Teherbeesés menstruáció alatt és a beágyazódás folyamata

Sokan úgy tartják, hogy a menstruáció alatt egyáltalán nem lehetséges teherbe esni, ám valójában van rá esély. Mindez a menstruációs ciklus függvényében változhat: a legnagyobb a megtermékenyülés esélye az ovuláció idején és előtte, a follikuláris szakasz végén, míg a legkisebb potenciál a havi vérzés előtt közvetlenül, illetve alatta. Annak az esélyét, hogy a menstruáció alatt teherbe lehet-e esni, számos tényező befolyásolja.

A női reprodukciós rendszer sematikus ábrája

A teherbeesés egy igen összetett folyamat, mely röviden így néz ki: az eredményes tüszőrepedés (más néven ovuláció) során az érett petesejt megkezdi útját a petevezetékben, ahol találkozik azzal a spermiummal, ami képes megtermékenyíteni, majd a megtermékenyített petesejt eljut a befogadására kész méhüregbe, ahol beágyazódik. A várandósság egyik legjelentősebb pillanata a beágyazódás, amikor a folyamatosan osztódó megtermékenyített petesejtből embrió válik. Mégis kevés szó esik arról, hogy mikor és miként is zajlik ez a csodás folyamat, továbbá arról, hogy mik is lehetnek a beágyazódás jelei, amelyek a várandósságot már a terhesség igen korai szakaszában előre jelezhetik.

Menstruáció alatti teherbeesés: lehetséges?

Bár alacsony az esélye, a közhiedelemmel ellentétben technikailag mégis lehetséges a teherbeesés menstruáció alatt. Ez abból fakad, hogy - ha csak nem tökéletesen szabályos, 28 napos ciklusunk van - az ovulációnk időpontja havonta változhat. Az ovuláció ugyanis 14 nappal előzi meg a következő menstruációt; így a peteérés időpontja, változó ciklus esetén nem kiszámítható. Tehát, ha a menstruáció végén már nemi életet élünk partnerünkkel, miközben az ovuláció már megtörtént a ciklus elején, könnyen teherbe eshetünk.

A fogamzásgátlás nélküli szexuális aktus minden időszakban a fogantatás rizikójával jár együtt. Azaz: ameddig termékenyek vagyunk, bármikor teherbe eshetünk. Ez jó hír, amennyiben babát szeretnénk; kevésbé, ha még nem. Fontos tudni, hogy a menstruáció alatt létesített szexuális kapcsolat esetén a teherbeesés valószínűsége kifejezetten alacsony, körülbelül 1-2%-nyi.

A ciklus és az ovuláció szerepe

  • A menstruáció kezdete előtt két-három nappal létesített szexuális kapcsolat esetén a fogamzás valószínűsége rendkívül alacsony.
  • A petesejt körülbelül 12-24 órán keresztül marad életben a kiszabadulása után, a termékenységi időszak röviddel az ovuláció után véget ér.
  • Az átlagos menstruációs ciklus hossza jellemzően 28-30 nap, így Ön rendszerint a 11. és a 21. nap között fogamzóképes, ám ez ciklusonként és egyénenként eltérő lehet.
  • A menstruáció után az ösztrogénszint megemelkedik, a lecsupaszított méhfalon a megmaradt mirigyek, érfalak hámjából lassan újraépül a nyálkahártya. A mirigyek megnövekednek, működni kezdenek, új erek alakulnak ki, ezek tápanyagokkal látják el a területet.
  • A tüszőből kiszabadult petesejt vándorolni kezd a méh belseje felé, ahol találkozik a spermiumokkal. A petevezetékben a spermiumok közül csak kevesen érik el a petesejtet, mivel az ondósejtek jó része a savas hüvelyváladékban elpusztul, vagy eltéved. A győztes spermiumok körültáncolják a petesejtet, és addig várnak, amíg a sejt egyik oldalán kis kiboltosulás támad. A két sejt kromoszómaállománya egymáshoz rendeződik, megindul a sejtosztódás.
  • A spermiumok élettartama az úgynevezett reproduktív traktusban 48 óra is lehet, de akár 3-5 napig is életképesek maradhatnak. Emiatt lehetséges a teherbeesés a menstruáció alatt is, ha a ciklus rövidebb (például 21 vagy 24 napos), és az ovuláció közelebb kerül a menstruáció napjához.

Kettős ovuláció és áttöréses vérzés

Néha előfordulhat kettős, sőt, nagyon ritkán hármas ovuláció is, amikor egy ciklus ideje alatt két petesejt szabadul ki, különböző időpontokban. Így például, ha a hónap első napján ovulálunk, és ehhez képest két hét múlva menstruálunk, akkor a hónap végén/a következő hónap elején ismét lehet ovulációnk. Tehát 3 hetente, de inkább 25 naponta előfordulhat, hogy havi kétszer is kilökődik méhünkből egy petesejt.

Az áttöréses vérzést (ami néha az ovulációval jár) is könnyű összetéveszteni a menstruációval - főként akkor, ha rendszertelen a ciklusunk.

Női reproduktív rendszer - menstruációs ciklus, hormonok és szabályozás

Higiénia és fertőzésveszély menstruáció alatt

A legnagyobb kockázatot a fertőzésveszély jelenti a menzesz alatti, védekezés nélküli nemi életben. Ez kétféle lehet. Egyrészt megbomolhat a hüvelyflóra egyensúlya (bakteriális vaginózis és gombásfertőzések), a gombás fertőzésekre a hormonális változások miatt nagyobb az esély. Másrészt pedig könnyebben elkaphatunk olyan, szexuális úton terjedő fertőzéseket, mint a HIV, a rüh, a herpesz, a gonorrhea, a hepatitis B, a HPV vagy a trichomonasis. Mindemellett higiéniai problémák is felüthetik a fejüket. A kézmosásra, az előtte-utána való letusolásra, a sterilebb körülményekre ezért fokozottan kell ügyelnünk.

Beszéljünk partnerünkkel arról, hogyan vélekedünk a havi vérzés alatti szexről! Van, akit nőként is vonz és nem bánja a vele járó kellemetlenségeket, mást viszont egyáltalán nem. De olyasmi is előfordulhat, hogy éppen partnerünket taszítja a vérzés közbeni aktus. Megint másoknak a petting a maximum, ami ilyenkor belefér. Egyik hozzáállással sincs probléma, viszont fontos, hogy ne élesben derüljön ki, ki mit gondol a témáról. A véres foltokkal mindenképp számolnunk kell, ha menzesz alatt élünk nemi életet. Viszont, ha ez sem minket, sem párunkat sem tántorít el, akkor az aktus előtti és utáni óvintézkedésekkel sokat tehetünk kényelmünkért. Ne most kényszerítsük bele magunkat a legakrobatikusabb pózokba!

A beágyazódás folyamata és jelei

A petevezetékben megtermékenyített petesejt pár nap alatt jut el a méhig, ahol a nyálkahártyájában megtapad, vagyis megtörténik a beágyazódás. A beágyazódást megelőzi a fogantatás, vagyis, amikor a petevezetékben lévő érett petesejtet megtermékenyíti a spermium. A fogantatás pillanatától kezdve, az érett petesejtet már zigótának nevezzük, ami megkezdi útját a petevezetéken át a méhbe. Ez az út akár 5-7 napon át is tarthat, ami alatt a zigóta folyamatosan osztódik, míg végül eléri a hólyagcsíra, más néven, blasztociszta állapotot. A méhbe vezető útja során nem csupán a megtermékenyített petesejtben történik változás. A méh is megkezdi csodás átalakulását, hogy képes legyen befogadni a blasztocisztát. A méhnyálkahártya vastagabbá válik, és megtelik különböző tápanyagokkal. A megtermékenyített petesejt, a spermium befogadását követő 5-7. napon érkezik a méhüregbe, de még további 2-3 napnak kell eltelnie, mire megtalálja helyét a méh falán.

A beágyazódás folyamatának illusztrációja

A beágyazódás akár már a megtermékenyülést követő 6. napon megtörténhet, de az is előfordulhat, hogy csak a 12. napon kerül sor rá. A leggyakrabban azonban a 8-10. nap között következik be. Ez azt jelenti, hogy a női ciklus 20-26. napja között ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Bár maga a terhesség 40 hétig tart, ebből a beágyazódás pedig átlagosan csupán 5 napot tesz ki, mégis, a nem túl meggyőző arány ellenére, ez egy igen kritikus és fontos állomás, amire érdemes odafigyelni.

Hormonális változások a beágyazódás során

A beágyazódás megtörténtével a női szervezetben igen jelentős hormonális változások veszik kezdetüket. Ilyen például a terhességi hormonnak is nevezett HCG hormon (humán koriális gonadotropin), amely a beágyazódáskor kezd el termelődni, és a megtermékenyülés után 12-14 nappal már jó eséllyel kimutatható a vizeletből. Megnövekszik továbbá a progeszteron, azaz a sárgatest-hormonszint is, amelynek két fő funkciója van: táplálja a terhességi nyálkahártyát, valamint megakadályozza a menstruációt. A beágyazódás folyamata másféle hormonokat is beindít: többek között a progeszteron hormon termelődését, amely gátolja a menstruációt, valamint tápanyaghoz juttatja a méhnyálkahártyát. Szintén rögtön a megtapadás után kezd termelődni a humán koriális gonadotropin, más néven a méhlepény. Orvosi szempontból a sikeres beágyazódás a terhesség első hivatalos lépése: a megtermékenyített petesejt a 8. hétig zigóta, a 9. héttől embrió.

A beágyazódás lehetséges jelei

A beágyazódást követő hormonális változások bizony okozhatnak úgynevezett beágyazódás tünet együttest, amelyek akár még a HCG hormon terhességi tesztekkel való kimutathatóságát is megelőzhetik. A beágyazódás jelei nem jelentkeznek mindenkinél egyformán, sőt gyakori, hogy valakinél egyáltalán nem is tapasztalhatóak. Épp ezért a beágyazódás jelei közül a következőkben felsoroltak nem garantálják, hogy terhesség áll fenn, de a hiányuk sem jelenti a várandósság nemlétét.

Infografika a beágyazódás lehetséges tüneteiről

Fizikai tünetek:

  • Alhasi fájdalom, derékfájás: A beágyazódás során tapasztalható alhasi fájdalom, ami akár kisugározhat a derék tájékára is. Ez azonban könnyedén összetéveszthető a premenstruáció tünetével is. Akkor a beágyazódás jele, ha némiképp eltér a már gyakran érzett menstruáció utáni fájdalomtól.
  • Szúró fájdalom: Az alhasban jelentkező szúró fájdalom a beágyazódás jele is lehet. Ez lehet gyenge, alig érezhető, vagy akár kellemetlenül intenzív is.
  • Testhőmérséklet változás, hőemelkedés: Az ovuláció előtt jellemzően lecsökken a testhőmérséklet, majd megemelkedik, de a menstruáció előtt újra lecsökken. Amennyiben megemelkedett marad, az terhességet jelez. A néhány tizednyi hőmérséklet emelkedés a progeszteronszint növekedésének köszönhető. Bizonyos esetekben a beágyazódás jelei közé tartozik a testhő mérsékelt, ám csupán egyetlen egy napos leesése.
  • Pecsételő vérzés: A beágyazódás pecsételő vérzés formájában is megmutatkozhat. Ez a beágyazódási tünet a korai terhességi faktor hormonnak (EPF) köszönhető, amit a női szervezet annak érdekében termel, hogy az immunrendszer ne lökje ki az embriót. Az ilyen pecsételő vérzés minimális mennyiségű barnás vagy rózsaszínes folyás. Általában a havi ciklust megelőző héten jelentkezik, és néhány napig tart, bizonyos esetekben azonban az is lehet, hogy csak néhány óráig.
  • Görcsölés: A szervezetben hirtelen fellépő hormonális változások, valamint a méhben fellépő folyamatok alhasi görcsöket okozhatnak. Ez a beágyazódási tünet sokkal enyhébb görcsökkel jár, mint a menstruáció.
  • Az emésztés lassulása: A HCG hormonnak köszönhető megemelkedett progeszteronszint lelassítja az emésztést. Ez a beágyazódási tünet azoknál lehet feltűnő, akiknél alapvetően nem jellemző a székrekedés.
  • Szédülés: A progeszteronszint megemelkedése, valamint a vérnyomás csökkenése együtt okozhatnak szédülést. Ezt nem igazán lehet összekeverni a terhesség 4-5 hetére jellemző szédülős időszakkal, hiszen a beágyazódási tünet jóval korábban jelentkezik.
  • Puffadás: A magas progeszteronszint az emésztőrendszerre is hatással van, lelassítja azt. Ez a székrekedésen kívül puffadást is eredményezhet.
  • Méhnyaknyák megváltozása: A méhnyaknyák tapintása sűrűvé, gumiszerűvé, színe áttetszővé, opálossá vagy épp fehéressé válik. Ez valóban a terhesség legkorábbi szakaszára, a beágyazódás idejére jellemző, mivel később a méhnyaknyák sokkal sűrűbbé, és szinte sárgássá változik.
  • Mellérzékenység: A beágyazódáskor az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje hirtelen emelkedik meg, ami mellérzékenységhez vezethet. Ez a beágyazódási tünet a menstruáció előtt is érzékelhető, ám ebben az esetben sokkal erőteljesebben jelentkezik.
  • Fejfájás: A hormonszint változások hirtelen jelentkező fejfájást okozhatnak, ami így a beágyazódás jelei közé tartozhat. Ez azoknál lehet a terhesség korai jele, akik alapvetően nem hajlamosak a fejfájásra.

Pszichikai tünetek:

  • Általános rosszullét: A HCG hormon érzékenyebbé teheti a szaglást, a megemelkedett progeszteronszint szédülést, puffadást, bizonyos esetekben székrekedést vagy épp hasmenést okozhat, amihez párosulhat még hasfájás is. Bár a tipikus terhességi rosszullét általában a 4-6. héttel veszi kezdetét, az általános rosszullét, mint a beágyazódás tünete már jóval korábban is kopogtathat.
  • Hangulatingadozás: Ez lehet az egyik beágyazódási tünet is, amelyet mindkét esetben a hormonváltozások idéznek elő.

Mit tegyünk, ha a beágyazódás jeleit tapasztaljuk?

Azt fontos kiemelni, hogy a nők többsége nem érzi magát a beágyazódást. A legtöbben egyszerűen összetévesztik a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttesével, ami természetesen egy babára váró nő életében többszörös csalódással járhat. A várandósság kimutatására szolgáló, gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható terhességi teszteket a következő menstruáció első napjáig nem érdemes elvégezni, mivel a terhességi hormon, azaz a HCG szintje nem biztos, hogy elég magas az értékelhető eredményhez. Amennyiben a beágyazódás jelei közül bármelyiket is tapasztaljuk, hagyjuk el a káros szenvedélyeket, pihenjünk többet és kezdjünk el terhesvitamint szedni, ami segíthet a lehetséges terhesség megtartásában, valamint biztosítja a megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, amelyekre a magzatnak és az anyának is szüksége lesz.

A méhnyaknyák szerepe és ellenőrzése

A méhnyaknyák egy olyan folyadék vagy gélszerű váladék, amit a méhnyak mirigyei választanak ki. A nyák termelődését az ösztrogén hormon stimulálja. A menstruációs ciklus során a méhnyaknyák sűrűsége és mennyisége is változik, ennek oka a hormonszintek ciklus alatt történő ingadozása. A méhnyaknyák jellemzően 5-8 napon át termelődik minden egyes havi termékenységi ciklusban. Szerepe az, hogy életben tartsa a spermiumokat. A hüvely kémhatása enyhén savas, ez kedvezőtlen a spermiumok számára, így ott néhány órán belül elpusztulnak.

A méhnyaknyák típusai és a termékenység

Táblázat a méhnyaknyák típusairól és a termékenységi szintekről
Típus Termékenységi szint Jellemzők
1. típus Legkevésbé termékeny Közvetlenül a menstruációt követően termelődik a legkevesebb méhnyaknyák. Sok nő ilyenkor szárazságról számol be, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem is termelődik semennyi váladék. Ebben a szakaszban a legkisebb a teherbeesés esélye.
2. típus Alacsony termékenység A menstruáció vége után kb. egy héttel híg, világos fehér színű váladékozást tapasztalhatsz. Az alsóneműd kicsit nyirkosabbnak érződhet, ahogy megindul a 2. típusú méhnyaknyák termelése. A teherbeesés valószínűsége még ilyenkor is eléggé alacsony.
3. típus Magas termékenység Ahogy a petesejted kezd megérni, a szervezeted megkezdi a 3. típusú méhnyaknyák termelését. Ez a sűrűbb váladék krémes kinézetű, fehéres, sárgás a színe és ragacsosnak vagy tapadósnak érződik az ujjaid között. Ez jelzi azt, hogy a legtermékenyebb időszakod felé közeledsz.
4. típus Leginkább termékeny A szervezeted az ovulációra készülve termeli a legtöbb méhnyaknyákot. A 4. típusú váladék átlátszó és nyúlós, a nyers tojásfehérjéhez hasonló állaga van. A teherbeesés esélye ilyenkor 2-3-szor nagyobb.

A méhnyaknyák ellenőrzése

A termékenység meghatározásához a menstruációd utáni első naptól kezdve legalább napi egyszer ellenőrizd a méhnyaknyák kinézetét/állagát. Sokat segíthet, ha a napi változásokat vezeted egy naplóban vagy egy erre alkalmas mobil alkalmazásban.

A méhnyaknyák ellenőrzése:

  1. WC-használat után töröld meg a hüvely környékét, hogy eltávolítsd a maradék vizeletet, ami megváltoztathatja a méhnyaknyák kinézetét.
  2. WC-papírral gyengéden töröld át a területet. Jegyezd fel, ha bármilyen folyadékot látsz.
  3. Mosd meg a kezeidet. Óvatosan helyezd be egy ujjadat kb. 1-1,5 cm mélyen a hüvelyedbe.
  4. Húzd ki az ujjadat és figyeld meg a folyadék színét, állagát, és általános kinézetét.
  5. A mintát vedd a hüvelyk- és mutatóujjad közé, nyomd össze az ujjaidat, majd lassan húzd szét őket. Ha a folyadék átlátszó, vékony, vizes és nyúlós, akkor lehet, hogy termékeny méhnyaknyák.

Számos tényező hatással lehet arra, hogy a méhnyaknyák hogyan néz ki. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizd a kinézetét és állagát, így szép lassan ráérzel arra, hogy esetedben mi számít normálisnak. A nyák másképp nézhet ki például szex után, de változásokat okozhat szappan, síkosító vagy egyéb termékek használata is.

Hogyan lehet javítani a méhnyaknyák minőségét és mennyiségét?

Az első és legfontosabb teendőd, hogy minden nap gondoskodj a megfelelő folyadékbevitelről: igyál sok tiszta vizet (minimum 8-9 pohárral), mert a szervezet optimális hidratáltsága pozitív hatással van a méhnyaknyák minőségére és mennyiségére is. Emellett érdemes kerülni az antihisztaminokat vagy az orrcseppeket, mivel ezek a gyógyszerek kiszárítják a nyálkahártyákat.

Természetesen alapvető fontosságú, hogy ellásd szervezetedet a jó termékenységhez, általános egészséghez szükséges tápanyagokkal, vagyis minden szükséges vitaminnal és ásványi anyaggal, antioxidánsokkal, minőségi fehérjével, egészséges zsírsavakkal, rostokkal, stb. Sok zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett kerüld a feldolgozott élelmiszereket, a finomított liszteket, cukrokat, és minden egyéb gyulladásfokozó ételt.

  • A ligetszépe olajat régóta használják a hagyományos gyógyászatban, többek között azért is, mert segíthet a szervezetnek a termékeny méhnyaknyák-termelés szabályozásában. Gazdag esszenciális zsírsavakban, különösen linolsavban és gamma-linolénsavban, valamint E-vitaminban: hozzájárul a gyulladások csökkentéséhez és a hormonháztartás egyensúlyának fenntartásához.
  • Az L-arginin, egy természetben előforduló aminosav, segíti a nitrogén-monoxid termelését a szervezetben, ezzel javíthatja a reproduktív szervek (beleértve a méh) vérkeringését, következésképpen hozzájárulhat a méhnyaknyák termelésének növeléséhez. Egy 2005-ös tanulmány kimutatta, hogy a nitrogén-monoxid termelésének fokozása nőknél észrevehető növekedést váltott ki a méhnyak által termelt váladék mennyiségében.

Életmódi tényezők és termékenység

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják.

Életkor

A nők termékenységét és esélyét a gyermekvállalásra jelentős mértékben befolyásolja életkoruk: a megtermékenyülés legideálisabb időszaka 30 éves kor előtt van. Biológiai tény, hogy a nők és a férfiak életkorával csökken a termékenység, bár ennek időpontja egyénenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a gyermekvállalás esélye sokkal nagyobb a 35 évesnél fiatalabb nőknél és a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál.

Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb nőknek több és egészségesebb petesejtjük van, mivel az életkor növekedésével a petesejtek is öregszenek: számuk és minőségük is csökken. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: 40 éves koruk alatt aktívabb és jobb minőségű a termelt spermium. Egy férfi naponta több millió új spermiumot termel, de a spermiumokat tartalmazó folyadék mennyisége és a spermiumok mozgékonysága idővel folyamatosan csökken.

Életmód

  • Dohányzás: A dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében, ez részben igaz a passzív dohányzási ártalmat elszenvedőkre is.
  • Koffeinfogyasztás: Néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, nagyobb a vetélés és a magzat alacsony testsúllyal születésének kockázata. Ezért érdemes lehet a nőknek a napi koffeinbevitelüket 200 mg-ra (kb. két csésze kávé) korlátozni gyermekvállalás előtt.
  • Alkoholfogyasztás: Az alkoholfogyasztás - még kis mennyiségben is - csökkentheti a férfiak termékenységét, nagy mennyiségben megnöveli a teherbeeséshez szükséges időt, és csökkenti az egészséges baba születésének esélyét.
  • Kábítószer-fogyasztás: A kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet, és súlyos problémákat okozhatnak a terhesség során a magzat fejlődésében is.
  • Anabolikus szteroidok: A testépítéshez, versenysporthoz használt anabolikus szteroidok szedése a herék sorvadását, a hormonrendszer felborulását eredményezheti, és leállíthatja a spermiumtermelést is. Fontos tudni, hogy a szteroidok abbahagyása után még körülbelül két évig tart, amíg a spermiumtermelés teljesen rendeződik.
  • Vegyi anyagok: Bizonyos vegyi anyagok megzavarják a hormonrendszer működését, csökkenthetik a spermiumok és a petesejtek minőségét. Fontos odafigyelni a gyümölcsök és zöldségek alapos mosására, a feldolgozott élelmiszerek kerülésére, valamint a puha műanyagok és erős vegyszerek minimalizálására.

Egészségi állapot

Több egészségügyi probléma is akadályozhatja a fogamzást, melyek közül az alábbiakban a gyakoribb okokat ismertetjük röviden:

  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS): Az egyik leggyakoribb panasz, ami a termékenységet, az anyagcserét és a lelki egészséget érinti.
  • Anatómiai rendellenességek: Veleszületett, illetve szerzett anatómiai variációk és eltérések is befolyásolhatják a termékenységet. Például alulfejlett vagy hegesedett, átjárhatatlan petevezetékek esetén a spontán teherbeesés esélye közel nulla.
  • Cukorbetegség: Nőknél szabálytalan menstruációs ciklust vagy annak hiányát okozhatja, férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintjét, és erekciós problémákat okozhat.
  • Rosszindulatú daganat és kezelése: Egyes rákos megbetegedések és azok kezelései (kemoterápia, sugárkezelés) csökkenthetik a fogamzás esélyét.
  • Endometriózis: A termékeny korú nők 10-15%-át érinti, és az esetek körülbelül 30 százalékában okoz termékenységi problémákat.
  • Nemi úton terjedő betegségek: Például Chlamydia, gonorrhoea, szifilisz és Mycoplasma genitalium okozhatnak termékenységi problémákat.
  • Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek csökkenthetik a megtermékenyülés esélyét, vagy károsíthatják a magzatot. Mindig konzultáljon orvosával a gyógyszerszedésről családtervezés során.

Testsúly

A női túlsúlyosság hatással lehet a hormonszintekre, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a petesejtek minőségét; a férfi túlsúlya pedig csökkentheti a spermiumok minőségét, és erekciós problémákat okozhat, illetve mindkét nemnél hatással lehet a férfilibidóra és a női libidóra (nemi vágyra) is. Az egészséges testsúlyt a testtömegindex (BMI) használatával ellenőrizhetjük. A normál testsúly javítja a terhesség esélyét, ennek elérésére a legjobb módszer az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Fontos tudni, hogy a testmozgás csak bizonyos mértékig növeli a női termékenységet, túlzott intenzitás esetén már csökkentheti azt.

Táplálkozás és étrend-kiegészítők

A kívánt terhesség előtt a szükséges tápanyagok megszerzésének legjobb módja az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. Ennek érdekében mindennap szerepelniük kell étrendünkben az alábbi élelmiszercsoportoknak:

  • zöldségek és hüvelyesek (bab);
  • gyümölcs;
  • gabonafélék;
  • sovány hús, baromfi, hal, tojás, dió, különféle magok;
  • tej, sajt, joghurt vagy alternatívái.

Cukortartalmuk miatt kerüljük az üdítők és a gyümölcslevek fogyasztását. A vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek testünk működéséhez. Természetes módon is előfordulnak az elfogyasztott ételekben, de kiegészítőként is bevehetők. Ajánlott, hogy a terhességet tervező nők kiegészítsék étrendjüket bizonyos mikroelemekkel, pl. folsav, jód, D-vitamin, cink és szelén. A megfelelő étrend-kiegészítők megválasztásához kérje kezelőorvosa segítségét!

tags: #megtermekenyites #menstruacio #alatt