Mekónium dugó szindróma: Okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A mekónium dugó szindróma egy olyan állapot, amely jellemzően alacsony születési súlyú, koraszülötteket érint. Az első 24-48 órában a mekónium ürítésének képtelenségével jár, és megfelelő módon meg kell különböztetni hasonló állapotoktól. Mivel obstrukcióval jár, ennek megfelelően és gyorsan kell kezelni.

A mekónium dugó szindróma funkcionális obstrukciót okoz az újszülöttek vastagbelében. Viszonylag gyakran előfordul egészséges csecsemőknél (500 élve születésből 1). Klinikai hasonlóságot mutat a disztális bélrendszeri elzáródással, amely a szülés utáni 24-48 órán belüli mekóniumürítés képtelenségével jár. Azonban számos más klinikai entitás hasonlóan jelentkezik, mind klinikailag, mind radiográfiailag.

Ezt az állapotot eredetileg Clatworty írta le 1956-ban, hogy a vastagbél elzáródását írja le, amelyet besűrűsödött mekónium okoz. Megközelítőleg 3% és 38% közötti arányban társul Hirschsprung-kórral.

A vastagbél felépítése és működése

Etiológia

A mekónium dugó szindróma pontos etiológiája kevéssé ismert. Az esetek többségében a mekónium dugó szindróma izoláltan fordul elő. Azonban összefüggésbe hozható a következő állapotokkal:

  • Koraszülöttség
  • Cukorbeteg anyák újszülöttjei (terhességi cukorbetegség és krónikus cukorbetegség)
  • Magnézium-szulfátot eclampsia vagy koraszülés kezelésére kapott anyák újszülöttjei

Ezenkívül egy friss tanulmány szerint Cuenca és munkatársai magnézium tocolysissel való összefüggést jegyeztek meg az esetek 16%-ában, és csak 3,2%-ban Hirschsprung-kórral. Jelentős klinikai átfedés van a bal oldali vastagbél szindrómával is. Míg a mekónium dugó szindróma és a Hirschsprung-kór közötti történelmi összefüggés néhány újabb tanulmányban tisztázatlan volt, más tanulmányok kimutatják, hogy a mekónium dugó szindróma (MPS) a betegek 13-38%-ában összefüggésbe hozható a Hirschsprung-kórral (HSCR).

Epidemiológia

A mekónium dugó szindróma nincs összefüggésben a nemmel. Azonban magasabb incidenciát észleltek koraszülötteknél, cukorbeteg anyák újszülöttjeinél és tocolitikus gyógyszereket kapó anyáknál. Történelmileg a mekónium dugó szindróma összefüggésbe hozható a Hirschsprung-kórral és a cisztás fibrózissal. Nagyobb incidenciát mutatnak az agyi inzultus magasabb valószínűségével rendelkező csecsemők.

Nem számoltak be megnövekedett prevalenciáról meghatározott fajban, etnikai csoportban vagy földrajzi populációban.

Patofiziológia

A pontos patogenezis ismeretlen. A leggyakrabban elfogadott hipotézis szerint a mekónium dugó szindróma a vastagbél átmeneti funkcionális éretlensége, különösen a myentericus idegrendszeré. Ennek következtében a perisztaltika hatástalan, és ezért a mekónium hosszabb ideig marad a vastagbélben, ami fokozott vízfelvevődéshez és a dugók kialakulásához vezet, amelyek elzáródást okoznak.

Cukorbeteg anyák esetében az újszülöttkori hipoglikémia magasabb előfordulása kiváltja a hasnyálmirigy glukagon szekrécióját. A glukagon viszont csökkenti a bal vastagbél perisztaltikáját. Ezenkívül az újszülöttkori hipoglikémia stimulálja az autonóm idegrendszert. A szimpatikus idegrendszer fokozott stimulációja csökkenti a bélmozgást, ami felgyorsítja a mekónium dugók kialakulását.

Tünetek és diagnózis

Tünetek

A mekónium dugó szindróma meghatározó tünete a mekónium ürítésének képtelensége az első 24-48 órában. Ezt követően a csecsemőknél hasi puffadás és hányás alakul ki.

A vastag, besűrűsödött, gumiszerű mekónium öntvényt képez a vastagbélből, ami teljes elzáródást eredményez. A hasi distensio olyan súlyos is lehet, hogy légzési distresszt okoz. Azoknál, akiknél mekónium peritonitis alakul ki, emellett hasi érzékenység, láz és sokk is jelentkezik.

Diagnosztikai eljárások

A hasi röntgenfelvételek a legtöbb esetben nem specifikusak. A keresztirányú vagy oldalsó képalkotás több levegő-folyadék szintet mutathat. Azonban a sima hasi röntgenfilmek nem tudják nagy specificitással megkülönböztetni a vékony- és vastagbél-elzáródást. Ritkán, ha van levegő a végbélben, akkor a mekónium tömeg körvonala megjelenhet egy hasi röntgenfelvételen. A hasi film vékonybél gázt is mutathat, amely vastagbél mekóniummal keveredik, szemcsés megjelenést eredményezve, hasonlóan a nekrotizáló enterocolitishez (NEC).

Mekónium dugó szindróma röntgenképe

A szérum elektrolitszintet ellenőrizni kell a csecsemő elektrolitstátuszának monitorozására a kontrasztanyagos beöntéses kezelés során.

A mekónium dugó szindróma (MPS) diagnózisa kihívást jelent, mivel számos más klinikai entitás hasonlóan jelentkezik. A differenciáldiagnózis magában foglalja a Hirschsprung-kórt, a malrotatiót, a mekónium-betegséget és a bélatréziát. Az alább felsorolt főbb állapotokat ki kell zárni:

  • Mekónium ileus: Itt a besűrűsödött mekónium a vékonybelet, nem pedig a vastagbelet zárja el, és csökkenti a vastagbél átmérőjét, ami mikrokolont eredményez. Összehasonlítva, a mekónium ileus kritikus jellegű betegség, mivel magasabb a szövődmények aránya, mint például perforáció, vékonybél volvulus, peritonitis és bélatrézia, és szoros összefüggésben van a cisztás fibrózissal.
  • Bal oldali vastagbél szindróma (SLCS): Történelmileg a mekónium dugó szindrómával együtt tekintették, mivel mindkettő átmeneti funkcionális vastagbél elzáródás. Az SLCS jellegzetesen a vastagbél átmérőjének hirtelen változásával jár, a léprehajlástól proximálisan. Az MPS főként koraszülötteknél, míg az SLCS időre született csecsemőknél fordul elő. Az MPS és az SLCS betegek többsége 30 napon belül spontán módon normalizálódik.
  • Hirschsprung-kór: a ganglionsejtek hiánya rektális biopsziával differenciálható.
  • Anorektális malformációk: fizikális vizsgálattal diagnosztizálható.
  • Malrotatio: korlátozott felső gasztrointesztinális kontrasztvizsgálat a malrotatio felmérésére.
  • Bélatrézia: felső és alsó gasztrointesztinális sorozat.
A bélrendszeri elzáródások típusai

Differenciáldiagnózis táblázat

Az alábbi táblázat összefoglalja a mekónium dugó szindróma differenciáldiagnosztikai lehetőségeit és főbb jellemzőit:

Állapot Fő jellemzők Hasonlóságok az MPS-szel Különbségek az MPS-től Diagnosztikai módszerek
Mekónium dugó szindróma (MPS) Vastagbél elzáródása, mekónium ürítésének képtelensége 24-48 órán belül Hasi distensio, hányás, mekónium ürítésének képtelensége Átmeneti funkcionális probléma Kontrasztos beöntés, röntgen
Mekónium ileus Vékonybél elzáródása besűrűsödött mekóniummal, mikrokolon Hasi distensio, hányás, mekónium ürítésének képtelensége A vékonybél érintett, súlyosabb szövődmények, cisztás fibrózissal való erős összefüggés Kontrasztos beöntés, röntgen (szappanbuborék jel)
Bal oldali vastagbél szindróma (SLCS) Átmeneti funkcionális vastagbél elzáródás, átmeneti zóna a léprehajlásnál Hasi distensio, hányás, mekónium ürítésének képtelensége Általában időre született csecsemőknél fordul elő Kontrasztos beöntés
Hirschsprung-kór Ganglionsejtek hiánya a bélben, elzáródás Mekónium ürítésének képtelensége, hasi distensio Hiányzó ganglionsejtek a rektális biopsziában, tartós obstrukció Rektális biopszia, kontrasztos beöntés (szűkület és dilatáció)
Bélatrézia A bél egy részének teljes hiánya vagy elzáródása Bélrendszeri elzáródás tünetei Fizikai obstrukció, jellegzetes röntgenkép (dupla buborék jel) Felső és alsó gasztrointesztinális sorozat
Malrotatio A belek rendellenes fejlődése és elhelyezkedése Bélrendszeri elzáródás tünetei, hányás Gyakran volvulus kíséri, más radiológiai jelek Felső gasztrointesztinális kontrasztvizsgálat
Anorektális malformációk A végbél és/vagy végbélnyílás fejlődési rendellenességei Mekónium ürítésének képtelensége Fizikai vizsgálattal diagnosztizálható Fizikális vizsgálat

Kezelés

A kezelés túlnyomórészt nem sebészeti. Az elsődleges cél a végbél vagy a vastagbél stimulálása vízben oldódó kontrasztanyagos beöntéssel. Néhány betegnek sorozatos beöntésre lehet szüksége, esetleg acetilcisztein alkalmazásával. Az esetek többsége azonnal reagál a beöntésre, az azonnali székletürítéssel és a hasi distensio megszűnésével.

Ha 48-72 óra elteltével sem történik székletürítés, sebészeti beavatkozás is szóba jöhet. Végbélbiopsziát kell végezni. Ezenkívül, ha átmeneti béldekompesszió szükséges, átmeneti ileostoma kerül kialakításra. További sebészeti megközelítések közé tartozik a Mikulicz dupla barátos ileostoma, amelynek nulla az intraabdominális anasztomózis kockázata, míg az esztétikailag kellemesebb opció a bőrhíddal kialakított átmeneti ileostoma.

Fejlettebb opciók közé tartozik a disztális ileostoma Bishop-Koop anasztomózissal (végső-oldali ileális) - amelyet disztális kéményenterostomának neveznek - és egy hasonló proximális kéményenterostoma, a Santulli-eljárás. Általában tíz nappal a műtét után az enterostomák lezárhatók vég-a-vég anasztomózissal.

Prognózis és szövődmények

A mekónium dugó szindróma általában kiváló prognózissal rendelkezik. Míg az esetek jelentős része spontán módon megoldódik, szinte minden eset reagál a vízben oldódó kontrasztanyagos beöntésre, feltéve, hogy nincsenek más alapbetegségek.

Szinte minden eset konzervatív kezeléssel megoldódik, és ritkán lehet szükség műtétre. A műtéti eredmény is kiváló. Azonban ritka szövődmények közé tartozik a bélperforáció, a bélelhalás és a mekónium peritonitis.

Deterrencia és betegoktatás

A szülőket tájékoztatni kell a mekónium normális ürítéséről és annak fontosságáról. Ezenkívül a szülőknek figyelniük kell a lehetséges figyelmeztető jelekre, mint például a hasi distensio és az etetés elutasítása.

tags: #meconium #plug #szindroma