A makói kórház szülészeti osztályának sorsa régóta visszatérő téma a helyi közéletben. Az elmúlt években számos változás és kihívás érte az egészségügyi rendszert Magyarországon, melynek következtében több szülészet is bezárt ideiglenesen vagy véglegesen. Makón a szülészet felfüggesztése óta folyamatosan felmerül a kérdés, hogy vajon újraindulhat-e az osztály, és milyen jövő vár a helyi egészségügyi ellátásra.
A makói kórház sorsa és az integráció
Lázár János építési és közlekedési miniszter több alkalommal is beszélt a makói kórház helyzetéről. Kiemelte, hogy "Szeged árnyékában, a megyeszékhelytől 20 kilométerre két kórházat egyáltalán megmenteni óriási politikai teljesítmény volt. Komoly összefogásra volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán megmaradjanak, a szegedi klinika ugyanis azt hirdette, képes az egész megyét ellátni." A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint szükség van minden kórházra, és azokat erőhöz mérten fejlesztik.
A makói kórház történetében jelentős mérföldkő volt a hódmezővásárhelyi kórházzal való integráció. Lázár János még vásárhelyi polgármesterként jelezte 2012 márciusában, hogy a makói kórházat a vásárhelyivel szeretnék integrálni. Akkor sokan keresték meg a térségből, hogy megoldást találjanak a helyzetre, mivel megszűnésre várt a makói szülészeti osztály és a kórház sorsát bizonytalannak tartották. Javaslata szerint azt követően, hogy a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet állami fenntartásba került, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet vezetését is átvette volna Kallai Árpád, az Erzsébet kórház főigazgatója. Később, 2012 novemberében Szócska Miklós, akkori egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt Hódmezővásárhelyen, hogy integrálják, egy közös intézményben működik tovább a makói és a hódmezővásárhelyi kórház. Szócska az összedolgozói értekezletet követően arról beszélt, a kórházak integrációjával, a munkamegosztással, a közös tervezéssel hosszú távon is fenntartható rendszer alakul ki.
Buzás Péter, Makó akkori polgármestere 2012 őszén kifejtette véleményét az összevonásról. Úgy vélte, nem látni, hogy mitől, miért jó a makóiaknak és a Makó térségében élőknek az összevonás. Végül 2013. január 31-gyel megszűnt a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház - Rendelőintézet és beolvadt a vásárhelyi Erzsébet kórházba.
A Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ Makói Tagintézményében biztonságosabb és megbízhatóbb működést ígér az a fejlesztés, amely a műtőket kiszolgáló légkezelő és hűtési rendszer teljes megújulását célozza. A mintegy 100 millió forint értékű beruházás 2026. március 17-én kezdődik.
A szülészet felfüggesztése Makón
Hivatalosan „szünetel” a fekvő szülészet-nőgyógyászati osztály Makón. Erről a nyilvánosság először a 2020. március 25-i testületi ülésen értesülhetett. A képviselő-testület 2020-ban úgy fogadta el a szülészeti osztály szüneteltetését, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően a működését állítsák vissza. A legutolsó tájékoztatás 2023 novemberében hangzott el a makói szülészetről. Akkor kijelentették, hogy nem tudják megmondani, mikor indul újra az osztály. Ennek oka, hogy nem találnak elég orvost és szakdolgozót az osztály újraindításához.
Lázár János hangsúlyozta, hogy az állam nem azért nem akarja a makói szülészet újraindítását, mert nem akarja. Sőt, hozzátette, a makói önkormányzat felajánlott évi 30 millió, azaz fejenként 15-15 millió forint bérkiegészítést, vagyis havi plusz több mint egymilliót, ha ide jönne dolgozni két szülészorvos és átvenné, működtetné az osztályt. Ennek ellenére nem jelentkezett senki. A miniszter hozzátette: nagy vita lenne belőle, de el lehetne gondolkozni azon, hogy esetleg a végzett orvostanhallgatóknak kikössék, hogy cserébe a közpénzből folytatott tanulmányokért és a gyakorlatért bizonyos időt ne ott dolgozzanak, ahol szeretnének, hanem ahol szükség van rájuk. Régen egyébként volt ilyen. "2010-ben 29 ezer orvosunk volt, most 35 tehát nem orvoshiány van, és nem pénzhiány. Az orvosok egyszerűen eldöntötték, hogy bizonyos kórházméret alatt, bizonyos területen nem akarnak dolgozni."
Átalakítás előtt áll a szülészeti ellátás Magyarországon
Az elmúlt években számos szülészet zárt be ideiglenesen vagy végleg. Az mfor gyűjtése szerint 2022 júniusától 18 alkalommal történt leállás az ország szülészetein. Az indokok a következők voltak: szakmaspecifikus koncentráció, kapacitásallokáció, az osztály túlterheltsége, extrém időjárás, humánerőforrás-hiány, nyári szabadságolások.
Néhány példa a bezárásokra:
- A Mohácsi Kórházban május 30-tól megszűnt a szülészeti ellátás, azt a pécsi klinika vette át.
- Négy szülésznő mondott fel a budapesti Szent Imre Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, aminek következményeként szeptember egyik hétvégéjén nem lehetett szülni.
- A Kalocsai Szent Kereszt Kórházban humánerőforrás problémák miatt 2022. november 14-től 2023. január 31-ig a Csecsemő- és gyermekgyógyászati osztály működése és ennek következtében a Szülészet-nőgyógyászati osztály szülészeti ellátását felfüggesztették.
- Tavaly január elsejétől a szakorvosok hiánya miatt átmenetileg bezárták a szülészeti és az újszülöttellátási osztályt Szentesen is.
- Július 24-től szeptemberig este és hétvégén nem, csak hét közben, reggel 8 és délután 16 óra között lehetett szülni a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban.
- Április 19-től május 6-ig átmenetileg bezárt a Keszthelyi Kórház szülészete, szülni Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Ajkára vagy Kaposvárra mehettek az érintett kismamák.
Új szülészeti ellátási szintek bevezetése
Jelentős átalakítást tervez a Belügyminisztérium a magyarországi szülészeti ellátásban. Az erről szóló márciusi kormányrendelet még a szakmát is meglepte. A tervek szerint a szülészeti ellátás eddigi II. és III. szintje mellé bevezetnék az alacsonyabb, I. szintet is az országban.
Ezekben az úgynevezett családias jellegű, akár 5 ágyas kórházi szülőotthonokban nem lenne koraszülött intenzív, sem neonatológus, azaz újszülöttgyógyász, újszülött-szakápoló, aneszteziológus, vagyis altatóorvos és intenzív terápiás orvos sem állna 24 órában rendelkezésre - ha mégis szükség lenne rájuk, 30 percen belül elérhetőnek kellene lenniük.
Az I. szintű ellátóhelyeken a kockázatmentes várandósok szülhetnének 18 év feletti, első szülésnél pedig 40 év alatti korban, a terhesség betöltött 37-ik és 41-ik hete között, amennyiben a magzat nem farfekvéses. Kizáró tényező még néhány betegség, fertőzés, ikerterhesség, de a korábbi császármetszés is.
A Belügyminisztérium az átalakítást azzal indokolta, hogy így tennék lehetővé alacsony kockázatú várandósság esetén, hogy intézményi keretek között is elérhető legyen a családias, bensőséges légkörű szülészeti ellátás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ezzel a létszámhiány is orvosolható lenne, hiszen I. szinten 15 ágyig elég lenne 3 fő szülész-nőgyógyász szakorvos. Mellettük 3 szülésznő és 5 ápoló dolgozna. Vagyis az sem biztos, hogy egy szülő nő egy ilyen intézményben szülészorvossal találkozna, lehet, hogy egy szülésznő segítene világra hozni gyermekét.
Szülészeti ellátási szintek összehasonlítása
| Ellátási szint | Koraszülött intenzív | Neonatológus | Újszülött-szakápoló | Aneszteziológus / Intenzív terápiás orvos | Ellátott esetek | Személyzet létszáma (max. 15 ágy esetén) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| I. szint (tervezett) | Nincs | Nincs (30 percen belül elérhető) | Nincs (30 percen belül elérhető) | Nincs (30 percen belül elérhető) | Komplikációmentes terhességek | 3 szülész-nőgyógyász, 3 szülésznő, 5 ápoló |
| II. szint | Nincs | Van (24 órás) | Van | Van | Komplikáltabb szülések | Magasabb |
| III. szint | Van | Van (24 órás) | Van | Van | Legkomplikáltabb esetek | Legmagasabb |
A makói és a szentesi szülészet újraindulását is hozhatja akár ez a rendelettervezet, amely módosítaná a szülészeti ellátást. Ez éppen a szakemberhiánnyal küzdő szülészeteknek jelenthet megoldást.