Méhen kívüli terhesség: tünetek, diagnózis, szövettan és kezelés

A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) olyan állapot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, mint normális esetben, hanem a méhen kívül fejlődik. Ez a terhességek 0,8-2 százalékában fordul elő, és súlyos szövődmények, akár életveszélyes belső vérzés kialakulásához vezethet az anyánál.

Mi a méhen kívüli terhesség?

Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik. A megtermékenyült petesejtet egy védőburok védi a megtermékenyüléstől számított 4-7 napig, amíg elér a méhbe. Amikor megérkezik, ez a védőburok megszűnik, és a petesejt beágyazódik. Ha azonban 4-7 nap alatt sem éri el a méhet, akkor a védőréteg még „út közben” oldódik fel, és a petesejt ott ágyazódik be, ahol éppen van, pl. a petevezetékben.

Döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség, de ritkábban előfordulhat a hasüregben bárhol, a petefészekben, a méhnyakon, vagy akár a máj felszínén is megtapadhat a fejlődő embrió. Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is (szimultán terhesség), vagy többes méhen kívüli terhesség is.

A méhen kívül megtapadt, megtermékenyített petesejt nem képes a normális fejlődésre, és az embrió vagy a magzat halálához vezet. Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő a terhesség további fejlődéséhez, ott korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy későbbi stádiumban elhalhat. Amennyiben a terhesség növekedik, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő, például a petevezeték szétszakítását, ami életveszélyes belső vérzéshez vezethet.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség korai szakaszában ugyanolyan terhességi tünetek jelentkezhetnek, mint a normál terhesség esetén: elmaradt menstruáció, pozitív terhességi teszt, mellérzékenység, hányinger, émelygés, gyakori vizelési inger, hangulatingadozás. Azonban a méhen kívüli terhesség tünetei általában 6-8 héttel az utolsó menstruációs ciklus után jelentkeznek, és sokkal erősebbek, intenzívebbek lehetnek, mint egy normális terhességnél.

Jellemző specifikus tünetek a méhen kívüli terhességre:

• Barnás hüvelyi vérzés vagy időszakos (pecsételő) vérzés, úgynevezett kávéaljszerű vérzés, ami nem tévesztendő össze a menstruációval.
• Hasi fájdalom: szúró, éles, hullámzó jellegű fájdalom, amely általában az egyik oldalon jelentkezik, és kisugározhat a vállak, a derék, vagy a végbél felé.
• Sápadtság, ájulásérzés, eszméletvesztés, heves szívdobogás, lecsökkent vérnyomás: ezek a tünetek súlyos belső vérzésre utalnak, amely sürgősségi orvosi beavatkozást igényel.

Ha vérzést észlel, függetlenül attól, hogy mennyire erős, élénk, milyen a színe, állaga stb., nem szabad bizonytalankodni és várni, hanem mihamarabb fel kell keresni egy orvost, akár az ügyeletet is! Akár pozitív lett a teszt, akár nem, ha úgy gondolja, terhes, érdemes legkésőbb a betöltött 5. héten orvoshoz fordulni.

A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői

A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan, de hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában. Fő oka, hogy a megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre. Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:

1. Korábbi méhen kívüli terhesség: Akinek már volt méhen kívüli terhessége, annál nagyobb az esélye az ismétlődésre.
2. Kismedencei gyulladások és fertőzések: A szexuális úton terjedő fertőzések (pl. gonorrhea, chlamydia) gyulladást okozhatnak a petevezetékben és más közeli szervekben, ami hatszorosára növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. A chlamydia trachomatis különösen veszélyes ebből a szempontból.
3. Petevezetéken végzett bármilyen korábbi beavatkozás vagy hasi műtétek: A petevezetéken végzett műtétek (pl. az elzáródott vezetők kifújása) vagy a császármetszés hegesedést okozhatnak, ami akadályozza a petesejt mozgását.
4. Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
5. Meddőség és mesterséges megtermékenyítés: Maga a meddőség is növelheti a kockázatot. Az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek.
6. Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD, spirál) használata: Bár ritka, de ha spirál mellett történik teherbeesés, nagyobb a valószínűsége, hogy méhen kívüli terhesség alakul ki.
7. Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt jelentősen növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat.
8. Hormonzavarok: Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.

A méhen kívüli terhesség diagnosztizálása

A méhen kívüli terhességet nem könnyű felismerni, különösen a korai szakaszban, mivel tünetei hasonlóak lehetnek a normál terhességhez. A diagnózis felállításához a kezelőorvos kikérdezi a panaszokat, és megvizsgálja a beteget, illetve terhességi tesztet kell végezni.

1. Terhességi teszt: A boltokban kapható terhességi tesztek pozitív eredményt mutathatnak, mivel a HCG hormon szintje megemelkedik méhen kívüli terhesség esetén is. Pontosabb eredményt ad a vérvétel, ahol kétnaponta nézik a HCG-értéket. Normál várandósság esetén a HCG mennyisége a vérben kétnaponta megduplázódik. Ha a HCG szint nem emelkedik megfelelően, felmerül a méhen kívüli terhesség gyanúja.
2. Fizikális vizsgálat: A nőgyógyász tapintásos medence- és hüvelyi vizsgálatot végez. Méhen kívüli terhesség esetén a méh nagyobb és puhább lesz. A kismedencei fájdalom a tapadás helyén kitapintható duzzanattal jelezhet előrehaladott méhen kívüli terhességet. A fájdalmas hüvelyi vizsgálat hasüregi vérzésre utalhat.
3. Ultrahangvizsgálat: Ez a legfontosabb diagnosztikai eszköz. Az ultrahangvizsgálattal általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. Ha pozitív terhességi teszt mellett sem látható beágyazódott embrió a méhüregben, akkor erősen felmerül a gyanú, hogy méhen kívül kell keresni az embriót. A transzvaginális ultrahang során látható a terhesség pontos helye.

Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

Szövettani vizsgálat méhen kívüli terhesség esetén

A méhen kívüli terhesség szövettani vizsgálata döntő fontosságú a diagnózis megerősítésében és a terhesség pontos helyének, valamint a környező szövetek állapotának meghatározásában. A műtét során eltávolított szövetek (pl. petevezeték-részlet) kórszövettani vizsgálata igazolja a méhen kívüli terhességet, azáltal, hogy chorion-boholyokat (a terhességre jellemző szöveteket) mutat ki a méhen kívüli helyszínen.

Például egy esetben, ahol laporoszkópiás műtéttel távolítottak el egy méhen kívüli terhességet a bal petevezetékből, a szövettani eredmény a következőket mutatta: chorion-boholy, elhalt szövetdarabok, kürt falrészletek. A "kürt falrészletek" jelenléte aggodalomra adhat okot, mivel azt jelezheti, hogy a petevezeték már olyan mértékben károsodott, hogy a jövőben ismételt méhen kívüli terhesség alakulhat ki ugyanazon a területen, vagy akár a petevezeték eltávolítása is szükségessé válhat.

A szövettani eredmény alapján az orvos fel tudja mérni a petevezeték károsodásának mértékét, és ez segíti a további gyermekvállalási tervekkel kapcsolatos tanácsadást. Ha a petevezető súlyosan roncsolódott, eltávolítása elkerülhetetlen lehet.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A méhen kívüli terhesség nem folytatódhat normálisan. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani. A kezelés a terhesség nagyságától, a tünetek súlyosságától és a szövődmények fennállásától függ.

1. Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség

• Spontán felszívódás: Előfordulhat, hogy a méhen kívüli embrió magától felszívódik. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek normalizálódnak és az ultrahangon nem ábrázolódik a kóros terhesség, valamint a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok.
• Gyógyszeres kezelés: A korán felismert, vérzés nélküli méhen kívüli terhességet leggyakrabban a metotrexát nevű gyógyszerrel kezelik. Ez a gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről, ismételt HCG-tesztekkel.

2. Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén

• Laparoszkópos eljárások (hastükrözés): Amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket.
  • Salpingosztómia: A méhen kívüli terhességet eltávolítják, és hagyják, hogy a petevezeték magától meggyógyuljon.
  • Salpingektómia: A méhen kívüli terhességet és a károsodott petevezetéket is eltávolítják. Az, hogy melyik eljárásra kerül sor, a vérzés és a károsodás mértékétől függ, valamint attól, hogy a petevezeték megrepedt-e már, illetve a másik petevezeték állapota is befolyásolja. A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be.

3. Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben

• Hasi műtét (laparotomia): Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasüregi vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása (salpingektómia). Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges.

Gyermekvállalás a méhen kívüli terhesség után

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani.

Ha a petevezetékek eltávolítása nem válik szükségessé, nagyobb az esély a sikeres terhességre a jövőben. A nőgyógyász tapintásos medence- és hüvelyi vizsgálatot végez. A kismedencei fájdalom a tapadás helyén kitapintható duzzanattal jelezhet előrehaladott méhen kívüli terhességet. A fájdalmas hüvelyi vizsgálat hasüregi vérzésre utalhat, amely már komoly beavatkozást igényelhet.

Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

Megelőzés

A méhen kívüli terhességet szó szerint megelőzni sajnos nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. Azonban vannak módok a kockázat csökkentésére:

• Szexuális úton terjedő fertőzésektől való védelem: Az óvszer használata és a szexuális partnerek számának korlátozása segít megelőzni a kismedencei gyulladások kialakulását.
• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás elhagyása alapvetően fontos az egészség megőrzése szempontjából, és jelentősen csökkenti a méhen kívüli terhesség kockázatát is.
• Korai orvosi kivizsgálás: Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte (pl. korábbi méhen kívüli terhesség), akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad.
• Petevezeték átjárhatósági vizsgálat: Terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése, az átjárhatóság biztosítását követően csökken a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikója.

tags: #mehen #kivuli #terhesseg #szovettan