A terhesség egy csodálatos és rendkívüli időszak egy nő életében, tele meglepetésekkel és olyan jelenségekkel, amelyekről talán még nem is hallottál. Bár sok információ áll rendelkezésre a várandósságról, a legérdekesebb titkok gyakran a mindennapokban, a hónapok során derülnek ki.
A petesejt az emberi szervezet egyetlen olyan sejtje, amely szabad szemmel is látható. Érdekes módon a tudomány csak jóval később fedezte fel, mint a spermiumot.
A kislány magzatok esetében már a várandósság második-harmadik hetében kialakulnak a törzspetesejtek. A születés pillanatában mintegy kétmillió petesejt-kezdemény várakozik a petefészkekben. A természetes sejtpusztulás következtében ez a szám kamaszkorra körülbelül 200 000-re csökken, és az évek során mindössze négy-ötszáz válik érett petesejtté, melyek közül csak néhány termékenyül meg.
Az anyaméh a terhesség során sokszorosára tágul, és a magzatvíz mennyisége a szülés közeledtével borosüvegnyi is lehet.
A második trimesztertől kezdve a babák belepisilnek a magzatvízbe, majd meg is isszák azt. A magzatvíz egyébként háromóránként megújul.
A mekónium, vagyis a magzati széklet a 21. héttől kezd el termelődni, és egészen a születésig bent marad a picik szervezetében.
A kiírt időpontban mindössze a babák 5 százaléka születik meg. A leghosszabb feljegyzett terhesség 1 év és 6 napig tartott.
A foggal született csecsemők aránya igen csekély, 2000 újszülöttből mindössze egy foggal érkezik.
A babák már az anyaméhben is sírnak és álmodnak. A sírás ebben a szakaszban még nem valódi, csupán "gyakorlás", amely néha a babamozi felvételeken is jól látható.
A 13. hétre a magzat ujjlenyomata már kialakul.
A babák szeme a várandósság 27. hetében nyílik ki, a 32. hétben pedig már képesek lennének a különböző illatok megkülönböztetésére.
A szülés közeledtével a méhlepény annyi ösztrogént termel, amennyi normálisan mintegy 3 év alatt termelődik egy nem várandós nő szervezetében.
A mellbimbó izgatása akár beindíthatja a vajúdást is.
Az orgazmus jósló fájásokat okozhat, és egyes nők a vajúdás alatt jelentkező folyamatos kontrakciók hatására orgazmust is átélhetnek.
A tízhetes magzat már reagál az érintésre. Először az arc és a nemi szervek környéke válik érzékennyé, majd az ujjak és a lábak következnek, ezt követően a törzs. A 32. hét környékére a magzat szinte teljes testével képes lesz hideget, meleget, nyomást vagy fájdalmat érzékelni. A fejlődési folyamat részeként a baba megismerkedik saját testével, szívesen tapogatja arcát, egyéb testrészeit, vagy az őt körülvevő környezetet, mint a köldökzsinórt és a méhfalat. Az ikrek az anyaméhben egymást is megérintik, simogatják.
A babona szerint ha sokat ég a kismama gyomra, a baba hajjal érkezik. A refluxban szenvedő kismamák nyelőcsövének izomzata lazább az ösztrogén és a progeszteron hormon magasabb szintje miatt. Ez a két hormon felelős a fokozott hajnövekedésért is.
Várandós kismamáknál és friss édesanyáknál már attól is beindulhat a tejleadási reflex, ha csecsemősírást hallanak, nem feltétlenül a saját gyermekükét.
A 20. hétre a magzatvíz főképpen pisiből áll. A magzat a méhben érzi az anya ételének ízét és illatát is.
Az ejakuláció során nagyjából 100 millió sperma indul útnak, bár egyes férfiaknál ez akár többszáz millió is lehet.
Az orvosok 1836-ban jelölték ki a terhességi időszámítás kezdőpontjának a nő menstruációjának első napját, így a magzat orvosi kora nem onnan számítódik, amikor a petesejt megtermékenyül. Az ovuláció átlagosan a ciklus kezdete után két héttel következik be, a megtermékenyülés pedig még egy nappal később. Az orvosok azért a menstruációhoz képest számolnak, mert a peteérést és a megtermékenyítés időpontját utólag nehezebb pontosan beazonosítani.
A 9 hónap valójában egy meglehetősen durva becslés, ami számos félreértésre ad okot. Ez nem egy teljesítendő céldátum; egy egészséges terhesség vége a 40. hét előtt-után egy 5 hetes időszakon belül nagyjából bármi lehet. Az orvosilag kiszámolt célnapon csupán a nők 4 százaléka szül. Az átlagos terhesség hossza az ovulációtól számítva 8 hónap és 24 nap, nem pedig 9 hónap.
A magzat a méh falához tapad, onnan kap tápanyagokat, ami elindítja a további fejlődés számos folyamatát.
A halláshoz szükséges szerveink legnagyobb része a 16. hétre fejlődik ki. Ez segíthet megérteni, miért találnak a csecsemők megnyugtatónak bizonyos zajokat.
A magzat is ki van téve azoknak a zajoknak, amelyeknek az anya is. A várandós nőknek azt ajánlják, kerüljék a 115 decibelt meghaladó zajforrásokat, mint például a láncfűrész, a lövészet, a repülőgép-hajtóművek zaja, és a nagyon hangos koncertek.
A magzat már a 16. héten érzékeli a fényeket, bár a szem a 20. hétre fejlődik ki teljesen, és a babák először a 26. és 28. hét között nyitják ki a szemüket. Látásuk eleinte homályos, de például az erős fényre reagálnak.
A reggeli rosszullét segít megvédeni a magzatot az első harmadban, vagyis a terhesség első 12 hetében. A terhes nők nagyobb eséllyel undorodnak bármitől, ami furcsán néz ki, szagú vagy állagú, ami segít megvédeni a fejlődő embriót a mérgező vagy fertőzésveszélyes dolgoktól, amíg az immunrendszer kevésbé aktívan működik.
A babák nagyjából a nyolcadik héten kezdenek a magzatburkon belül pisilni, a folyamat a 13. és 16. hét között kapcsol magasabb fokozatba. Ezt a magzatvíz-pisi koktélt nagyjából a 10-11. héten kezdik el kortyolgatni, amikor a szájukat blokkoló membrán megreped. A 20. hétre a magzatvíz főképpen pisiből áll.
Az étel ízét alkotó molekulák az anya véréből a méhlepényen át a magzatvízbe jutnak. Az ízlelőbimbók a 11. héten kezdenek kialakulni, és a baba mindent "megkóstol", amit anyja eszik.
Mivel az ízmolekulák könnyedén utaznak, az ételpreferenciák és ellenérzések már a méhben kezdenek kialakulni. A babák később nagyobb eséllyel utasítanak el olyan ízeket, amelyeket az anya terhesen került.
A baba első kakiját magzatszuroknak hívják. Ez a zöldesfekete anyag csupa olyasmiből áll, amit a magzatvízből szerez a születése előtti 20-25 héten: bőrsejtek, haj, epe, fehérjék, fehérvérsejtek. Jellemzően a születés után távozik, szurokszerű, szagtalan anyag.
Az Rh-faktor problémát jelenthet, ha az apa és a magzat Rh-pozitív, az anya Rh-negatív, és az anya vére keveredik a baba Rh-pozitív vérével. Ez az első terhesség során jellemzően nem okoz problémát, de a szülés során előfordulhat.
A terhesség során a testben több vér termelődik, ami helyet is igényel. A relaxin nevű hormon felelős azért, hogy az anya erei kitáguljanak, ami többek között lábdagadást és fájdalmakat okozhat.
A poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő terhes asszonyok gyermekei később nagyobb eséllyel mutatják a PTSD tüneteit, még akkor is, ha nem érik őket átlagosnál traumatikusabb élmények. Egy családtag elvesztése a terhesség alatt 23 százalékkal növeli a koraszülés esélyét.
A kutatók véletlenül fedezték fel a jelenséget, amikor dohányos és kokainfogyasztó terhes asszonyokat vizsgáltak.
A terhesség 9 hónapot, pontosabban 40 hetet ölel fel. Azonban a magzat néha nem akar tudomást venni erről az adatról, így egyes babák hamarabb érkeznek, míg mások tovább maradnak. Korábban, amikor még nem volt lehetőség a szülés megindítására, előfordult, hogy a csecsemő 10, sőt 12 terhességi hónap után jött világra. Az eddigi leghosszabb feljegyzett terhesség 375 napig tartott.
A modern technika, mint az ultrahang, lehetővé teszi a kisbabák megfigyelését a méhen belül. Néha kivehető, ha a fiúmagzatnak merevedése van, ami ebben a korban a húgyhólyag telítettségétől függ.
A hüvely hihetetlenül rugalmas, és a hormonok hatására képes tágulni a szüléshez. Ennek ellenére a legtöbb esetben szükség lehet gátmetszésre, amely során a hüvely és a végbél közötti puha szövetrészt nyitják fel.
A tolófájások hatására a belek is működésbe lépnek, így a széklet spontán módon távozhat a testből. A vajúdás során gyakran küzdenek hasmenéssel a leendő anyukák, így a természet megteszi a maga feladatát.
Kismamaként sokkal jobb lesz a szaglásod. Olyan illatokat, rosszabb esetben szagokat is megérezhetsz, amelyeket mások nem. Ez segít abban, hogy olyan ételeket fogyassz, amelyek leginkább szükségesek a fejlődéséhez.
A lábad mérete is növekszik a babavárás ideje alatt. Előfordulhat, hogy akár 2 cipőmérettel is nagyobbat fogsz hordani anyukaként.
A terhesség a hangszalagokat sem kíméli, a kilenc hónap során elmélyülhet a hang. Sok esetben csak akkor döbbensz erre rá, mikor altatódalt énekelnél az újszülöttnek.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a férfi is produkálja a terhességi tüneteket. Ha már régóta várjátok a baba érkezését, esetleg igazán közel álltok egymáshoz lelkileg, akkor ne csodálkozz, ha apa is öklendezéssel kezdi a reggelt.
Mielőtt várandós lettél volna, a méhed körülbelül akkora volt, mint egy körte. Kilenc hónap alatt ez a kis körte görögdinnyévé növekszik. A méh maga nagyjából a várandósság középidejéig nő, utána inkább csak tágul és vékonyodik. Ha az első trimeszter vége, második trimeszter eleje környékén azzal ijesztettek meg, hogy nem jó helyen van a méhlepény, elég arra gondolni, hogy ahogy a méhed nyúlik és tágul, úgy szinte "elvándorol" a méhlepény felett.
Amikor beindul a vajúdás, először a méhed alsó, kúp alakú része, a méhnyak fog nagy változáson átmenni. A méhnyak előre mozdul, hogy a szülőcsatornával szinte egy vonalba kerüljön; megváltozik az állaga és felpuhul; sőt az alakja is megváltozik, mert ez a néhány centis kúp alakú rész elvékonyodik majd kitágul az összehúzódások miatt a méhszáj nyílása.
A vajúdás során nem csak a méhnyak változik, hanem az egész méh átalakul, átsruktúrálódik. Míg a méhnyak és a méh alsó része elvékonyodik, a méh fundusa éppen hogy megvastagszik, hogy majd a kitolásnál ez a rendkívül erős "pumpa" is segítse a kisbabád megszületését. A méhednek majd' kilenc hónap szükséges, hogy elérje a legnagyobb méretét, a szülés után viszont alig hat hét alatt visszanyeri eredeti méretét, és ez a visszaalakulás azonnal megkezdődik a kisbabád megszületése után. A méh összehúzódása miatt válik le róla a méhlepény, és minél gyorsabban alakul vissza a méhed, annál kisebb lesz a szülés utáni vérzés is.
A harmadik trimeszteri ultrahangon megmérik a baba fejecskéjének és pocakjának átmérőjét, valamint a combcsont hosszát, és ebből becsülik meg a várható születési súlyát. A baba fejmérete nem sokat mond a szülés nehézségével kapcsolatban, sokkal inkább a babád fejlettségére utalhat. A szülés során a baba fejformája nagyon sokat tud alakulni. Születéskor az öt csont, ami a koponyát alkotja, még nem csontosodott össze, hanem csak laza, porcos összeköttetésben vannak, hogy szükség esetén a koponya lemezek egymásra csúszhassanak, és hogy a baba át tudja magát navigálni a csontos medencéden. Ezért ne ijedj meg, ha megszületésekor a babád esetleg egy picit csúcsfejű lesz - ez teljesen normális jelenség, és általában már egy napon belül visszalakul a baba fejformája.
A szülési fájdalom egyrészt arra készít fel bennünket, hogy valami egészen rendkívüli dolog fog történni, és hogy teljes egészében, minden figyelmünket csak ennek a rendkívüli dolognak szenteljük. A szülési fájdalom miatt tudjuk kizárni a külvilágot, és emiatt fókuszálunk csak és kizárólag a szülésre. A fájdalomnak nagyon fontos szerepe van a szülés bonyolult hormonális folyamatainak a kiteljesedésében is. A fájdalom egyfajta mércéül szolgál az agynak (agyalapi mirigynek), hogy mennyi természetes oxitocint termeljen a szülés során.
A stressz a szülőszobában különösen a vajúdás elejére a legrosszabb társ. A félelem, a stressz hatására stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek elnyomják a természetes oxitocin hormon hatásait, és ezáltal a vajúdás lelassulhat, sőt akár meg is állhat. Éppen emiatt annyira fontos a vajúdás három S-betűs hozzávalója: safety, security, support - vagyis hogy a szülő édesanya biztonságban és támogatva érezze magát a vajúdás alatt.
A szülés során azonban van egy rész, amikor a stresszhormonoknak is nagyon fontos szerepe van. Amikor a méhszáj teljesen eltűnt és teljesen kitágult, a méh összehúzódásai általában ritmust váltanak: erősebbek lesznek, de ritkulnak. Erre az új érzésre a legtöbb szülő nő szinte felkapja a fejét. Ez a hirtelen ijedtség stresszhormonok felszabadulásával jár, amelyek szinte visszarántják az anyákat a jelenbe, hogy éberek, figyelmesek és nagyon erősek legyenek, hogy a kisbabát világra tudják hozni és hogy minden figyelmüket a kisbabára irányítsák annak megszületése után.
A stresszhormonok a kitolási szakaszban is fontosak. Az összehúzódások alatt a méhlepény és a köldökzsinór összenyomódik, a baba oxigén-ellátása csökken, és enyhén stresszes állapotba kerül. Ez a természetes stressz felkészíti a babát a külvilági életre.
A méhnyak kitágulásához elfogadjuk, hogy elég sok idő szükséges - ugyanígy egy kis időre lenne szüksége a gátterület tágulásához is. A gátterület tágulási folyamata hasonló a méhnyak átalakulásához. A méhnyak is először elvékonyodik és csak utána kezd tágulni. Ugyanígy a gátterület is először lassan domborodni kezd a baba ereszkedő fejecskéje miatt, és ahogy egyre lejjebb ereszkedik a baba, szinte kifeszül a fejecskéjén, mint egy palacsinta. A kisajkak elsímulnak, eltűnnek, elvékonyodik az izomzat és a bőr, és ekkor kezd szépen lassan tágulni a nyílás.
A kutatók állapították meg, hogy a picik már odabent is képesek a sírásra. Az alacsony decibelű hangokat kellemetlennek találták a magzatok, s hatásukra először csak fészkelődni kezdtek, majd egy idő után becsukták a szemüket, és pontosan úgy viselkedtek, mint egy ordító kisbaba.
A kicsik már 12 hetes korukban megtanulják a nyelés mozdulatát, ízérzékelésük pedig kb. a 15. hétre alakul ki. A magzatvíz ízét az anyuka menüje is befolyásolhatja, főleg az aromás fűszerek és a növényi kivonatok.
Az apró fogacskákkal született babákra régebben úgy tekintettek, mint különleges teremtményekre - például táltosnak hitték őket.
A cipőméret akár 2 számmal is nőhet, így a teherbeesés időpontja nem épp a megfelelő alkalom az új cipő vásárlására.
Bár átélni nem kellemes, egy új tanulmánynak köszönhetően némi vigaszt nyújthat a tény: jó jel, ha gyakran émelyeg a kismama. Az ösztrogénszint emelkedettsége okozhat gyomorégést, ugyanakkor felel a haj növekedésért is.
Ritkán, de előfordulhat, hogy az apa is elkezdi produkálni felesége terhességi tüneteit: például nála is jelentkezhetnek a reggeli rosszullétek, megduzzadhat a hasa és a melle, kívánóssá válhat vagy épp megundorodhat egyes ételektől.
A mellbimbó izgatása nem indítja meg a szülést, csak jóslófájásokat, vagyis Braxton-Hicks összehúzódásokat okoz.
A nők egy része orgazmust él át vajúdás közben. Kutatások szerint 668 anya nyilatkozott úgy a szülés után, hogy orgazmust élt át a vajúdás során, s további 868 kismamán látták úgy a bábák, hogy élvezet számukra a szülés.
A terhesség meglepő hatásai
Sok terhes nő érez különös, ösztönös takarítási, rendrakási, díszítési vágyat a babavárás során. Ez egyfajta belső késztetés arra, hogy előkészítse a lakást a kisbabája számára. Ahogy közeledik a szülés időpontja, előfordulhat, hogy a kismama szekrényeket takarít, falakat mos - olyan dolgokat csinál, amire álmában sem gondolt.
Az első trimeszterben a fáradtság és a reggeli rosszullét miatt sok nő érezheti azt, hogy nem bír koncentrálni vagy mentálisan kimerültebb, zavartabb. A szervezet babáról való gondolkodása, valamint a hormonális változások is szerepet játszanak ebben. Minden kevésbé fontosnak tűnhet, mint a baba és az elkövetkező szülés, születés.
A terhesség alatt a hangulatingadozások intenzívebbek lehetnek. Elképzelhető, hogy az egyik percben boldoggá válsz, a másikban pedig a sírás kerülget majd. Az ingadozások nagyon gyakoriak a terhesség alatt, és sok terhes nő szenved depressziós tünetektől.
A mellméret növekedése a terhesség egyik első jele. A mell növekedése az első trimeszterben az ösztrogén és a progeszteron magasabb hormonszintjének köszönhető. Terhes állapotban a tüdőkapacitása is növekszik, ami nagyobb mellkasmérethez vezethet.
A terhesség alatt extra folyadék termelődik a testben, ami megduzzadhatja a lábat és nagyobb cipőre lehet szükség. A terhesség egyértelműen egy lenyűgöző és izgalmas utazás egy nő életében.
A hányinger a terhesség egyik leggyakoribb tünete, ami a megnövekedett HCG hormonszint miatt szokott fellépni. Nem ritka, hogy a rosszullét egész napos, és bár általában az első trimeszter végéig tart, egyes esetekben hosszabbra nyúlik.
A terhességi hormonok változásokat okozhatnak az emésztőrendszerben is. Lassulhat az emésztés és székrekedés alakulhat ki. Az ételből származó alapvető tápanyagokat először a babája kapja meg, majd a maradékot szívja fel a szervezet.
A terhesség első három hónapjában is jelentkezhet légszomj, ami később, a megnövekedett méh miatt is fokozódhat. Ilyenkor pihenni kell, hogy újra levegőhöz jussunk.
Sokszor meglepő, milyen lassan nő a pocak. A saját terhességem előtt, ha eszembe jutott egy várandós nő, akkor általában a hatalmas has volt az, ami először megjelent a fejemben róla. Ezért is döbbentem meg, hogy milyen sokáig tartott, amíg úgy igazán terhesnek látszottam már.
Simogasd gyakran a pocakod, beszélj hozzá vagy énekelj: hallani fogja a hangod és érezni fogja az érintésed. A szeme ugyan lassan fejlődik, de a fényváltozásokat csukott szemmel is érzékeli már a 16. héttől kezdve, 28. hetes korától fogva pedig nyitva is tartja azt.
A terhesség tehát egy csodálatos utazás, tele meglepetésekkel, amelyek mind a baba, mind az édesanya fejlődését és felkészülését mutatják.
tags: #meglepo #tenyek #a #terhessegrol