Mantoux teszt negatív eredménye: Mit jelent és mit kell tudni a tuberkulózisról?

A Mantoux teszt, más néven tuberkulin-bőrteszt (TST), egy diagnosztikai eljárás, amellyel megállapítható, hogy egy személy ki volt-e téve a Mycobacterium tuberculosisnak, a tuberkulózist (TB) okozó baktériumnak. Ez a teszt létfontosságú eszköz a látens tuberkulózis (TB) fertőzés szűrésében, és segít azonosítani azokat a személyeket, akik esetleg ki voltak téve a tbc-nek, és akiknél fennáll a betegség kialakulásának kockázata.

Mi a tuberkulózis?

A tuberkulózis (más néven gümőkór) egy fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet elsődlegesen a Mycobacterium tuberculosis, másodlagosan a vele rokon Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. Utóbbi törzs veszélytelenebb, amely inkább a gyermekkori béleredetű tbc-fertőzésekért felelős. A Mycobacterium tuberculosis lassan terjedő, megbetegedést azonnal nem okozó, de a környezeti hatásoknak és a gyógyszereknek is nagymértékben ellenálló baktérium. A baktériumtörzsön belül az utóbbi évtizedekben megjelent egy multirezisztens (MDR-TB) típusa is, ami ellenáll a standard kezelésben használt izoniazid és rifampicin hatóanyagoknak.

A tuberkulózis terjedése

A tuberkulózis kórokozója elsősorban cseppfertőzéssel terjed, azaz a fertőzött személy terjeszti azt köhögésével, tüsszentésével, beszédével vagy nyálával. Minden 5 µm átmérőjű csepp 1-3 bacilust tartalmaz. Ezen kívül a fertőzött tárgyak is veszélyesek lehetnek, a szoptató anya is átadhatja gyermekének, illetve szervátültetéssel, fertőzött ételekkel (pl. fertőzött állat pasztörizálatlan teje) és szexuális úton is terjedhet. A baktérium átadása szoros kontaktus útján történik, a betegek általában azokat betegítik meg, akikkel szinte naponta találkoznak, a fertőzés kialakulásához többszöri találkozás szükséges a kórokozóval. Csak azok fertőznek, akiken már kitört a betegség, akiknél még nem jelentkeztek a tünetek (azaz látens fertőzöttek), azok nem.

A tuberkulózis tünetei

A tuberkulózis tünetei nem specifikusak, azaz nem említhetünk olyan jeleket, melyek fennállása esetén a diagnózis biztosan kimondható, így annak megállapításához további vizsgálatok szükségesek. A betegség általános tünetei lehetnek: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A fertőzés leggyakrabban a tüdőt érinti (tüdőtuberkulózis, pulmonális tuberkulózis), ennek tünetei lehetnek: köhögés (jellemzően a 3 hétnél tovább tartó, visszatérő köhögési rohamok), hátfájás, véres köpetürítés (ritkábban észlelhető), mellkasi fájdalom és nehézlégzés. Mivel a kórokozó lassan osztódik, a fertőzést vagy az aktiválódást követően is sokáig tünetmentes, a panaszok pedig legtöbbször lassan rosszabbodnak.

A fertőzés nemcsak a tüdőt érintheti, hanem megbetegíthet egyéb szerveket is:

• Gyomor-bélrendszer (ha pl. fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe a kórokozó)
• Központi idegrendszer (a tbc-s agyhártyagyulladás - meningitis tuberculosa - az egyik legveszélyesebb szövődmény)
• Vese, húgy- és ivarszervek
• Ízületek (krónikus ízületi gyulladás, arthritis)
• Csontvelő-fertőzés

A tuberkulózis rizikófaktorai

A tbc előfordulása nagyban függ a szociális és környezeti feltételektől. Rossz szociális körülmények, és a környezetben nagyobb számú tbc-s beteg előfordulása hajlamosít a megfertőződésre, így gyakoribb a betegség alkoholisták, hajléktalanok, bevándorlók, egészségügyi dolgozók, zárt közösségben élők között, valamint az orvosi ellátást nélkülöző területeken, háborús térségekben. Ezen túl, mint minden fertőzés, a tbc is gyakoribb legyengült, egyéb alapbetegséggel rendelkező betegek körében, elsősorban a cukorbetegek, a szteroiddal kezeltek és a HIV-pozitívak közt. Gyakran betegít meg fiatal felnőtteket is.

A Mantoux teszt elvégzése és értékelése

A Mantoux-teszt, más néven tuberkulin-bőrteszt (TST), egy diagnosztikai eljárás, amellyel megállapítható, hogy egy személy ki volt-e téve a Mycobacterium tuberculosisnak. A Mantoux-teszt során kis mennyiségű tisztított fehérjeszármazékot (PPD) fecskendeznek be, amely a TB baktériumból származó anyag, közvetlenül a bőr alá, általában az alkar belső területére. A vizsgálati helyet 48-72 órán keresztül zavartalanul hagyják, hogy a szervezet reagálhasson a PPD-re.

Mikor kérik a Mantoux tesztet?

A tuberkulin-bőrpróba nem általánosan alkalmazott szűrőteszt, azt csak bizonyos csoportok szűrésére alkalmazzák, ilyenek például:

• Az immunrendszert gyengítő betegségekben vagy állapotokban szenvedő egyének, például HIV-fertőzöttek vagy AIDS-betegek.
• Zsúfolt környezetben élők, például otthonokban, iskolákban és büntetésvégrehajtó intézményekben.
• Egészségügyi dolgozók és mások, akik foglalkozásuk révén szoros kontaktusba kerülhetnek aktív tbc-ben szenvedő betegekkel.
• Akik szoros kapcsolatba kerültek valakivel, aki aktív tbc-ben szenved.
• Akik idegen országból jöttek vagy egy ideig olyan országban éltek, ahol a tbc előfordulása jóval gyakoribb lehet.

A tuberkulin-bőrpróbát esetenként annak megítélésére is használják, hogy az egyén immunrendszere mennyire jól működik, továbbá rutinvizsgálatként iskolakezdéskor vagy munkába álláskor. Mivel az anya a tbc-t magzatának átadhatja, időnként a terhes nőket is szűrik, de ennek némi kockázata van, amelyet az orvossal meg kell beszélni.

Hogyan értelmezik a Mantoux teszt eredményét?

Az eredményt rendszerint 48 vagy 72 óra múlva egy egészségügyi dolgozó értékeli oly módon, hogy alkarján megnézi az injektálás helyét. Pozitív az eredmény, ha vörös, kiemelkedő körkörös terület figyelhető meg az injektálás helyén. A duzzadt, kör alakú, felszínből kiemelkedő („indurált”) terület mérete (átmérője) határozza meg, hogy az elváltozás szignifikáns-e vagy sem, és tulajdonítható-e látens tbc-fertőzésnek.

Az a méret, amit már pozitívnak ítélnek, az egyén egészségi állapotától és életkorától függően változik. Gyermekek, idősek, és súlyosan immunkompromittált (például AIDS-es) betegek esetében a bőrpróba kisebb, késleltetett reakciót adhat, vagy akár negatív lehet.

A Mantoux teszt eredményeinek értelmezése:

1. Az eredmény akkor tekinthető pozitívnak, ha a keményedés nagyobb, mint 5 mm.
2. 5 mm vagy nagyobb: Pozitív magas kockázatú egyéneknél (pl. HIV-fertőzöttek, szervátültetettek).
3. 10 mm vagy nagyobb: Pozitív közepes kockázatú egyéneknél (pl. bevándorlók, egészségügyi dolgozók).
4. Hamis pozitív eredmény fordulhat elő olyan személyeknél, akik korábban kaptak BCG vakcinát (amely véd a tbc ellen, de enyhe reakciót válthat ki a Mantoux tesztre).
5. Hamis negatív eredmény akkor fordulhat elő, ha az immunrendszer túl gyenge ahhoz, hogy reagáljon a PPD-re, ami előfordulhat HIV/AIDS-ben szenvedőknél vagy immunszuppresszív gyógyszereket szedőknél.

Mit jelent a Mantoux teszt negatív eredménye?

A negatív eredmény általában azt jelenti, hogy még nem találkozott tbc-vel. Előfordulhat azonban, hogy túl korán végezték a próbát, mintegy 6 hetet vesz igénybe, amíg a teszt a fertőzést követően pozitívvá válik. Amennyiben orvosa a negatív eredményt meg kívánja erősíteni, a tuberkulinpróbát megismételhetik. Fontos tudni, hogy hamis negatív eredmény akkor fordulhat elő, ha az immunrendszer túl gyenge ahhoz, hogy reagáljon a PPD-re, ami előfordulhat HIV/AIDS-ben szenvedőknél vagy immunszuppresszív gyógyszereket szedőknél.

A BCG-oltás és a Mantoux teszt

A BCG-oltás, amelyet Magyarországon 1954 óta kötelezően adnak a csecsemőknek életük első napjaiban, a tuberkulózis elleni védekezés fontos része. Az oltás a csecsemőket és kisgyermekeket nem magától a tuberkulózist előidéző kórokozótól (Mycobacterium tuberculosis), illetve az általa okozott betegségtől védi meg, hanem a fertőzés miatti súlyosabb állapotoktól, pl. a gennyes agyhártyagyulladástól (meningitis tuberculosa) és a teljes szervezetet érintő fertőzéstől (miliáris tbc). A gyermekkori védőoltás hatását 6 hónapos, majd 10-11 és 16-18 éves korban ellenőrzik bőr-tuberkulinpróbával, az ún. Mantoux-próbával.

A BCG-oltásban részesültek esetében a Mantoux teszt pozitív eredményt adhat, még akkor is, ha nincs aktív TB fertőzés. Ezt hamis pozitív eredménynek nevezik. Ezért fontos, hogy ha a közelmúltban kapott bármilyen oltást, különösen BCG vakcinát, tájékoztassa egészségügyi szolgáltatóját.

Tuberkulózis diagnosztizálása és kezelése

A tuberkulózis diagnózisának megállapításához számos diagnosztikai módszer és laboratóriumi eljárás használható. Leggyakrabban köpetből vagy más testnedvből vett mintában festéssel vagy tenyésztéssel mutatják ki a betegség kórokozóját. A QuantiFeron-TB-Gold Plus teszt a Mycobacterium tuberculosis baktérium által okozott fertőzések kimutatására alkalmas immunológiai teszt.

A tuberkulózis kórokozóinak elpusztítására már több mint fél évszázada rendelkezünk hatékony gyógyszerekkel, azonban a kezelés bonyolult és hosszan tartó folyamat. A betegnek szigorú orvosi felügyelet mellett legalább hat hónapon keresztül többféle gyógyszert kell egyidejűleg, rendszeresen szednie. Az elsődleges tuberkulózis esetén a betegek az első két hónapban izoniazid (INH), rifampicin, pirazinamid és etambutol hatóanyag-tartalmú gyógyszerekkel kezelik, majd további négy hónapos kezelés következik az INH és rifampicin egyidejű használatával.

tags: #mantoux #teszt #negativ