Az anyagmozgatás és teheremelés során számos biztonsági szabályt kell betartani, melyek közül a megoszló túlnyúló teher kezelése különösen fontos. Az emelőgépekre vonatkozó üzemeltetési biztonsági szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szabályozza.
Az Mvt. szabályozását kiegészítendő a gazdasági miniszter 47/1999. (VIII. 4.) GM rendeletében kiadta az Emelőgép Biztonsági Szabályzatot, amely a mai napig hatályos és további részletes előírásokat tartalmaz.
Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat hatálya és fogalommeghatározásai
A szabályzat hatálya kiterjed minden emelőgépre, tehát minden szakaszos üzemű gépi vagy kézi meghajtású szerkezetre vagy berendezésre, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.
Teherkötöző és irányító feladatai
A teherkötöző az a személy, aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. Az irányító pedig az emelőgép-kezelőt az emelés és szállítás műveletei alatt egyértelmű jelzésekkel köteles tájékoztatni és irányítani.
Emelőgépek üzemeltetési előírásai és a túlsúlyos teher
Külső térben végzett munka esetén - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, vagy annak gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy ha a szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - a 18 m/s szélsebesség elérésekor a munkavégzést meg kell szakítani.
Az emelőgépre, illetőleg annak szerkezetére, gépházába, vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesítő kezelő, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel.
Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek „Vigyázz! Azonnal állj” jelzést adni.
Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad, ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja.
A kezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni.
A darukezelő felelősségei
A darukezelő felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötöző (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyéről megítélheti. Hiba esetén a kötözőt (rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére.
A terhet úgy kell először megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti.
Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet, amelyen személy tartózkodik (kivéve személyemelésre alkalmas gépeket), amelynek tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik, amely nem tartja meg a saját tömegét, amely leerősített, lefagyott, beépített (kivéve, ha erre tervezték), amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak, amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak, amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve amelynek tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását.
Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani.
Munkavégzés befejezése
Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie:
- a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;
- az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;
- az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;
- szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni;
- a belső égésű motorral működő emelőgépeket le kell állítani.
Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet.
VDO Siemens rakodás rögzítése
Teherfelvevő eszközök
A teherfüggesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépő megtöréstől megfelelő megoldással (pl. élvédővel) kell védeni.
A teher felerősítését a teherfelvevő eszközről csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen biztosítva van.
Egy horogba egyidejűleg csak annyi kötélhurkot, gyűrűt stb. szabad akasztani, amennyi biztonságosan elfér.
Közúti teherszállítás és túllógó teher
A közúti teherszállítást elsősorban a KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szabályozza, különös tekintettel a túlnyúló teherre.
A KRESZ 47. § - Teher szállításra vonatkozó előírások
A KRESZ 47. § (1) értelmében járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható.
A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetőcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a járművön előre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.
Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg (miszerint a rakomány ne nyúljon túl a járművön), nyitott rakfelületű járművön a rakomány úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre (legfeljebb a jármű elejéig), illetőleg a járművön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármű együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.
A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40×40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet.
A szállított teher mechanikai tulajdonságait a technológiai utasítás szerint kell figyelembe venni. Általánosságban elmondható, hogy minimum 2 db alátétfával ellátott, elcsúszás ellen biztosított, szükséges teherbírású alátámasztási pont szükséges, melyet statikailag megfelelően kell elhelyezni (nem lehet a végeken)!
Megoszló erők és statikai tervezés
Tapasztalatból tudjuk, hogy a testekre ható erők a valóságban nem egy-egy pontba koncentráltak, hanem megoszlók. Ilyen például a testek súlya, a folyadék nyomása, stb. Ezeknek az erőknek a mértékéül a kiterjedési egységre eső fajlagos értékük (intenzitásuk) szolgál. A kiterjedési egység lehet térfogategység, területegység, hosszegység (pl. kN/m egységek lehetnek).
A vonal mentén megoszló erőrendszer a gyakorlatban legtöbbször egyenletesen megoszló, de gyakori a lineárisan változó is. Mértékegysége kN/m. Gyakori igény, hogy a vonalmentén megoszló erőrendszert koncentrált erővé alakítsuk. Ez úgy hajtható végre, hogy a terhelési ábraszakasz területét meghatározzuk.
A felületen megoszló erőrendszer a gyakorlatban legtöbbször egyenletesen megoszló. Gyakori igény, hogy vonal mentén megoszló erőrendszerré kell átalakítani. Ez úgy hajtható végre, hogy a redukálás szélességével megszorozzuk az értékét. Előfordulhat, hogy koncentrált erővé kell alakítani, ebben az esetben a terhelési ábra térfogatát kell meghatároznunk.
Amikor a kölcsönhatásban lévő testek érintkezési felületének egyik mérete a másikhoz viszonyítva elhanyagolhatóan kicsi, vonal menti érintkezésről beszélünk, és az átadódó erőt vonal mentén megoszló erőnek nevezzük (pl. két henger között).
A statikai méretezés alapelvei
Az épületek tartószerkezeteinek megtervezése a statika - vagy szilárdságtan - tudomány feladata. Az épületbe épített szerkezetek lehetnek tömbösek, rúdszerűek és felületek.
A testek az erők hatására különféle elváltozásokat szenvednek. Ezek az elváltozások azon is múlnak, hogy hogyan vannak alátámasztva, befogatva.
A nyomóerő a test elemeit, részeit egymáshoz préseli, a nyomóerő összeszorítani igyekszik a testet. Nyomás hatására a testek részecskéi egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
A húzóerő a test elemeit, részeit egymástól elhúzza, széthúzza. Húzás hatására a testek részecskéi egymástól eltávolodnak - mint a gumiszalag, amikor feszítjük.
A hajlítóerő a legbonyolultabb - de végül is a fenti két erőből származtatható. Ha egy rúdra merőlegesen valamilyen erő hat, akkor azt az erőt nyomatéknak nevezzük. Ennek nagysága az erő nagyságától és a rögzítéstől való távolságától függ: M=F*k.
A belsőerő ábrák közül bemutatok néhányat a leggyakoribb esetekkel:
| Terhelés típusa | Nyomatéki ábra | Nyíróerő ábra |
|---|---|---|
| Koncentrált erő | Háromszög | Konstans |
| Egyenletesen megoszló erő | Parabola | Lineáris |
Azokat a tartókat, amelyeket nem pontszerű (koncentrált) erők, hanem felületen megoszló erők terhelik, megoszló erővel terhelt kéttámaszú tartóknak nevezzük. Megoszló terhelés esetében a keresztmetszetre ható nyomatéki ábra egy parabola lesz.
Szerkezetek tervezése
A számítást általában fentről lefelé végezzük, hisz a terhek így jutnak egyre tovább. Melyik hát az a szerkezet, melyet először méreteznünk kell? A födém, azon belül is a födémgerendák.
A födémet terhelő súlyok kétfélék: az önsúly (a födémgerendák súlya, a padló súlya stb., ami az anyagától függ) és a hasznos teher (pl. ott tárolt dolgok, emberek súlya).
A födémgerenda megtervezése után nézzük a következő szerkezetet lefelé haladva. Ez nem más, mint a faváz vízszintes keretét alkotó gerendázat - melyet sok helyen koszorúnak hívnak. Ennek súlya kiszámítható.
Az épület oszlopaira a koszorúgerendák által továbbított teher hat. A terhelő erő nem más, mint a koszorúgerendák által átadott súly.
A talpgerendák esetében még két igen fontos tényezővel számolni kell: az oldalirányú erőhatások (pl. a már említett szél) felvételével, valamint a pecsétnyomással. A pecsétnyomás azt jelenti, hogy az oszlop nyomja a talpgerendát, és azt egyenletesen, az egész érintkező felületén nyomja.