Méhen kívüli terhesség: tudnivalók, kockázatok és kezelési lehetőségek

Méhen kívüli terhességről (extrauterin graviditas) akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be, hanem azon kívül, a hasüregben vagy a petevezetékben tapad meg és indul fejlődésnek.

Ez az állapot az összes terhesség 0,8-1 százalékában fordul elő, és az anya számára életveszélyes lehet, ha nem ismerik fel és kezelik időben. A fel nem ismert komplikáció belső vérzést, sok esetben életveszélyes állapotot eredményezhet. Ritkán a méhen kívüli terhesség a méhnyakon, a hasüregben vagy a petefészekben is kialakulhat.

Mivel csak a méh alkalmas a terhesség fenntartására, a méhen kívüli terhesség nem hordható ki. A megtermékenyített petesejtet nem lehet visszahelyezni a méhbe, ha egyszer már beágyazódott azon kívül. Ráadásul veszélyesek lehetnek, különösen, ha a petevezeték megreped. Ez súlyos vérzéshez, fertőzéshez és egyes esetekben akár halálhoz is vezethet.

Miért alakul ki méhen kívüli terhesség?

Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetékben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik.

A méhen kívüli terhesség hátterében számos ok állhat. A fő ok a méhen kívüli terhesség kialakulásában, hogy bizonyos tényezők lassíthatják a megtermékenyített petesejt útját a méhbe, amely normál esetben 3-4 napot tesz ki.

A leggyakoribb beágyazódási hely a petevezeték (az esetek 98%-ában), ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, vagy a máj felszínén tapad meg. Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát. Bizonyos esetekben a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be, ami nem képes megfelelő tágulásra, könnyen megrepedhet és ugyancsak belső vérzést okozhat.

Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is. A méh üregén kívül megtapadt, megtermékenyített petesejt sorsa sokféleképpen alakulhat. Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő a terhesség további fejlődéséhez, ott korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy későbbi stádiumban elhalhat. Amennyiben a terhesség növekedik, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő. Nagyon ritkán a hasüregben fejlődő terhesség kiviseléséről is hallhatunk híreket, ezek azonban csak rendhagyó esetek.

Kockázati tényezők és hajlamosító okok

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. A kockázatok azonban csökkenthetők egészséges életmóddal.

Nem mindig egyértelmű, hogy mi okozza a méhen kívüli terhességet. Azonban az alábbi tényezők növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét:

• Reproduktív szervek és petevezetékek alakját és állapotát befolyásoló egészségügyi állapotok: A méhen kívüli terhesség hátterében gyakran szervi eltérések, például vékony petevezetők állhatnak, ez már a terhesség előtt ellenőrizhető petevezeték átjárhatósági vizsgálattal.
• Strukturális rendellenességek a petevezetékben: A petevezeték vékonysága, gyenge perisztaltikája vagy fejlődési rendellenességei gátolhatják a megtermékenyített petesejt mozgását.
• Korábbi kismedencei gyulladások: Például chlamydia vagy gonorrhoea fertőzés következtében a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a megtermékenyített petesejt mozgását.
• Endometriózis: A petevezeték környezetében lévő endometriózis szintén gátló tényező lehet.
• Petevezetékre vagy hasra kiterjedő műtétek: Korábban a petevezetéken végzett műtétek miatt a méhkürt hegesedhet, összenövések alakulhatnak ki.
• Egyéb nőgyógyászati betegségek: Például petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására.
• Hormonzavarok: Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Annál, akinél korábban már kialakult méhen kívüli terhesség, a későbbi fogantatások során is fokozottabb rizikóval kell számolni.
• Méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD, spirál) viselése: Kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.
• Dohányzás: Az életmód is befolyásolja a rizikót, dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása. A nikotin és egyéb toxikus anyagok rontják a petevezeték mozgását és a csillók működését.
• Meddőségi kezelések és mesterséges megtermékenyítés (IVF): A lombikbébi programok során a méhbe ültetik vissza az embriót. Ennek ellenére esetenként előfordulhat a méhen kívüli terhesség az embrió transzferálása után. Az IVF során ismert, hogy a méhüregbe túl magasan, vagy nagyobb erővel visszajuttatott embriók gyakrabban jutnak a petevezetőbe és implantálódnak az üregen kívül. Fontos tényező lehet a méhen kívüli terhesség kialakulásának hátterében a méh izomműködése is. Ismert, hogy a méh bizonyos pumpafunkciót is elláthat az izomműködés által, mely hormonálisan és idegrendszeri úton is szabályozott. Ezt a működést befolyásolhatják olyan elváltozások, mint miómák, méhfejlődési rendellenességek, endometriózis, és egyéb hormonális zavarok, így valószínűleg ilyen okok is vezethetnek az IVF-et követő méhen kívüli terhességhez. IVF után a gyakorisága jelentősen magasabb, átlagosan 2-5%, de több kockázati tényező egyidejű fennállása esetén a 8-10%-ot is elérheti.
• Életkor: Az életkor előrehaladtával - különösen 35 év felett - szintén enyhén emelkedik a méhen kívüli terhesség előfordulása.

Minden szexuálisan aktív nőnél fennáll a méhen kívüli terhesség kialakulásának bizonyos kockázata.

A méhen kívüli terhesség tünetei

Méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció, a terhességi teszt pozitív.

A méhüregbe történő beágyazódás normál esetben a megtermékenyülés után 9-10 nappal megtörténik, de a zigóta már 4-5 nappal később eljut a méh üregébe. Hogy ez bekövetkezik-e, az tehát már a terhesség korai szakaszában eldől. A nehézséget az jelenti, hogy az anya ebben az időszakban sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás. Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát.

Akadnak azonban apróbb tünetek, amelyekből lehetséges következtetni, hogy a petesejt nem megfelelő helyen ágyazódott be.

A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünetek lehetnek:

• Barnás folyás, pecsételő vérzés: A terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik. Ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is. Ez a vérzés gyakran barnás, pecsételő jellegű, eltér a megszokott menstruációtól.
• Hasi fájdalom: Szúró jellegű, általában egyik oldali alhasi fájdalom, amely a megtermékenyített petesejt növekedésének hatására lép fel. Ez a fájdalom erős, szúró jellegű, és gyakran rosszabbodik mozgás, köhögés vagy akár mély lélegzetvétel során.
• Derékfájás: Húzó jellegű deréktáji fájdalom.
• Végbélfájdalom, végbélnyomás vagy bélproblémák.
• Szédülés, gyengeség vagy ájulásérzés: Ezek a tünetek akkor fordulhatnak elő, amikor a vérveszteség miatt csökken a vérnyomás, ami ájulást vagy szédülést válthat ki. A hasüregben felgyülemlő vér rekeszizom-irritáló hatásának következménye lehet a vállcsúcsba sugárzó fájdalom, ami már súlyos állapotra utalhat.

A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem csak a méhen kívüli terhességre jellemzőek. Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nyom nélkül felszívódhat és nem károsítja a petevezetőt.

Amennyiben tovább növekedik és megrepeszti a kürt falát, az a hasüregbe történő belső vérzést (hasűri vérzést) okozhat. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet. Ha ez bekövetkezik, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható. Ez sürgősségi állapot, amivel azonnal orvosi segítséget kell kérni.

Mikor forduljon orvoshoz?

Mivel a legtöbb nő a 4-6. héten ismeri fel a terhességet, kiemelt fontosságú, hogy minél korábban megtörténjen a nőgyógyász által végzett vizsgálat, felismerve vagy kizárva az esetleges méhen kívüli terhességet. Sajnos a méhen belüli terhességhez hasonlóan ilyenkor is van egy időszak, amikor még nem mutatható ki egyértelműen ultrahangos vizsgálattal a terhesség, és így nem állapítható meg annak a helye. Elég, hogy ha a méhen kívüli terhesség gyanúja felmerül, már akkor is kórházi bennfekvés, orvosi megfigyelés szükséges, míg egyértelmű diagnózis fel nem állítható.

Általánosan elmondható, hogy nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok vagy a menstruáció kimaradása esetén kérjen orvosi segítséget. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomásesés és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez, és elveszti az eszméletét. Mivel a vérzés a hasüreg felé történik, a vérzésnek külső jelei legtöbbször nincsenek.

Ha a panaszok alapján felmerül a méhen kívüli terhesség vagy egyéb okból jelentkező kóros vérzés, azonnal menjen be a legközelebbi sürgősségi osztályra, vagy hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

A méhen kívüli terhesség diagnózisa

Az orvos számos vizsgálatot fog elvégezni annak megállapítására, hogy a terhesség méhen kívüli-e. A kismedencei vizsgálat és a terhesség megerősítése is része lehet ennek az eljárásnak. A méhen kívüli terhességet - főként még tünetek hiányában - nem mindig egyszerű feladat megállapítani.

Laboratóriumi vizsgálatok

• Terhességi teszt és hCG szint mérése: A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. Pontosabb eredményt ad, ha a hormon szintjét vérvétellel nézzük meg, amit az orvos a vizsgálat során el is rendel minden terhesség kapcsán. Normál terhességben a hCG-szint 48 óránként körülbelül megduplázódik a korai hetekben. Méhen kívüli terhesség esetén ez az emelkedés lassabb, stagnáló vagy atípusos lehet. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet.
• Teljes vérkép: A HCG hormonszint ellenőrzésen kívül teljes vérkép vizsgálatot is végeznek, hogy ellenőrizzék pl. a vérszegénységet.
• Vércsoport ellenőrzés: Ha méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak, vércsoport ellenőrzésre is szükség lehet. Ez egy biztonsági intézkedés, arra az esetre, ha transzfúzióra lenne szüksége majd a műtét során az esetleges nagy vérveszteség miatt.

Képalkotó vizsgálatok

• Hüvelyi tapintásos vizsgálat: Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Ismernie kell az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradás tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Rákérdez a terhesség mellett gyakran észlelhető tünetekre, pl. hányinger, hányás, mellfeszülés, hangulatingadozás, a terhességi teszt eredménye, stb. Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
• Ultrahangvizsgálat: A méhen kívüli terhesség diagnózisának pontos felállításához elengedhetetlen a hüvelyi ultrahang vizsgálat, amely, nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Az ultrahangvizsgálat során, ha a hCG-szint elér egy bizonyos küszöbértéket, de a méh üregében nem látható terhességi zsák, felmerül a méhen kívüli beágyazódás gyanúja. Egyébként az ultrahang vizsgálattal ugyanis általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a vaginán keresztül is. A vaginán keresztüli, transzvaginális ultrahang során látható a terhesség pontos helye.
• Színkódolt-Doppler ultrahangvizsgálat: Kimutatható a beágyazódás helyére utaló szöveti véráramlása.

A méhen kívüli terhesség kezelése

A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani. A méhen kívüli terhesség kezelése kizárólag kórházi körülmények között lehetséges a vérzésveszély miatt. A választandó kezelési mód az állapot előrehaladottságától és a beteg állapotától függ. Az orvos számos vizsgálatot fog elvégezni annak megállapítására, hogy a terhesség méhen kívüli-e.

Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs. A korán felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszűntethető.

A gyógyszeres kezelés általában a Metotrexát nevű gyógyszerrel történik, mely egy kemoterápiás szer. Ez a gyógyszer gátolja a gyorsan osztódó sejtek működését, így a terhességi szövet fejlődése leáll. A gyógyszert injekció formájában adják be. Nagyon fontos, hogy a kezelés előtt biztos legyen a méhen kívüli terhesség diagnózisa, valamint a kezelés után is meg kell győződni a sikerességéről. A petevezetékeket a gyógyszer nem károsíthatja. A kezelést követően rendszeres vérvizsgálat szükséges, amíg a hCG-szint nullára csökken.

Műtéti beavatkozások

Műtéti beavatkozásra sürgősséggel akkor kerül sor, ha vérzés, kürtrepedés vagy instabil keringési állapot áll fenn. Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően.

A modern sebészetben a laparoszkópos eljárás az elsődleges választás, amely kisebb megterheléssel és gyorsabb felépüléssel jár, mint a hagyományos hasi műtét. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket. Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetékből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el. Amennyiben a méhen kívüli terhesség a kürtben helyezkedik el és roncsolta a petevezetőt, nem lehetséges a petevezető megtartása. Ez azonban csak műtét közben dől el, a terhesség nagyságától függően.

Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására. Súlyos vérvesztés esetén viszont azonnali életmentő műtét szükséges. Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása. Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges.

A műtétet követő ötödik-hatodik napon történik a varratszedés, mely után a beteget, amennyiben panaszmentes, otthonába bocsátják. Hat hét a teljes sebgyógyulás, ekkor nőgyógyászati kontroll végzése indokolt.

Gyermekvállalás a méhen kívüli terhesség után

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. Ha az egyik petevezeték eltávolításra került, a másik ép állapotban képes biztosítani a természetes fogamzást.

Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Azonban a korábbi méhen kívüli terhesség után a kiújulás kockázata 10% körüli lehet, ezért a következő terhesség esetén korai orvosi ellenőrzés javasolt.

Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

tags: #mehen #kivuli #terhesseg #meddosegnel