A vérvizsgálat során az aszpartát-aminotranszferáz (AST), más néven glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) aktivitását határozzák meg a szérumban. Ez az enzim az aminosav-anyagcserében játszik szerepet, és számos szövetben megtalálható, beleértve a májat, a szívizmot, a vázizmokat, a veséket és az agyat. Az AST szintjének mérése gyakran része a májfunkciós teszteknek, de más szervek állapotának vizsgálatára is használják.
A GOT (AST) szintje rendszerint emelkedett májkárosodás esetén, a magas érték hátterében azonban egyéb okok is állhatnak. Az emelkedett AST-szint különböző betegségek és állapotok következménye lehet. A GOT és az ALT (alanin-aminotranszferáz, GPT) mérése együtt hasznos visszajelzést ad a májfunkcióról, az esetleges májkárosodásról és annak mértékéről. A GPT specifikusabb a májra, mint a GOT, ezért az emelkedett érték valószínűbben utal májeredetre, mint GOT esetében.
Mi az AST (GOT) és hol található?
Az aszpartát-aminotranszferáz (AST), más néven glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT), egy enzim, amely elsősorban a májban, a szívizomban, a vázizomban, a vesékben és az agyban található. Az AST fontos szerepet játszik az aminosav-anyagcserében, különösen az aszpartát és az alfa-ketoglutarát közötti átalakulásban. Gyakran találkozhatunk még az AST (aszpartát transzamináz), az ASAT (aszpartát-aminotranszferáz) és az SGOT (szérum glutamát-oxálacetát-transzamináz) rövidítésekkel is, ezek mindegyike ugyanazt az enzimet jelöli, mint a GOT. A GOT a májsejteken kívül változó mennyiségben jelen van a szívben, a vesében, a vázizomzatban, a hasnyálmirigyben, a vörösvértestekben, az agyban és egyéb szervekben is. Az emelkedett GOT-szint éppen ezért nem feltétlenül májeredetű.
A GPT (glutamát-piruvát-transzamináz, alanin-aminotranszferáz) egy enzim, amely főként a májban található; kisebb mennyiségben még előfordul a vesékben, szívben és az izmokban. A GPT-teszt segítségével kimutatható a májsejtek károsodása. A GPT és az ALT tehát ugyanazt az értéket jelenti a véreredményen. Ez az enzim nyújt segítséget abban, hogy a bevitt tápanyagokat a szervezetünk energiává alakítsa. A GPT a sejt citoplazmájában van jelen, addig a GOT mind a citoplazmában, mind pedig a mitokondriumokban megtalálható.
Mikor emelkedhet meg az AST/GOT szintje?
A magas AST-szint számos tényezőre visszavezethető, például májbetegségek, szívproblémák, izomsérülések és egyéb betegségek és állapotok. Az emelkedett AST-szint különböző betegségek és állapotok következménye lehet, többek között:
- Májbetegségek: májgyulladás (hepatitis A,B,C), májzsugorodás (cirrhosis), májdaganatok, alkoholos májkárosodás. A máj vírusos megbetegedése, májzsugor, mérgező anyagok, egyes gyógyszerek, epeút-elzáródás és rosszindulatú májdaganat miatt lehetnek magas számok a GOT mellett a laboreredményeinkben.
- Szívproblémák: Szívinfarktus, szívelégtelenség, myocarditis. Szívinfarktus esetén is pár órán belül megemelkedik a szintje, amit pár napig ki lehet mutatni.
- Izomsérülések: Izomgyulladás (myositis), izomsérülések, rhabdomyolysis. Izomszövet lebomlása (rhabdomyolysis), izomgyulladás (myositis), súlyos fizikai megterhelés.
- Egyéb betegségek és állapotok: Hasnyálmirigy-gyulladás, veseelégtelenség, égési sérülések, hemolitikus anémia (vörösvértestek szétesése), súlyos fertőzések.
A magas GOT-szint leggyakoribb okai a következők:
- Májeredetű okok: zsírmáj, májzsugor (májcirrózis), májgyulladás (hepatitisz), májdaganat, epeúti elzáródás, epepangás (kolesztázis), hemokromatózis (a vas felhalmozódásával járó állapot), a máj vérellátási zavara, akut keringészavar. Májeredetű GOT emelkedés rendszerint magas GPT értékkel jár együtt, ami egyes esetekben akár meg is haladhatja a GOT szintjét.
- Májon kívüli (extrahepatikus) okok: szívizom-károsodás (szívinfarktus, műtét stb.), izomkárosodás (okozhatja megerőltető fizikai munka, sérülés, műtét, égés, izomgyulladás stb.), hasnyálmirigy-gyulladás, hemolízis (vörösvértestek fokozott pusztulása), mononukleózis, HELLP szindróma (terhességi kórkép, melyet csökkent trombocitaszám, emelkedett májenzimértékek és hemolízis jellemez), anorexia nervosa stb.
- Gyógyszerek és toxinok: rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás, egyes nem-szteroid gyulladásgátlók, antiepileptikumok, egyes antibiotikumok, pszichotróp gyógyszerek, koleszterinszint csökkentők, amiodaron, allopurinol, toxinok (pl. egyes növényvédőszerek, vinil-klorid, ólom, higany) stb.
Mit mutatnak a laboreredmények gyermekeknél?
A GOT (AST) normál tartománya gyermekek esetében a következő:
- 3 év alatt: 15-60 U/l
- 3-6 év: 15-50 U/l
- 6-12 év: 10-50 U/l
- 12-18 év: 10-40 U/l
A referencia tartomány labortól függően kismértékben eltérhet a fenti értékektől. A GPT érték a legtöbbször az általános vérképhez kapcsolódó laboreredményen is megjelenik. Normál esetben a GPT szintje az emberi szervezetben nagyon alacsony, ha viszont a májhoz kapcsolódó betegség alakul ki, jelentős emelkedése figyelhető meg. Amennyiben a GPT érték legalább négyszer magasabb, mint a normál szint, akkor a legtöbbször a májat érintő gyulladásos folyamatok állnak a háttérben.
A nagyon magas (több, mint 10x magasabb) GPT-szint általában akut vírusos májgyulladásra utal. Akut májgyulladásban a GPT-szint általában magas marad, de később (kb. 3-6 hónap) visszatér a normál szintre.
A magas AST/GOT szint kezelése és teendők
Ha az AST-érték magas, a következő lépések javasoltak: orvosi konzultáció, májkímélő életmód, az alapbetegség kezelése. Az AST önmagában nem ad diagnózist, ezért további vizsgálatok szükségesek (ALT, bilirubin, alkalikus foszfatáz, teljes vérkép). Az orvosi diagnózis szempontjából azonban nem csak az ALT szintjét kell figyelembe venni, hanem más laboratóriumi eredményeket is. Az emelkedett májfunkciós paraméterek esetén gyakran további vizsgálatok (pl. hasi ultrahang, szerológia) is szükségesek a háttérben meghúzódó pontos ok felderítéséhez.
A magas ALT szint kezelésének legfontosabb lépése az ok kivizsgálása és kezelése. Az orvos általában további vizsgálatokat javasolhat a májkárosodás okának azonosítására. Néhány esetben életmódbeli változtatások is segíthetnek az ALT szint csökkentésében, például alkoholfogyasztás csökkentése, egészséges étrend, rendszeres testmozgás, gyógyszerek és toxinok kerülése.
A legfontosabb az alapbetegség kezelése. Emellett a májvédő étrend, a rendszeres mozgás és az alkoholfogyasztás kerülése is segíthet az AST normalizálásában. Ha gyógyszer okozza az emelkedést, az orvos javasolhat alternatív kezelési lehetőségeket.
Az enyhe és mérsékelt GOT emelkedés (normál érték másfél-kétszerese) nem feltétlenül jár tünetekkel. A májbetegségeknek számtalan különböző tünete lehet, ezek közül néhány lehetséges: sárgaság (szemek, bőr), viszketés, hasüri folyadékgyülem, sötét színű vizelet, világos színű széklet, kisebb-nagyobb véraláfutások, vérömlenyek gyakori előfordulása, fáradékonyság, hányinger, hányás, étvágytalanság. A fenti tünetek hiánya nem zárja ki májkárosodás fennállását, ugyanakkor jelenlétük önmagában nem elegendő májbetegség diagnózisának felállításához.
tags: #szerum #aszpartat #aminotransferase #emelkedes #kisgyermekeknel