Tüszős mandulagyulladás: okai, tünetei és hatékony kezelése

A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) egy gyakori bakteriális fertőzés, amely leggyakrabban a gyerekeket és a fiatal felnőtteket érinti. A torokmandulák baktérium által okozott fertőzéses megbetegedése, amely általában együtt jár a felső légút egyéb részeinek gyulladásával. A tüszős mandulagyulladás hároméves kor feletti gyermekekben és fiatal felnőttekben fordul elő leggyakrabban. A betegség során a mandulák felszínén gennyes tüszők, fehér vagy sárga foltok jelennek meg, amelyeket gyakran kísér láz, torokfájás és nyelési nehézség. A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) egy súlyos, fertőző betegség, amely a mandulák gyulladását okozza.

Mi a mandulagyulladás és szerepe az immunrendszerben?

A mandulák (tonsillák) a szervezet immunrendszerének részét képező szervek, fontos szerepet töltenek be a kórokozók elleni védelemben. A manduláknak az immunrendszer részeként az alsó légutak felé terjedő fertőzés megállításában van szerepe. Két oldalon, a torok hátsó részén helyezkednek el, és elsődleges feladatuk, hogy megállítsák a légutakon vagy az emésztőrendszeren keresztül bejutó kórokozókat, például baktériumokat és vírusokat. A mandulákban található nyirokszövetek nagy számban tartalmaznak fehérvérsejteket, amelyek elpusztítják a behatoló kórokozókat. A mandulák közé tartozik a nyelvgyöki mandula, a torokmandula, az orrmandula (orrgarati) és a fülkürt mandula. Ezek együttesen alkotják a Waldeyer-gyűrűt. Az orrmandula és a torokmandula okozza a legtöbb ismert tünetet, de a többi is járhat panaszokkal. A mandulák a vírusos, bakteriális és gombás fertőzések hatására begyulladhatnak, ezt nevezik mandulagyulladásnak.

A tüszős mandulagyulladás okai

A tüszős mandulagyulladást leggyakrabban a Streptococcus pyogenes nevű baktérium okozza, amely a streptococcus fertőzések egyik leggyakoribb formája. Ez a baktérium felelős a streptococcus torokgyulladásért is, és cseppfertőzéssel terjed, vagyis köhögés, tüsszentés és közvetlen kontaktus révén kerülhet át egyik emberről a másikra. A tüszős mandulagyulladás általában a gyermekek és a fiatal felnőttek körében a leggyakoribb. A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás, gennykeltő baktériumok fertőzése eredményeként alakul ki. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, amikor a fertőzött személy köhög vagy tüsszent, és a kórokozók a levegőbe kerülnek.

• Bakteriális fertőzések: A Streptococcus pyogenes (A csoport streptococcus) a leggyakoribb baktérium, amely tüszős mandulagyulladást okoz. Más fajok, például a Staphylococcus aureus is állhat a fertőzés mögött.
• Vírusos fertőzések: Bizonyos esetekben vírusok, például az Epstein-Barr vírus (mononukleózis) vagy az adenovírusok is okozhatnak mandulagyulladást. Az Epstein-Barr vírus okozta mononukleózis szinte teljesen utánozza a bakteriális eredetű tüszős mandulagyulladás képét, kialakulhat a mandulákon szürkésfehéres lepedék, kifejezetten nagyra nőhetnek a nyirokcsomók is.
• Immunrendszer gyengülése: Azok az emberek, akik immunrendszere valamilyen okból legyengült (például cukorbetegség, autoimmun betegségek, krónikus stressz vagy kemoterápia miatt), nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Különböző változásokra (pl. meghűlés, kiszáradás, leromlott általános állapot) az immunrendszer működése károsodik, és ennek hatására a baktériumok elszaporodnak és betegséget okoznak.
• Környezeti tényezők: Hideg, nedves időjárás, valamint zsúfolt, rosszul szellőző helyiségek is növelik a mandulagyulladás kialakulásának esélyét. A torok- és mandulagyulladást a hideg önmagában nem okozza, ez csak azért jelent rizikót, mert a kihűlés nem természetes állapot, nem segíti az immunrendszer működését.

A tüszős mandulagyulladás tünetei

A tüszős mandulagyulladás egy 2-6 napos lappangási időszak után jelentkezik tünetekkel. A heveny mandulagyulladásra jellemző a hirtelen kezdet, amely lázzal, hidegrázással jár. A tüszős mandulagyulladás tünetei többnyire a mandulagyulladás általános tüneteivel azonosak.

• Torokfájás és nyelési nehézség: A torokfájdalom jelentős mértékű, amely jellemzően nehezíti a nyelést, a beszédet és gyakran sugárzik a fülbe is. Kisgyermekek esetében a tünetek között szerepelhet még hányinger, hányás, hasfájás is, ami vakbélgyulladás gyanúját keltheti.
• Láz és hidegrázás: A láz kezeletlen esetben 3-5 napig, míg antibiotikum szedése esetén 1-2 napig tart. Felnőtteknél általában 38°C felett kezdődik a láz, de a mandulagyulladás esetén a hőmérséklet akár ennél is magasabb lehet. A bakteriális fertőzéseket legtöbb esetben 38 fok fölötti láz is kíséri.
• Duzzadt és vörös mandulák: A lágyszájpad és a hátsó garatfal vörös, a mandulák megduzzadnak. A mandulák gyulladtak és általában vörös vagy piros színűek lehetnek.
• Fehér vagy sárga foltok/tüszők: A mandulák felszínén fehéres-sárgás pontocskák jelennek meg, amelyek nagyobb foltokká folyhatnak össze, esetenként a teljes mandulát fedő, egybefüggő lepedék alakul ki. A tüszős mandulagyulladásnál a mandulák felszínén fehér vagy sárga foltszerű lerakódások jelenhetnek meg.
• Málnanyelv: A nyelv is eleinte fehér, lepedékes, később a lepedék leválása után málnára emlékeztető küllemet ölthet.
• Nyaki nyirokcsomók duzzanata: A nyaki nyirokcsomók rendszerint fájdalmasan megnagyobbodnak a betegség ideje alatt. A bakteriális fertőződésnél fordul elő általában komolyabb duzzanat, jelentős nyirokcsomó-megnagyobbodás.
• Egyéb tünetek: Általános gyengeség, fáradékonyság, bizonytalan eredetű hőemelkedés, gyakori meghűlési hajlam, esetleg étvágytalanság is előfordulhat. A vírusok által okozott mandulagyulladástól eltérően a betegség bakteriális formáját nem kíséri orrfolyás, köhögés vagy kötőhártya-gyulladás.

Az orrmandula gyulladásának tünetei eltérhetnek a torokmanduláétól:

• Orrmandula gyulladása: Az orrmandula szabad szemmel nem látható. Ha megduzzad, az orrlégzés gátolttá válik, a beteg szájon át veszi a levegőt, éjszaka általában horkol, orrából váladék csordogál, hallása pedig romlik. Nyelve lepedékes lesz, beszéde nehézkessé válik, lehelete kellemetlen szagú. A nyakon, állkapocsszögletben megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatóak. Gyakori tünet a fülbe sugárzó fájdalom. Felnőttkorban észlelhető megnagyobbodott orrmandula ritkán fordul elő. Ilyen esetben a szövettani vizsgálat kötelező, hiszen felmerül a rosszindulatú daganat megjelenése.

Diagnózis és kivizsgálás

Az orvos a kórismét a tünetek alapján állítja fel. A tüszős mandulagyulladás diagnosztizálása általában fizikális vizsgálattal kezdődik, amely során az orvos alaposan megvizsgálja a beteg torkát és manduláit. Kérdéses esetben a kórokozót Streptococcus antigén gyorsteszt és torokváladék-mintából való tenyésztés segítségével azonosítják. A laboratóriumi vizsgálatok, a gyulladásos paraméterek (fehérvérsejtszám, emelkedett vérsüllyedés, illetve CRP) kórosan emelkedett értékei baktérium okozta gyulladást igazolnak. Fontos a nembakteriális eredetű mandula- és torokgyulladás elkülönítése a tüszős mandulagyulladástól.

A differenciáldiagnosztika során az orvosnak más betegségeket is figyelembe kell vennie:

• Bakteriális torokgyulladás: Ez a mandulagyulladás egyik formája, de a tüszős mandulagyulladástól eltérően nincs gennyes lerakódás a mandulákon.
• Mononukleózis: Az Epstein-Barr vírus okozta fertőzés, amely hasonló tüneteket okozhat, mint a tüszős mandulagyulladás. Ilyenkor a mandulákon inkább fehéres, pontszerű pöttyözöttség látható. Ha ilyenkor elkezdenek amoxicillin tartalmú antibiotikumot szedni, könnyen társulhatnak a meglévő panaszokhoz vörös kiütések, ami tévesen penicillinérzékenységre utalhat.
• Gombás mandulagyulladás: Candida albicans nevű gomba okozta mandulagyulladás, más néven gombás tonsillitis, hasonló tüneteket okozhat, mint a tonsillitis follicularis.
• Skarlát: A Streptococcus pyogenes baktérium okozza, mandula általában gennyes, tüszős, a nyelv málnaszínű, az ajkak cseresznyepirosak, a lágyszájpadon olykor bevérzések is láthatóak.
• Kéz-láb-száj betegség: Leggyakrabban enterovírus okozza. A tenyereken és talpakon fájdalmas, bőrfelszín alatti hólyagok alakulhatnak ki, a garatképletek vérbőek, garatívet, garatmandulákat apró hólyagcsák borítják.
• Herpangina: A Coxsackie A vírus okozza, hatására főleg a lágyszájpadon, illetve a mandulákon fehér, tejszerű hólyagok keletkeznek, a mandulák pedig duzzadttá és vérbővé válnak.

Kezelés és otthoni praktikák

A tüszős mandulagyulladás kezelésének alapja az antibiotikumos terápia, amely segít a fertőzés gyors leküzdésében és a szövődmények megelőzésében. A tüszős mandulagyulladás kezelése 10 napi antibiotikum (ampicillin vagy amoxicillin, esetleg erythromycin) szedéséből áll. Az antibiotikumot általában 7-10 napig kell szedni. Mint minden antibiotikumterápia esetén, az előírt gyógyszermennyiséget végig kell szedni a visszaesés megelőzése érdekében. Célszerű minél előbb megkezdeni a kezelést, mert amellett, hogy a tünetek hamarabbi enyhülését eredményezi, a fertőzőképességet is megszünteti egy nap után. Vírusos fertőzésnél szintén figyelni kell a könnyű étrendre, és célszerű kerülni a túl forró, túl hideg ételeket és italokat. Ezek a nyálkahártyát tovább irritálják.

Gyógyszeres kezelés:

• Antibiotikumok: Ha a tüszős mandulagyulladás bakteriális eredetű, az orvos antibiotikumokat ír fel a fertőzés kezelésére. Legtöbbször penicillin-származékokat alkalmaznak, mint például ampicillin vagy amoxicillin.
• Fájdalom- és lázcsillapítók: A tüneti kezelés részeként láz- és fájdalomcsillapítók, recept nélkül is kapható torokfertőtlenítő tabletták szedése javasolt.

Otthoni kezelések és tanácsok:

• Bőséges folyadékfogyasztás: Fontos a bő folyadékfogyasztás (pl. langyos, mézes teák).
• Toroköblítők: Meleg sóoldattal vagy toroköblítővel (pl. Corsodyl, Tantum Verde, Septofort, Mebucain) történő öblögetés (gargarizálás) segíthet.
• Pihenés: Nagyon fontos az ágynyugalom, akár vírusos, akár bakteriális eredetű a mandulagyulladás.
• Étrend: Kerülendő a nyálkahártyát irritáló erősen fűszerezett, túl meleg vagy túl hideg ételek, italok fogyasztása. A tejtermékek, a dió, a banán nyákképző hatású, hátráltathatja a gyógyulást, ezért érdemes kihagyni az étrendből.
• Probiotikumok: Antibiotikum terápia mellett érdemes probiotikus készítményt szedetni, amely a patikákban vény nélkül kapható.
• Szellőztetés és párosítás: Otthon mindig gondosan szellőztessünk, és a szoba párásítása is javasolt.
• Hangkímélés: Torokfájásnál érdemes valamennyire kímélni a hangot, fontos a kevés beszéd.

Természetes gyógymódok:

• Kamilla: A legismertebb gyulladáscsökkentő hatású gyógynövény. Kellemes íze miatt gyermekek is szívesen fogyasztják a belőle készült főzetet.
• Hársfa: A hársfatea kiváló köhögéscsillapító, slejmoldó és nyugtató hatású.
• Kakukkfű: A kakukkfűtea frissítő hatású, köhögés, torokfájás csillapítására kitűnő gyógyír.
• Zsálya: A „torokfájás háziszereként” is ismert gyógynövényből készült főzet fertőtlenítő, baktériumölő és gyulladásgátló hatású.
• Hagymatea: 1,5 liter vízbe teszük 2 nagy fej hagyma megmosott külső, vörös leveleit. 3 percig főzzük, majd szűrve, mézzel isszuk.

Lehetséges szövődmények

A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) igen komoly szövődményekhez vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelően vagy nem időben kezelik a streptococcalis tüszős mandulagyulladást. A szövődmények előfordulása viszonylag ritka, különösen a megfelelő kezelés mellett.

• Mandulatályog (peritonsillaris tályog): Ha a tüszős mandulagyulladás okozta gyulladás mélyebbre terjed a mandulákban, akkor tályog alakulhat ki. Ez a garatban kialakult tályogokat sok esetben megelőzi a garatgyulladás vagy mandulagyulladás. A garattályog jellegzetessége az erős, sokszor egyoldali túlsúlyú torokfájdalom, szájzár és gombócos beszéd.
• Reumás láz: A Streptococcus pyogenes baktérium által okozott tüszős mandulagyulladás esetén fennáll a reumás láz kockázata. Ez egy autoimmun betegség, amely gyulladást okozhat a szívben, az ízületekben, és más szervekben.
• Glomerulonephritis (vesegyulladás): Ritkábban a Streptococcus pyogenes fertőzése következtében glomerulonephritis alakulhat ki. A szövődményes vesebetegség (poststreptococcalis glomerulonephritis) az antibiotikum-terápia ellenére is létrejöhet.
• Terjedés más területekre: A tüszős mandulagyulladás átterjedhet a közeli területekre, mint például a felső légutak, az arcüregek vagy a nyirokcsomók.
• Krónikus mandulagyulladás: Ha ismétlődően, évi 2-3 alkalommal is jelentkezik a heveny mandulagyulladás, az már idült gyulladást feltételez. A krónikus gyulladás súlyos szövődményei a test más pontjain is jelentkezhetnek, így például károsíthatja a szívet, az ízületeket és a veséket is.

A mandula műtéti eltávolítása visszatérő, krónikussá váló gyulladás esetén szükséges. Az ilyen krónikus mandulagyulladás okozta tünetek tartós megszüntetésének egyetlen ésszerű módja a mandulák eltávolítása.

A mandulagyulladás kezelésére szolgáló gyógyszerek áttekintése:

tags: #mandula #tuszo #nem #jon #ki