Anyasági és Gyermeknevelési Támogatások Magyarországon

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez, melyek célja a családok anyagi terheinek enyhítése. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az anyasági támogatást és a gyermeknevelési támogatást (GYET), azok igénylésének feltételeit, összegét és a kapcsolódó tudnivalókat.

Anyasági Támogatás

Az anyasági támogatás egy egyszeri ellátás, amely minden anyának jár a szülést követően, bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Ki jogosult anyasági támogatásra?

• Az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal, koraszülés esetén legalább egyszer várandósgondozáson vett részt.
• Az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában.
• A gyám, ha a gyermek a születését követő 6 hónapon belül - végleges határozat alapján - a gondozásába kerül.
• A vér szerinti apa, ha az édesanya a támogatás igénylését megelőzően meghal, és a gyermekről az édesapa a saját háztartásában gondoskodik.
• Egy 2018-as változás szerint kaphat anyasági támogatást a külföldön élő, külföldön született, magyar állampolgárságú baba édesanyja vagy gyámja is.

Milyen összegű az anyasági támogatás?

Az anyasági támogatás összege gyermekenként 64 125 forint. Ikergyermekek esetén ez az összeg gyermekenként 85 500 forint.

Mikor igényelhető az anyasági támogatás?

A kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani. Késedelmes benyújtás esetén igazolási kérelemnek van helye.

Hogyan kell igényelni az anyasági támogatást?

Az anyasági támogatást egy formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával tudja igényelni. Az igénylés módjai a következők:

• Postai úton a Budapest 1919 címre.
• Személyesen a lakóhely szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal családtámogatási ügyfélszolgálatán, vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak).
• A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (pl. Honvédelmi Minisztérium dolgozók esetében).
• Személyesen a konzuli feladatot ellátó hivatásos magyar külképviseleteken (külföldön élők számára).

A kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

• A „Kérelem anyasági támogatás megállapítására" című formanyomtatvány kitöltve.
• A várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolása arról, hogy a szülő nő várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson részt vett. Az igazolás másolati példánya is elfogadható.
• Az igénylési útmutatóban szereplő egyéb iratok bemutatása vagy másolatuk csatolása.

Az anyasági támogatás elbírálása és folyósítása

A lakóhely szerinti járási hivatal bírálja el a támogatást, illetve, ha a munkahelye családtámogatási kifizetőhely, akkor ott döntenek róla. Miután az igénylés beérkezett (és nincs szükség hiánypótlásra), az ekkortól számított 8 napon belül elbírálják. Ha megállapították a jogosultságot, soron kívül utalják a támogatást a kérelmező által megjelölt fizetési számlájára vagy lakcímére a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága.

Gyermeknevelési Támogatás (GYET)

A gyermeknevelési támogatásra, ismertebb nevén a főállású anyasági támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?

A támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. Az ellátás alanyi jogon jár, az előzetes biztosítási időtől független. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.

Mikor igényelhető a GYET?

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől kezdődően vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság megszűnését vonja maga után az is, ha a család legidősebb gyermeke betölti a 18. életévét.

A gyermeknevelési támogatás összege

A GYET havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak.

Hogyan kell igényelni a gyermeknevelési támogatást?

Az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetve Családtámogatási Ügyfélszolgálatához kell postai úton vagy személyesen, esetleg ügyfélkapun keresztül (ügyfélkapus regisztráció birtokában) benyújtani.

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványon kitöltési útmutató található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, okmányok megnevezését. Az ellátás igényléséhez - az esetleges orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani.

Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenysége

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt. A támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben (óvodában, iskolai napköziben) történő elhelyezése.

Kinek nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár GYET annak a személynek, aki:

• Olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el.
• Előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve: a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a súlyosan fogyatékos személy után járó ápolási díjat.

Bejelentési kötelezettség

A GYET-ben részesülő személy az ellátás folyósítása és szüneteltetési során (15 napon belül, írásban) köteles bejelenteni a folyósító szervnek az alábbiakat:

• Az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül.
• Az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba kerülését, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését.
• Az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét.
• Az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének változását.
• A gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, valamint ha a háztartásba a harmadik gyermek bekerül.

A gyermek születése utáni első 6 hónap teendői

A gyermek születését követően számos teendő vár a családokra az egészségügyi ellátások és az okmányok rendezése terén.

Egészségügyi teendők

• Védőnő látogatása: A védőnő a hazaengedés után - hétvége és munkaszüneti napok kivételével - 2 napon belül, majd a gyermek 6 hetes koráig hetente meglátogatja a családot. Segít a felmerülő kérdésekben és nyomon követi a gyermek fejlődését.
• Gyermekorvos látogatása: Értesíteni kell a választott vagy a lakóhely szerint illetékes gyermekorvost, akivel az első találkozás időpontját is egyeztetni lehet.
• Kötelező szűrővizsgálatok: A gyermek 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korában kötelező szűrővizsgálaton kell részt venni a védőnőnél és a gyermekorvosnál. Ezeken mérik a gyermek súlyát, hosszát és elvégzik az adott fejlődési szakasznak megfelelő egyéb vizsgálatokat.
• Kötelező oltások: Magyarországon minden gyermeket kötelező beoltani bizonyos betegségek ellen. 0-6 hónapos kor között az alábbi oltások kötelezők:
  • 0-4 hetes kor között: BCG
  • 2 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib + PCV
  • 3 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib
  • 4 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib + PCV

Gyermek okmányai

• Születési anyakönyvi kivonat átvétele: Ha a gyermek kórházban született, a kórház automatikusan bejelenti a születést az anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető ezután kiállítja a születési anyakönyvi kivonatot, amit a kórházban vagy postai úton lehet átvenni. Ha a gyermek otthon született, fel kell keresni a szülés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt, és magukkal kell vinni a szükséges dokumentumokat (Születési jegyzőkönyv, Központi Statisztikai Hivatal élveszületési lapja, Igazolás otthon születésről, Várandósgondozási kiskönyv, Személyi igazolvány és lakcímkártya, Házassági anyakönyvi kivonat vagy apasági nyilatkozat). Külföldön születés esetén is magyar állampolgár lesz a gyermek, és Magyarországon is anyakönyveztetni kell. Ehhez fel kell keresni az adott ország konzuli szolgálatát vagy bármelyik magyar települési anyakönyvvezetőt vagy kormányablakot a szükséges okmányokkal.
• TAJ, lakcím- és adókártya átvétele: A születés bejelentése után automatikusan elkészül a gyermek TAJ kártyája, lakcímkártyája és adókártyája, amiket postai úton lehet átvenni.
• Személyi igazolvány igénylése: Személyi igazolványt személyesen kell igényelni bármelyik kormányablakban. Egy szülő jelenléte elegendő az igényléshez, de a gyermeknek is jelen kell lennie, mivel fénykép készül róla. Az igényléshez szükséges okmányok: gyermek születési anyakönyvi kivonata, gyermek lakcímkártyája, szülő személyi igazolványa, útlevele vagy jogosítványa, szülő lakcímkártyája vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazása.

tags: #maternity #szulesi #csomag #elveteles