Vajon mennyire van szüksége egy babának arra, hogy nagy társasági élet vegye körül, és mennyire igényli azt, hogy a kortársaival együtt legyen? Szüksége van pajtásokra, kis barátokra? És hogyan tanítsuk meg arra, hogyan viselkedjen velük? Ezeket a kérdéseket járjuk most körül, a csecsemőkori szociális fejlődéstől a közös játékig, valamint a megkésett beszédfejlődés témakörét is érintve.
A korai szociális fejlődés
Az újszülöttnek az édesanyjára van leginkább szüksége. Hamar felismeri azonban, hogy érdemes kommunikálni a környezetével, utánozni kezdi a környezetében élők mimikáját, és ennek első tudatos állomása, amikor 3-6 hetes kora között valamikor első alkalommal mosolyodik el akaratlagosan, csak azért, hogy felvegye a kapcsolatot egy másik emberrel. A szociális élete ettől kezdve leginkább a mosolygás köré épül: mosolyog, ha más embereket lát, gyakorlatilag válogatás nélkül mindenkire barátságosan mosolyog.
5-6 hónapos kora körül azonban már felismeri, hogy anya nincs mindig ott vele, és hogy a többi ember, akit maga körül lát, nem anya, és nem az ő saját részei, ezért hirtelen bizalmatlan lesz velük szemben. Ha gyakran találkozik más emberekkel és látja, hogy ők visszamosolyognak rá, bíztatják, akkor idővel elmúlik a bizalmatlansága, és ismét barátságos lesz mindenkivel. Ilyen szempontból tehát fontos, hogy találkozzon másokkal a szülein kívül, lehetőség szerint minden nap. Az azonban lényegtelen számára, hogy azok, akikkel találkozik, a kortársai vagy más gyerekek-e.
A közös játék kibontakozása
Amikor kúszni és mászni kezd, felfedezi a világot, már szívesen nézegeti a többi gyereket, például játszótéren. A gyerekek nagyjából kétéves korukig nem igazán játszanak együtt más gyerekekkel. Párhuzamosan, egymás mellett lelkesen eljátszhatnak, ami néha egy-egy társas pillanatot is magában foglalhat (például kiveszik egymás kezéből a homokozólapátot), de ez még nem közös játék. Tényleges együttműködésre, barátságok formálódására még nem állnak készen ennél fiatalabb életkorban, mert ezekhez számos képesség (odafigyelés, reagálás, megosztás, érzelmek megértése) szükséges, ezek pedig lassabban fejlődnek ki.
1-2 évesen sokkal inkább tárgyként kezelik a másik gyereket, mint társként. Ez az időszak egyébként is a nagybetűs ÉN kibontakozásáról szól, ezért nehéz rábírni arra a kisgyereket, hogy osztozzon meg a játékokon, vegye figyelembe a másik érdekeit is. Sok anyukát éppen a gyermeke félénksége vagy éppen túlzott agresszivitása tart vissza attól, hogy a dackorszak időszakában gyerekek közé vigye a gyermekét, holott ezt nem lehet „kinőni”, a szociális készségek legjobban társaságban fejleszthetőek.
A valódi közös játék, a jelentéssel teli kapcsolatok a kortársakkal még kétéves kor után is csak szép fokozatosan alakulnak ki. Eleinte általában azt láthatjuk, hogy gyermekünk ugyan már nagyon lelkesen keresi a kortársai társaságát, de még nem képes megosztani velük a játékait: hiszen az adott pillanatban él, így számára a „rövid időre kölcsönadás” koncepciója lényegében értelmezhetetlen. Mire így, sokszor a kortársaik társaságában járva eljutnak hároméves korukig, a gyerekek már egyre gyakrabban játszanak ténylegesen együtt: például közösen térképezik fel a játszótér szegleteit, vagy építenek valamit a homokozóban. Ilyenkor már hosszabb ideig is képesek közösen játszani anélkül, hogy összevesznének.
A szociális készségek fejlesztése
Ha abban az időszakban, amikor megismeri a saját korlátait, lehetőségeit és énjét, megtanulja a másokkal való együttműködést is, később sokkal inkább képes lesz kezelni a társas helyzeteket. Persze vannak olyan gyerekek, akik kezdettől simulékonyabbak, jobban alkalmazkodnak és jobban kedvelik a társaságot, és olyanok, akik akaratosabbak, a társaikkal is kevésbé együttműködőek. Náluk nagy türelmet igényel, hogy megtanuljanak bánni a többiekkel.
- Amikor nem akar odaadni egy játékot a másiknak, akkor oda kell menni együtt, segíteni neki átadni a játékot, elmondani, hogy a másik gyerek csak kipróbálja, aztán visszaadja, és együtt figyelni, ahogy játszik vele, majd visszakérni együtt. Fontos, hogy ezt a kisgyerek egyedül nem tudja megcsinálni még. Segíteni kell, vele lenni, újra meg újra megtapasztalni, hogy a játék tényleg visszakerül hozzá.
- Nem kell minden összetűzésbe beavatkozni. A kor előrehaladtával fokozatosan hagyni kell, hogy a gyerekek maguk próbálják megoldani a nézeteltéréseiket, és csak akkor kell beavatkozni, amikor a gyerekek már láthatóan nem tudják kezelni a helyzetet.
A gyerekek a család szokásait veszik át a társas kapcsolatok terén, fontos tehát, hogy milyen példát mutatunk nekik. Ha egészen kis korától kezdve jönnek hozzánk vendégek és megyünk vendégségbe, akkor ezt fogja ő is igényelni a saját barátai kapcsán. Tanítsuk meg neki, milyen szokások kapcsolódnak a vendégséghez!
Közös játék és önálló felfedezés
Amikor elérkezik a valódi közös játék és az első barátságok ideje, érdemes megszervezni az alkalmakat az együttjátszásra, hogy minél többször gyakorolhassák a gyerekek a társas tevékenykedés fogásait. Eleinte jobb, ha olyan gyerekekkel tesszük ezt, akiket már ismer a mi gyerekünk, és az is fontos, hogy egyszerre ne legyenek többen négynél, mert már ez a felállás is igen bonyolult viszonyrendszert hoz létre közöttük, amelyet nekik és nekünk sem mindig könnyű kezelni. Ekkoriban még elég, ha 30-60 perces közös játékalkalmakkal számolunk, és ne közvetlenül a délutáni alvásidő elé szervezzük ezeket, amikor nyűgösebbek lehetnek a gyerekek.
Sok anyuka túlságosan ott akar lenni, igazságot akar szolgáltatni, amikor a gyerekek összevesznek valamin. De a gyermek számára gyakran már az anya jelenléte is elegendő. Egyszer közelebb, máskor távolabb akar lenni a szülőtől. Ha kellőképpen kezeljük ezt az időszakot, ha ott vagyunk a gyereknek, ugyanakkor szabadságot biztosítunk számára, hogy maga fedezze fel az emberi kapcsolatok rejtelmeit, de érzékeltetjük annak határait, rámutatunk az összefüggésekre, akkor ezzel megkönnyítjük számára a későbbi életét.
Az én kibontakozása és a tulajdonlás
A gyerekek életük első három évét nagyrészt azzal töltik, hogy megismerjék a világot, hogy alaposan megvizsgálják az őket körülvevő tárgyakat, embereket. Először a saját testükre, majd a környezetükre irányul a figyelmük. Kívülről úgy tűnhet, mintha ez egy játék lenne, de a gyermek többnyire „csak” az ingerekre reagál, és próbálgatja a lehetőségeit.
A három év alatti gyermeknek egyértelmű és legfontosabb küldetése a felfedezés. Már most is kicsit érzékeli a tulajdonlás szabályait, de nem igazán áll szándékában azokat betartani. Ez egy gyakori ok a testvérek közötti, vagy a kisebb gyermekek játszótéri konfliktus kirobbantására. Az, amit a másik gyermek a kezében tart, vagy amivel játszik az sokkal különlegesebb. Azt ÉN is ki akarom próbálni. A felfedezés mellett ebben a korban ugyanis elkezdi önmagát egyénként értelmezni. Amint először kimondja, hogy ÉN, személyiséggé válik. És az éntudat igényli, hogy a gyakorlatban is kipróbálja magát. És egyébként is, meg van győződve róla, hogy mindenki, aki körül veszi, az ő személye végett van itt. Figyelem! Ebben a korban ez nem önzőség, hanem egy fejlődési szakasz a gyermek életében, melyen végig kell esnie.
Az olyan mondatok, mint a „Légy jó fiú/kislány, és ad kölcsön neki a játékot, hogy játsszon vele”, biztos módja a pokolba vezető útnak. Ha a gyermek nem akarja kölcsönadni a játékát, ne kényszerítsük rá, ne manipuláljuk. Csak akkor, ha a gyermek biztonságban érzi magát fogja akarni megosztani játékát mással is. Van, akinél ez később következik be, van, aki ezzel különösebben nem foglalkozik. Az, ha ráparancsolunk a gyerekre, ha úgy érzi, hogy köteles kölcsönadni a játékait gyakran ahhoz vezet, hogy betegesen félti a játékait, vagy inkább az édesanyának „adja le”, csak ne kerüljön más kezébe. Nem tudja értelmezni a mi jó szándékunkat. Úgy véli, ha valamit akar, akkor azt meg kell szereznie. Hisz másoknál is működik. Másrészről, ha kölcsönadja a játékát, majd egy idő után visszakéri, vissza kell adni neki. Minden szülőnek ezt a mondatot kellene begyakorolnia: „nem muszáj kölcsönadnod, de kölcsönadhatod, ha akarod”.
Beszédfejlődés és a társas interakciók
A beszédfejlődés egy igen összetett folyamat. Egészséges gyermekek között is nagyon sok egyéni variáció lehetséges a különböző fejlődési szakaszok elsajátítási idejét tekintve, de a folyamat sorrendje általában adott. A beszédfejlődés első lépései az észlelés és a megértés, ha ezeket elsajátította a gyermek, kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái (beszédmegértés -> beszédhasználat).
A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de a különböző szintek közötti eljutási időben nagy különbségek lehetnek. Az első szavak megjelenési ideje igen eltérő, általában 10-16 hónapos kor között lehet rá számítani. Ebben a korszakban jut el a gyermek a szótag majd szóismétléstől, az önálló jelentéshez nem köthető szavakon át, a jelentéssel bíró szavakig. Egy-egy szónak ezen a ponton több jelentése is van. Először a gyermek főneveket kezd használni. Fiú gyermekeknél gyakrabban fordul elő a beszéd különböző mértékű késése. Általában az a gyermek tanul meg később beszélni, aki korábban kezd járni, szaladni, mászókára mászni.
A beszédfejlődés mérföldkövei
| Életkor | Jellemzők |
|---|---|
| Újszülött | Elemi kommunikáció (sírás), anyai szívdobogásra reagálás. |
| 3-6 hét | Első tudatos mosoly, mimika utánzása. |
| 5-6 hónap | Környezet felismerése, bizalmatlanság. |
| 6-9 hónap | Gagyogás, hangok utánzása, fejfordítás hang irányába. |
| 10-16 hónap | Első szavak megjelenése (5-10 szókezdemény), egyszerű kívánságok kifejezése. |
| 18 hónap (fiúk 2 év) | Kétszavas mondatok, 6-50 szavas szókincs. |
| 2-3 év | Névmások és ragok helyes használata, 4-5 szavas mondatok, beszéde érthető idegenek számára is. |
| 3-4 év | Ragozás, múlt és jövő idő használata, elvont fogalmak megértése és használata. |
A megkésett beszédfejlődés és kezelése
Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg, tehát ha például a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall. Igaz, hogy születés után a kórházban, illetve a háziorvosi rendelésen is rendszeresen vizsgálják a hallást, mégis, ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallást érdemes vizsgálni.
Ha 3 éves kor alatti gyermek beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás, mind a beszédfejlesztés szintjén.
A meggy bevezetése a baba étrendjébe
A meggy azok közé a gyümölcsök közé tartozik, amik 8-9 hónapos kor körül adhatók. A hozzátáplálás 6 hónapos kor körül kezdődhet el, ekkorra ugyanis a legtöbb baba pocakja már megérik az új ízek emésztésére. Ilyenkor már meg lehet próbálkozni gyümölcsök közül először az alma, őszibarack, banán kóstoltatásával.
Mivel meglehetősen savanykás az íze, amitől valószínűleg össze is fog rázkódni a baba, de ez teljesen normális reakció. Ha mégis túl savanyú lenne a meggy, párolással édesebbé tehetjük, esetleg más gyümölccsel összekeverve adhatjuk. A gyümölcs héja hasfájást okozhat, ezért az első időszakban ajánlott csak a gyümölcshúst kínálni nekik.
Fontos tudnivalók a meggyről:
- Előkészítés: Alaposan meg kell mosni a gyümölcs külsejét, a szárakat, leveleket, magját el kell távolítani. Alaposan turmixoljuk össze, ne maradjanak benne darabok, mert az félrenyelést, fulladást okozhat. Ha már meg tudja rágni, akkor is előfordulhat, hogy mivel nagyon csúszik, rágás nélkül nyelik le, amely szintén félrenyelést okozhat. Érdemes emiatt legalább kisebb darabokra vágni, mielőtt kínáljuk.
- Allergia: A meggy keresztallergén lehet nyírfapollen allergiások számára. Kisbabákra viszont - ha nincs a fent említett allergia, nem veszélyes. Legfeljebb a savassága miatt kicsit kipirosodhat a szája körül, melyet megelőzhetsz, ha közvetlenül a fogyasztást követően tiszta vízzel megmosod a baba szája körüli bőrt. Emésztést javító hatása miatt pedig esetleg meghajthatja.
- Bevezetés: Itt is érvényes az alapszabály, mely szerint egyszerre csak egy új étel bevezetésére kerüljön sor. Először csak fél-egy szemet érdemes adni, majd kivárni 3-4 napig, amíg más újdonságot nem kap.
tags: #meggymikortol #jatszanak #egyutt #a #babak