A meddőség kezelése és a lombikprogram: Átfogó útmutató

Az asszisztált reprodukciós eljárások (ART), melyek közül a legismertebb az in vitro fertilizáció (IVF), közismertebb nevén lombikbébi program, forradalmasították a meddőségi kezelést. Az első mesterséges megtermékenyítés óta több mint 10 millió gyermek látta meg a napvilágot, és nagyságrendileg évente félmillió gyermek születik világszerte ezen eljárásoknak köszönhetően. Hazánkban az első lombikbébi 1988-ban született meg Pécsett, Dr. Csaba Imre vezetésével.

A meddőség növekvő problémája

Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. Magyarországon a 70-es évektől figyelhető meg csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40%-kal csökkent az élveszülések aránya. Emellett az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében. Míg az anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év. Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket. A meddőség a párok körülbelül 15 százalékát érinti, de sajnos napjainkban egyre többen és egyre fiatalabb korban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy nem jön a baba.

Mi a lombikbébi program?

Az in vitro fertilizáció (IVF, közismert nevén lombikbébi program) során a petesejt hímivarsejttel történő megtermékenyítése a testen kívül, laboratóriumi körülmények között történik. A megtermékenyítést követően a létrejött embriót visszajuttatják a méhbe. Ez az eljárás az asszisztált reprodukciós technológiák (ART) közé tartozik, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően egyre biztonságosabbá és eredményesebbé vált. A lombikprogram mára mindennapos gyakorlattá vált.

Tévhitek és tények a lombikprogramról

Számos tévhit kering az IVF-kezeléssel kapcsolatban, amelyek eloszlatása kulcsfontosságú a párok felkészülése szempontjából:

• Tévhit: Az IVF minden esetben sikeres.
  Tény: Az IVF jelentősen növeli a teherbeesés esélyét, azonban a beavatkozás nem minden esetben sikeres. Az eredményességet több tényező is befolyásolja, például az életkor, a meddőségi probléma jellege, valamint a petesejtek és a spermiumok minősége. A lombikkezelések átlagos sikerrátája 20-40% (és a leendő anya életkorával csökken), azaz igyekezzünk ne csüggedni, ha az első beültetetés esetleg nem sikerül.
• Tévhit: A meddőség kezelésének egyetlen módja az IVF.
  Tény: Az IVF csak egyike a sokféle elérhető termékenységi kezelésnek. További kezelési lehetőségként elérhető a gyógyszeres terápia, a sebészi beavatkozás és a méhen belüli megtermékenyítés - a kezelés típusa elsősorban a meddőség hátterében álló októl függ.
• Tévhit: IVF során mindig ikerterhesség alakul ki.
  Tény: Régebben az IVF során a többszörös embriótranszfer miatt nagyobb volt az esélye az ikerterhességnek, de a modern gyakorlatban egyre gyakoribb az egyetlen embrió visszaültetése, hogy csökkentsék a többes terhességek kockázatát.
• Tévhit: Az IVF növeli a magzati rendellenességek kockázatát.
  Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek egészségesen születik. Bár minimálisan magasabb a kockázata bizonyos születési defektusoknak IVF esetén, összességében mégis alacsony a kockázat.
• Tévhit: Az IVF fokozott egészségügyi kockázatot jelent az anya számára.
  Tény: Az IVF leggyakoribb mellékhatásai enyhék, általában enyhe puffadás és székrekedés jelentkezik. A súlyos szövődmények ritkák és jól kezelhetők.
• Tévhit: Az ananászfogyasztás javíthatja az IVF sikerességét.
  Tény: Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az ananász vagy bármely egyéb specifikus élelmiszer fogyasztása növelné a kezelés sikerességét.
• Tévhit: Az IVF-fel fogant gyermekeknek fejlődésbeli problémáik vannak.
  Tény: A legtöbb IVF-kezeléssel fogant gyermek normálisan fejlődik.
• Tévhit: Az IVF csökkenti a petefészek petesejt tartalékait.
  Tény: Az IVF során stimulálják a petefészkeket, hogy egyszerre több petesejtet érleljenek meg a menstruációs ciklus során. Ez azonban nem csökkenti a petefészek tartalékait.
• Tévhit: A petefészek-stimuláció daganatok kialakulását okozhatja.
  Tény: A jelenlegi kutatások egyelőre nem igazoltak kapcsolatot a petefészek stimulációs kezelés és a petefészekrák fokozott kockázata között.
• Tévhit: Az IVF korai menopauzát eredményez.
  Tény: Az IVF során előidézett hormonális változások a menopauza tüneteit idéző panaszokat okozhatnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen megkezdődne a menopauza.
• Tévhit: Ha az első IVF sikertelen, a következő is biztosan az lesz.
  Tény: Az IVF sikertelenségének hátterében számtalan tényező állhat, azonban a sikertelen kezelés nem jelenti automatikusan azt, hogy a következő kezelés is az lesz. Az IVF sikeressége számos biológiai és hormonális tényező függvénye. Fontos, hogy a kezelőorvosa azonosítsa a sikertelen beavatkozás okát, és speciálisan úgy alakítsa a kezelési protokollt, hogy minimalizálja a következő kezelés eredménytelenségének kockázatát.
• Tévhit: Az IVF sikerességét nem befolyásolja az életmód.
  Tény: Gyakori tévhit, hogy az IVF a meddőség biztos kezelési módszere, amely felülírja az egészségtelen életmód okozta bármely negatív hatást - e tévhit miatt pedig gyakran irreális elvárásokkal állnak a páciensek az IVF-kezeléshez. Kimutatták, hogy bizonyos életmódbeli tényezők - a túlsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a krónikus stressz - termékenységi problémákhoz vezethet mindkét nemnél.

A meddőségi kivizsgálás lépései

Az IVF (in vitro fertilizáció) előtti és meddőségi vizsgálatok kulcsfontosságúak a lombikprogram sikerességének biztosításában. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a párok meddőségének okát pontosan felmérjék, és a megfelelő kezelési tervet kidolgozzák. A meddőségi vizsgálatok célja, hogy a párok számára személyre szabott kezelési lehetőségeket ajánljanak, és növeljék a terhesség esélyét. Ne halogassa a kivizsgálást!

Az alábbi vizsgálatok elvégzése szükséges:

1. Az orvos részletesen megkérdezi a párok egészségi állapotát, korábbi betegségeit, műtéteit és a meddőség előzményeit.
2. A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása.
3. Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata. A méhtükrözés vagy más néven hiszteroszkópia, ami a legmodernebb minimál invazív eljárások közé sorolt beavatkozás, melynek legújabb változatával a hüvely, a nyakcsatorna, a méhüreg és a petevezeték egyes eltérései vizsgálhatók, ezzel egy időben gyógyíthatók fájdalom és káros hatások nélkül (pl. altatószerek, röntgensugárzás).
4. Hüvelyváladék vizsgálata: szűrés Chlamydia trachomatis baktériumra, indokolt esetben teljes bakteriológiai vizsgálat.
5. Spermiumvizsgálat: a vizsgálatok előtt 3-5 nap önmegtartóztatás szükséges, se több, se kevesebb. A spermavizsgálatokhoz megfelelő mintagyűjtő edényre van szükség.
6. Méhnyakrákszűrés (cytológia).
7. Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett).
8. Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat.
9. Belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja, valamint a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
10. Endometrium biopszia: A méhnyálkahártya állapotának vizsgálata, melynek célja, hogy kizárjuk a krónikus endometritist, vagyis a méhnyálkahártya tünetmentes gyulladását.
11. Immunológiai vizsgálatok: A női eredetű meddőség hátterében az esetek egy részében immunológiai eredet állhat.
12. Inzulinrezisztencia vizsgálata: Meddőség esetén érdemes megvizsgálni, hogy inzulinrezisztencia áll-e a gyermekáldás elmaradásának hátterében, amelyet életmódbeli változtatásokkal, illetve gyógyszeres kezeléssel hatékonyan tudunk kezelni.

A lombikbébi-kezelés lépései

Miután a pár eldöntötte, hogy IVF kezelésben szeretne részt venni, első lépésként ki kell választaniuk az IVF centrumot, figyelembe véve annak távolságát a lakóhelytől. Ezután konzultációs időpontot kell kérni, mely során számolni kell bizonyos várakozási idővel. Az orvosi kezelés mellett, a testi és lelki felkészüléssel, a megfelelő életmód kialakításával is elősegíthető a sikeresség: a dohányzást tanácsos abbahagyni, rendszeres, erős kávéfogyasztást is érdemes mellőzni, fontos a vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdag étrend kialakítása, a tartósítószerek fogyasztásának mellőzése, valamint elegendő időt kell szánni a pihenésre - jótékony hatású a friss levegőn tett séta, mely a stressz levezetésében is segít. A kezelés több lépcsőből álló, bonyolult eljárás.

1. Petefészek-stimuláció

A stimuláció célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen, így több kerülhet később leszívásra, illetve megtermékenyítésre. A stimulációs protokollt a kezelőorvos minden páciensnek egyénileg állítja össze, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket. Általában a menstruációs ciklus 2. vagy 3. napján, kontrollvizsgálatot követően kezdik el a stimulációs injekciók beadását. Ha a tüszők megfelelő méretűek, egy tüszőrepesztő injekciót (Pregnyl vagy Ovitrell) kell megkapnia előre meghatározott időpontban.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

A tüszőrepesztő injekciót követő 2. napon reggel kerül sor a petesejtek leszívására, 34-36 órával a HCG injekció beadása után. A petesejtleszívás majdnem mindig altatásban történik, így nem jár fájdalommal és biztonságosabb is. A hüvelybe vezetnek egy ultrahangfejet, amire egy tű van erősítve (ez a punkciós tű) - ennek segítségével a hüvelyboltozaton keresztül a tüszőkben lévő tüszőfolyadékot leszívják. A tüszőfolyadékot steril csövekbe helyezik, majd mikroszkóp alatt megkeresik benne a petesejteket, amelyeket tápoldatba, szövettenyésztő edénybe helyezve inkubátorban tárolnak. A punkció végeztével a pácienst átviszik a megfigyelő helységbe, ahol folyamatos nővéri jelenlét mellett ébredezhet, lábadozhat. A leszívott petesejtek számáról, érettségéről, minőségéről még a beavatkozás napján tájékoztatást adnak. Általában a beavatkozás után pár órával a páciens távozhat a centrumból.

3. Megtermékenyítés és embriótenyésztés

A petesejteket 4-5 órával a leszívás után megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában szintén ezen a napon, reggel történik, 2-5 napos önmegtartóztatás után, maszturbáció útján. Ha a hímivarsejteket csak a petesejt mellé cseppentik és hagyják, hogy azok egyike magától termékenyítse meg a petesejtet, hagyományos IVF-ről beszélünk. Ha kevés számú, vagy nem megfelelő mozgású spermium esetén az ún. mikromanipulátor segítségével egyetlen spermiumot juttatunk a petesejtbe (Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás, ICSI). A megtermékenyült petesejtek, a zigóták, a petesejtleszívást és megtermékenyítést követő nap reggelén láthatók. A laboratóriumban figyelemmel kísérik és biztosítják a létrejött embriók optimális növekedését, a természetes anyai közeget próbálva utánozni mesterséges környezetben. Ha lehetséges, minden intézményben öt napig igyekeznek tenyészteni az embriókat. Ekkorra éri el az embrió a legideálisabb, hólyagcsíra (blasztociszta) állapotot. Ez a beágyazódás előtti állapotban lévő embriót jelenti, amely ekkor már 70-100 sejtből áll.

4. Embrió visszaültetés (embriótranszfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A mai irányelvek szerint minél kevesebb, az esetek döntő többségében egyetlen embrió beültetése lesz javasolt, ezzel csökkentve a többes terhességek számát és az azzal járó kockázatokat. A transzfer éber állapotban történik, a beavatkozás általában fájdalommentes vagy egy átlagos nőgyógyászati kivizsgálás kellemetlenségeihez hasonlítható. Az embriót egy puha, vékony katéterbe szívja fel az embriológus egy minimális mennyiségű tápoldattal együtt. Az orvos a katétert ultrahang segítségével a hüvelyen keresztül a méhbe helyezi, és a megfelelő helyre fecskendezi be az embriót. A beültetés után fennmaradó 5. napos (blasztociszta állapotban levő) számfeletti életképes embriókat egyesével mélyfagyasztják, melyeket a centrumban speciális tárolókban tartanak. A terhességet támogató, egészséges progeszteronszint fenntartása érdekében a petesejtleszívás napjától a pozitív terhességi tesztig progeszteron-kiegészítést szoktak felírni az orvosok. Az embrióbeültetést követően általában egy rövidebb (intézménytől függően 10-50 perc) fekvés után engedik el a pácienst. A terhesség jelei a HCG injekció beadását követően, leghamarabb 2 hét múlva válnak kimutathatóvá. Ha az eredmény pozitív, azaz a hcg szint a referenciatartományhoz képest emelkedett, 2 nap múlva újabb vérvételre kerül sor.

Jogi és etikai szabályozás, állami támogatás

A mesterséges megtermékenyítés számos jogi és etikai kérdést vet fel, melyek szabályozása elengedhetetlen. Komoly kihívás a technológiai fejlődés lekövetése és az új szakmai, demográfiai trendeknek való megfelelés. Magyarországon a művi beavatkozással történő megtermékenyítést a 12/1981. (IX. 29.) EüM rendelet szabályozta elsőként, majd a törvényi rendelkezés 1997-ben született meg (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.). A kormányzat nemzetstratégiai célként határozta meg a meddőségi kezelések szélesebb körben való elérhetőségének biztosítását. 2019-ben döntött arról a Kormány, hogy a lombikcentrumokat állami tulajdonba veszi. 100 százalékos támogatottságúvá váltak a meddőségi kezelések során felmerülő kivizsgálások, diagnosztikai ellátások és szükséges gyógyszerek, a nők 45 éves koráig.

Fontos változások az ellátásban

A magyar meddőségi ellátás az elmúlt években jelentős fejlesztéseken esett át:

• 2022: A későbbi felhasználás céljából lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évig hosszabbítható meg. Megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI), mely az asszisztált reprodukciós kezelést végző intézmények központi szakmai irányításáért, az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel.
• 2023: Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet, ezáltal lerövidül az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő. Módosult a finanszírozási rendszer: már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozott formában, hanem 5, petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes. A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.
• 2024: Felülvizsgálták az egyidejűleg beültethető embriók számának kérdését a magas kockázattal járó ikerszülések visszaszorítása érdekében. Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozottá vált, azaz ingyenes. A HRI kidolgozta a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét, új képzéseket hozva létre. A Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, ezzel két ellátási szinten elérhetővé téve a meddőségi ellátást Magyarországon. Létrehozták a „Nemzeti Humánreprodukciós Regisztert” a pontos és transzparens adatszolgáltatás érdekében.
• 2025: Hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását. A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

A közfinanszírozott kezelések száma és feltételei

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) öt alkalmat finanszíroz a lombikbébi-eljárásból. A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás. Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt-, illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Az intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése érdekében. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében.

Mit tehetünk még a siker érdekében?

Az IVF sikerességi mutatói az életkor előrehaladtával csökkennek: míg 35 éves kor alatt két embrió visszaültetése esetén a terhesség esélye 40-45% körül van, addig 40 évesen már csak 20-25% körül, 45 éves korra pedig legfeljebb 1-2%. Fontos tudnivaló, hogy a kezelés sikerének valószínűsége a próbálkozások számával növekszik. Ne félj részletesen megkérdezni a kezelőorvosodat arról, hogy a hozzád hasonló korú, egészségi állapotú nőknél milyen sikerráta jellemző és te mire számíthatsz!

Az életmód, táplálkozás és étrend-kiegészítés témájára röviden összefoglalva elmondható, hogy a termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav. Az étrend-kiegészítők szedése a petesejtleszívás után abbahagyható, kivéve a terhesvitamint.

Ha egy próbálkozás nem sikerül, ne add fel és ne veszítsd el a reményt! Ne keress bűnbakot, se magadat, se párodat, se a kezelőintézet dolgozóit ne hibáztasd. Emlékezz arra, hogy a csodák éppen azután a pillanat után szoktak érkezni, amikor már készek vagyunk feladni a harcot.

tags: #meddoseg #lombik #blog