A magzatvíz a terhesség 9 hónapja alatt veszi körül a babát a méhen belül. Védi őt a külső hatásoktól, és fontos szerepe van a magzat fejlődésében is. Éppen ezért nagyon ijesztő lehet, ha a vizsgálaton kiderül, hogy túl sok vagy éppen túl kevés a magzatvíz.
A magzatvizet a magzatburok, a baba veséje és az anya vérplazmája termeli. Mennyisége a terhesség folyamán állandóan növekszik, a szülés előtti hetekben már 1-1,3 liter víz veszi körül a babát. A teljes vízmennyiség 3-4 óránként lecserélődik.
Kevés magzatvíz (Oligohydramnion)
A kevés magzatvíz a terhességek 2%-ában fordul elő. Nem kell azonnal megijedni, ha az előírtnál kevesebb a magzatvíz. Ilyenkor általában újabb ultrahang vizsgálat szükséges, amelyen megnézik, áll-e fenn a magzat részéről olyan ok, ami miatt túlságosan kevés a víz. Ez többnyire vesefejlődési zavart jelent, amit ultrahanggal meg lehet állapítani.
Az anya oldaláról hüvelyi fertőzés vagy méhnyak problémák okozhatják, ami miatt a magzatvíz szivárogni kezd, így fokozatosan csökken a mennyisége.
Mit okoz a kevés magzatvíz?
Amennyiben a babának túlságosan kevés magzatvízben kell fejlődnie, túl kevés a helye, ezért kényszertartásban fekszik. Ez azért baj, mert dongaláb, deformált csípő alakulhat ki, valamint a fülei és orra megnyomódhatnak, illetve tüdőfejlődési zavarok léphetnek fel. Gyakori ilyenkor az is, hogy a magzat mérete átlagon aluli mértékben nő csak.
Ha túl kevés a magzatvíz, az méhen belüli fejlődési zavart eredményezhet. A magzat kényszertartásban van a hely szűke miatt, ezért fülei, orra lelapulhatnak.
Túl sok magzatvíz (Polyhydramnion)
A túl sok magzatvíz a terhességek 1%-ában fordul elő. Ilyenkor a víz mennyisége legalább az adott terhességi korra számított vízmennyiség másfélszeresét meghaladja. A sok magzatvíz hátterében leggyakrabban a terhességi cukorbetegség áll, de szifilisz fertőzés, ikerterhesség, vesegyulladás és méhen belüli fertőzés is állhat a hátterében.
A túl kevés magzatvízzel ellentétben a túl sok magzatvíz önmagában nem okoz problémát a babánál. Azonban ilyenkor könnyebben megreped a magzatburok, ezért fennáll a koraszülés veszélye, így ilyenkor teljes ágynyugalmat szoktak javasolni. További veszély a lepényleválás, és a fájásgyengeség, valamint szülés után az elhúzódó vérzés.
A magzat fejlődési rendellenességei és a terhesség alatti ártalmak
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulnak ki.
Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük. A szülések körülbelül 6 százalékában jön valamilyen rendellenességgel a világra a gyermek. Magyarországon ez évente 5000-6000 babát érint. Sajnos sokan vannak közülük, akiknél maradandó a károsodás. A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon.
A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.
Szemfejlődési rendellenességek
Bár a legtöbb szemproblémát szerzett betegségek, fertőzések, sérülések vagy az öregedés okozza, a legsúlyosabbak közül jó néhány veleszületett rendellenesség. A szem veleszületett rendellenességei közül a legtöbbnek genetikai oka van, ezek azonban meglehetősen ritkák, és általában más rendellenességekkel együtt jelentkeznek. Egyéb rendellenességek, fejlődési zavarok, részleges vagy teljes vakság oka lehet azonban valamilyen méhen belüli fertőzés is.
A magzat későbbi látását nagyban befolyásolhatja a rubeola, a toxoplazmózis, a herpesz, a bárányhimlő; de a várandósság alatti alkohol- vagy drogfogyasztás is.
- Csecsemőkori glaukóma: A szem rendellenes fejlődése miatt a szaruhártya és az írisz közötti szűkület miatt a szemben megnő a nyomás, a szemgolyó megnő és kidülled. A beteg a normálisnál jobban könnyezik, igen érzékeny a fényre.
- Veleszületett szürke hályog (katarakta congenitalis): A pupilla területe szürkés, fényreflex nem váltható ki. A lencse nem engedi át a fényt a retinához, emiatt az éleslátás akadályozott. Korai szemlencse-beültetéssel az éleslátás helyreállítható.
- Ablepharon macrostomia-szindróma (AMS): Rendellenesen rövidek vagy teljesen hiányoznak a szemhéjak, a szempillák és a szemöldök is. Ezeket (legalábbis részben) műtéttel helyre lehet állítani.
- Aniridia: Az írisz szinte teljesen hiányzik, ám nem csupán esztétikai zavar: általában a látóidegek is sérültek, a hályog is gyakori. A látás erősen gyengült.
- Aphakia: A szemlencse hiányzik, következménye az igen erős rövidlátás, komplikációi között találjuk a retinaleválást és a glaukómát is.
- Anopthalmia és micropthalmia: Az anopthalmia esetén egy vagy mindkét szem teljesen hiányzik, míg a micropthalmiánál a szemgolyók rendellenesen kicsik. Az anopthalmia olyan fejlődési rendellenesség, melynél a megfelelő vérellátás vagy a magzati agy zavara miatt egyáltalán nem alakul ki a szem.
- Coloboma vagy macskaszem-szindróma: A szem egyik részén (a legtöbbször a szivárványhártyán vagy a retinán, időnként a látóidegen) apró hiány, lyuk található. Oka, hogy a magzati fejlődésnél a szövetek nem zárultak össze rendesen a születés előtt. Egyik vagy mindkét szemét érintheti.
Ritkák a szemhéj rendellenességei is (lecsüngő, befelé vagy kifelé forduló szemhéj), és ezeket általában könnyen lehet műtéti úton kezelni.
A fény szerepe a magzat látásfejlődésében
Gondoltad volna, hogy a testeden áthatoló fény, amely az anyaméhbe is beszűrődik, komoly hatással van a babád látásának fejlődésében? Bizonyított tény, hogy ha a magzathoz nem szűrődik be elegendő fény, a szeme nem fejlődik megfelelő ütemben, és akár károsodhat is a látása.
Az ember egyik legféltettebb kincse a szeme, a látása. Rengeteg tanulmány, kutatás övezi a témát. A Nature tudományos magazinban nemrégiben közöltek egy olyan tanulmányt, amely közelebb vihet a látási rendellenességek kialakulásának megértéséhez.
Az emberi - és állati - szervezet belsejében nincs teljesen sötét: korábbi eredmények értelmében a méhben fejlődő magzathoz anyja hasfalán keresztül elegendő fény jut ahhoz, hogy a terhesség utolsó hónapjaiban már érzékelje a fényviszonyokat.
Magzati korban a szem ideghártyájának (retina) megfelelő fejlődését speciális érhálózat segíti, amely táplálja a retina sejtjeit kialakulásuk során. Ezek az erek később zavarnák a látást, ezért a retina kifejlődése után „felszívódnak” - mint amikor egy befejezett épület elől elbontják az építkezéskor nélkülözhetetlen állványzatot.
A szakembereket is meglepte, hogy az anyaméhbe beszűrődő fénynek ilyen komoly szerepe van a szem fejlődésében. Mivel a látást érintő betegségek jelentős része a szem érhálózatával függ össze, a mostani felfedezés előbbre vihet ezek megértésében, kiváltképp, ami a koraszülötteknél látáskárosodást okozó koraszülött retinopathiát (ROP) illeti.
Római dodekaéder rejtélyét megfejtették, és sokkal rosszabb, mint gondoltuk
A magzatvíz szerepe és funkciói
A magzatvíz nagyon sok funkciót tölt be a gyermek életében a terhesség ideje alatt. Oltalmat, védelmet és a fejlődéshez elengedhetetlen világot biztosít. Azonban ha a magzatvíz mennyisége nem megfelelő - túl sok vagy éppen túl kevés -, az számos probléma forrása lehet.
A terhesség során a magzat magzatvízzel körülvéve helyezkedik el az anyaméhben. Ez védi a fejlődő kis szervezetet a külső káros hatásoktól, biztosítja az állandó hőmérsékletet, és fontos szerepe van a tüdő fejlődésében is.
A magzatvizet a magzatburok (az amnion és a chorion), a magzat kültakarója, később veséje is termeli, valamint az anya vérplazmája is részt vesz a létrejöttében. A magzatvíz mennyisége a terhesség során fokozatosan növekszik, szülés előtt eléri az 1-1,3 litert! Mivel a magzatvíz rendszeresen - 3-4 óránként - kicserélődik, így könnyen érthető, hogy a magzatvízforgalomban bekövetkező bármely zavar a mennyiség gyors növekedését vagy csökkenését okozhatja.
Teendők kórosan sok magzatvíz esetén
Ha csak enyhe polyhydramnion áll fenn, súlyos tünetek nélkül, akkor nincs szükség feltétlenül kezelésre. Amikor azonban a kismamának kifejezett panaszai vannak - hasi fájdalom, nehézlégzés, fulladás -, akkor ágynyugalom, sőt akár kórházi megfigyelés is szükségessé válhat.
Vízhajtók alkalmazása és a folyadékfogyasztás csökkentése nem alkalmasak a betegség kezelésére, sőt, kimondottan veszélyesek is lehetnek. Nagyon súlyos esetben bizonyos magzatvízmennyiség lebocsátásával lehet könnyíteni az anya állapotán, de ez általában csak átmenetileg hatásos.
Ha az ágynyugalom, valamint a magzatvíz rendszeres (kétnaponta) lebcsapolása ellenére a terhes állapota nem javul, kifejezett mellkasi panaszai vannak, akkor a császármetszés az egyetlen megoldás az anya biztonsága érdekében.
