Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját. Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható, és ezt a tényt általában ijedtség és pár napig tartó izgatott várakozás követi: vajon a következő vizsgálaton lesz szívhang?
Jó hír, hogy általában a gond csupán annyi, hogy a kismama túlságosan hamar ment el az orvoshoz, a 4.-5. héten, míg az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető. Ebből jó eséllyel lehet következtetni a fogantatás időpontjára is.
Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati szívhangot, a következőn pedig nem. Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6 százalék körül van. Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet következtetni, nem egy esetről hallottam, amikor a terhesség befejező műtét előtti utolsó vizsgálaton megint láttak szívhangot!
A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van. A 15-16. héttől a védőnő is meghallgatja a szívhangot az ún. szívhangvizsgálóval. A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik.
A magzati szívhang és a nem: mítosz vagy valóság?
Vannak, akik a várandós nő hasának alakja alapján igyekeznek megjósolni, hogy kisfiú vagy kislány lakik ott benn, míg mások az alapján következtetnek, hogy a kismama sósat vagy édeset kíván-e a terhessége alatt. A sok - jobbára nem bizonyított - módszer egyike, hogy a magzat szívverése alapján megmondható a neme. Ha ez igaz, ennek azért lehet nagy jelentősége, mert a baba szívműködése már korán kimutatható és vizsgálható, jóval korábban, mint ahogyan az ultrahangvizsgálat során kiderülhet a baba neme.
Hogy jó vagy rossz, ha a szülők már korán tudják, hogy milyen nemű gyereket várnak, nem egyértelmű. A babaszoba berendezésének kiválasztásánál és az első ruhatár összeállításánál biztosan hasznos ez az információ, ugyanakkor akár halálos veszélyt jelenthet a magzatra nézve, ha a szülők a magzat nemének ismeretében a terhességmegszakítás mellett döntenek. Ez különösen a gyermekszámot korlátozó országokban (például Kínában) nyerhet indokolatlanul és etikátlanul nagy jelentőséget. Ugyanakkor megint csak hasznos ezt tudni, ha például a családban olyan öröklődő betegség fordult már elő, mely csak a fiúkat vagy csak a lányokat érinti.
A közvélekedés szerint a percenkénti 140-nél lassabb szívfrekvencia fiú magzatot valószínűsít, míg a lány magzatok szíve állítólag gyorsabban ver ennél.
A nem és a szívfrekvencia közötti kapcsolat elemzése több tudományos vizsgálat tárgyát képezte már. A Fetal Diagnosis and Therapy című szülészeti szaklap egyik 2006-os számában megjelent cikk szerzői nem találták bizonyítottnak, hogy a fiú és lány magzatok szívverésének sebessége különbözne egymástól. Ehhez 477, az első trimeszterben végzett ultrahangvizsgálat eredményeit vették alapul, és ezeket hasonlították össze a második trimeszterben végzett vizsgálatokéval, amikor már mód volt a magzat nemének meghatározására is. Ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy a szívfrekvencia alapján nem jelezhető előre a baba neme.
A szép hosszú nevű The Journal of Maternal-Fetal & and Neonatal Medicine című lapban tíz évvel később közzétett, lényegében azonos módszert alkalmazó másik vizsgálat is ugyanezt az eredményt hozta. Ez utóbbiban 332 lány és 323 fiú magzat eredményeit hasonlították össze.
A magzati szívultrahang fontossága
A veleszületett szívfejlődési rendellenességek a relatíve gyakori fejlődési rendellenességek közé tartoznak. Az élveszületések körülbelül 1 százalékában fordulnak elő. Súlyosságukat, összetettségüket tekintve igen különbözőek lehetnek. Kialakulásuknak belső és külső okai egyaránt lehetnek. Az első csoportba az öröklődési tényezők tartoznak - néhány kromoszómarendellenesség, mint pl. a Down-kór gyakran jár együtt szívfejlődési rendellenességgel. A külső okok között a vírusfertőzéseket (pl. rubeola), magzati fejlődési rendellenességet okozó (teratogén) anyagokat (alkohol, citosztatikumok), oxigénhiányt (akár anyai dohányzás következtében) vagy az ionizáló sugárzást (pl. röntgen) kell említeni. Ezen behatásokra a fejlődő szív a terhesség 4-6. hete között a legérzékenyebb.
A magzati szívultrahang, más néven magzati echocardiográfia egy kifejezetten a szívfejlődési rendellenességek kiszűrésére alkalmas vizsgálat. A magzati szív vizsgálata a terhesgondozás és a magzat sorsa szempontjából kiemelkedően fontos, és rendkívüli szakértelmet igényel.
Kiknek ajánlott a szívultrahang szűrővizsgálat?
Az alábbi esetekben magasabb a szívfejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága:
- Veleszületett szívbetegség a családban (szülői, előző gyermeknél, másodfokú rokonságban - unokatestvérig bezárólag)
- Vastagabb tarkóredő (>2.5mm) a 11-13. heti ultrahang szűrővizsgálatnál
- 11-13. héten mért kóros áramlás (ductus venosus flow, tricuspidális regurgitáció)
- Magas kockázatú kombinált teszt eredménye esetén, ha invazív beavatkozás nem történt
- Késői gyermekvállalók esetén (35 éves anyai életkor felett)
- Akik koraterhességben magzatra ártalmas gyógyszert szedtek vagy akiket más teratogén (magzatkárosító anyag) ártalom ért
- Akiknek olyan betegségük van, ami hajlamosít szívfejlődési rendellenességre, pl. cukorbetegség, immunbetegség (anyai lupus/Sjögren szindróma)
- Koraterhességi ártalmak (egyes vírusfertőzések, toxikus anyagok, gyógyszer, alkohol stb.) esetén
- Többes terhességnél (egypetéjű/monochorialis ikerterhességekben)
- Lombik programmal fogant terhességekben (IVF terhességek)
- Magzati szívritmuszavar esetén
- Általános magzati ultrahang vizsgálatnál egyéb fejlődési rendellenességet mutattak ki, vagy a szív fejlődési rendellenesség gyanúja merült fel
- Kromoszóma rendellenesség gyanúja esetén
- Ultrahanggal megállapított egyéb eltérés: pl. kórosan sok, vagy kevés magzatvíz, kóros magzati növekedés, folyadék a mellkasban, szív körül
- Bárkinek, aki szeretné a lehető legbiztosabban kizárni magzatánál a fejlődési rendellenességeket
12-17. heti korai szívultrahang szűrővizsgálat ajánlott:
- Elsőfokú rokonságban súlyos szívfejlődési rendellenesség
- Inzulinnal kezelt cukorbetegség
- Vastagabb tarkóredő (>3.5mm) a 11-13. heti ultrahang szűrővizsgálatnál
- Szívhiba gyanúja a 11-13. héten
Korszerű ultrahang készülék segítségével lehetőség van a szívben áramló vér irányának és sebességének mérésére is, mellyel a szűrés hatékonysága tovább emelhető. Miben különbözik a rutin ultrahangvizsgálattól a kiterjesztett magzati szívultrahang szűrővizsgálat?
A CTG/NST vizsgálat
A várandósság utolsó heteiben egyre sűrűbbé válnak a műszeres vizsgálatok, melyek látogatása a kismama számára sokszor megterhelő lehet, azonban nagy jelentőséggel bírnak a magzati diagnosztika szempontjából. Mi is az a CTG/NST vizsgálat, és mi történik ilyenkor?
A CTG vagy NST vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a terhesség, hanem a szülés alatt is. A CTG vizsgálatot általában a terhesség utolsó harmadában, azaz a harmadik trimeszterében végzik. A terhesgondozás során, a várandósság 37-38. hetétől kezdve hetente egyszer szükséges, ettől a kezelőorvos egyénileg eltérhet, a terminus (szülés várható napja) után már naponta, 2 naponta javasolt a vizsgálat elvégzése.
Az NST betűszó a non-stressz teszt rövidítése, vagyis azt rögzítik, hogy az anya nyugalmi állapotában hogyan reagál a magzat szíve a méh izomtevékenységére, illetve a baba mozgásaira. Ezen adatok rögzítése szimultán zajlik, a regisztráció pedig egy speciális papírra történik. A vizsgáló és regisztráló készülék neve cardiotocograph. A vizsgálatot többnyire szülésznő végzi, átlagosan 20 percig tart, félig ülő, vagy bal oldalfekvő helyzetben történik. A szűrés teljesen fájdalommentes és szükség esetén ismételhető.
A készülékhez két vizsgálófej csatlakozik, az egyik a méh összehúzódásait érzékelő nyomásmérő, a másik ultrahangot bocsát ki és a visszaverődő hullámokat detektálja. Az érzékelőket a vizsgáló a kismama hasán a megfelelő helyekre felhelyezi, majd rögzíti két gumipánt segítségével. A pántok nem lehetnek kényelmetlenül szorosak, de a pontos vizsgálat feltétele, hogy az érzékelők jól illeszkedjenek, és jó helyre kerüljenek. Ultrahanggal működő készülékek esetében zselét tesznek a bőr és az érzékelő közé, ami segíti az ultrahang átjutását a bőrön és a lágyszöveteken. Léteznek olyan készülékek is, amelyek minden sugárzás nélkül kizárólag a hangot erősítik fel, ezek azonban csak teljes csendben, külső zavaró hangok nélkül használhatók.
Miközben a készülék két görbét rajzol a szívfrekvencia-változás és a méhösszehúzódás alapján, a kismama feladata, hogy gombnyomással jelezze, ha magzatmozgást érez. A legértékesebb információt ugyanis akkor kapjuk, ha a baba ébren van és mozgolódik, hiszen a fizikai tevékenység miatt változik a szívfrekvenciája. Emiatt ajánlják, hogy az édesanya egyen, igyon a vizsgálat előtt, illetve közben. A készülék a magzati szívfrekvenciát is kiírja. A vizsgálat végén a regisztrátum alapján az orvos következtet a magzat méhen belüli állapotára, oxigén-ellátottságára, sőt, a méhösszehúzódások vizsgálatával a szülés várható időpontja is előjelezhető. A szülészorvos az adatokat összevetve, egymáshoz viszonyítva vizsgálja. Nézi a magzati szívfrekvencia méhtevékenységgel összefüggő, pillanatról-pillanatra történő és periodikus változásait (gyorsulások, lassulások), illetve a tartós magzati szívfrekvencia eltéréseket.
A magzati vérkeringés és a szív fejlődése
Amikor a pocakunkban hordozzuk a kis életet, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a baba egyszerűen csak „növekszik”. Pedig valójában egy hihetetlenül bonyolult, önálló biológiai rendszer épül fel hétről hétre, amelynek legcsodálatosabb és legéletbevágóbb része a magzati vérkeringés. Ez a keringési rendszer nem csupán egy kicsinyített mása a felnőtt szervezetének; egy teljesen egyedi, zseniálisan megtervezett hálózat, amely lehetővé teszi a magzat számára, hogy az anyaméh speciális körülményei között optimálisan fejlődjön.
A terhesség kezdeti szakaszában, amikor még talán csak sejtjük, hogy új élet van a méhünkben, a legfontosabb szerv, a szív fejlődése már elképesztő tempóban zajlik. A harmadik hét végére, körülbelül a 21-22. napon, a szív kezdetleges formája, az úgynevezett primitív szívcső már összehúzódásokat produkál. Ezekben a korai hetekben a szív még csak egy egyszerű, pulzáló cső. A vérkeringés elindítása kritikus, mivel a gyorsan növekvő embrió sejtjei már nem tudnak elegendő tápanyagot és oxigént felvenni pusztán diffúzió útján a környező szövetekből.
A negyedik és ötödik hét között zajlik a szívcső morfológiai átalakulása. A cső összetekeredik, hurkot képez, és elkezd elválasztódni a leendő kamrákra és pitvarokra. Ez a folyamat, amit szívhurkolódásnak (looping) nevezünk, alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szív négy üregű szervvé váljon. A hatodik és nyolcadik hét között a szívben megkezdődik a szeptálódás, vagyis a sövények kialakulása. Ez a folyamat választja el a szívet jobb és bal oldalra, valamint a pitvarokat a kamráktól. A pitvari sövény (septum atriorum) két fázisban alakul ki: a septum primum és a septum secundum segítségével. E két sövény között marad egy nyílás, a híres foramen ovale, amely a magzati élet egyik legfontosabb shuntje. A szív fejlődésével párhuzamosan alakul ki a nagy erek rendszere is. Az aorta és a tüdőartéria kezdetben egyetlen nagy artériás törzsből, a truncus arteriosusból indul ki, amely a fejlődés során két különálló érré spirálisan elválik.
A magzati vérkeringési rendszer alapvetően különbözik a születés utáni rendszertől két kritikus ok miatt. Először is, a magzat nem használja a tüdejét a gázcseréhez. Az oxigén és a tápanyagok az anya véréből, a placentán keresztül jutnak el a magzathoz. A magzati életben a vér útvonala prioritásokat követ: a friss, oxigéndús vérnek a lehető leghamarabb el kell jutnia az életfontosságú szervekhez: az agyhoz és a szívhez.
A placenta a magzati vérkeringés központi eleme. Ez az a szerv, ahol az anyai és a magzati vér találkozik (anélkül, hogy valójában keveredne). Itt történik meg az oxigén felvétele az anyai vérből, a szén-dioxid leadása, valamint a tápanyagok átadása és a salakanyagok elszállítása. A magzat és a placenta között a köldökzsinór teremt kapcsolatot, amely két artériát és egy vénát tartalmaz.
A magzati keringésben három fő, anatómiai shunt (rövidzár) biztosítja, hogy a vér a leghatékonyabb úton jusson el a szervekhez, megkerülve a tüdőt és a máj egy részét. E három struktúra a ductus venosus, a foramen ovale és a ductus arteriosus.
- Ductus venosus: A köldökvéna (vena umbilicalis) szállítja a friss, oxigéndús vért a placentából a magzat hasüregébe. Itt lép működésbe a ductus venosus, egy speciális ér, amely a köldökvéna vérét közvetlenül a vena cava inferiorba (alsó nagy véna) vezeti. Ez a shunt kulcsfontosságú, mert biztosítja, hogy a leginkább oxigénnel telített vér gyorsan elérje a szív jobb pitvarát. A máj megkerülése nem jelenti azt, hogy a szerv teljesen vérellátás nélkül marad. A ductus venosus elágazásánál a vér egy része belép a máj kapilláris rendszerébe, ellátva a májsejteket a szükséges tápanyagokkal.
- Foramen ovale: Az alsó nagy vénából érkező vér, amely már keveredett a magzat elhasznált (de még mindig viszonylag oxigéndús) vérével, belép a szív jobb pitvarába. Itt történik a magzati keringés egyik legintelligensebb szétválasztása. A foramen ovale egy nyílás a pitvari sövényben, amely lehetővé teszi, hogy a vér közvetlenül a jobb pitvarból a bal pitvarba áramoljon. Mivel a magzati tüdő ellenállása magas, a jobb pitvari nyomás nagyobb, mint a bal pitvari nyomás, ami nyitva tartja ezt a nyílást.
- Ductus arteriosus: Az a vér, amely lefelé áramlott a jobb pitvarból a jobb kamrába, a tüdőartériába kerül. Mivel a tüdő ellenállása magas, a vér nagy része nem a tüdő felé veszi az irányt. Ehelyett a vér 90%-a egy harmadik shuntön, a ductus arteriosuson keresztül áramlik. Ez a shunt rendkívül fontos szerepet játszik a tüdő védelmében. Mivel a tüdő nem vesz részt a gázcserében, felesleges lenne az összes vért átpumpálni rajta. A ductus arteriosuson keresztül a vér eljut az aortába, keveredik az ott lévő vérrel, és lefelé áramlik a törzs, a hasi szervek és a végtagok felé.
A születés pillanata a magzati élet egyik legintenzívebb fiziológiai átalakulása. A magzati vérkeringés másodpercek alatt felnőtt típusú keringéssé alakul át.
A "golf labda" a magzati szívben
A szándékolt szülők meglehetősen izgatottak és egyben nagyon érzelmesek a béranya terhessége alatt. Szeretnék beszélni az egyik olyan problémáról, amellyel a szülők találkoznak a vizsgálati jelentésben, és ami miatt aggódniuk kell, hogy készen álljanak erre az információra. A golflabda egy kis fehér folt, amely rutin ultrahangvizsgálat során látható a magzat szívében. Az orvosi terminológiában golflabdának hívják Echogén szív gócok.
Amikor a golflabda problémáját azonosítják, az esetek többségében ártalmatlannak minősül. Ez a golyó a szívbillentyűt tartó zsinór egyik megvastagodása. Legtöbbször echogén gócok láthatók a szív bal kamrájában. De néha mindkét kamrában kimutatható. Statisztikailag a terhesség alatt a csecsemők körülbelül 4 százalékánál fordulhat elő ez a folt.
A szonográfusnak pedig a méretétől, elhelyezkedésétől függően fel kell mérnie, hogy mennyire lehet problémás. Ha pedig nem látszik más hiba, akkor a radiológus biztosan tisztázza, hogy az echogén gócok nem okoznak további gondot.
tags: #magzat #minimalisan #nagyobb #sziv #arnyekolas