Méhen kívüli terhesség: protokoll és kezelési lehetőségek

A méhen kívüli terhesség (extrauterin graviditas vagy ektópiás terhesség) olyan állapot, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, hanem azon kívül, leggyakrabban a petevezetékben, de előfordulhat a hasüregben, a petefészekben vagy a méhnyakcsatornában is. Ez az összes terhesség 0,8-2 százalékában fordul elő, és súlyos szövődményekkel járhat, beleértve az életveszélyes belső vérzést.

Mi a méhen kívüli terhesség?

Normális esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, majd a megtermékenyített petesejt 3-4 napig vándorol a méh belsejébe, ahol beágyazódik. Ezen vándorlás során egy köpenyszerű réteg veszi körül a petét, ami megakadályozza a korai beágyazódást. Méhen kívüli terhesség akkor jön létre, ha ez a folyamat valamilyen okból zavart szenved, és a petesejt a méh üregén kívül tapad meg.

A méhen kívüli terhesség során a megtermékenyített petesejt nem képes a normális fejlődésre, és az embrió vagy a magzat halálához vezet. Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő, a terhesség korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy később elhalhat. Ha növekedni kezd, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményeket idézhet elő.

A méhen kívüli terhesség típusai

• Petevezeték- vagy kürtterhesség: Ez a leggyakoribb forma (98%), amikor a petesejt a petevezetékben tapad meg. Attól függően, hogy a petevezeték szűkebb (isztmusz) vagy tágabb (ampulla) szakaszában ágyazódik be, a petevezeték szakadása vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre.
• Hasüri terhesség: Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad. Irodalmi ritkaság, de előfordult már, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet. Ilyenkor a gyermeket csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jöhet a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok.
• Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás): Ez a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak.

A méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. A terhességi teszt pozitív lesz. A méhen kívüli terhesség jelei általában az utolsó menstruációs ciklus után 6-8 héttel jelentkeznek, a terhesség általános tüneteivel együtt.

Specifikus tünet lehet, ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik. Ebben az esetben mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is. A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünetek a következők:

• Hasi fájdalom: Szúró jellegű, általában egyik oldali alhasi fájdalom, ami mozgás, köhögés vagy akár mély lélegzetvétel során rosszabbodhat.
• Húzó jellegű deréktáji fájdalom.
• Végbélfájdalom.
• Sápadtság, ájulásérzés, eszméletvesztés: Ezek a tünetek akkor fordulhatnak elő, amikor a vérveszteség miatt csökken a vérnyomás, ami ájulást vagy szédülést válthat ki.

A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem kizárólag a méhen kívüli terhességre jellemzőek. A nehézséget az jelenti, hogy az anya ebben az időszakban sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás. Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni, és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok, illetve a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomásesés és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszíti az eszméletét. Mivel a vérzés a hasüreg felé történik, a vérzésnek külső jelei legtöbbször nincsenek. Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

Mi hajlamosíthat a méhen kívüli terhességre?

A megtermékenyített petesejt méhüregbe vándorlását lassító vagy megakadályozó tényezők hajlamosíthatnak méhen kívüli terhességre. Az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:

• Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, amelyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe, de a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg.
• Fejletlen belső nemi szervek vagy vékony petevezetékek.
• Korábbi kismedencei gyulladások (pl. chlamydia fertőzés következtében), endometriózis, vagy korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását.
• Egyéb nőgyógyászati betegségek, például petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák.
• Bizonyos hormonzavarok, mivel ilyenkor a petevezeték mozgása nem megfelelő.
• A kórtörténetben szereplő meddőség.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: akinek már volt méhen kívüli terhessége, annak a későbbi fogantatások során is fokozottabb rizikóval kell számolnia.
• Mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák.
• Dohányzás: dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása.
• Császármetszés: kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát. Bizonyos esetekben a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be, ami nem képes megfelelő tágulásra, könnyen megrepedhet és ugyancsak belső vérzést okozhat.

A méhen kívüli terhesség diagnosztizálása

Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát az utolsó menstruáció idejéről, a menstruáció kimaradásának tartamáról, a fájdalom mértékéről, jellegéről és helyéről. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

Vizsgálati módszerek:

1. Fizikális vizsgálat: Az orvos először fizikális vizsgálatot végez, amely magában foglalhatja a has tapintását, a vérnyomás mérését és egyéb alapvető vizsgálatokat. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
2. Terhességi teszt és hCG szint mérése: A terhességi teszt pozitív eredményt mutat. Az úgynevezett hCG hormon szintjének mérése kulcsfontosságú a méhen kívüli terhesség diagnózisában. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, de méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik.
3. Ultrahangvizsgálat: A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.

Elég, ha a méhen kívüli terhesség gyanúja felmerül, már akkor is kórházi bennfekvés, orvosi megfigyelés szükséges, míg egyértelmű diagnózis fel nem állítható.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A méhen kívüli terhesség kezelése attól függ, mikor ismerik fel, és milyen általános egészségi állapota van a páciensnek. Mindig a súlyosságnak megfelelő beavatkozást kell elvégezni.

Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs.

Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelés is szóba jön. Amennyiben a méhen kívüli terhességet korai szakaszban sikerül felismerni, és még nem okozott jelentős szövődményeket, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Az orvosok gyakran metotrexátot írnak elő, ami egy kemoterápiás szer; ez segít megállítani a terhesség növekedését. Ilyenkor a rossz helyen lévő terhességbe juttatnak gyógyszert ultrahangos képalkotás mellett, vagy a másik lehetőség a vérpályába adott gyógyszer alkalmazása. A terhesség ennek hatására elhal, nyom nélkül felszívódhat. A beavatkozás ritkán jár szövődménnyel.

Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén

Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem megfelelő, vagy ha a terhesség fejlődése komolyabb egészségügyi veszélyeket rejt, például belső vérzés indul, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. A leggyakoribb sebészeti eljárás a hastükrözés (laparoszkópia), ami minimálisan invazív műtét. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket. Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Amennyiben a méhen kívüli terhesség a kürtben helyezkedik el és roncsolta a petevezetőt, nem lehetséges a petevezető megtartása. Ez azonban csak műtét közben dől el, a terhesség nagyságától függően. A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető, és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be. Ilyenkor a kórházban töltött idő sokkal rövidebb, mint hagyományos nyílt hasi műtét végzése esetén.

Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben

Súlyos esetekben, ahol a belső vérzés komoly veszélyt jelent a páciens életére, sürgős műtétre lehet szükség. Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása. Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges. A műtétet követő ötödik-hatodik napon történik a varratszedés, mely után a beteget, amennyiben panaszmentes, otthonába bocsátják. Hat hét a teljes sebgyógyulás, ekkor nőgyógyászati kontroll végzése indokolt.

Méhen kívüli terhesség és a jövőbeli termékenység

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának.

Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

Bár a méhen kívüli terhesség befolyásolhatja a termékenységet, sok nő sikeresen fogan és hord ki egészséges terhességet a következő próbálkozások során. A termékenységre gyakorolt hatás nagymértékben függ a kezelés típusától és az érintett petevezetékek állapotától.

Megelőzés

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte, akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad. A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése, az átjárhatóság biztosítását követően csökken a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikója.

A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.

tags: #mehen #kivuli #terhesseg #protokoll