A magzatvíz embólia: Ritka, de életveszélyes szülészeti vészhelyzet

A terhesség egy különleges időszak, azonban néha váratlan szövődmények merülhetnek fel. Az egyik ilyen, rendkívül ritka, ám annál veszélyesebb állapot a magzatvíz embólia (AFE). Ez egy potenciálisan életveszélyes vészhelyzet, amely az anya szívének és tüdejének leállását okozhatja.

Mi a magzatvíz embólia (AFE)?

Egyszerűen fogalmazva, a magzatvíz embólia (AFE) akkor következik be, amikor az anya szervezete rendkívül súlyosan reagál arra, hogy kis mennyiségű magzatvíz keveredik a vérével a szülés során. A magzatvíz az a folyadék, ami a babát körülveszi a méhen belül, és bár többnyire víz, tartalmaz a baba sejtjeiből és szöveteiből származó részecskéket is. A legtöbb embernél, akinél normális körülmények között kis mennyiségű magzatvíz kerül az anya véráramába, nem tapasztalnak allergiás reakciót. Azonban AFE esetén a test nagyon rosszul reagál erre, egyfajta anafilaxiás reakciót mutatva.

Az AFE egy ritka, kiszámíthatatlan szülészeti vészhelyzet, amely az Egyesült Államokban körülbelül 40 000 születésből egynél, Európában pedig 53 800 születésből körülbelül egynél fordul elő. Ez az állapot hirtelen és gyorsan jelentkezik, és mellkasi nyomással, légzési nehézséggel és émelygéssel jár. Mivel ilyen ritka és nehezen kutatható, nehéz pontosan megjósolni, milyen kockázati tényezők járulhatnak hozzá, és sok nőnél nincs semmi előjele vagy nyilvánvaló kockázati tényezője.

Kockázati tényezők és tünetek

Bár az AFE pontos oka még nem ismert, úgy vélik, hogy egyes anyák immunválasza okozhatja a méhlepény lebomlására a szülés során. Az olyan dolgok, mint a placenta-rendellenesség vagy a terhesség által kiváltott magas vérnyomás (preeclampsia vagy eklampszia) növelhetik a kockázatot. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a kockázati tényezők nem jelentenek garanciát az AFE kialakulására.

Az AFE tünetei nagyon hirtelen és gyorsan jelennek meg, és hasonlóak lehetnek más szülési szövődmények (pl. méhrepedés, méhlepényleválás, eklampszia) tüneteihez, ami megnehezíti a pontos diagnózist. Az első fázist általában gyors légzési elégtelenség (oxigénhiány és légzési képtelenség) és szívmegállás jellemzi. Ezt követheti a második fázis, a vérzéses stádium.

A baba kockázata

A baba kockázata attól függ, hogy mikor következik be a magzatvíz embólia. Ha az anyánál a tünetek a baba születése előtt jelentkeznek, sürgősségi császármetszésre lehet szükség. Fennáll annak a veszélye, hogy az AFE-vel született baba nem kap elég oxigént, ami komoly következményekkel járhat.

Diagnózis és kezelés

A magzatvíz embólia diagnosztizálása nehézkes, mivel a tünetek sok más súlyos betegség tüneteihez hasonlóak. Az orvosoknak ilyen esetekben nincs idejük képalkotó vizsgálatokra vagy vérvizsgálatokra hagyatkozni a diagnózis felállításához, ehelyett gyorsan életmentő kezelést nyújtanak. Ez magában foglalhatja a szív- és tüdőfunkciók támogatását, vérátömlesztést és szükség esetén méheltávolítást a vérzés elállítására.

A magzatvíz embólia (AFE) egy életveszélyes szövődmény, amely a szülés alatt és körülötte jelentkezik. Mivel az AFE nem teljesen ismert, semmit sem tehetünk a megelőzése érdekében. Azonban az egyik módja annak, hogy felkészülj bármilyen orvosi vészhelyzetre, az, hogy a családoddal és az orvosokkal együttműködve kidolgozz egy tervet. Ez része lehet a „szülési tervednek”, annak a tervnek, amelyet a baba születése előtt készítettél.

A trombózis és az embólia kapcsolata a terhességgel

Az embólia súlyos diagnózis bárki számára, de főleg egy várandós vagy frissen szült anyukának. Embóliának nevezzük, amikor az érrendszert elzárja valami, amit a véráramlás odasodort, és amit embólusnak nevezünk. Ez az embólus lehet vérrög, zsírcseppek, gázbuborék, magzati törmelék (mint a magzatvíz embólia esetében) vagy daganattörmelék. Az embólia úgy alakul ki, hogy az a „valami”, ami nem az érrendszerbe való, az érrendszerben elkezd sodródni, és aztán egy kisebb érbe, amin már nem fér át, beékelődik.

A terhesség önmagában megnöveli a vérrög kialakulásának kockázatát, és a rizikó a szülés után is megmarad egy ideig. Szerencsére a trombózis mind a várandósság alatt, mind a szülést követően ritka, 1000-ből mindössze 1-2 nőnél fordul elő. Több oka is van annak, hogy a babavárás és a kicsi világra hozatala emeli a trombózis rizikóját:

• A növekvő méh és benne a magzat nyomást helyez a medence vénáira és a környező fővénákra.
• A terhes nő szervezetében normális körülmények között is olyan élettani változások alakulnak ki az alvadási rendszer működésében, melyek fokozott alvadékonysági állapotot (hypercoagulabilitást) eredményeznek.
• A keringő vérben fokozódik azon faktorok mennyisége és aktivitása, melyek szerepet játszanak a véralvadásban (pl. fibrinogén, II, VII, VIII, X faktor termelése), illetve csökken a véralvadást természetesen gátló faktorok mennyisége.
• A véralvadási faktorok arányának változásán túl változnak az alsó végtagok vénáiban az áramlási viszonyok. Könnyen kialakulhat vénás pangás, fokozódik a visszértágulat, lassul a véráramlás, ami kedvez a vér alvadásának és a vérrögök kialakulásának.

A trombózis fokozott kockázatát jelentő tényezők terhesség alatt:

• Ikerterhesség
• Cukorbetegség
• Terhességi toxémia (magas vérnyomás és a vizelet magas fehérjeszintje)
• Császármetszéses szülés
• Koraszülés elkerülése vagy a méhlepény leválása érdekében elrendelt fekvés
• 35 éves kor fölött vállalt gyermek
• Elhízás
• Dohányzás
• Korábbi trombózis
• Genetikai eltérések vagy alvadási faktor termelésében/működésében lévő eltérések
• Antifoszfolipid szindróma
• Szívműbillentyű-beültetés

A vérrögképződés kockázata a harmadik trimeszterben és a szülést követő gyermekágyi időszakban a legnagyobb. A terhességgel összefüggésben kialakult trombózis általában specifikus tüneteket mutat.

A szülés előtt gyakoribb a vérrögképződés a végtagokban, amire elsősorban a lábban, esetleg a karban tapasztalt duzzanat, érzékenység, fájdalom, kipirosodás/elszíneződés, vagy meleg érzet utal. A szülés után gyakrabban fordul elő, hogy a vérrög leszakad, és eljut a tüdőbe, tüdőembóliát okozva.

A trombózis és embólia megelőzése

Szerencsére a terhesség alatti, illetve a születés utáni első 6 hétben bekövetkező vénás trombózis ritka. Az aktivitás fenntartásával, illetve szükség esetén az injekciós véralvadásgátló kezeléssel a rizikó érdemben csökkenthető.

Életmódbeli tanácsok:

• Rendszeres testmozgás: Manapság már az egészséges, normál terhességben kifejezetten ellenjavallt az ágynyugalom, a szülész-nőgyógyászok ajánlása szerint egészen a szülésig fontos megőrizni a kismamáknak az aktivitásukat, és a lehető leghamarabb fel kell kelniük az ágyból, és járniuk kell a szülés után. A napi szintű, nem erőltetett, de aktív mozgás (pl. séta) a terhességi kornak és állapotnak megfelelően mindenki számára javasolt. Különösen ajánlott a vénás lábtorna.
• Testsúlykontroll: Fontos figyelni a testsúly gyarapodásának ütemét. Nem igaz a szabály, miszerint kettő helyett kell enniük a várandósoknak.
• Lábak polcolása és kompressziós harisnya: Fekvésnél érdemes felpolcolni a lábakat, ha visszerei vagy a felületes vénáinak állapota romlik, esetleg új visszér jelenik meg, hordjon kompressziós harisnyát vagy fáslit.
• Bőséges folyadékfogyasztás: A folyadékhiányos állapot elkerülése önmagunk és a kisbaba általános egészsége miatt is fontos, de a vérrögök kialakulásának megelőzése szempontjából különösen.

Orvosi beavatkozások és kezelés:

Azok a kismamák, akik már átestek korábban trombózison, akár életük végéig véralvadásgátló kezelésre szorulhatnak. A szájon át szedhető készítmények a méhlepényen átjutva súlyos fejlődési rendellenességeket okozhatnak a babánál, az LMWH (alacsony molekulatömegű heparin) alkalmazása viszont teljesen biztonságos.

Ugyancsak LMWH véralvadásgátló injekciós kezelésre van szükségük azoknak is, akiknek volt már trombózisuk vagy akár tüdőembóliájuk, de már abbahagyhatták a gyógyszeres terápiát. Ugyancsak indokolt lehet a véralvadásgátló-kezelés azokban az esetekben, amikor a leendő anyukának ágynyugalmat rendel el a szülészorvos.

Tudnia kell, hogy a vérrög nem csak az édesanyára, de a magzatra is veszélyes. Érdemes tudni, hogy tervezett császármetszése esetén az utolsó heparin injekciót 24 órával a szülés előtt kell beadni. A következő injekciót pedig általában a császármetszést követő 12 órán belül adják be. Az injekciós véralvadásgátló kezelés a fent említett esetekben a terhesség idején, valamint a szülést követően még minimum 6-12 hétig mindenképpen indokolt.

A trombózis kockázatának felmérése a szakorvos feladata, neki kell döntenie a gyermekágyi időszakot követően a véralvadásgátló esetleges további szedéséről, valamint a gyógyszerek beállításáról.

Mikor merül fel, hogy baj lehet?

Minden esetben, amikor az alábbi tüneteket észleli, azonnal orvoshoz kell fordulni!

• Alsó végtagot érintő trombózis esetén: általában az egyik oldali láb megdagadása, amely rendszerint feszes, lilásan elszíneződött, fájdalmas.
• Tüdőembólia figyelmeztető jelei: fulladás, nehézlégzés, eszméletvesztés, szapora pulzus, vérnyomásesés, szívelégtelenség, sokkos állapot, mely halálhoz is vezethet.
• Egyéb helyeken lévő vérrög kialakulásának tünetei: látászavar, fejfájás, hasi fájdalom, a kar duzzanata.

Fontos tudni, hogy ha trombózis- vagy embóliagyanú merül fel, nem szabad mozogni, mivel a vérrög az ér faláról leszakadva, a tüdőerekben elakadva halálhoz vezethet. Tehát megalapozott trombózisgyanú esetén mentőt kell hívni, és a beteget nem mozgatva, ülve vagy fekve kell ellátni.

tags: #magzatviz #embolia #gyogyulasa