A járás megtanulása szakaszokra bontható.
A kisbabája valószínűleg először megpróbálja felhúzni magát álló testtartásba, miközben a bútorba kapaszkodik.
Amikor ezt már elsajátította, elkezd „cirkálni” - fel-le mozogni, de mindeközben még kapaszkodik.
Az is előfordulhat, hogy képes önállóan elindulni, illetve egy helyben megállni segítség nélkül.
A felálástól az első önállóan megtett lépésekig gyakran 4-5 hónap szükséges.
A járás fejlődését tornával is ösztönözheti, például egy nagy labda segítségével.
Fektesse a babát hassal vagy háttal a labdára és oldalra valamint előre-hátra tologassa a labdán.
Ez a gyakorlat fantasztikus egyensúlyfejlesztő.
Egy másik gyakorlatnál a babát a labdára ülteti és előre csúsztatja amíg talajt nem ér a popsija - ezzel remekül megmaszírozza a farkcsontját is.
A gyerekek általában 8-16 hónapos korukban teszik meg az első lépéseket.
Néhány baba már 9 hónapos korában megteszi az első lépéseit, míg mások még 18 hónapos korban is csak boldogan, körbe-körbe csoszognak.
A legtöbb baba, aki későn kezdett el járni, gyorsan beéri a kortársait, és a korai járáskészség semmit sem jelez előre arra vonatkozóan, hogy mennyire ügyes a kisbabája.
Minden gyermek egyedi ezért eltérő gyorsasággal érik meg bizonyos fejlődési lépések megtételére.
Ez érvényes a szoptatás elhagyására, a pelusról való leszoktatásra, az ülés, kúszás, mászás vagy járás elsajátítására.
Ha a szomszédban lakó 11 hónapos kislány már tipeg, de az ön kisfia még 13 hónaposan sem jár, nem kell aggódnia.
Az emberi szervezet felépítése lehetővé teszi a járás önálló elsajátítását.
Valaha nem álltak az édesanyáknak rendelkezésére bébikompok, sőt az anyukák idő szűkében nem vezették kézen fogva csemetéiket.
A gyerekek saját idejükben tanultak meg járni.
A mai gyerekorvosok nem ajánlják a hagyományos bébikompok használatát.
A szülők a bébikompot általában a még önállóan járni nem tudó babáknál használják, akik a kompban lábujjhegyen tanulnak meg tipegni.
A bébikompok negatív hatása nem csak a járástechnikán tükröződik.
Népszerű a gyerekek kézen fogva vezetése is.
Való igaz, hogy sok mai felnőttet édesanyjuk gyerekkorukban kézen fogva jártatott, de nem egynél meg is van a következménye különböző gerincproblémák formájában.
Sok szülő és nagyszülő viszont azon a véleményen van, hogy így a gyermek gyorsabban tanul meg járni.
Sajnos ennek az ellenkezője igaz.
A kézen fogva vezetés következtében megváltozik a gyermek súlypontja.
Minden gyermek más és más és lehet, hogy az Öné a bébikomp és kézen fogva vezetés ellenére tökéletesen jár.
Egyszerűen.
Ne kényszerítse csöppségét abba, amire még nem érett.
Ha előrehaladást észlel, dicsérje vagy tapsolja meg.
Támogassa őt és tegye számára nyilvánvalóvá, hogy látja milyen ügyes és nagyon örül sikereinek.
Távolítsa el útjából az akadályokat, kábeleket, virágokat, szobrokat és egyéb buktatókat.
A berendezést rendezze el úgy, hogy a baba kapaszkodni tudjon a bútorba, de nem botladozzon benne.
Tompítsa a bútor éles sarkait!
Legyen elővigyázatos az abroszokkal és az asztalon lévő különböző tárgyakkal is.
Amikor a kicsi már elindul, segítségül az útjában lévő tárgyakba kapaszkodik.
Bármit magára ránthat.
Amit tehet, hogy csúszásmentes zoknit vagy cipőt húz csöppsége lábára ezzel is segítve totyogását.
Ne essen pánikba, ha gyermeke mindig seggre pottyan.
A járás tanulása ezzel jár.
Ha gyermeke 18 hónaposan még nem jár, ideje felkeresni a gyermekorvost.
Néha speciális gyakorlatokra lesz szükség ahhoz, hogy elinduljon.
Ha viszont ebben a korban már mászik a baba, nyugodt lehet.
Ha azt veszi észre, hogy gyermeke járása kissé eltér a normáltól, pl. bizonytalan vagy terpeszben jár, járását gyakran pottyanások kísérik, jobb ha orvosi véleményt kér.
Lehet vaklárma, de hipotóniára vagy hipertóniára, azaz izomtónus gyengeségre vagy fokozott izomtónusra is utalhat.
A baba 6 és 9 hónapos koruk között tud önállóan felülni.
Az ülő helyzet elérése meglehetősen nagy erőfeszítés, és az egész test izmainak erős igénybevételét igényli.
Az ülni tanulás bevezetése az élet első hónapjában kezdődik.
Kezdetben a gyermek megtanulja elfordítani a fejét fekvő helyzetben.
A következő hónapokban hason fekve felemeli a fejét, ami erősíti a nyakizmokat.
Aztán az alkarjára támaszkodik, és forog - a hátáról a pocakjára és fordítva.
Ebben az időszakban csak megtámasztott, félig ülő helyzetbe ültethetjük fel a babát, például a hasára fektetve.
A kisgyermekeket nem szabad ülésre kényszeríteni.
A gyermek akkor ül le, amikor készen áll.
Ugyanakkor támogathatjuk a kicsi mozgásfejlődését, ha közben megfelelően gondoskodunk biztonságáról és egészségéről.
Az ülni tanulás nem arról szól, hogy kapásból kiválóan üljön a gyerek, hanem segítsünk neki megerősíteni az izmait.
Helyezd a babát a hasára!
Ez a tökéletes pozíció egy kisgyermek számára!
A baba ösztönösen felemeli a fejét, lebeg az alkarján, és löki magát, hogy a hátára forduljon.
Egy kisgyermeknek természetes ösztön a mozgásra való hajlam, ezért tesz kísérleteket, persze azok nem mindig végződnek sikerrel.
Lehet, hogy ez csalódást okoz, de ettől rendben van.
A válasz: továbbra is próbálkozni fog.
Ha nem adsz lehetőséget gyermekednek a szabad mozgásra azzal, hogy nem biztosítasz megfelelő teret számára, lassabban fog fejlődni.
A lehető leggyakrabban helyezd a babát egy szőnyegre, lehetőleg a padlóra, ahol a legnagyobb biztonságban van.
Soha ne hagyd a gyermeket felügyelet nélkül az ágyon.
Gyakran előfordul, hogy a babának hirtelen sikerül új gurulási képességre szert tenni, ami könnyen leeséshez vezethet.
A legjobb módja, hogy a porontyot önálló testmozgásra ösztönözd, ha egy a talajon elhelyezett játszószőnyegre fekteted.
Szurkolj, dicsérd, tapsolj és örülj a gyermek apró sikereinek.
Minden alkalommal, amikor felemeli a fejét, megpróbálja felemelni magát az alkarján vagy megfordulni, dicséretben kell részesülnie.
Ennek köszönhetően a gyermek még inkább motivált lesz a mozgásra.
Támogasd babád megpróbáltatásait.
Nem árt észben tartani, hogy eleinte, amikor a baba a pocakján fekve felemeli a fejét, hirtelen lehajtja, és ezzel néha a földnek ütheti az arcát.
Ezért érdemes puha szőnyegre helyezni a gyermeket, hogy az ilyen ütések ne szegjék a kedvét.
Amikor a baba elkezd önállóan felülni, még nem képes a stabilitásra.
Hátra vagy oldalra eshet.
Az ilyen fejütközések veszélyesek lehetnek, ezért érdemes puha párnával védeni a babát.
Ez egy nagyszerű megoldás.
Vedd körül vele gyermekedet, hogy minden esésnél puhára essen, és ne menjen el a kedve a próbálkozásoktól az elkerülhetetlen kudarcok miatt.
Az ilyen támogatás elősegíti, hogy a baba gyorsabban elsajátítsa az új készségeket, és megtehesse az első kísérleteket a mozgásra és a kúszásra.
Így hamarabb meglesz az önálló felállás és első lépések.
A gyermek elég erős lesz ahhoz, hogy új készségeket sajátítson el.
A puha szőnyeg nemcsak a padló hidegétől védi meg a babát, hanem mindenekelőtt a kemény felület okozta ütésektől.
A kisgyermek nagyobb kényelmet és biztonságot kap, amikor a padlón játszik.
Ez nagy támogatás a megfelelő fejlődéshez.
Kiváló választást jelent a pasztell szürke baba játszószőnyeg.
Amikor a baba ülni kezd, érdemes kifli etetőpárnát használni a támogatáshoz, ami megvédi őt a hirtelen esésektől.
A legtöbb baba 9 és 12 hónapos kora között teszi meg első lépéseit, és ha ebben az időben elhagyta életének ezt a vitán felül jelentős mérföldkövét, akkor 14-15 hónapos korában általában már magabiztosan képes járni.
Szakemberhez akkor szükséges fordulni, ha babánk 12 hónaposan még nem tud (valamibe belekapaszkodva) állni, 18 hónaposan nem kezdett még járni, illetve 2 éves korában sem mondható, hogy magabiztos a járása.
Mire első lépéseikig eljutnak, a babák, megtanulnak ülni, fordulni, kúszni és/vagy mászni, ezek pedig szép fokozatosan mind sokat hozzátesznek a járáshoz szükséges izmok és idegi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A járás reflexe egyébként már az újszülöttekben is benne van: noha izmaik persze még távolról sem képesek rá, hogy megtartsák a súlyukat, ha hónuk alá nyúlva szilárd talaj fölé emeljük őket, láthatjuk, hogy lábukat nagyjából a járáshoz szükséges módon simítják hozzá a padlóhoz.
9 hónapos korukban aztán már számíthatunk rá, hogy gyermekünk megkapaszkodik valamilyen bútordarabban, majd felhúzza magát, ezért igyekezzünk stabil tárgyakat a közelébe helyezni, amelyek elbírják a súlyát.
A következő fokozatot általában a kapaszkodással megsegített séta jelenti (11-12 hónaposan), amikor a baba még nem engedi el a tárgyakat, ha pedig mégis megteszi, akkor biztos egyensúlyérzék hiányában a fenekére ül.
Ugyanebben az időben észlelhetjük, hogy már képes leguggolni kedvenc játékaiért (még ha nem is tökéletesen, szintén sok fenékre huppanással), és az is megeshet, hogy kezünket fogva már bátran megtesz velünk néhány lépést - sokszor lábujjhegyen egyensúlyozva.
Végül ezután következnek az önálló lépések.
Ezeknek a szakaszoknak a hossza nagyon különböző lehet: egyes babák néhány napig, mások akár hosszú hetekig is örömmel gyakorolják az önálló járásig vezető mozdulattípusokat.
Ráadásul a babáknak nemcsak az elindulást, hanem a lendületvétel után a megállást is gyakorolniuk kell, ami szintén időt igényel.
Babánknak, ha már fel tudja húzni magát álló pozícióba, de nem képes még visszaülni, és ettől megijed, nyugodtan megmutathatjuk, hogy térdei hajlításával tudja megoldani a feladatot.
Ha pedig már látjuk, hogy próbálkozna a járással, álljunk elé tőle egy-kétlépésnyi távolságra, és nyújtsuk felé a kezünket, hogy ezzel is a mozdulat megtételére inspiráljuk.
Ebben az időben is mindig legyünk mellette, mert a járási rutin megszerzése közben a baba könnyen beütheti magát a bútorokba - másrészt ne felejtsük el, hogy ha már jár, akkor jóval több mindent el tud érni a lakásban, így ebben az időszakban érdemes újra átgondolni, hogy vajon minden helyiségünk biztonságos-e a számára.
Az első lépésekkel ismerkedő babák legjobb, ha otthon mezítláb, illetve zokniban mozognak - cipőt ráérünk venni nekik majd akkor, ha már a lakáson kívül is számíthatunk a járkálásukra.
A babák első lépéseit késleltetheti néhány olyan tényező, amelyre egyébként talán nem gondolnánk.
Nagyobb méretű-súlyú babák például gyakran később kezdenek járni aprócskább kortársaikhoz képest, mert jelentékenyebb testi erőre van szükségük a mozdulatok kivitelezéséhez - illetve már eleve a felálláshoz is.
Édesanyként, nap mint nap rengeteg csodálatos pillanatot éltek át a babátokkal.
Ahogy nézed őt, ahogy növekszik és tanul, biztosan feltámad benned a kérdés: vajon mikor kezd el járni a baba, mikor teszi meg az első önálló lépéseit?
Ez egy olyan izgalmas mérföldkő, amit alig vársz, igaz?
Nos, ne aggódj, nem vagy egyedül ezzel a kérdéssel!
Fontos tudnod, hogy minden kisbaba egyedi ritmusban fejlődik.
Ne hasonlítsd össze a csemetédet más babákkal, hiszen mindegyiküknek megvan a maga belső órája.
A lényeg, hogy figyeld és támogasd őt, biztosítsd a biztonságos környezetet, és persze, élvezd minden percét ennek a csodálatos utazásnak!
A mozgásfejlődés nem csupán arról szól, hogy a baba egyszer csak feláll és járni kezd.
Ez egy hosszú és összetett folyamat, amely már a születéstől kezdve tart.
Apró mozdulatokkal indul, majd fokozatosan épülnek egymásra a készségek, mint a fej emelése, a gurulás, az ülés, a kúszás, és a mászás.
Sok anyuka kérdezi, hogy a babák fejlődése vajon milyen tempóban történik.
Lehet, hogy aggódsz, ha a babád lassabban halad, mint mások, vagy épp ellenkezőleg, túlságosan is gyorsnak találod a változásokat.
Ez teljesen természetes érzés!
De ne feledd, a fejlődési sávok szélesek, és sok tényező befolyásolhatja, hogy egy baba mikor kezd el járni vagy egy másik legfontosabb mérföldkövet elérni.
A baba élete első pár hónapja az alapok lefektetéséről szól.
Bár ilyenkor még messzinek tűnhet a járás, már ekkor is rengeteg fontos dolog történik.
A 0-3 hónapos korban a legfontosabb a fej kontrolljának kialakulása.
A babád fokozatosan tanulja meg megtartani és emelgetni a fejét, ami elengedhetetlen a későbbi üléshez és álláshoz.
A hasra fektetés, az úgynevezett "tummy time", ilyenkor különösen fontos!
Ez erősíti a nyak- és hátizmokat, és segít megelőzni a laposfejűséget is.
Ezekben az első hetekben a baba főleg reflexekből mozog, de már ekkor is figyelemre méltó az ereje és a mozgáskoordinációja.
Kísérd figyelemmel, ahogy a kis karjaival és lábaival rugdalózik!
Ezek az apró mozdulatok mind-mind előkészítik a terepet a későbbi, tudatos mozgásokhoz.
A legfontosabb mérföldkövek ebben az időszakban az, hogy a baba követi a tekintetével a tárgyakat, mosolyog, és próbálja megemelni a fejét.
A 3-6 hónapos kor az aktív felfedezés időszaka.
A baba egyre ügyesebbé válik a mozgásban.
Elkezdi megtanulni a gurulást, ami egy hatalmas lépés a független mozgás felé.
Eleinte csak az egyik oldalára fordul át, majd hamarosan hasról hátra és hátról hasra is képes lesz gurulni.
Ez a készség kulcsfontosságú, mert erősíti a törzsizmokat, és megalapozza a későbbi ülő, kúszó pozíciókat.
Lehet, hogy felteszed a kérdést: miért ilyen fontos a gurulás?
Ebben az időszakban sok baba már képes rövid ideig támogatással ülni, és egyre stabilabban tartja a fejét.
Elkezdi nyúzni a tárgyak után, megfogni és szájába venni őket.
Ez mind hozzájárul a finommotoros készségek fejlődéséhez, ami szintén elengedhetetlen, ha a baba majd később elkezdi felfedezni a világot.
A 6-9 hónapos kor az igazi áttörések időszaka a babák fejlődésében.
A legtöbb baba ebben az időszakban már önállóan ül, ami hatalmas szabadságot ad neki a játékhoz és a környezet megfigyeléséhez.
Innen már csak egy ugrás a kúszás és a mászás!
Ne lepődj meg, ha a babád eleinte "kommandózva" kúszik, vagy hátrálva próbál megmozdulni.
Ez mind része a tanulási folyamatnak.
Van, aki sosem kúszik, hanem egyből mászni kezd, mások pedig átsétálnak a kúszás és mászás fázisán, és rögtön felhúzzák magukat állásba.
A mászás rendkívül fontos a mozgásfejlődés szempontjából.
Nemcsak az izmokat erősíti, hanem fejleszti a keresztkoordinációt, az egyensúlyérzéket és a térlátást is.
Segít az agynak megtanulni, hogyan koordinálja a test különböző részeit.
Ebben a fázisban már valószínűleg felteszed a kérdést: mikor fog már járni a baba?
Az első önálló lépések még messzinek tűnhetnek, de minden egyes mászással, minden egyes felhúzással a babád egyre közelebb kerül a célhoz.
Elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, ami a leginkább foglalkoztatja az anyukákat: mikor kezd el járni a baba?
A 9-12 hónapos korban a legtöbb baba már aktívan próbálkozik a felállással és az első lépésekkel.
Először valószínűleg bútorokba, szülők lábába vagy más stabil támasztékba kapaszkodva húzza fel magát álló helyzetbe.
Ezt követi a "cruising", azaz a kapaszkodva lépegetés.
Sok baba ebben az időszakban már képes rövid ideig támasz nélkül állni.
Lehet, hogy csak egy pillanatra, vagy addig, amíg elenged egy tárgyat, és megfog egy másik.
Ezek az apró pillanatok mind-mind előrevetítik a nagy eseményt: az első önálló lépéseket.
A babák jellemzően 12-18 hónapos kor között teszik meg az első lépéseiket.
Ez egy viszonylag széles időintervallum, szóval ne ess kétségbe, ha a te babád még nem rohangál egyévesen.
A 12-18 hónapos kor az, amikor a legtöbb baba megteszi az első bizonytalan, majd egyre magabiztosabb lépéseit.
Az első lépések gyakran viccesen dülöngélőek, széles terpeszben, a karokat egyensúlyozásra használva történnek.
Ez teljesen normális!
A babád még csak most tanulja, hogyan koordinálja a testét, és hogyan tartsa meg az egyensúlyát.
Ebben az időszakban az a legfontosabb, hogy biztonságos és támogató környezetet biztosíts a babád számára.
Legyen otthon elegendő hely a mozgásra, távolíts el minden olyan tárgyat, ami sérülést okozhat, és persze, rengeteg bátorítást adj neki!
Ne feledd, az első lépések egy hatalmas fejlődési ugrást jelentenek, és a babád büszke lesz a teljesítményére.
Sok "tummy time": Már újszülött kortól kezdve rendszeresen fektesd a hasára a babádat, még ha eleinte nem is szereti.
Szabad mozgásterület: Biztosíts biztonságos, tiszta és elég nagy területet, ahol a babád szabadon gurulhat, kúszhat, mászhat és próbálkozhat az állással.
Játék és motiváció: Helyezz érdekes játékokat kicsit távolabb a babától, hogy motivált legyen azok elérésére.
Bátorítás és dicséret: Minden apró sikerért dicsérd meg, mosolyogj rá, tapsolj!
Megfelelő lábbeli: Amíg a baba nem jár stabilan, a mezítláb vagy csúszásgátlós zokniban való mozgás a legjobb, mivel ez segíti a talp izmainak fejlődését és az egyensúlyérzék kialakulását.
Türelem: Ne siettesd a babádat!
Néhányan aggódnak, ha a baba nem kúszik vagy nem mászik, hanem egyből feláll.
Fontos tudnod, hogy ez is egy normális variáció lehet a fejlődési szakaszok során.
Ha viszont úgy érzed, hogy a babád mozgásfejlődése jelentősen eltér a leírtaktól, vagy bármilyen aggályod van, ne habozz felkeresni a gyermekorvost vagy egy fejlesztő szakembert.
A legfontosabb üzenetünk az, hogy minden kisgyermek egyedi.
Lehet, hogy a babád gyorsabban kezd el beszélni, de később jár, vagy fordítva.
Az öröklött hajlamok, a környezeti ingerek, a táplálkozás és még sok más tényező is befolyásolja a babák fejlődését.
Koncentrálj arra, hogy a te babád miben fejlődik, mik az ő erősségei, és hogyan tudod a legjobban támogatni őt.
A szeretet, a biztonság és a lehetőségek biztosítása a legfontosabb, amit adhatsz neki.
Ne feledd, az első lépések nem egy verseny, hanem egy csodálatos utazás része.
Forgás hátról hasra és vissza.
A legtöbb baba 12-18 hónapos kor között teszi meg az első önálló lépéseit.
Ha a babád 18 hónapos korára még nem mutat semmilyen próbálkozást a járásra, nem áll fel kapaszkodva, vagy nem lépeget bútorok mentén, érdemes felkeresni a gyermekorvost.
Fontos figyelembe venni az általános mozgásfejlődését is, például, hogy kúszik-e, mászik-e, vagy mennyire stabilan ül.
Bár sokan gondolják, hogy a bébikomp segíti a járást, a szakértők többsége nem javasolja a használatát.
Valójában inkább késleltetheti a járás megtanulását, mivel a baba nem használja a megfelelő izmokat, nem fejlődik az egyensúlyérzéke, és nem tanulja meg a leesést követő felállás folyamatát.
Ezenkívül balesetveszélyes is lehet, mivel a baba gyorsabban mozoghat, mint amit a szülők várnak.
A legideálisabb, ha a baba mezítláb jár, amennyiben biztonságos és tiszta a környezet.
Ez segíti a talp érzékelését, az izmok fejlődését és az egyensúlyérzék kialakulását.
Amikor cipőre van szükség, válassz puha talpú, rugalmas, könnyű anyagból készült darabot, amely jól illeszkedik a lábfejhez, de nem szorítja azt - első lépés cipőt.
Kerüld a merev, vastag talpú cipőket, amelyek gátolhatják a természetes mozgást.
A kúszás és mászás rendkívül fontos szakaszok a mozgásfejlődésben, még akkor is, ha egyes babák kihagyják ezeket.
Erősítik a törzsizmokat, a vállakat és a csípőt, amelyek elengedhetetlenek a stabil járáshoz.
Ezenkívül fejlesztik a keresztkoordinációt, azaz a test két oldalának összehangolt mozgását, ami az agy éréséhez és későbbi tanulási képességekhez is hozzájárul.
A legfontosabb a bátorítás és a biztonságos környezet megteremtése.
Ülj le a padlóra a babád elé, és tárd szét a karod, hogy feléd jöjjön.
Tegyél le érdekes játékokat a földre, hogy motiváld őt azok elérésére.
Kapaszkodókat, stabil bútorokat is használhat, miközben lépeget.
Sokat segít az is, ha te magad is vele vagy a földön, játszol vele, és dicséred minden apró próbálkozásáért.
Ahhoz, hogy tudd, hol áll gyermeked a járástanulás folyamatában, és szükséges-e segítséget kérned, érdemes tudnod, milyen lépéseken megy keresztül a kicsi, mire megtanul járni.
A járás tanulás folyamata kb.
Megtanul leülni is (kezdetben mindig borul, ha már nem tud állni, kb.
Megtanul oldalazva járni a bútorok mentén kapaszkodva (kb.
Egyszercsak magától megteszi az első lépéseit, ami általában az egyik kapaszkodótól, a másikig tart és kb.
3-4 lépés.
Utána hetekig ezt tökéletesíti, míg a végén összeköti az egyedül állást és az egyedül járást és kapaszkodó nélkül is tud már menni.
Amíg nem következik be a következő lépcsőfok, addig nem fog magától járni, mert ehhez kell az előző tudás megszerzése is.
Hiába tud már felállni kapaszkodva, az nem jelenti azt, hogy le is tud ülni.
Hiába tud a bútorok mentén kapaszkodva járni, az nem azt jelenti, hogy már képes rá önállóan is.
A sok gyakorlás, lépegetés, kapaszkodás teszi lehetővé, hogy kialakuljon az egyensúlyérzéke, hogy megszokja a különféle terepeket, padlókat, ehhez pedig - nincs mese - sok önálló gyakorlásra van szükség.
Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked.
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek.
Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket.
Kérdezni szeretnél?
A leggyorsabb módja annak, hogy gyermeke járni kezdjen (a körutazási módszer)
tags: #meddig #indulhatnak #el #a #babak