyos szövődményeket okozhat, beleértve a fájdalmas szexuális együttlétet, de akár meddőséget is okozhat.
A kismedencei gyulladásos betegség (PID) a reproduktív rendszer női szerveinek fertőzése. Ide tartoznak a petevezetékek, a petefészkek, a méh és a méhnyak. Bakteriális vaginosis vagy méhnyak gyulladás következményeképpen kialakuló felszálló fertőzés méhnyálkahártya gyulladást, majd petevezeték gyulladást okozhat. Gyakran tünetszegényen zajló kórkép, melynek veszélye, hogy így a páciens nem keres orvosi segítséget. Ismételt petevezeték gyulladás növeli petevezeték elzáródás és így meddőség, méhen kívüli terhesség esélyét, majd krónikus alhasi fájdalmakat okoz.
Az orvos elmagyarázza, hogyan kezeljük és előzzük meg a bakteriális vaginózist (BV)
A nőgyógyászati szűrések fontossága
Fontos tudni, hogy ha azt gyanítja, hogy genitális vagy húgyúti fertőzése van, kérjen időpontot kezelőorvosához. Ilyenkor (ha a tünetek alapján nem egyértelmű egyből, hogy mi okozza a betegséget) hüvelyváladék mintavételt és tenyésztést végezhetnek, hogy segítsen pontosan meghatározni a tünetek kiváltó okát.
A méhnyakrákszűrés, közismertebb nevén a nőgyógyászati citológia, egy olyan szűrővizsgálat, amely a méhnyak sejtjeit elemzi, hogy időben felismerhetők legyenek az esetleges kóros elváltozások. Emellett egyre gyakrabban kombinálják a méhnyakrákszűrést a humán papillomavírus (HPV) teszttel, amely a méhnyakrák egyik leggyakoribb kiváltó oka. A HPV-teszt a vírus jelenlétét vizsgálja, különösen azokét a típusokét, amelyek leggyakrabban vezethetnek méhnyakrák kialakulásához. A két teszt együttes alkalmazása jelentősen növeli a méhnyakrák korai felismerésének esélyét.
A rendszeres nőgyógyászati szűrések, beleértve a méhnyakrákszűrést és a HPV-tesztet, kulcsfontosságúak a nők egészségének megőrzésében. Ezek a vizsgálatok segítenek a betegségek korai felismerésében és hatékony kezelésében, megelőzve ezzel súlyosabb szövődményeket.