A terhességmegszakítás, latinul *abortus artificialis*, egy komplex és sok vitát kiváltó téma, amelynek jogi és etikai vonatkozásai országonként és kultúránként eltérőek. Magyarországon a magzati élet védelmének és a terhességmegszakításnak alapvető szabályait az 1992. évi LXXIX. törvény, valamint az azt kiegészítő kormányrendeletek határozzák meg.
A jogképesség kezdete és a magzat státusza
A jogképesség, vagyis a jogok és kötelezettségek szerzésének lehetősége, a történelem során nem mindenkit illetett meg egyenlő mértékben. A 19. században vált általánossá az a nézet, hogy minden embert születésétől teljes jogképesség illet meg. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azonban kimondja, hogy a jogképesség megszerzése nem a születéssel, hanem a fogamzással indul, feltéve, hogy a gyermek élve születik.
A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes, függő helyzetben van. Ennek jogi jelentősége abban áll, hogy a magzat, még ha feltételhez is kötötten, de jogképes, így megszületése előtt is örökölhet vagy ajándékot kaphat. Ha a születendő gyermek apja a gyermek megszületése előtt meghal, a gyermek lesz az örökös, amikor élve megszületik. Mivel a fogamzás időpontja jogilag ilyen jelentőséggel bír, a törvény kimondja, hogy a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, bár bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt.
Az abortusz története Magyarországon
A várandósság megszakítása a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt. Magyarországon 1878-ban hozták az első modern polgári törvényi rendelkezéseket az abortusszal kapcsolatban (Csemegi-kódex). Ez lényegében emberölésnek minősítette az abortuszt, erkölcsi alapon tiltotta, és börtönbüntetést helyezett kilátásba az elkövetőknek. A törvény különbséget tett a méhmagzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között, de a büntetés szempontjából nem volt különbség a két eset között.
A két világháború közötti időben tovább éltek a korábbi tiltó intézkedések, de az illegális abortuszok is nagy számban fordultak elő. Becslések szerint csak Budapesten évente 25-30 ezer illegális abortuszt végeztek. Egy 1933-as kúriai döntvény engedélyezte a legális terhességmegszakítást bűncselekmény következményeként történt fogantatás esetén, az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból (örökletes szervi bajok, nem várható egészséges magzat stb.). Ez a döntvény egyes megfogalmazások szerint "páratlanul »szabados« joggyakorlatot tett lehetővé".
Az 1950-es évekig, a Rákosi-korban sem engedélyezték az abortusz gyakorlatát. 1956 óta azonban bizonyos körülmények között legális a művi abortusz. Ezt követően, az 1960-as évek végére az abortuszok száma elérte az évi 200 000-et is. A számítások szerint a létrejött terhességek 52%-át nem kívánt terhességként tartották számon.
A jelenlegi szabályozás
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény szabályozza. Ennek értelmében a terhesség csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, a törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
A "súlyos válsághelyzet" fogalmát az 5. § (2) szerint az határozza meg, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz. Ez jelentheti azt, hogy valaki túl fiatalnak vagy túl idősnek érzi magát a gyerekvállaláshoz, esetleg anyagi, családi, munkahelyi, tanulási vagy egyéb okok miatt nem tudja vállalni a terhességet és a gyereket. A Családvédelmi Szolgálat ezeket az indokokat nem ellenőrzi, a súlyos válsághelyzetet nem kell igazolni, elegendő erre hivatkozni a munkatárs előtt.
Mi marad belőled, ha minden megváltozik? (Viktor Frankl titka a bizonytalanság ellen)
Határidők és feltételek
Alapesetben a terhesség a 12. hétig szakítható meg. Vannak azonban kivételes esetek, amikor ez a határidő kitolódhat:
- 18. hétig: Ha az állapotos nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, vagy ha neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismerte fel korábban a terhességet, vagy az egészségügyi intézmény, illetve hatóság mulasztása miatt haladta meg a 12. hetet.
- 20. hétig (elhúzódó diagnosztikai eljárás esetén a 24. hétig): Ha legalább 50% az esélye annak, hogy a magzat genetikai okok vagy valamilyen környezeti hatás (pl. gyógyszer, sugárzás) miatt károsodott. Ezt mindig orvos állapítja meg, orvosi igazolással.
- Bármeddig: Ha a terhesség az anya életét veszélyezteti, vagy a magzat olyan súlyos rendellenességgel rendelkezik, amely az élettel összeegyeztethetetlen.
Az, hogy a terhesség a 12/18/20. hétig szakítható meg, azt jelenti, hogy az adott terhességi hétig az abortusznak meg kell történnie, nem elegendő csak időpontot kérni.
A terhességmegszakítás folyamata
A terhességmegszakítás folyamatát a Családvédelmi Szolgálatnál kell elindítani. Ez négy fő lépésből áll:
- Első tanácsadás: Itt a Családvédelmi Szolgálat munkatársa tájékoztat a gyermekvállalás esetén elérhető támogatásokról, az örökbeadás lehetőségeiről és a válsághelyzet feloldására alkalmas segítségnyújtási formákról. Ezen a tanácsadáson az állapotos nő névtelen maradhat. Az orvosi igazolás a terhességről még nem szükséges.
- Orvosi vizsgálat és igazolás: Az első tanácsadás és a második tanácsadás között el kell menni egy nőgyógyászhoz, aki megállapítja a terhesség korát, és igazolást állít ki róla. Fontos, hogy 2022. szeptember 15-e óta az orvosnak a magzati életfunkciókat is be kell mutatnia. Ez sokak szerint a magzat szívhangjának meghallgattatását jelenti, de a szabályozásból ez nem következik egyértelműen. Az orvosnak az adott pillanatban észlelhető életfunkciókat kell bemutatnia (pl. ultrahangfelvétel). Ha már észlelhető a szívhang, akkor sem kötelezhetnek arra, hogy meghallgassa, jogában áll kérni az orvostól, hogy tekintsen el a szívhang bemutatásától.
- Második tanácsadás: Az elsőt követő legalább harmadik napon tartható meg. Ekkor már nem maradhat névtelen az állapotos nő. Itt nyilatkoznia kell, hogy továbbra is szeretné-e megszakítani a terhességét. Ha igen, kitöltik a hivatalos kérelmet, és kiválaszthatja a beavatkozást végző egészségügyi intézményt.
- Orvosi beavatkozás: A második tanácsadás után nyolc napon belül jelentkezni kell a választott intézményben. Ekkor még nem végzik el a beavatkozást, csak megvizsgálják, és ha orvosilag is engedélyezik, időpontot egyeztetnek a beavatkozásra. Magánklinikák és állami kórházak is végeznek abortuszt. A terhességmegszakítás napján a kérelmet aláírásával ismét meg kell erősíteni.
Magyarországon jelenleg csak a műtéti terhességmegszakítás érhető el, a gyógyszeres abortusz nem. A műtéti abortuszt nőgyógyászati vagy szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban erre kiképzett orvosok végzik el. A beavatkozás körülbelül 15 percet vesz igénybe, ezt követően még megfigyelésre a kórházban kell maradni néhány órát.
Költségek és kedvezmények
A terhességmegszakítás térítési díja 2024-ben 45 312 forint. Az összeget a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára kell befizetni. Az összeg nagysága azonban a kérelmező anyagi helyzetétől is függ, és bizonyos esetekben kedvezmények vehetők igénybe, vagy akár ingyenes is lehet a beavatkozás.
| Kedvezmény mértéke | Feltételek |
|---|---|
| 30% térítési díj | A kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve az eltartója meghatározott ellátásokra jogosult. |
| 50% térítési díj | A kérelmező nő vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve az eltartója a 4/A. melléklet 2. pontjában meghatározott ellátásra jogosult. |
| Térítésmentes | Szociális intézményben élő személy, átmeneti gondozásban részesülő, nevelésbe vett kiskorú, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, vagy ha a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetve az eltartója a 4/A. melléklet 2. vagy 3. pontjában meghatározott ellátásra jogosult. |
Titoktartás és beleegyezés
Az abortuszhoz nem szükséges az apa beleegyezése, a terhességmegszakítás a terhes nő döntésén múlik. A 18 év feletti, nagykorú nőknek nem kell a szüleik beleegyezését kérniük. Jogában áll a terhességmegszakítás titokban tartása; a családvédelmi szolgálat és az egészségügyi dolgozók szigorú titoktartási kötelezettség alatt állnak. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) is beállítható, hogy ki férhessen hozzá ehhez az információhoz. Kiskorúak esetében azonban a törvényes képviselő (általában az egyik szülő) hozzájárulása szükséges.
Etikai és jogi viták
A terhességmegszakítás megítélése vitatott. A legális abortusz hívei szerint a kismamák csak a saját testük felett hoznak döntést, melyhez joguk van. Ezzel szemben az életpártiak úgy vélik, hogy az élet a fogantatással kezdődik, emiatt az abortusz gyilkosságnak számít. Hivatkoznak a hippokratészi esküre is, bár a választáspártiak szerint az eredeti szövegben nem szerepel az "abortusz" vagy "magzat" szó.
Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg." Szakértők szerint ez a rendelkezés konfliktusban állhat a súlyos válsághelyzetre hivatkozva elvégezhető terhességmegszakítás lehetőségével, mivel egy olyan élethelyzet, amihez nem kapcsolódik Alaptörvényben biztosított alapvető jog, felülírhat egy Alaptörvényben biztosított alapvető jogot (a magzati élet védelmét).
Az illegális magzatelhajtások és csecsemőgyilkosságok
Annak ellenére, hogy Magyarországon 1956 óta legális az abortusz bizonyos keretek között, továbbra is léteznek illegális magzatelhajtások és csecsemőgyilkosságok. Utóbbiak számát 2012-ben évi körülbelül 100-ra becsülték, de csak az esetek húsz százaléka derül ki. A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület "Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülöttgyilkosság" című könyve részletesen foglalkozik a témával.
A Családvédelmi Szolgálatok feladatai között szerepel a tanácsadás, válsághelyzet esetén segítségnyújtás, valamint a családtervezéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése. Az állam elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök kedvezményes igénybevételét, támogatja a magzati élet védelmét szolgáló szervezeteket, és gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről. Emellett a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások biztosításával segíti a várandós anyát és családját a születendő gyermek vállalásában és felnevelésében.