A szoptatás az a folyamat, amikor egy nő közvetlenül a mellbimbóin keresztül anyatejjel látja el újszülöttjét, csecsemőjét vagy fiatal gyermekét. Ez az optimális formája az anyatejes táplálásnak, amely mind az újszülött, mind az anya egészsége szempontjából életre szólóan számos jótékony hatással bír. Megfelelő oktatást és támogatást követően az anyák 97 százaléka képes szoptatni újszülött gyermekét.
Miért előnyös a szoptatás?
A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább 6 hónapos korig a csecsemők kizárólag anyatejjel történő táplálását javasolja, mert az anyatej élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A kicsi az anyatejjel együtt kapja meg a fejlődéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.
A szoptatás további előnyei a csecsemő számára:
- A bőrkontaktus megnyugtatja, melegen tartja az újszülöttet, megkönnyíti a méhen kívüli élethez való alkalmazkodást, kedvező hatással van a baba keringésére és légzésére, elősegíti az anyához való kötődés kialakulását, növeli a gyermek stressztűrő képességét.
- Az anyatej összetétele optimális a megfelelő növekedés és fejlődés szempontjából, minden tápanyagot megfelelő arányban tartalmaz.
- Az anyatej ellenanyag-tartalmánál fogva számos betegség ellen véd (pl. allergiás asztma, ekcéma).
- A csecsemőnek élete első 6 hónapjában nincs szüksége egyéb ételre, italra (a 6 hónapos kor előtt adott egyéb ételek, italok a tejtermelés csökkenését okozhatják, ami a szoptatás idő előtti befejezéséhez vezethet).
- A szopó mozgás az arc, a fogak és a beszéd fejlődése szempontjából ideális, a szoptatott gyerekeknél kevesebb a fogászati probléma, ritkábban van szükségük fogszabályozásra és logopédiai kezelésre.
- Kimutatták, hogy a legalább 3 hónapos korig kizárólag szoptatott csecsemőknél 1 éves koruk előtt ritkábban fordul elő középfülgyulladás (50%-kal), gyomor-bélrendszeri gyulladás (64%-kal), légzőszervi megbetegedés miatti kórházi kezelés (72%-kal), későbbi életkorban ritkább az elhízás és a cukorbetegség.
A szoptatás jótékony hatásai az anya számára:
- Segít szoros kapcsolatban lenni a csecsemővel, növeli az anya stressztűrő képességét.
- Szülés után elősegíti a méh összehúzódását, ezáltal csökkenti a vérveszteséget.
- Elősegíti a várandósság előtti testsúly visszanyerését.
- Csökkenti az emlő- és a petefészekrák kockázatát (4,3, illetve 21%-kal), ritkábban alakul ki cukorbetegség, csontritkulás, combnyaktörés.
- Az anyatej bármikor rendelkezésre áll, nem jelent plusz kiadást, környezetbarát.
A szoptatás társadalmi jelentősége:
A szoptatás testi és lelki egészségre gyakorolt számos pozitív hatása mellett sokrétű gazdasági előnnyel jár a családok és az egész társadalom számára. A nagyobb arányú szoptatás országos szinten csökkentené az egészségügyi kiadásokat a TB-támogatott tápszerek fogyasztásának csökkenésével, illetve bizonyos gyermekkori betegségek ritkább előfordulása miatt a kórházi gyógyítás költségeinek csökkenésével. A gyermekek ritkább megbetegedése révén a szülők kevesebbet lennének távol munkahelyüktől. Ideális lenne, ha 6 hónapos korig a csecsemők kizárólag anyatejes táplálásban részesülnének, ezt követően pedig továbbra is szopnának a hozzátáplálás mellett.

Felkészülés a szoptatásra
Fontos, hogy már a szülés előtt tájékozódjunk arról, hogy a szoptatás nem egyszerű feladat, és többnyire nem is sikerül minden első próbálkozásra. Viszont az ritka, hogy valaki egyáltalán ne legyen képes a szoptatásra - a siker sokszor csak apróságokon múlik.
Korábban több generáció együttélése a családban az ismeretek átadása révén lehetővé tette a nők felkészülését a szülés utáni időszak teendőivel kapcsolatosan. Manapság sok értékes és hasznos, de olykor téves információt is közvetít a média, a világháló, ami megfelelő ismeretek hiányában bizonytalanságot, zavart okozhat a leendő szülőknek.
A szoptatásra való felkészítésbe fontos bevonni az apákat is, ugyanis kutatások számolnak be arról, hogy döntő hatásuk van a csecsemőtáplálás módjának kiválasztására. Ezért a felkészülés során érdemes az apák félelmeiről is beszélni, azokat lehetőleg eloszlatni.
A várandósság alatt a női test felkészül a szoptatásra. Nagy jelentősége van annak, hogy a leendő anya megfelelő információ birtokában gondolati és lelki síkon is felkészüljön. Ebben segítenek a szoptatást segítő szervezetek, a támogató csoportok, beszélgetések: probléma esetén merjen minden anya, minden család időben segítséget kérni! Sok későbbi kóros helyzet kialakulását lehet így megelőzni!
Az előtej, másnéven kolosztrum az a tápanyagban gazdag anyatej, ami a szülés után követlenül termelődik. Fontos, hogy az újszülött a lehető leghamarabb hozzájusson ehhez a tápanyagban gazdag, immunerősítő anyatejhez. A korai mellre helyezés jelentősége a bőrkontaktus korábban említett kedvező hatásain túl:
- Az egészséges, érett újszülött a születése utáni első 1-2 órában nyugodt, éber állapotban van, ekkor a legintenzívebb a szopóreflexe. A szoptatás késleltetése megnehezíti a hatékony szopás megtanulását a későbbiekben.
- Az újszülött a még puha mellből könnyebben megtanul szopni, a korán elkezdett és gyakori szoptatás hatására hamarabb bekövetkezik a tejbelövellés, az újszülött kevesebbet veszít a súlyából, gyorsabban gyarapodásnak indul, kevesebb szoptatási probléma lép fel, nem alakul ki az emlő fájdalmas túltelítődése. Ha a tejtermelés beáll, a mellek természetszerűleg lágyabbak lesznek.
- A csecsemő megkapja az előtejet (kolosztrum), amelynek fontos szerepe van a fertőzések elleni védelemben. Kis mennyiségben termelődik (néhány teáskanálnyi). Segíti a meconium kiürülését a belekből, így csökkenti az újszülöttkori sárgaság veszélyét.
Szoptatási technikák és gyakoriság
A szoptatásnak mindenképpen nyugalomban kell történnie. A helyes szoptatási technika elsajátítása időt és gyakorlást igényel. Ehhez célszerű segítséget kérni a szülészeti osztályon a nővérektől, valamint a védőnőtől vagy a házi gyermekorvostól. Bármilyen nehézség esetén fel kell tárni a hiba okát, és azt minél előbb orvosolni kell.
Szoptatási testhelyzetek
Bármely szoptatási testhelyzet megfelelő, amely mind az édesanya, mind a csecsemő számára kényelmes. Érdemes többet is kipróbálni, hogy a kismama megtalálja a számára és a kicsi részére legkényelmesebbet. A testhelyzet szoptatás közbeni megváltoztatásával jobban kiürülnek a mell különböző részei, ami jótékony hatással van a tejtermelésre. Néhány a legismertebbek közül:
- Bölcsőtartás: Kényelmes, ülő pozíciót kell felvenni, a hátat megtámasztani. A csecsemőt az alkarra kell fektetni, a feje az édesanya könyökhajlatnál legyen.
- Keresztezett bölcsőtartás: A lépések megegyeznek a bölcsőtartásról fentebb leírtakkal, annyi különbséggel, hogy a csecsemőt ebben az esetben az édesanya maga előtt, keresztben fekteti le.
- Hónalj alatti tartás: Kényelmes, ülő testhelyzetet kell felvenni, illetve a hátat megtámasztani. A csecsemőt háton fekve a hónalj alá kell fektetni. A csecsemő fejét a hüvely- és a mutatóujj által kell megtámasztani, majd ezzel a fogással a mellre helyezni.
- Fekvő testhelyzet: Az édesanya feküdjön az oldalára, a hátát és a fejét egy párnával támassza meg. A csecsemőt szintén az oldalára kell fektetni, az anyával szemben. A csecsemő hátát és fejét meg kell támasztani, megakadályozva ezzel, hogy a hátára forduljon, és félrenyelje az anyatejet. Ebben a pozícióban a csecsemő szája a mellbimbóval szemben fog elhelyezkedni. Császármetszés után eleinte kellemesebb lehet a fekve szoptatás.
A szoptatást elősegítheti továbbá egy szoptatós párna is, ami mind az anyukának, mind a kicsinek könnyebbséget jelenthet.

Mellre helyezés
A megfelelő testhelyzet kiválasztása után a mellbimbót a lehető legközelebb kell helyezni a csecsemő szájához. Az édesanya úgynevezett „C tartással” - vagyis hüvelykujját a mell tetején, három-négy ujját a mell alsó részén tartva - megtámasztja a mellét. Meg kell érinteni a mellbimbóval a csecsemő arcát, aminek hatására - a csecsemőkori reflexnek köszönhetően - a baba az érintés irányába fordul, és szopni kezdi a mellbimbót. Várja meg, amíg a baba nagyra nyitja száját, ekkor húzza őt rá a mellre!
A helyes szoptatás jelei
Eleinte - főként az első hetekben - bizonytalanságérzet alakulhat ki az édesanyában azzal kapcsolatban, hogy megfelelő módon végzi-e a szoptatást. Ez teljesen természetes érzés, ugyanakkor érdemes meggyőződni arról, hogy a szoptatás valóban a helyes módon zajlik.
Az alábbi jelek utalnak a helyes szoptatásra:
- A csecsemő nemcsak a mellbimbót, hanem a bimbóudvar jelentős részét is bekapta (alul többet, mint felül).
- A baba alsó és felső ajka kifelé fordul, álla a mellhez ér.
- A szoptatás nem fáj az anyának.
- Jellegzetes „cuppogó” hang hallható, a baba hallhatóan nyel, szája sarkában tejcsepp jelenik meg.
- A baba a szoptatás végére ellazul, elengedi a mellet és elalszik.
- A mell felpuhul, megkönnyebbedik.
Az aktív szopizás jeleire azért kell figyelni, mert ebből tudunk következtetni arra, hogy a kicsi megfelelően táplálkozik-e. A jelek: lassú, intenzív mozgás, ellazult testtartás. Ha a baba elegendő tejhez jut, akkor szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is.
A szoptatás befejezése
Amennyiben valamiért nem sikerül a helyes mellre helyezés, le kell venni a csecsemőt a mellről. Ennek a legjobb módja, ha az édesanya óvatosan bedugja az ujját a csecsemő szájába, annak szélénél. Ezáltal megszakad a szopás során keletkezett vákuum, és sérülésmentesen ki lehet venni a bimbót a csecsemő szájából. Ugyanígy kell levenni a babát a mellről, amint vége a szoptatásnak.
Igény szerinti szoptatás
A csecsemő igénye szerinti szoptatás azt jelenti, hogy a szoptatások ideje és időtartama a kisbaba szükségleteihez igazodik, nem valamiféle külső meghatározottsághoz. Vagyis a kisbaba minden jelzésre mellre kerülhet, függetlenül attól, hogy öt perce vagy öt órája szopott-e utoljára, és addig maradhat mellen, amíg ő szeretné. Az édesanyának figyelnie kell a korai éhség jeleit: cuppogás, tátogás, ajkak nyalogatása, kezét a szájához veszi, fej forgatása, nyelv nyújtogatása. Ha a kicsi ebben a fázisban nem kap enni, akkor a kései éhség szakaszába lép, amikor nyűgös lesz, és sírni fog. Ha ebbe a fázisba lép a kicsi, akkor előbb meg kell nyugtatni, hogy szoptatásra kerülhessen a sor. Ha a kisbaba sokat lehet testközelben, sokkal hatékonyabban tudja jelezni a szükségleteit.
Általánosságban elmondható, hogy az újszülöttek naponta legalább 8-16 alkalommal szopnak 24 óra alatt. Az első hetekben 4-5 óránál hosszabb szoptatási szünet nem javasolt, ebben az esetben érdemes felébreszteni a csecsemőt. Az éjszakai szoptatás is fontos, mert ekkor több termelődik a tejtermelést serkentő hormonból (prolaktin), és az éjszakai szopás elmaradásakor az emlő túl is telítődhet. Intenzív növekedési időszakokban (2-3., 6. hét, 3. hónap) a babák gyakrabban igénylik a szoptatást, hogy nagyobb tejmennyiséghez jussanak.
A szopások nem egyenletesen oszlanak el a nap folyamán, nem mindig ugyanolyan időközönként történnek. A legtöbb kisbaba reggel-délelőtt nyugodtabb, többet alszik, kevesebbszer jelez, majd ahogy halad előre a nap, egyre kevesebb idő telik el két szoptatás között. Újszülötteknél gyakran tapasztalható egy olyan esti sírós, nyűgös többórás periódus, amikor a kisbaba nagyon gyakran kér szopni, vagy akár le sem lehet igazán venni a mellről. Sok kisbaba kisebb csoportokba, „klaszterekbe” rendezi a napközbeni szopásokat is. Ilyenkor a kisbaba az egyes ébrenléti periódusokban egymás után többször is szopik, majd az összesűrített, gyakori szopásokat egy nagyobb alvás követi, aztán újra elölről. Az egyes szopások hosszúsága nagyon eltérő lehet újszülött-korban.
Ha az édesanya azt tapasztalja, hogy újszülöttje nagyon hamar elalszik a szopizás közben, ezáltal aktív szopizás nem tud megvalósulni, akkor érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni az újszülöttet szopizásra rávenni. Bevált ébresztési technikák például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, akkor vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át. Ennek hatására várható, hogy az újszülött felélénkül.

Kizárólagos és kiegészítő szoptatás
Az igény szerinti szoptatás mellett megkerülhetetlen másik fogalom a kizárólagos szoptatásé. Ez azt jelenti, hogy a csecsemő nem kap cumit, cumisüveget, más szopni valót a mellen kívül, nem adnak neki vizet, teát. Az első hat hónapban az igény szerinti és a kizárólagos szoptatás többnyire, de nem feltétlenül, együtt jár.
A szoptatás folyadékkiegészítéssel azt jelenti, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás mellett más folyadékot (víz, vízalapú italok, gyümölcslé) is adnak a csecsemőnek, de azon kívül semmi egyebet.
A szoptatás kiegészítő táplálással (hozzátáplálás) során az anyatejes tápláláson kívül egyéb ételeket is adnak a csecsemőnek, azok fokozatos bevezetése mellett. Az anyatej a csecsemő teljes folyadék- és tápanyagszükségletét képes fedezni 6 hónapos korig. Az anyatej-elválasztás a kereslet-kínálat elvén működik, tehát minél többet szoptatjuk a csecsemőt, annál több anyatej fog termelődni, így teljesen a csecsemőnk igényeihez igazodik. A gyakori tápszeres kiegészítés az anyatej elapadásához vezethet. Igény szerint szoptatott kisbabának az első hat hónapban még nagy melegben sincs szüksége kiegészítő folyadékra, vízre, teára.
5 szoptatási pozíció típusa
Az anya táplálkozása szoptatás alatt
Az édesanya szervezetének rendelkeznie kell két embernek elegendő vitaminmennyiséggel ahhoz, hogy egészséges maradjon ő is, és a kicsi is. Fontos a megfelelő tápanyag-összetétel és a kiegyensúlyozott napi 4-5-szöri étkezés. Magasabb vitamin és ásványi anyag szükséglete is van. A megfelelő táplálkozás mellett a bő folyadékbevitel is fontos, ajánlott a szokásosnál 1 literrel több folyadékot fogyasztani. Lehetőleg csak vizet fogyasszon, de a koffeines, cukros üdítők mindenképpen kerülendők.
A táplálkozásnál oda kell figyelni arra, hogy olyat ne fogyasszon, amitől a kicsi közérzete rossz lehet. Például a káposzta puffasztja a kicsit is.
Gyakori problémák és megoldások
A szoptatás az anyán és a babán múlik, mindkét félnél lehet valami gátló tényező, ami miatt nem sikeres a táplálás - viszont számos praktika segíthet a szoptatásban. Azt is tisztázni kell, hogy nincs egy olyan módszer, ami mindenkinél beválik: számos technikával lehet próbálkozni, azonban nem lehet előre tudni, hogy kinek mi fog beválni.
Fájdalom és kisebesedett mellbimbó
A szoptatás nem fájdalmas! Amennyiben az anya melle mégis fáj az első pár alkalom után is, utána kell járni a problémának, mert lehet, hogy komolyabb probléma húzódik a háttérben. Elképzelhető, hogy a megfelelő technikát nem sikerült még elsajátítani, és ez okoz fájdalmat.
A mellbimbó kisebesedhet a szoptatás következtében. Ezt fontos kezelni, és erre célra számos kenőcs és krém érhető el a piacon. Emellett vannak bimbóvédők is, ezek is segíthetnek a problémán. Amennyiben ezt a megoldást választjuk, lehetőleg pillangó alakút keressünk, hogy a kicsi orra érintkezzen az anya bőrével, és érezze az illatát. Ha a bimbó kisebesedik, akkor szoptatás után lanolinnal bekenhető, melyet a szoptatás előtt sem szükséges lemosni.
Melleket csak tiszta langyos vízzel mossa, a fertőtlenítők, szappanok száríthatják a bőrt, ami az emlőbimbó berepedezéséhez vezethet.
Begyulladt mell és tejpangás
A mell gyulladása kialakulhat elzáródott tejcsatornában pangás miatt és fertőzés következtében is. Az előbbi esetben meleg borogatás, szoptatási pozíció változtatása és gyakoribb mellre helyezés és a gyulladás következtében kialakult fájdalmas csomó óvatos masszírozása segíthet. A fertőzés következtében kialakult gyulladás esetén igen hamar magas láz és fájdalmas feszülés jelentkezik. Kísérhetik influenzaszerű tünetek: végtagfájdalom, elesettségérzés. Ezesetben a legjobb megoldás a szoptatás: erre a mellre kell először ráhelyezni a csecsemőt. Érdemes olyan testhelyzetet keresni, melyben a gyulladt rész könnyebben ürül (futball tartás - hónalji pozíció).
Túl sok vagy túl kevés tej
Az anyatej-elválasztás a kereslet-kínálat elvén működik, tehát minél többet szoptatjuk a csecsemőt, annál több anyatej fog termelődni. A tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az “üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség. Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt.
Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni. Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet.
Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelítődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.
Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést. Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanít készülék). Tejserkentő tea és a Karamalz sör fogyasztása is segíthet, de ezeket ne folyamatosan, hanem szükség esetén alkalmazzuk.
Egyéb kihívások
- Lapos, befelé forduló mellbimbó: A terhesség utolsó harmadában a melltartóban viselt emlőbimbó-kiemelő segíthet.
- Növekedési ugrások: A kisbaba fejlődése során időről időre intenzív növekedési szakaszok következnek be, amikor átmenetileg több tejet igényel. Ilyenkor a kisbaba különösen gyakran kéredzkedik mellre, így tudja föltornászni a tejmennyiséget a megfelelő szintre. Jellemzően három- és hathetes, illetve három és hat hónapos korban szoktak előfordulni.
- Alvási szokások: Minden csecsemőnek egyéni ritmusa van, vannak akik hosszabb ideig is alszanak egyhuzamban, vannak akik pedig rövidebb ámde gyakoribb alvást igényelnek. Általánosságban elmondható, hogy az első hetekben 4-5 óránál hosszabb szoptatási szünet nem javasolt, ebben az esetben érdemes felébreszteni a csecsemőt.
- Stressz és környezeti hatások: A frontos, szeles, változékony időjárású napok a kisbabát is megviselhetik. Ha a család életében egy stresszesebb időszak következett be, akár csak pl. egy költözés kapcsán, a kisbaba megérezheti a feszültséget. Biztonságérzetét leginkább gyakori szopásokkal tudja helyreállítani. Nagyobb gyereknél is előfordulhat a gyakoribb szopás, ha a biztonságérzete valamiért meginog. Főleg, ha sokan vették őt kézbe, sok embernél járt. Ilyenkor a gyakori szopás hátterében fontos szerepet tölt be az anyatej immunológiai funkciója is. A kisbaba idegen baktériumflórákkal kerül érintkezésbe.
- Munkába való visszatérés: A munkába való visszatéréssel érdemes megvárni, hogy a szoptatások napi száma kellően lecsökkenjen. Amikor otthon van, a lehető leggyakrabban szoptasson. A munkahelyen igyekezzen lefejni, és hűtőben tárolni a termelődő anyatejet. Ha nem sikerül a másnapra elegendő tejmennyiséget lefejni, kapjon addig tápszert a baba, amíg édesanyja dolgozik.
Gyógyszerszedés és szoptatás
A gyógyszerek döntő többsége mellett folytatható a szoptatás, a hatóanyagnak csak kis része jut át az anyatejbe. Bizonytalanság esetén a szoptatási ambulancián lehet tanácsot kérni. Használható gyógyszerek:
- Légúti fertőzésben édesanya nyugodtan használhat orrcseppet (pl. Nasivin, Nasic stb.), szedhet köptetőt (pl. ACC, Fluimucil).
- Gyulladás- és fájdalomcsökkentőt (paracetamol: Rubophen vagy Panadol, Algopyrin és a csecsemő 3 hónapos korától ibuprophen tartalmú készítményt (Algoflex, Nurofen).
- Amennyiben antibiotikum szükséges, a béta-laktám típusúak javasoltak (Augmentin, Zinnat vagy allergia esetén makrolid: Sumamed).
- Gyomor-bélhurut esetén (hányás, hasmenés) a szokottnál jóval bővebb folyadékbevitel, kifejezett folyadékveszteség esetén sópótlás (Sodioral), probiotikum javasolt, hasfogók közül a Smecta szedhető.
Bizonyos gyógyszerek szedése esetén feltétlenül fel kell függeszteni a szoptatást. Ezek a következők: kemoterápiás gyógyszerek; radioaktív gyógyszerek; kábítószerek. Egyéb gyógyszerek szedése esetén a kezelőorvos segítségével mérlegelni kell a szoptatást vagy annak felfüggesztését.
tags: #abra #gyermek #szoptatasarol