Ahogy közeledik a szülés kiírt dátuma, biztosan egyre többet izgulsz a kis jövevény miatt. Az örömteli várakozás mellett azonban egyre több lesz a bizonytalanság is. Honnan veszem észre, hogy megindul a szülés? Készen állok a kisbaba érkezésére?
A szülés megindulásának okai teljes mértékben még napjainkban sem tisztázottak, a folyamatban mind anyai, mind magzati tényezők szerepet játszanak. A szülés megindulásának jelei lehetnek a rendszeres 5-8 perces fájások, a magzatvízszivárgás, illetve a tágulási vérzés.
A szülés megindulásának jelei
Rendszeres fájások
Már hetekkel a szülés megindulása előtt rendszertelen méhösszehúzódások (jósló fájások) jelentkezhetnek. Ezek lehetnek kis intenzitásúak, fájdalmatlanok, úgynevezett Alvarez-hullámok, amikor nem az egész méh, csak kis körülírt területei húzódnak össze. A másik típusa a nagyobb intenzitású (10-40 Hgmm), Braxton-Hicks-féle kontrakciók: ezeket jól lehet tapintani, a 30. héttől sűrűsödnek, akár óránként 2-3-szor jelentkezhet.
A jósló összehúzódások hatására a koponya vagy az elölfekvő rész rögzül a medencebemenetben. A rendszerint fájdalomérzés nélküli jósló fájásokat a terhesség 36. hete körül el kell különíteni a valódi fájástevékenységtől, ami koraszülést okozhat. A 37. és 39. hét között viszont azért fontos a differenciálás, mert a jósló fájások összetévesztése tényleges vajúdással idő előtti előkészítést és a szülés mesterséges megindítását eredményezheti, annak minden káros következményével.
Magzatvízszivárgás
A magzatvíz átlátszó, a magzatot méhen belül körülvevő, enyhén édeskés illatú, vízszerű folyadék. A magzatburok élettani körülmények között a tágulási szak végén, tehát a méhszáj teljes kitágulásakor (méhszáj eltűnése) reped meg. A tágulási szak vége előtt burokrepedést idő előtti, vagy korai burokrepedésnek tartjuk.
Magzatvízszivárgás megállapítása
Az esetek nagy részében a kórismé felállítása egyszerű feladat, hiszen hüvelyi feltárás mellett szemmel látható a magzatvíz szivárgása. Ennek ellenére vannak olyan esetek, amelyekben egyértelmű magzatvízcsorgás nem látható, ilyenkor a magzatvízszivárgás gyanúja merül fel, ennek bizonyítása vagy elvetése viszont számos esetben nem egyszerű. A diagnózis felállításában segít a gondos kórelőzmény-felvétel és fizikális vizsgálat, nem egyértelmű helyzetekben műfogások alkalmazásával (a méh fundusára gyakorolt enyhe nyomás, köhögés) magzatvízszivárgást lehet provokálni. Ezen felül hüvelyi pH méréssel, illetve ultrahangvizsgálattal lehet alátámasztani a magzatvízszivárgás gyanúját.
Nyákdugó távozása
A nyákdugó egy barnás/vöröses zselés anyag, ami normálisan a méhnyakban található és “leforrasztja” a bejáratot a méhüreg felé, azaz a babát védi a fertőzésektől. Ha a méhnyak kicsit kinyílik (kb. 1 cm-re), akkor a nyákdugó távozhat, de a valódi szülés időpontja akár még hetek múlva is lehet. Ha látod a nyákdugót, de semmi más tünet nincs (nincs fájás, nincs magzatvízfolyás, nincs vérzés, baba mozog rendesen) akkor nem kell csinálni semmit.
Vérzés
Ennek is több oka lehet. Néhány csepp vérzés hüvelyi vizsgálat után normális, illetve a vajúdás során a méhszáj tágulásánál normálisan is előfordulhat.
Mi a teendő a szülés megindulásakor?
A szülés megindulásakor el kell indulni a kórházba, a szülőszobára. Ott meg kell nyomni a csengőt, el kell mondani a panaszt, az ügyeletes orvos meg fogja vizsgálni. A várandós anya tele van izgalommal, az orvosnak pedig a lehető legtöbb információhoz kell hozzájutnia, adott esetben a lehető legrövidebb idő alatt. A helyzet sürgősségétől függően az anamnézis felvétele, a fizikális és egyéb vizsgálatok gyakran párhuzamosan történnek.
A szülőszobára való belépés első lépéseként ellenőrizzük a magzat szívműködését, az eredményt szabályszerűen dokumentáljuk. Ezt követi az anya előzményeinek kikérdezése, az úgynevezett anamnézisfelvétel, illetve vizsgálat történik. A vizsgálatokhoz tartozik a CTG, méhszájvizsgálat, álló burok esetén magzatvíz színének ellenőrzése (amnioscopia), illetve ultrahangvizsgálat. Amennyiben a vizsgálatok alapján a vajúdás aktív szakaszában járunk, a továbbiakban a vajúdó kismamát a szülőszobán helyezzük el.
Mindenképp indulni kell a Szülőszobára, ha:
- Legalább 1 órán keresztül 5 percenként katonásan ismétlődő, markáns összehúzódások, fájások vannak. Ezek a fájások álmodból is képesek felébreszteni, ezért nem lehet őket “nem észrevenni”.
- Hasonlóan fontos jel, ha magzatvízfolyást látsz. Ezt olyan, mintha 1 pohár vizet kiöntöttek volna, a bugyi / nadrág is alaposan elázik ilyenkor. Ritka eset, ha a magzatvíz csak gyengén szivárog, ilyenkor a bugyiba tett papírtörlő segít: a sima hüvelyváladék a papíron egy helyen megmarad, a magzatvíz gyorsan szétáramlik. Ha bármiben nem vagy biztos, inkább kérj a szülészeten orvosi vizsgálatot!
- Vérzés. Néhány csepp vérzés hüvelyi vizsgálat után normális, illetve a vajúdás során a méhszáj tágulásánál normálisan is előfordulhat.
A SZÜLÉS JELEI és az első számú módja annak, hogy biztosan tudd, hogy vajúdás van
Terminustúllépés és túlhordás
Terminustúllépés
Abban az esetben, ha a terhesség az utolsó menstruáció alapján számított 280. napot túlhaladja, terminustúllépésről beszélünk.
Túlhordás
A túlhordás megjelölést akkor használjuk, ha a terhesség a 42. terhességi hétnél, illetve 294 napnál is tovább tart.
Hajlamosító tényezők
A terminustúllépés, túlhordás rizikófaktora a téraránytalanság, 28 napnál hosszabb menstruációs ciklus, előző terhesség során túlhordás. Gyakrabban fordul elő sportolókban és atletikus alkatú nőkben gyakoribb. Gyakori nagy magzati becsült súly esetén is.
Mi a teendő terminustúllépés esetén?
Terminustúllépés esetén naponta kontroll javasolt szülőszobánk CTG ambulanciáján. Minden nap cardiotocográfia vagyis CTG vizsgálat történik. Minden másnap hüvelyi vizsgálatot végzünk a méhszáj állapotának ellenőrzése céljából. Nyitott méhszáj esetén amnioscopos vizsgálatra kerülhet sor, melynek során a magzati koponya előtt elhelyezkedő magzatvíz színét ellenőrizzük. Ezen felül ultrahangvizsgálat során ellenőrizzük a magzatvíz mennyiségét, illetve a magzat méhen belüli állapotát áramlási ultrahangvizsgálattal.
Szülésindítás
Szülésindításról akkor beszélünk, ha a szülést egészségügyi okokból, orvosi beavatkozással indítják meg. Ilyen formában a szülésindítás a terhesség tervezett, szándékos befejezése. Alkalmazása akkor javasolt, ha az anya vagy a magzat állapota indokolttá teszi a szülés mihamarabbi megtörténtét, vagyis nincs mód a vajúdás természetes úton történő megindulásának kivárására, vagy az nagy kockázattal járna az anya vagy a magzat egészségére nézve. Normális esetben a vajúdás bármikor megkezdődhet a terhesség 37-42. hete között. Ilyenkor a méhnyak felpuhul és tágulni kezd, méhösszehúzódások indulnak meg, és/vagy elfolyik a magzatvíz. Szülésindítás esetén ezek a folyamatok mesterségesen történnek. Ez magában foglalhatja a méhnyak mechanikus tágítását, a magzatburok megrepesztését, illetve a méhösszehúzódás gyógyszerek adásával történő mesterséges elősegítését.
A szülésindítás két fő indikációja lehet. Az egyik, amikor a kismama terminustúllépésbe kerül, tehát amikor nem indul meg a szülés a betöltött 40. héttől a 41. hétig. A másik fő indikációnak azt tekintjük, amikor anyai vagy magzati okból van szükség a szülésindításra. Erre azt szoktam mondani, hogy csupán jobb kint, mint bent a magzatnak.
A WHO adatai szerint a várandósok 25%-ában történik szülésindukció, amikor a spontán szülés indulására várakozás kockázatosabb, mint a beavatkozás következményeként várható anyai és magzati szövődmények előfordulása.
Szülésindítás javallatai
Szülésindítás abban az esetben javasolható a várandós anyának, ha a terhesség továbbviselésével fennáll a veszélye az anyai vagy a magzati egészségkárosodásnak. A szülésindítás javallatai az alábbiak lehetnek: túlhordás (több mint 41 hetes terhesség), méhlepényi keringészavar, anyai kórállapot (például cukorbetegség, magas vérnyomás), a normálisnál kevesebb magzatmozgás, magzati szívhangeltérés, a magzat méhen belüli fejlődésének visszamaradása (magzati retardáció), idő előtti burokrepedés, amennyiben 24 óra alatt nem indul spontán fájástevékenység.
Szülésindítás 80-90%-ban magzati okok, 10-20%-ban anyai okok miatt történik. Szülésindítás indokolt idő előtti burokrepedés esetén, mikor bizonyos idő elteltével sem indulnak fájások. Ebben az esetben a szülésindítás a felszálló méhűri fertőzés megelőzése céljából történik. Leggyakoribb javallatát a túlhordás megelőzése képezi, hiszen túlhordás esetén emelkedik az anyai és magzati szövődmények száma. Szintén szülésindítás javasolt magzati veszélyállapotok elkerülése céljából, súlyos magasvérnyomás, preeclampsia, illetve egyéb súlyos anyai betegségek esetén.
Szülésindítás ellenjavallatai
Amennyiben a következő esetek valamelyike fennáll, nem lehetséges, és nem is javasolt a szülésindítás a hüvelyi szülés ellenjavallata miatt: elöl fekvő méhlepény, harántfekvés vagy ferdefekvés, medencevégű fekvés (farfekvés), abszolút téraránytalanság a magzat és az anyai medence méretei között, korai lepényleválás, anyai herpes genitalis fertőzés aktív stádiuma. A szülésindtás ellenjavallata az abszolút téraránytalanság, haránt- vagy ferdefekvés, előzményben egynél több császármetszés, méhen végzett nagyobb nőgyógyászati műtétek, korai lepényleválás, a lepény tapadásának bizonyos rendellenességei, illetve az aktív herpes genitalis.
Amennyiben a magzatot bármilyen okból világra kell segíteni, és nem várható meg a szülés spontán megindulása, ugyanakkor a szülésindításnak valami ellenjavallata áll fenn, a császármetszés a választandó megoldás.
A szülésindítás módszerei
A szülésindítás 3 leggyakoribb módszere a Prosztaglandinos méhszájérlelés, Ballonos méhszájtágítás, illetve az Oxytocinos fájáskeltés, burokrepesztés.
Prosztaglandin
Éretlen méhszájstatus esetén ún. Prosztaglandinos méhszájérlelés alkalmazható. A méhszáj területére juttatott készítmény hatására a méhszáj felpuhul, és méhösszehúzódások indulnak meg. Sikertelenség esetén ismételhető a használata. Előzetes császármetszés esetén alkalmazása nem megengedett.
Ballonos méhszájtágítás
Teljesen zárt méhszáj esetén mechanikus (ballon-katéteres) méhszájtágítás alkalmazható. Az eljárás során a méhszájon keresztül katétert vezetnek fel a méhűrbe, majd annak felfújható végébe körülbelül 60 milliliternyi sóoldatot fecskendeznek. A ballon önmagában is tágító hatású, de szükség esetén - a kívánt mértékű méhszájtágulás elérése érdekében - elvégezhető annak óvatos, lassú áthúzása is a méhszájon keresztül. Az eljárás előnye, hogy előzetes császármetszés esetén is alkalmazható.
Oxytocinos fájáskeltés, burokrepesztés
Amennyiben a méhszáj már kellőképpen tágult, a magzatburok megrepesztése (burokrepesztés) történhet. Ezáltal a magzati koponya lejjebb kerül, ami méhösszehúzódásokhoz vezethet. A továbbiakban a méhösszehúzódások hatékonyabbá tehetők a fent említett oxitocin infúzióban való adásával. Esetenként a ballonkatéteres eljárást kiegészítik a természetes szülés során termelődő hormon (oxitocin) szintetikusan előállított formájának adásával.
A szülésindítás és a spontán szülés közötti különbségek
A mesterségesen indított vajúdás fájdalmasabb lehet, mint a magától induló (spontán) vajúdás. Spontán induló szülés esetén az összehúzódások fokozatosan erősödnek, azonban szülésindítás esetén a méhösszehúzódások gyorsabban indulhatnak el, és erősebbek is lehetnek. Ezért a mesterségesen indított vajúdás során az anyák gyakrabban igényelnek fájdalomcsillapítást.
A szülésindítás során fájdalomcsillapítás gyógyszer adásával vagy gerincbe adott (epidurális) érzéstelenítés alkalmazásával történhet. Szülésindítás esetén nagyobb valószínűséggel válnak szükségessé egyéb beavatkozások is, például a fogóműtét vagy vákuum alkalmazása a magzat megszületésének elősegítésére.
A méhnyak és a méhszáj szerepe a szülésben
A méhnyak neve nagyon találóan jellemzi ezt a szervet, ez ugyanis a méh kúp szerű kijárata: néhány centiméter hosszú kemény valami a méh alján, ami szinte merőlegesen fekszik a hüvelybe, a nyílása, a méhszáj pedig szinte teljesen zárt. Amikor a testünk nem a szülésre készülődik, akkor a méhnyak a hátunk felé, a popsink irányába mutat. Az érési folyamat első része, hogy a méhnyak ebből a hüvelyre majdhogynem merőleges állásból előre mozdul a hüvellyel szinte egy vonalba, kvázi „csőre tölt”. Az elmozduláson kívül a méhnyak állaga is megváltozik. Ez a záróizomzár alapállapotban olyan kemény, mint a homlokunk. Az érési folyamat során viszont elkezd felpuhulni: először olyasmi keménységű lesz, mint az orrunk hegye, a legvégére pedig olyan puha lesz, mint az ajkaink. És ez még mindig nem minden! A 2-3 centiméteres kúp alakú méhnyak alakja is megváltozik - egyre vékonyabb és vékonyabb lesz, a végére a 2-3 centiméteres vastagságból egy papírvékony méh-perem lesz! A tágulás mértékét centiméterben (régivágású helyeken ujjszélességben) fejezik ki. Fontos tudnod azonban, hogy a tágulás meghatározása nem egzakt tudomány! Az elején valóban azt nézik, hogy a méhszáj nyílásába hány ujj fér be és ez alapján határozzák meg a tágulás mértékét, később azonban a méhszáj peremének a vastagságából következtetnek a nyílás átmérőjére, tehát ez a módszer eléggé szubjektív. Emiatt előfordulhat, hogy egy szülésznő az adott tágulást mondjuk hat centiméteresnek ítéli, fél órával később a szülészorvos pedig azt mondja, hogy ez csak öt centiméter... Valószínűleg ebben az esetben csak arról van szó, hogy máshogy ítélik meg ugyanazt a helyzetet. A méhnyaknak, a méhnek ehhez a teljesen átstruktúrálódásához márpedig idő kell - és összehúzódások! Az előremozdulás, a felpuhulás és az elvékonyodás olyan folyamatok, amik egy spontán beindult (nem indított) szülésnél valamennyire már a vajúdás előtt megkezdődnek, de folytatódnak a vajúdás folyamán is!
A vajúdás folyamata
A vajúdás alatt fontos események történnek a duett másik főszereplőjével, a kisbabáddal is, ugyanis át kell magát navigálnia csontos medencéd görbületei között! Ezt az átjutást képzeld el úgy egy kicsit, mint egy ördöglakatot, amibe gyönyörűen illeszkedik a kisbabád fejecskéje és a vállai. A baba fejecskéje szerencsére nem gömb alakú, hanem inkább ellapított tojásra hasonlít, vagyis a fejecske legnagyobb átmérője más és más annak függvényében, hogy a baba hogyan fordul és hogyan tartja a fejét. A medencéd felső bejárata oldalirányban a legnagyobb, míg a kijárat hosszanti irányban, emiatt a babádnak a vajúdás folyamán le kell hajtania a fejét a mellkasára és teljesen el kell majd fordulnia oldalirányban, hogy a fejecskéje kiférjen a medence kijáratán! A méhszáj tágulásának utolsó centimétereihez az is elengedhetetlen, hogy a baba fejecskéje felülről a méhszájnak feszüljön, ehhez viszont az kell, hogy a medencében lejjebb eresszen. Ehhez a forgolódáshoz és a medencében való ereszkedéshez márpedig idő kell - és összehúzódások! Idő kell ahhoz is, hogy a baba fejecskéje a medence méretéhez idomuljon! A koponya lemezek valamennyire egymásra csúsznak (ezért nem csontos még az újszülöttek koponyaízesülése) és a baba fejecskéje egy időre megnyúlik, hogy átférhessen a csontok között.
Úgyhogy nagyon fontos, hogy a vajúdás haladását Te ne csak a centiméterekben mérd! Ne engedd magad elkedvetleníteni, ha két hüvelyi vizsgálat között a centiméterekben már változás nem az elképzeléseidnek megfelelően halad - nagyon fontos, de kevésbé mérhető és külsőleg kevésbé „látványos” dolgok történnek a testedben és a kisbabáddal a vajúdás alatt, amik mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kisbabádat a karodban tarthasd majd! Gondolj erre és ne veszítsd el a lelkesedésedet, a vajúdás munkája soha nem hiábavaló munka! Gondolj arra is, hogy a tágulás üteme nem ugyanolyan a vajúdás alatt. Az első néhány centiméterhez sok-sok óra vagy akár napok is szükségesek lehetnek, míg az utolsó pár centiméter két óra alatt vagy akár fél óra alatt is eltűnhet, mert a folyamatok annyira felgyorsulnak a végére! Készítsd fel magad már lelkileg arra, hogy a vajúdás haladását Neked ne csak a tágulás mértéke jelentse és ne engedd, hogy az esetleges lassabb haladás elvegye a lelkesedésedet és elkeserítsen!
Rövid összefoglalóban a szülés alatti folyamatokat ismertetjük. Szülés előtt elolvasva, könnyebbé teszi megérteni a lezajló eseményeket és hasznos tanácsokkal szolgál.
A szülés szakaszai
- I. Szakasz: Vajúdás - A szülés megindulása ma sem pontosan ismert folyamat. A méh izomzata simaizom, mely működését akaratlagosan nem tudjuk szabályozni. A vegetatív idegrendszerünk szabályozza az alvás, bélműködés, emésztés, vérkeringés, stb. mellett. A vegetatív idegrendszert a külső, környezeti tényezők nagy mértékben befolyásolják. Egyes hormonok, gyógyszerek összehúzódásra késztetik a méhet, mint pl. az Oxytocin, anyarozs készítmények vagy prosztaglandinok, mások ellazítják, mint pl. A terhességi kor előrehaladtával egyre több Oxytocinra érzékeny receptor keletkezik a méh izmos falában, és csökken az Oxytocint bontó enzim mennyisége. Növekszik az agyalapi mirigy Oxytocin termelése is, melyet a vegetatív idegrendszer szabályoz. A vegetatív idegrendszerre pedig a környezeti tényezők (időjárás, évszakok, nappal, éjszaka, hőmérséklet, stb.) hatnak. Egyes megfigyelések szerint melegfront érkezésekor fájástevékenység indul a szülőnőknél, míg hidegfront érkezésénél gyakori az idő előtti, ill. korai burokrepedés, utóbbi esetén a fájástevékenység csak később indul be. Koraszüléseknél egyéb okok is közrejátszanak. A kontrakciók eleinte rendszertelenek (30-20 percenként, változó erősségűek) és a méhszájat sem tágítják. Pár óra után az összehúzódások sűrűsödnek, erősödnek. 5-10 percenként jelentkeznek. Ilyenkor nagyon hasznos a „vízpróba”. A kontrakciók hatására a kb. 1 cm-es méhszáj tágasságról beszélnek (kb. 1 ujjnyi méhszáj = 2 cm, 2 ujjnyi= 4 cm, 3 ujjnyi=6 cm, 4 ujjnyi=8cm , tűnőfél=kb. 10 cm). A tágulási szak alatt intermittálóan (szakaszosan, óránként 10 percig) vagy folyamatosan hallgatjuk a magzati szívhangokat CTG készülékkel. A fájások hatására a magzat felveszi a magzathenger alakot, amelyen egy török-ülésben, leszegett fejjel, mellkasnál átkulcsolt kezű magzatot értünk.
- II. Szakasz: Kitolási szak - Amikor a méhszáj teljesen kitágul és eltűnik. Ez a vajúdás lényegi szakának a legfontosabb tünete. A koponya a legnagyobb kerületével át nem haladt a medence bemeneten. A vajúdás a szülés folyamatának leghosszabb szakasza. óra szokott lenni. A magzatvíz tágítja a méhszájat. A szülőknek a fájások (ún. lefelé haladni, majd a medence üregébe kerül. szűkülete is van, ahol elakadhat a szülés. passzívan több, ún. íveihez és szűkületeihez való alkalmazkodást. az arc és megszületik a fej. a szeméremcsont alól. alatt has préssel segíti a méhtevékenységet. légzéstechnika és az erős hasizom. izomtevékenységnek és fizikai aktivitásnak felel meg. fontos a szülőnők emberfeletti ereje, fegyelmezettsége vagy kondíciója. segítségével. a jelenlévő hozzátartozó is elvégezhet.
- III. Szakasz: Lepényi szak - Ez a szakasz pár perctől akár 15 percig is eltarthat. A méhtevékenységtől függően a lepény megszületik. A lepény és magzati felszíne hiánytalanul megszülettek. Méhösszehúzókkal segítjük a vérzés csillapodását, vagy műszeresen.
- IV. Szakasz: Lepény utáni szak - A gyermekágyas osztályunkra kerül a szülést követő első hat-hét órában. A méhszáj visszazárulása, a tejbelövellés és a szoptatás kezdete.
Első szülőknél az első három szakasz 10-12 óráig tart, míg másodszor-többedszer szülőknél ez kb. 6-7 órára csökken.
Kézi tágítás (Membrane sweep)
A kézi tágítás egy vitatott eljárás, néha hasznos, néha fölösleges, néha káros. Nem érdemes elvből ellene lenni (sok császárt elkerültek már vele hozzáértő orvosok és bábák), ugyanakkor hacsak teheted, beszéld meg az orvosoddal, hogy először is szokta-e ezt az eljárást alkalmazni és milyen gyakran, illetve konkrétan a te esetedben miért akarja csinálni, milyen eredményt vár tőle, milyen következmények aggasztanak téged, illetve mi a véleménye az orvosodnak arról, ha ezt most nem csináljátok, hanem még vártok egy ideig.
A művelet abból áll, hogy valaki felnyúl, egy vagy legfeljebb két ujjal, körülbelül úgy, mint amikor a nő tampont tesz fel applikátor nélkül, vagy mint amikor természetes családtervező módszer keretében magának ellenőrzi a méhszáj állapotát. Az orvos vagy bába az ujjával kitapintja a méhszájat és óvatosan mögényúl egy picit, annyira, hogy a méhszájra rátapadt-rásimult burokot az ujjával épp megemelje. A méhszáj ettől egy kicsit megnyúlik abba az irányba ("stretch").
Ha a magzatburok annyira felemelhető, hogy egy ujjbegynek a fele, vagy akár az egész ujjbegy aláfér, akkor meg lehet próbálni a méhszáj széle mentén az egész burkot leválasztani a méhszájról. Ez egy körkörös ujjmozdulat ("sweep"), amit meg lehet csinálni brutálisan is, egy pillanat alatt, meg lassan is, óvatosan, értve ez utóbbi alatt azt, hogy ha valahol a méhszáj meg a burok nagyon össze van tapadva és a körkörösen haladó ujj nem tud ott továbbcsúszni, akkor azon a ponton nem erőltetjük, hanem megint kívülről-lentről próbáljuk meg a méhszájat megnyújtani. Az óvatos verzió elvileg nem fáj. Érezhető - naná, a legóvatosabb vizsgálat is érezhető -, de nem lesz feltétlenül fájdalmas.
A burok ilyen manuális leválasztásának célja az, hogy a piszkálás nyomán a méhszáj környékén prosztaglandin szabaduljon fel; ez egy hormon, amely méhösszehúzódásokat indukálhat és emiatt a művelet alkalmas lehet arra, hogy beindítson egy amúgyis küszöbön álló szülést, vagy rendszerezze és produktív vajúdássá változtassa az addigra már napok óta csak "szórakozó" jóslófájásokat.
A kézi tágítás második fázisa az, amikor megrövidült nyakcsatornánál valaki a már kinyílt méhszájat próbálja meg vajúdás előtt vagy alatt ujjal tovább tágítani. Nagyon számít, hogy ha már csináljuk - néha lehet hasznos -, akkor milyen tempóban, és a vajúdás pontosan mely szakaszában tesszük.
A vajúdás során a kézzel tágítást fájással (összehúzódással) egyszerre csinálják, mégpedig azért, mert a méhszáj az összehúzódás alatt tágul az éppen akkor aktuális maximumra, és ha tovább akarjuk tágítani, akkor attól tovább kell, nem a nyugalmi (fájásszüneti) állapottól. Van, akinek a kézi tágítás borzasztó fájdalmat jelent, mások viszont utóbb kifejezetten hálásak érte, mert az amúgyis borzasztóan fájó összehúzódásokhoz képest az ő számukra a kézi tágítás fájdalma már a nem-oszt-nem-szoroz kategóriába esett, a szülésüket azonban több órával lerövidítette az eljárás.
A művelet sikeressége, illetve hasznossága a gyakorlati módszertantól is függ. Gondolj arra, amikor jógázol vagy nyújtasz: a mozdulatot vagy pozíciót meg lehet "húzni" az éppen aktuális maximumtól egy kicsit tovább, de nem sokkal tovább. Az előbbivel hatékonyabbá tesszük a munkánkat, az utóbbival tartós sérülést okozhatunk. A méhszáj tágítására jól alkalmazható ez a párhuzam: az erőltetés nyomán a méhszáj két széle berepedhet, és nehezen gyógyuló méhszájsebek alakulhatnak ki.
A méhszáj manuális tágításának harmadik fázisára a kitolási szak előtt kerülhet sor, és ilyenkor általában azért, mert kifejezetten szükség van rá. Mielőtt a baba elkezd áthaladni a szülőcsatornán, érdemes ellenőrizni, hogy a méhszáj úgymond "eltűnt"-e, azaz teljesen kifejtődött-e a baba feje köré. Ha nem, akkor az orvos vagy bába azt látja, hogy a méhszáj (általában) felső, első része egy kicsit még "belóg" a baba feje elé ("anterior lip"). Ha úgy marad, akkor a baba meginduló feje a méhszájat berepesztheti, és ennek megelőzésére történik ilyenkor a beavatkozás: a belógó méhszájrészt kézzel elsimítják, elnyomják a baba feje elől. Az elsimítást, hacsak tehetik, a kitolási szakasz kezdete előtti fájásszünetben végzik el, amikor még biztos, hogy a baba feje nem indult el. Ilyenkor esetleg még az első tolófájást is "ellihegtetik" az anyukával (mondják neki, hogy most még ne nyomjon, csak lihegve fújja ki a levegőt), ha ezen az áron meg lehet úszni a méhszájsérülést.
