Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A védőnői szakma több mint 100 éves múltra tekint vissza. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer. A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás.
A Megyei Vezető Védőnők Szerepe és Feladatai
A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten. Feladatuk közreműködni a védőnői ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működésében, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítésében, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítésében, és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzésében és folyamatos nyomon követésében.
A vezető védőnők tevékenysége kiterjed:
- Országos és megyei rendezvényeken való részvételre.
- Védőnői Szakmai Kollégium ülésein való részvételre.
- Minisztériumi, egyéb szakmai szervezetek megbeszélésein való részvételre.
- A tagozatot közvetlenül érintő jogszabályok, előterjesztések véleményezésében való közreműködésre, mint például:
- Az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.
- Iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 (IX.3.) NM rendelet módosításáról.
- A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet módosításáról.
- Egészségügyi szakmai irányelv a 0-7 éves korú gyermekek nyilvántartásáról az alapellátásban.
- A várandósgondozásról szóló EMMI rendelet tervezetéről.
- Felmérések készítése, lebonyolítása, például:
- Méhnyak szűrésről.
- Illetménykiegészítésről.
- Országos Védőnői Szolgálat felállításáról.
- Várandósgondozásról szóló 26/2014 (IV.8.) EMMI rendelet alkalmazásával kapcsolatban.
- Konferenciák szervezése és azon való részvétel.
- Szakértői tagként való részvétel a kötelező szakmacsoportos továbbképzések ellenőrzésében.
Az elmúlt időszakban a védőnői tevékenység szakmai irányításának támogatását a területileg illetékes kórházakban kollegiális védőnői mentorok is végzik, mint például az orosházi Dr. László Elek Kórházban. Ennek kapcsán Békés megyében "Korszerű ismeretek a védőnői gondozásban" címmel szakmai továbbképzést szerveztek.
Hogyan változott a Védőnői Szolgálat tevékenysége a járványhelyzet alatt?
A Védőnői Szolgálat Strukturált Felépítése és Tevékenységi Körei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el, de szoros együttműködésben az egészségügyi alap- és szakellátás szakembereivel, a köznevelés, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel.
A Védőnői Hálózat Szintjei és Feladatai
- Területi védőnők: Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása. Jelen vannak a legfontosabb életszakaszoknál - a gyermekvárásnál, az újszülött fogadásánál, a családi élet kialakításánál, a gyermekek óvodába, iskolába menetelénél. Látják el az óvodákban az egészségfejlesztési tevékenységet.
- Iskolai védőnők: Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése. Rész vesznek az iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők (CSVSZ): Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása. A járási hivatalok népegészségügyi osztályainál szolgálják a lakosságot.
A védőnői munka rendkívül összetett, nagyon sokféle ismeretre van szükség ahhoz, hogy jól végezzék. A védőnőknek a szakmai-, szociális- és jogi ismeretek mellett nagyfokú empátiával is kell rendelkezni, hogy minden családdal szót értsenek, mindenféle élethelyzetet megfelelően tudjanak kezelni.
A Védőnői Gondozás Főbb Tevékenységei
A védőnők komplex, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.
Prevenciós Tevékenységek
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: Az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb. Ide tartozó területek többek között az egészséges táplálkozás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása és fenntartása, a családtervezési módszerek alkalmazása, az egyén megküzdő képességeinek fejlesztése (stressz-, probléma és konfliktuskezelés).
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: A rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése. A védőnő az anamnézis megismerésével, megfigyeléssel, észleléssel, nyomon követéssel, vizsgálatok, szűrővizsgálatok végzésével közreműködik a korai felismerésben. Jelző rendszerként működve a megfelelő szakembernek jelez, illetve hozzá irányítja a gondozott személyt (szülőt).
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: A tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás. A védőnő a tartós megbetegedésben szenvedő gyermekek életminőségének javítása, idő előtti halálozás megelőzése érdekében segíti a kialakult állapot és helyzet szükségszerű elfogadását. Közreműködik a család meggyőzésében a gyógykezelés, az illetékes szakember útmutatásainak betartása, az együttműködésben való aktív részvétele érdekében.
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése.
- Vérnyomás és pulzus mérése.
- Haskörtérfogat mérése.
- Magzati szívműködés vizsgálata.
- Vizeletvizsgálat.
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is).
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.