A méhnyálkahártya vastagsága és a harmadik trimeszter

A sikeres terhesség elengedhetetlen feltétele a megfelelő méhnyálkahártya vastagsága, amely lehetővé teszi a megtermékenyített petesejt beágyazódását. A harmadik trimeszterben a méh és a méhnyálkahártya további változásokon megy keresztül, hogy felkészüljön a szülésre.

Mi a megfelelő méhnyálkahártya vastagság?

Az optimálisan működő menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya vastagságának növelése elsősorban a szervezetben megnövekvő ösztrogén hormon feladata. Mellette természetesen jelen van a progeszteron, azaz sárgatest-hormon is, ám a közhiedelemmel ellentétben a feladata nem elsősorban a méhnyálkahártya erősítése, hanem a táplálása, hogy az embrió megtapadását követően kialakulhasson a placenta. Ahhoz, hogy a méhnyálkahártya elérje a beágyazódásra alkalmas állapotot, a hormonháztartás tökéletes összhangjára van szükség.

A méhnyálkahártya vastagság növelése a 28 napos ciklus fázisaitól függ:

1. Proliferációs, vagyis felépítési szakasz - A ciklus 6-13 napja között az agyalapi mirigy elkezdi termelni a tüszőérlelő (FSH) és a tüszőrepesztő, luteinizáló (LH) hormonokat, ezzel egyidőben pedig megnövekszik az ösztrogén hormon is, aminek egyik jelentős feladata a méhnyálkahártya erősítése.
2. Szekréciós szakasz - A ciklus 14-28. napja között következik be. A tűszőrepedést követően megnövekszik a progeszteron szint, ennek a hormonnak köszönhetően a méhnyálkahártya tovább vastagodik és megtelik tápanyagokkal. Amennyiben eljut a méhbe egy megtermékenyített petesejt, megtörténik a beágyazódás, vagyis létrejön a teherbe esés. Ennek hiányában a méhnyálkahártya degenerálódni kezd.
3. Menstruációs szakasz - A ciklus 28. napján az elsorvadó méhnyálkahártya elkezd leválni a méh faláról, és menstruációs vérzés formájában távozik a szervezetből.

A sikeres beágyazódáshoz 8-12 mm-es méhnyálkahártyára van szükség. Az ennél vékonyabb endometrium nem lesz alkalmas az embrió befogadására.

Vékony méhnyálkahártya tünetei és okai

A vékony méhnyálkahártya terhesség megtartására alkalmatlanná teszi a méhet, így fontos minél előrebb felismerni. A legtöbb esetben nincs különösen érezhető, jól elkülöníthető testi jele a vékony méhnyálkahártyának, bizonyos tünetek mégis árulkodók lehetnek. Ezek elsősorban a nem megfelelően működő hormonháztartás következményei, netán valamilyen kóros elváltozás vagy veleszületett állapot ismertetőjelei.

A vékony méhnyálkahártya lehetséges tünetei:

• A menstruációs ciklus szabálytalansága - az átlagosnál rövidebb vagy hosszabb ciklus, a havi menstruáció kimaradása
• Fájdalmas menstruáció
• Kevésbé fejlett nemi jellegek - például 16 éves kor feletti első menstruációs, keskeny medence, alulfejlett mellek, túl rövid hüvely
• Az orgazmus hiánya
• Fájdalmas együttlétek
• A korai klimaxhoz hasonló tünetek, melyek az ösztrogénhiányt jelzik - túlzott izzadás, hőhullámok, alvászavar, izomgörcsök, cikluszavarok, túlzott szőrnövekedés, migrén
• Sorozatos vetélések
• Meddőség

A beágyazódásra alkalmatlan, vékony méhnyálkahártyának számos oka lehet, de jó hír, hogy az esetek nagy részében a felismerést követően kezelhető, így a vékony méhnyálkahártyára terhesség gátló hatása megszüntethető.

A méhnyálkahártya vastagsága hüvelyi ultrahang során ellenőrizhető. Amennyiben meddőség gyanúja áll fenn, és egy ilyen jellegű - ovuláció környékén elvégzett - vizsgálat során az endometrium nem éri el a 8 mm-t, úgy arra lehet következtetni, hogy a sikertelen terhességek mögött a vékony méhnyálkahártya áll. Ekkor elkezdődhet az okok feltárása.

A túl vékony méhnyálkahártya okai lehetnek:

• Ösztrogénhiány - A csökkent ösztrogénszint adódhat pajzsmirigy túlműködésből, a tüszőérlelő hormon (FSH) hiányállapotából, progeszteron tartalmú gyógyszer túladagolásából, de okozhatja a dohányzás, a depresszió, a hosszú ideje tartó alultápláltság, vagy épp a hirtelen fogyás is.
• Felborult hormonháztartás
• A méh, petefészkek alulteljesítése
• A kismedence elégtelen vérellátása, gyulladása
• Nemi úton terjedő betegségek
• Korábbi műtétet vagy méhfertőzést követően kialakult hegszövet az endometrium felületén
• A méhtest fejletlensége
• Rendellenesen fejlődött reproduktív szervek
• Genetikai hajlam
• Műtéti méhtisztítás, abortusz (sérült méhnyálkahártya)
• Hosszú ideig szedett fogamzásgátló tabletta

Egyes kutatások arra világítottak rá, hogy kapcsolat van a vékony méhnyálkahártya és a napi több ezer mg mennyiségben bevitt C-vitamin között. Épp ezért érdemes magas C-vitamin tartalmú zöldségekből, gyümölcsökből fedezni a napi szükségletünket.

Méhnyálkahártya vastagítás természetes módszerekkel

Miután kiderült, mi okozza a meddőség hátterében álló vékony méhnyálkahártya terhesség blokkoló hatását, érdemes komoly hangsúlyt fektetni a kezelésére. Ez bizonyos esetekben akár műtétet is jelenthet - például hegszövet esetén -, de gyakran elegendő, a méhnyálkahártya erősítése érdekében, a természetes módszerek közül választani.

A kismedencei vérkeringés fokozásával, bizonyos vitaminok, nyomelemek bevitelével és a hormonháztartást helyreállító tápanyagok szedésével sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Mielőtt hormontartalmú készítményekhez nyúlnánk, érdemes a következő, természetes módszereket is kipróbálni, természetesen a kezelő orvosunk hozzájárulásával.

Méhnyálkahártya erősítése étrend-kiegészítőkkel

• E-vitamin - A méhnyálkahártya erősítésére hatékony megoldást jelent az E-vitamin, melyből naponta 400 NE mennyiséget ajánlott szedni.
• Omega-3 zsírsavak - A jótékony élettani hatásuk mellett, a tüszőérlelő hormon (FSH) termelődésére is hatással vannak, mely elengedhetetlen a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából fontos megemelkedett ösztrogén szinthez.
• Ligetszépe olaj - A méhnyálkahártya erősítése szempontjából, már napi 1-2 kapszula nagy segítséget jelenthet.

Méhnyálkahártya erősítése gyógynövényekkel

• Fehér fagyöngy tea - Az áztatással elkészített tea, napi egy csészével fogyasztva nagyban hozzájárul a méhnyálkahártya erősítéséhez.
• Palástfű tea - A hagyományos, forrázással elkészített palástfű teából, a ciklus második felében elegendő napi egy csészényit meginni ahhoz, hogy erősítse a méhet, javítsa a kismedencei vérkeringést és hozzájáruljon a méhnyálkahártya vastagításához.
• Zsálya - A zsályalevélből készült forrázott tea segít növelni az ösztrogén szintet. Napi két-három csészényit javallott fogyasztani belőle a ciklus első napjától az ovuláció napjáig.
• Málnalevél tea - A ciklus első felében javasolt a fogyasztása, mivel rengeteg E-vitamint tartalmaz. Forrázással kell elkészíteni, és napi 2-3 csészével is meg lehet inni a belőle készült teát.
• Lenmag olaj - A benne található lignanok - ösztrogén termelést serkentő hatásuknál fogva, nagy szerephez jutnak a méhnyálkahártya erősítése szempontjából. A ciklus első felében javasolt salátákhoz és más ételekhez adva fogyasztani.

Méhnyálkahártya erősítése méhpempővel

A szupertápláléknak is nevezett méhpempőt a méhek állítják elő, ezzel táplálkozik ugyanis a méhkirálynő, ami akár 5 évig is élhet, miközben naponta 1000 petét rak le. A tiszta méhpempő bizonyítottan a termékenység egyik igen hasznos segítője. Rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz: fehérjét, nyomelemeket, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, aminosavakat, enzimeket, előhormonokat, gyulladáscsökkentő hatóanyagokat, vitaminokat és több mint 150 féle biológiai aktív anyagot.

A méhpempőben található előhormonok és B-vitaminok az emberi szervezeten belül képesek serkenteni az olyan hormonok termelődését, melyeknek szintje lecsökkent. Így képes természetes megoldást nyújtani például a tüszőérlelő (FSH) és az ösztrogén hormonok hiányára is.

A méhpempő számos, a reproduktív folyamatokra pozitív hatással levő hatóanyagának köszönhetően minden lehetséges módon támogatja a sikeres teherbe esést, így kiemelten fontos a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából.

Méhnyálkahártya vastagság növelése táplálkozással

Az étkezési szokások megváltoztatásával is sokat tehetünk a méhnyálkahártya erősítése érdekében. Nem kell riasztó diétákra gondolni, csupán bizonyos ételek előnyben részesítéséről van szó.

• A gránátalma napi fogyasztása hozzásegít a felborult hormonháztartás helyreállításához, továbbá kiváló gyulladáscsökkentő hatásáról is ismert. Nem szabad azonban három hónapnál tovább gránátalma-kúrát tartani, mert hosszú távon alvászavarhoz, ingerlékenységhez vezethet.
• A friss ananászból is érdemes naponta pár szeletet megenni, mivel a benne lévő bromelain enzim jótékonyan hat a méhnyálkahártya optimális működésére.
• A sárgarépában, édesburgonyában, paradicsomban és kajszibarackban lévő nagy mennyiségű béta-karotin a szervezetben lévő összes nyálkahártya, így az endometrium egészségét is védi.
• A diófélékben található Omega-3 zsírsavak is befolyással vannak a méhnyálkahártya vastagság növelése szempontjából, így érdemes naponta egy kis marékkal fogyasztani.
• Amennyiben a cél a méhnyálkahártya erősítése, próbáljunk a heti étrendünkbe minél több zellert, édesgyökeret, lestyánt és komlót beilleszteni, valamint fogyasszunk bátran minél több aszalt és friss gyümölcsöt, valamint zöldséget.

Vannak olyan ételek, melyek kifejezetten negatívan hathatnak a méhnyálkahártyára. Ilyenek a túl sós, túl csípős és a zsíros, bő olajban készült ételek. Ezeket a tervezett terhesség időszakában javallott elkerülni vagy fogyasztásukat minimálisra csökkenteni.

Méhnyálkahártya vastagság növelése testmozgással

Amennyiben ülő munkát végzünk, keveset mozgunk, a reproduktív szervek vérellátása romolhat. A kismedencei vérkeringés, valamint a méhnyálkahártya erősítése érdekében épp ezért ajánlott a napi rendszeres mozgás beiktatása.

A méhnyak szerepe a terhességben a harmadik trimeszterben

A méhnyak (cervix) a méh alsó része, amely a hüvelyt és a méhtestet köti össze. A hüvely felől a külső, a méhtest felől a belső méhszáj zárja le. Dr. Gullai Nóra, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa hangsúlyozza: ideális esetben a várandósság alatt terminusig, vagyis a terhesség 37. hetéig a nyakcsatornának zártnak, a méhnyak hosszának pedig megtartottnak kell lennie.

A méhnyak hosszának ultrahangos vizsgálata fontos információkkal szolgál egy esetleges koraszülés magas kockázatának mielőbbi felismeréséhez. A vizsgálatot vizeletürítés után hüvelyi ultrahanggal végezzük. Ha a méhnyak hosszúsága több mint 25 milliméter, akkor a súlyos, igen korai koraszülés kockázata alacsony: 1% alatti. Ha 25 milliméternél rövidebb, akkor a kockázat magas, ennek csökkentésére hüvelyi progeszteronkezelést alkalmazhatunk, ami igazoltan hatékony módszer a koraszülés megelőzésében.

A leleten többféleképpen jelölhetik a méhnyak állapotát. Esetenként négy számjegy mutatja az eredményt: az első szám azt jelzi, hogy milyen hosszú a méhnyak (centiméterben); a második, a harmadik és a negyedik pedig azt, hogy zárt-e a nyakcsatorna külső, középső és belső szakasza (0: zárt, 1: nyitott).

Előfordulhat, hogy a méhnyak már a szülés előtt néhány nappal elkezd rövidülni, és kinyílhat a méhszáj. A várandósság idején a méhnyakban egy zselés állagú anyag, a nyákdugó foglal helyet. Ez segít védeni a méhet - és így a magzatot - a fertőzésektől. A nyákdugó általában a szülés előtt néhány nappal, legfeljebb egy-két héttel távozik, így előre jelezheti, hogy hamarosan megindul a vajúdás.

A méhnyak-terhesség, vagy más néven cervicalis graviditás (CG), a méhen kívüli terhességek egyik legritkább, de annál súlyosabb formája. Előfordulása a nemzetközi adatok szerint körülbelül 1:1 000-1:18 000 terhesség között mozog, az összes extrauterin terhesség kevesebb mint 1 százalékát téve ki. Ritkasága ellenére kiemelt jelentőségű állapotról van szó, mert a méhnyak sajátos anatómiai és érellátási viszonyai miatt a vérzés kockázata rendkívül nagy. A méhnyak kötőszövetesebb, kevésbé izmos falú, mint a méhtest, ezért nem képes olyan hatékonyan összehúzódni, mint a méh ürege. Ez az oka annak, hogy a leváló lepényszövet súlyos, akár életveszélyes vérzést idézhet elő.

A méhnyak-terhesség tünetei eltérhetnek a szokásos terhességi tünetektől. A legjellemzőbb a fájdalom nélküli, élénkpiros, alvadékos vérzés, ami félrevezető lehet. A vérveszteség gyorsan súlyossá válhat, vérszegénységet, vérnyomásesést, szapora pulzust és sápadtságot okozhat. Szédülés, gyengeség, ájulásközeli állapot esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

A diagnosztika az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött. Míg korábban a méhnyak-terhességet gyakran csak műtét során ismerték fel, ma a korai terhességi ultrahangvizsgálat kulcsszerepet játszik a felismerésben. A transzvaginális ultrahang lehetővé teszi, hogy az orvos pontosan lássa a petezsák elhelyezkedését. Cervikális graviditás esetén a terhességi zsák a méhnyakcsatornában helyezkedik el, a méh ürege üres, a belső méhszáj zárt, és jellegzetes „homokóra” alak figyelhető meg.

A méh fejlődése a harmadik trimeszterben

A női test a természet legkifinomultabb remekműve, de van egy szerv, amely minden másnál hihetetlenebb átalakulásokra képes: ez a méh. A legtöbbünk számára a méh egy távoli anatómiai fogalom, esetleg a menstruációs ciklus központja. Azonban ez a kis, körte alakú izmos szerv, amely normál állapotban egy avokádó méretével vetekszik, olyan fizikai változásokra képes, amelyek még a legedzettebb biológusokat is ámulatba ejtik.

Képzelj el egy szervet, amely nyugalmi állapotban, azaz nem terhesen, mindössze 70-100 grammot nyom. Ez a méhünk. A terhesség végére azonban ez a súly drámaian megváltozik. A méh önmagában, a magzat, a magzatvíz és a placenta nélkül, elérheti az 1000-1200 grammot is. Ez a tömegnövekedés több mint tízszeres, de az igazi csoda a térfogat növekedése, ami akár 500-szoros is lehet! A méh nem egyszerűen csak kitágul, mint egy lufi. Ez egy aktív, izmos növekedés. A méhfal vastagsága, amely a terhesség elején még 1-2 cm, a harmadik trimeszterben is viszonylag vastag marad, bár a feszülés miatt kissé elvékonyodik. Ez a méh hihetetlen rugalmassága és ereje a kulcs ahhoz, hogy képes legyen megtartani a növekvő terhelést.

A növekedés üteme is lenyűgöző. Az első trimeszterben a méh még a medencecsontok védelmében növekszik, ezért nem látható a has. A 12. hét körül éri el a szeméremcsont tetejét, és innentől kezdve válik tapinthatóvá. A 20. hét körül jut el a köldök vonaláig, majd ezt követően heti 1 cm-rel emelkedik a méh magassága, egészen a bordaívig.

A méh izomsejtjei (a myometrium) elsősorban hipertrófia révén nőnek, ami azt jelenti, hogy a meglévő sejtek mérete növekszik, nem pedig a sejtszám. Ez a növekedés az ösztrogén hormon hatására következik be. A hiperplázia, vagyis az új sejtek képződése is zajlik, különösen az első hetekben, az ösztrogén hatására. Azonban a növekedés nagyságrendjét tekintve a már meglévő sejtek méretének növelése a kulcs. Ez a folyamat biztosítja, hogy a méhfal megőrizze rugalmasságát és erejét a folyamatos feszülés ellenére is.

A méh nem lebeg a hasüregben; stabilan rögzítve van a medencében egy bonyolult szalagrendszer segítségével. Ezek a szalagok (ligamentumok) tartják a méhet a helyén, de egyben lehetővé teszik a mozgását és az elképesztő mértékű növekedését is. A legfontosabb szalagok közé tartozik a széles szalag (ligamentum latum), amely a méh két oldalán húzódik, és a kerek szalag (ligamentum rotundum). Ez utóbbi különösen érdekes a terhesség alatt. A kerek szalag a méh felső részétől indul, áthalad a lágyékcsatornán, és a szeméremdomb tájékán tapad. A hirtelen mozdulatok, tüsszentés, köhögés vagy gyors felállás során gyakran jelentkezik az éles, szúró fájdalom az alhasban, általában az egyik oldalon. Ezt nevezzük kerek szalag fájdalomnak. Ez a fájdalom ijesztő lehet, de általában teljesen ártalmatlan, és a méh növekedésének természetes velejárója.

A méh növekedése nemcsak felfelé és előre történik. Ha a méh növekedése elképesztő, akkor a szülés utáni összehúzódása, az involúció egyenesen sci-fi. A méhnek, amely a terhesség végén több mint egy kilogramm, alig hat hét alatt kell visszatérnie a terhesség előtti, 70-100 grammos állapotába. A folyamat azonnal megkezdődik a placenta megszületése után. A méh összehúzódásai, amelyeket most már utófájásoknak nevezünk, létfontosságúak. Ezek az összehúzódások két célt szolgálnak: először is, összenyomják azokat az ereket, amelyek a placentát táplálták, megakadályozva ezzel a súlyos vérzést (ez a méh „élő lekötése”).

Az involúció mechanizmusa is rendkívül hatékony. A megnövekedett izomsejtek nem pusztulnak el, hanem drámaian zsugorodnak. Ezt a folyamatot autolízisnek nevezzük, ami lényegében a sejtek saját fehérjéinek lebontását jelenti. A méh izomsejtjeiben lévő felesleges fehérje és citoplazma lebomlik, és a véráramba kerül, majd a vizelettel ürül ki. A méh naponta átlagosan 1 cm-rel süllyed vissza a medencébe. Az első napokban még a köldök felett tapintható, de a 10. napra már visszatér a szeméremcsont mögé. Körülbelül a hatodik hétre az involúció teljes mértékben befejeződik, és a méh visszanyeri eredeti méretét.

tags: #mehnyak #vastagsag #3 #trimeszter