Csecsemőkori és gyermekkori fejfájás: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A gyermekkori fejfájás gyakori panasz, de legtöbbször nincsen mögötte súlyos betegség. A fejfájás az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban is. Számtalan oka van, és szinte nincs olyan kórállapot, aminek ne lehetne részjelensége. A gyermekek ugyanolyan típusú fejfájást kapnak, mint a felnőttek, de a tüneteik kicsit eltérőek lehetnek.

A gyermekkori fejfájás általában rövidebb ideig tart, mint a felnőtteknél. A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknél is 3 fő fejfájás típust különböztetünk meg.

A fejfájás típusai gyermekkorban

A gyermekkori fejfájás típusait elsődlegesen két fő csoportra osztják: vannak a primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) fejfájások.

Primer fejfájásformák: tenziós típusú fejfájás, migrén gyermekkorban

Az elsődleges fejfájásformák önálló betegségként jelentkeznek, nem valamilyen más egészségügyi probléma következményeként. Az elsődleges fejfájások tünettana jellegzetes; a különböző típusok jól elkülöníthetőek a fájdalomparaméterek (jelleg, elhelyezkedés, időtartam, erősség, provokáló-, súlyosbító-, javító tényezők, gyakoriság, időbeli lefolyás) és a társuló tünetek (hányinger, hányás, fény-, zajérzékenység, kóros idegrendszeri tünetek stb.) alapján. A gyermekkori fejfájások többsége elsődleges, ezen belül is az ún. migrén és a tenziós fejfájás a leggyakoribb.

• Migrén: Gyermekkorban elsősorban a migrén fordulhat elő, ám a pubertás kor előtt ritkábban, mint a felnőtteknél. Sokszor már óvodás korban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Gyakran, valamelyik családtag is migrénnel küszködik, a gyermek a hajlamot örökölheti. A migrén az életkor előrehaladtával nő. Kisiskoláskorban a nemek aránya megegyező, pubertáskorban a lányoknál gyakrabban fordul elő.

A migrén tünetei gyermekkorban eltérőek lehetnek a felnőttkori tünetektől. A felnőttkori migrén pl. általában kora reggel kezdődik, gyermekeknél inkább késő délután vagy este. Gyermekeken eleve rövidebb lefutású, általában 4 óránál hamarabb lezajlik, felnőtteknél sokkal elhúzódóbb, általában 2-24 óra. Gyakran a típusos migrénes fájdalommal ellentétben a fájdalom a homloktáj mindkét oldalán jelentkezik. Kisgyermekkorban hiányozhat a fény-, zajérzékenység, helyette inkább a sápadtság, elesettség, megváltozott magatartás dominál. A fejfájást a fizikai aktivitás súlyosbítja. A fájdalom erős vagy közepesen erős.

A csecsemőkorban is előforduló migrén tünetei közé tartozik a pulzáló, robbanásszerű, igen erős fejfájás, mely terhelés hatására nő, valamint a hányinger, hányás és hasi fájdalom. Jellemző a fény- és hangkerülés. A baba erős sírása és fejtartása jellemző lehet a súlyos fájdalomra. A roham spontán szűnhet úgy, hogy a gyermek a hányások után megkönnyebbül és elalszik, és alvás után panaszmentesen ébred.

Provokáló tényezőként kiemelendő a fizikai vagy pszichés stressz. A roham általában a stressz utáni relaxációs fázisban kezdődik. A betegség kialakulásában serdülő lányoknál a hormonális változásoknak is nagy szerepe van: menstruáció kísérő tüneteként is jelen lehet illetve egyes fogamzásgátlók is provokálhatnak rohamokat.

• Tenziós fejfájás: A tenziós típusú fejfájások a migrénnél is gyakoribbak. A fej- és nyakizmok megfeszült állapota jellemzi. Enyhe-középsúlyos, nem pulzáló, mindkét oldali fejfájás, mely fizikai aktivitásra nem erősödik. A fejfájást nem kíséri hányinger vagy hányás, de hányinger jelen lehet. A tenziós fejfájás 30 perctől akár több napig is eltarthat. Csecsemő- és kisgyermekkorban a fejfájás miatt abbahagyják a játékot, aluszékonnyá válnak.

Ha krónikus formában van jelen, azaz havonta 15 vagy annál több napon is jelentkezik a panasz, mindenképpen gyermekneurológus felkeresése javasolt! A tenziós fejfájás esetében a genetikai hajlam kevéssé jellemző, alkati sajátosságoknak (szorongó alkat, maximalizmus, túlérzékenység) és környezeti hatásoknak nagyobb szerepe van. Kiemelendők ezek közül a különböző stresszhatások (iskolai feszültségek, kortárs konfliktusok, labilis családi háttér, terhelt szülő-gyermek kapcsolat, válás, fel nem dolgozott gyász stb). A kialakulás mechanizmusának a lényege, hogy a szorongás, kényszertartás (pl.: ha tartósan a számítógép előtt ül a gyermek) miatt a fej- és nyakizmok megfeszülnek, és ez okozza a fájdalmat.

• Cluster fejfájás: 12 éves kor alatt ritkán fordul elő. Rendkívül intenzív, általában féloldalon jelentkező fejfájás. A tünetek csoportosan, epizódokban jelentkeznek, napi 1-8 epizód is előadódhat. Éles, szúró jellegű a fájdalom, a fej egyik oldalán jelentkezik, 15 perctől 3 óráig terjedhet. Könnyezés, orrfolyás, orrdugulás, nyugtalan viselkedés is kísérheti.

Szekunder fejfájások: fertőzés, látászavar, fogászati ok, koponyaűri nyomásfokozódás

A másodlagos fejfájások valamilyen alapbetegség vagy szervi eltérés következményei. Ezek felismerése különösen fontos, mivel kezelésük az alapbetegség megszüntetésén alapul. A gyermekkorban előforduló fejfájások nagy része ún. tüneti fejfájás, amely valamilyen aktuális megbetegedéshez, kóros állapothoz társul. A fejfájásnak lehetnek koponyán kívüli és koponyán belüli okai.

A fejfájás okai

• Betegség, fertőzés: A gyermekkori fejfájás hátterében gyakran életmódbeli, környezeti vagy átmeneti egészségi tényezők állnak. Az olyan gyakori betegségek, mint a megfázás, az influenza, valamint a fül- és orrmelléküreg-fertőzések a gyermekek fejfájásának leggyakoribb okai közé tartoznak. Súlyos fertőzések, pl. agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás is okozhat fejfájást, de ott pl. jellemző a láz, és nyaki merevség megléte is. Az akut fülgyulladás és homloküreg-gyulladás erős fejfájást okoz. Krónikus orrmelléküreg-gyulladás esetén a homlok- és arcüreget váladék tölti ki, nyomja azok falát és tompa fájdalmat okoz az arc oldalsó, elülső részén és a homlok tájékán.
• Fejsérülés: Ütődések, zúzódások is okozhatnak fejfájást. Bár a legtöbb fejsérülés csekélyebb, ha a kisgyermek elesése súlyosabb, vagy nagyon megüti a fejét, azonnali orvosi ellátás szükséges. Akkor is keressük fel az orvost, ha fejsérülést követően gyermekünk fejfájása tartósan súlyosabbá válik.
• Érzelmi problémák: A gyermekkori stressz és szorongás sok esetben fontos tényező a fejfájás kiváltásában, sokszor a szülőkkel, nevelőkkel, tanárokkal kapcsolatos. A depressziós gyermek is panaszkodhat fejfájásról, főként ha szomorúnak és magányosnak érzi magát.
• Genetikai prediszpozíció: Jellemző lehet a fejfájás családi halmozódása, főként a migrén esetében.
• Élelmiszerek: A húskészítmények, felvágottak tartósítására alkalmazott nitrátok provokálhatnak fejfájást, vagy egyéb adalékanyagok. Egyes üdítők, kávé, csokoládé magasabb koffeintartalma szintén.
• Az agy egyes betegségei: Gyermekkorban igen ritkán agytumor, vagy agyállományi vérzés is okozhat krónikus, egyre rosszabbodó fejfájást. Ilyen esetekben kísérőtünet lehet a látászavar, szédülés, koordinációs zavar is. Ritkán agydaganat vagy agytályog, illetve agyvérzés nyomhatja az agy területeit, ami krónikus, súlyosbodó fejfájást okozhat.
• Fogsor/állkapocs-problémák: Az egyenetlen fogsor és az állkapocs-problémák (pl. harapási rendellenességek, fogcsikorgatás) gyerekkori fejfájáshoz vezethetnek. A nem megfelelő harapás és az állkapocs izmainak túlterhelése izomfeszülést és stresszt okozhat, ami gyakran feszüléses típusú fejfájásban nyilvánul meg.
• Vérnyomásproblémák: Fejfájás hátterében gyermekkorban is előfordul magasvérnyomás-betegség. De érdekes módon gyermekkorban inkább az alacsony vérnyomás eredményez fejfájást.
• Vérszegénység: A gyermekkori vérszegénység csökkenti a vér oxigénszállítási képességét, ezáltal az agy oxigénellátását, ami jelentkezhet fejfájásként.
• Túl sok képernyőidő: A hosszú ideig tartó digitális eszközhasználat szemfáradást és homloktáji fejfájást okozhat. A szemizmok túlterhelése gyakori ok a panasz mögött.
• Dehidratáltság: Már enyhe folyadékhiány is kiválthat fejfájást, különösen melegben vagy mozgás után. A gyermek sokszor nem jelzi, hogy szomjas, ezért figyelni kell a folyadékpótlásra.
• Alváshiány: A kevés vagy nyugtalan alvás megterheli az idegrendszert, így reggeli vagy délutáni fejfájás alakulhat ki. A gyermek ingerlékenyebbé válik, koncentrációja is romlik.
• Koponyaűri nyomásfokozódás: Súlyos, reggel jelentkező, hányással kísért fejfájás jellemzi. Tudatzavar, látásromlás, vagy neurológiai tünetek társulhatnak hozzá, ami sürgősségi állapotot jelez.

Mikor forduljon orvoshoz?

A gyermekkori fejfájás sokszor ártalmatlan és hamar elmúlik magától is, jellemzően banálisnak nevezhető okok miatt alakul ki (fáradtság, éhség stb.). Azonban vannak olyan tünetek, amelyek súlyosabb neurológiai vagy belgyógyászati eltérésre utalnak. Ezek felismerése és időben történő kivizsgálása életmentő lehet. A szülőknek érdemes kiemelten figyelni az alábbi jelekre:

• Ha gyermekünk fejfájása erősödik, vagy gyakran fordul elő.
• Ha fejsérülést követően gyermekünk fejfájása tartósan súlyosabbá válik.
• Ha a gyermeknek mindig kiújuló fejfájása van és ezek a fájások két óránál tovább tartanak.
• Ha hirtelen erős fájdalom jelentkezik nagyon magas lázzal társulva.
• Ha a nyak megmerevedik.
• Ha hányás, kábultság, látás- és beszédzavar lép fel.
• Ha a karok és a lábak petyhüdtek, illetve ha a gyermek járása bizonytalanná válik.
• Ha a fejfájás éjszaka jelentkezik vagy reggel hányással társul.
• Ha a látótérkiesés, kettőslátás, szédülés vagy féloldali gyengeség tapasztalható.
• Ha a fejfájás több napon át fennálló, egyre erősebb, amely nem reagál a pihenésre vagy gyógyszerre.
• Ha a nehezen ébreszthető, aluszékony vagy zavart gyermek esetén súlyos központi idegrendszeri probléma állhat fenn.
• Ha a lázzal és tarkómerevséggel társuló fejfájás agyhártyagyulladásra utal.

Diagnosztika

A diagnózis felállításában nagyon fontos a részletes anamnézis, melynek során információ nyerhető a fájdalomparaméterekről, illetve egyéb betegségek fennállásáról, melyek kapcsolatba hozhatóak a fejfájással. Másodlagos fejfájások esetén a tünettan gyakran számottevően eltér az elsődleges fejfájásokétól.

Vizsgálati módszerek

• A fejfájás kórtörténete: Az orvos részletesen kikérdezi a gyermeket és a szülőt is a fejfájással kapcsolatosan, főként azért, hogy lássa, van-e valamilyen kiváltó ok, és hogy milyen a fejfájás mintázata (epizódok gyakorisága stb.) Lehet, hogy az orvos kéri az ismétlődő fejfájások "naplózását", mikor fordul elő, milyen gyakran, milyen erős a fájdalom, mi lehet a kiváltó tényező stb.
• Fizikális vizsgálat: Az orvos elvégzi a szükséges méréseket (testsúly, testmagasság, fejkörfogat, vérnyomás, a gerinc állapota), megvizsgálja a szemet, a fej-nyaki területet, a vállakat és a gerincet.
• Neurológiai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a gyermek mozgását, érzékelését, koordinációs képességeit.
• Szemészeti szűrés, vérnyomásmérés: A szemfenék állapota sokat elárulhat a koponyaűri nyomásról, míg a látásélesség ellenőrzése felfedheti a rejtett fénytörési hibákat.
• Laborvizsgálat: Gyulladásos paraméterek, vérkép, anyagcsere zavarok felderítése.
• Képalkotó eljárások: Koponya CT vagy MRI vizsgálat csak indokolt esetben jön szóba (betegvizsgálat során kóros idegrendszeri tünetek észlelhetők, a betegnél epilepsziás roham zajlott le, eddig nem ismert újonnan fellépő, erős fejfájás, a korábbiakhoz képest egyértelmű progressziót mutató a fejfájás).
• Indokolt esetben EEG, lumbálpunkció: Az EEG az agy elektromos aktivitását méri, és epilepsziagyanú esetén nyújt támpontot a diagnózishoz. A lumbálpunkció az agy-gerincvelői folyadék vizsgálatát jelenti, amivel agyhártyagyulladás vagy más központi idegrendszeri fertőzés igazolható.

A fejfájás kezelése

A fejfájás kezelése gyermekkorban mindig a kiváltó okoktól függ. A cél nem csupán a tünetek csökkentése, hanem a visszatérő panaszok megelőzése is.

Nem gyógyszeres kezelés és életmódbeli tanácsok

Sok esetben elegendő gyermekeknél a pihentetés, a zajok csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás, kiegyensúlyozott étkezés. Nagyobb, fejfájós gyermek már megtanulhatja a relaxációs módszereket, a stresszhelyzetek menedzselését stb. A pszichológiai gondozás és a megfelelő életmód követése legalább annyira fontos, mint a gyógyszeres terápia.

A fájdalom fennállásakor érdemes kerülni a felvillanó fényeket (képernyők), az erős napsugárzást, illetve mindenképpen fizikai kímélet és sok folyadék fogyasztása javasolt! Az alábbiakban néhány további tanács található:

• Fektesse zajtól és fénytől távol álló helyiségbe: A csendes, sötét környezet segíthet a tünetek enyhítésében.
• Tegyen nedves törülközőt a homlokára: Ez is enyhítheti a fájdalmat.
• Bátorítsa elalvásra: Az alvás hozzájárul a gyorsabb felépüléshez.
• Bátorítsa, hogy igyon folyadékot (ne koffeintartalmú italokat): A dehidratáció gyakori oka a fejfájásnak.
• Győződjön meg róla, hogy gyermeke életmódja kiegyensúlyozott: Eleget pihen, megfelelő a napi fizikai aktivitása és egészségesen táplálkozik!
• Kerülje, hogy gyermeke olyan ételeket és italokat fogyasszon, amelyek fejfájást válthatnak ki: például koffein tartalmú üdítők, sajtok, csokoládé, füstölt húsok, felvágottak, szárított gyümölcsök.
• Ügyeljen arra, hogy gyermeke életmódja ne legyen számára megterhelő: Iskolai feladatai harmonikusan vegyüljenek a különféle szabadidős tevékenységekkel!
• Relaxációs tréning: Nagyobb gyermek már meg tudja tanulni a mély légzést, a jógát, a meditációt, az izomzat ellazítását, a relaxációt.
• Biofeedback tréning: Megtanulható egyes testi funkciók kontrollja.
• Kognitív viselkedésterápia: A tanácsadóval folytatott beszélgetés révén javul az életeseményekkel való megküzdés, az események átlátása, csökkenthető a fejfájásos epizódok gyakorisága és súlyossága.

Gyógyszeres kezelés

Ha a házi praktikák vagy életmód alakítása nem segítenek, orvoshoz kell fordulni. A kezelés a kivizsgálás eredményétől függ.

• Vény nélküli fájdalomcsillapítók: Ezek általában különösebb megkötés nélkül alkalmazhatóak fejfájás esetén, enyhe vagy középsúlyos fejfájás esetén otthon is adható a fájdalom csökkentésére paracetamol vagy ibuprofen. A gyógyszert a fájdalom korai szakaszában érdemes bevenni, amikor még nem erősödött fel. Azonban csak átmeneti megoldást hoznak és fennáll túlzott fogyasztásuknak a veszélye, ami súlyos következményekkel (gyomorvérzés, hasi fájdalom, gyógyszer indukálta fejfájás szindróma stb.) járhat. Éppen ezért tartós használatuk semmiképpen nem javasolt.
• Vényköteles gyógyszerek: Az ún. triptánok, kimondottan a migrén kezelésére alkalmazott gyógyszerek, de nálunk (megfelelő klinikai adatok hiányában) gyermekkorban, pontosabban 18 év alatt nem adhatóak. Hányinger, hányás esetén az orvos hányáscsillapítót is rendelhet.

Figyelem! Bizonyos gyógyszerek túladagolása ronthatja a fejfájást. Egy bizonyos idő után a fájdalomcsillapítók veszítenek hatékonyságukból. A gyógyszerek mellékhatásai is óvatosságra intenek. Ha a gyermek rendszeresen kap/szed vénynélküli szereket, ezt is meg kell beszélni az orvossal.

Fejfájásnapló vezetése

A fejfájásnapló segít az orvosnak és a szülőnek az összefüggések feltárásában. Tudatosabbá teszi a panaszok megfigyelését és kezelését. Minél kisebb a gyermek, annál valószínűbb, hogy családi körben kell keresni a fejfájás okát. Rendszeresen visszatérő esetekben nagy segítséget jelenthet egy ún. fejfájásnapló vezetése, ami kimutathat bizonyos összefüggéseket.

Rögzítendő adatok: A fejfájás ideje, jellege, erőssége, kiváltó tényezők és a gyógyszerhasználat mind értékes információ. A gyermek életkorától függően ő maga is részt vehet benne.

Kiváltó okok feltárása: A napló segítségével könnyebben felismerhetők az ismétlődő mintázatok. Ez lehetőséget ad a célzott megelőzésre és a kezelés finomhangolására.

tags: #front #fejfajas #csecsemo