A szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak a kóros folyamatok, például a daganatok idejében történő felismerésében. Különösen igaz ez a komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, amelyek nem csupán egy-egy problémára fókuszálnak, hanem a női szerveket érintő valamennyi daganatos megbetegedést igyekeznek kiszűrni.
A nőket érintő daganatos megbetegedések évente több millió életet követelnek világszerte, és hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak. A rendszeres szűrővizsgálatok célja az elváltozások időbeni felfedezése, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.
A komplex nőgyógyászati szűrővizsgálat részei és menete
A komplex nőgyógyászati rákszűrés során egyszerre végzik az emlő, a méhnyak, a petefészek és a méhtest daganatos betegségeinek szűrését. Az alapos vizsgálat során ellenőrzik a vagina és a vulva állapotát is.
A vizsgálat több lépésből épül fel, mely az anamnézis felvétellel és az aktuális panaszok megbeszélésével kezdődik. A nőgyógyász szempontjából olyan fontos információkra derül fény, mint az utolsó menstruációs vérzés ideje, terhességek száma, esetleges vetélések, valamint a családban előforduló betegségek.
Cinemed_Nőgyógyászati vizsgálat menete_Dr. Pósz Zoltán
1. Beszélgetés az orvossal (anamnézis)
Az első lépés mindig egy beszélgetés, ahol a páciens elmondhatja az esetleges panaszait. Az orvos rákérdez az utolsó menstruáció időpontjára, a vérzés és a ciklus hosszára, valamint más fontos információkra.
2. Külső nemi szervek vizsgálata
A tényleges vizsgálat a külső nemi szervek (kisajkak, nagyajkak, hüvelybemenet, csikló, szeméremdomb, gát) és a végbélnyílás megtekintésével kezdődik.
3. Bimanuális (kétkezes) vizsgálat
Ezt követi a bimanuális, két kézzel végzett, betapintásos vizsgálat. A szakember két ujját a hüvelybe vezeti, másik kezével pedig áttapintja a kismedencei szerveket, ellenőrzi a méh, a petevezetékek és a petefészkek méretét, állapotát. Megállapítja a méh alakját, nagyságát, konzisztenciáját.
A méhnyak legegyszerűbb ellenőrzése a szülész orvos vagy a bába kézzel történő hüvelyi vizsgálatával történik. A méh nyaki része, latinul cervix, körülbelül 3 centiméternyire benyúlik a hüvelybe. A méhtest-méhnyak határán találjuk a belső méhszájat, ezután kifelé haladva a nyakcsatornát, majd ennek alsó nyílását, a külső méhszájat.
A Bishop- és Martius-score (vagy magyarul pontrendszer) a méhnyak állapotának, érettségének megítélésére használható. A vizsgálat során a szülész a megadott tulajdonságokat pontokkal értékeli, majd a pontok összege alapján dönt a további teendőkről. Például szülésmegindítás szükségessége esetén burokrepesztést csak Bishop-score 9, Martius-score 10 pont felett végeznek.
Bimanuális vizsgálat terhesség alatt
Terhesség alatt az orvos bimanuális és kolposzkópos vizsgálatot is végez. A bimanualis vizsgálat során egyik kezével belső vizsgálatot végez, miközben kívülről is kitapintja a méhet. Ekkor veszik fel a részletes kórtörténetet is, rögzítik és kiértékelik a rizikótényezőket. Fontos tudni, hogy a kézi ellenőrzés fenyegető koraszülés esetén káros is lehet, ha a vizsgáló az ujjával a nyakcsatornába hatol. Ezzel tágíthat a nyakcsatornán, vérzést okozhat, és a vizsgálat következtében beinduló folyamatok ronthatják a méhszáj helyzetét.
Például CI=3000 jelentése: 3 centiméteres méhnyak és zárt méhszáj. CI=2000: 2 centiméterre megrövidült méhnyak, zárt méhszáj.
4. Hüvelyi feltárás és kolposzkópos vizsgálat
Ez után vezetjük a hüvelybe a feltáró eszközt, a „kacsát”. A vizsgálatokhoz különböző méretű, steril átlátszó műanyag kacsákat használunk. A feltárás során látótérbe kerül a méh hüvelyi része, amit méhszájnak nevezünk.
A kolposzkópos vizsgálat során egy speciális, nagyítóval és erős fénnyel ellátott eszközzel átvizsgálják a hüvely falát és a méhszájat. Ilyenkor a rendellenes szövetburjánzásra utaló tüneteket keresnek, ellenőrzik a méhszájat borító hámszövet épségét. Ilyenkor az esetleges méhszájsebet is könnyebben felfedezhetik.
Az orvos ecetsavas pálcával megtisztítja a méhnyak felszínét, ez segít a hámeltérések felismerésében, valamint jóddal megfestheti a vizsgált területet, így elkülöníthető a gyanús, rák kialakulását jelző hámelváltozás (rákmegelőző állapot) és az ép hám.
5. Kenetvétel (rákszűrés és HPV/STD vizsgálat)
A kolposzkópia során feltárt hüvelyből speciális, kefeszerű pálcikával szövetmintát vesznek a citológiai vizsgálathoz (PAP-teszt). A szövetmintából kenetet készítenek, melyet citológiai laborban elemeznek, rendellenes sejteket keresve. A citológiai vizsgálat eredményére általában 2 hetet kell várni.
Ilyenkor van lehetőség HPV (Human Papilloma Virus)- ill. STD (Sexually Transmitted Diseases) -kórokozók (Chlamydia, Mycoplasma, Ureaplasma, Herpesvírus, Trichomonas, Gardnerella, Gonorrhoea, stb.) vizsgálatához szükséges mintavételre is. A kenetet tárgylemezen fixáló oldattal rögzítjük. A citológiai mintákat speciális laboratórium vizsgálja, az eredmény kb. egy hét alatt készül el.
A HPV (humán papilloma vírus) több mint száz típusát ismerjük. Alacsony, közepes és magas kockázatú csoportokra osztjuk. Tüneteket lényegében nem okoz; két típusa, a 6 és 11 serotípus, a genitális szemölcs, Condyloma acuminatum, hegyes függöly kialakulásáért felelős. Az alacsony kockázatú condyloma kialakulásáért felelős HPV törzseken kívül léteznek magas kockázatú, tünetet nem okozó, fertőző HPV vírusok is. Amennyiben a méhnyak citológiai vizsgálata felveti a HPV vírus fertőzés lehetőségét, vagy a páciens szexuális életvitele szükségessé teszi, HPV tipizálást végezhetünk. Ennek során a HPV vírus jelenlétére és típusára is fény derül.
Ma már tudjuk, hogy a méhnyakrákok közel 100%-áért a HPV vírus felelős. Ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy mindenki, aki elkapja a HPV vírust, méhnyakrákos lesz. Sőt, az esetek többségében a szervezet legyőzi a fertőzést. A szűréssel azt a változást tudjuk észrevenni, még mielőtt ténylegesen kialakulna a rák. Sokszor magától is megáll a folyamat: módosítja a sejteket, de nem olyan szinten, hogy abból rákos elváltozás legyen.
6. Hüvelyi ultrahangvizsgálat
A hüvelyi ultrahang vizsgálat ma már része a nőgyógyászati szűrővizsgálatnak. A csak tapintással még nem észlelhető mióma, ciszta, petevezető tágulat (hidroszalpinx), kismedencei folyadék, a húgyhólyag szerkezete vaginális ultrahang segítségével látható és nyomon követhető. Ezzel a módszerrel jól látható a méh nyálkahártyája, elhelyezkedése, nagysága, felderíthetők az esetleges fejlődési rendellenességek és kóros elváltozások (polipok vagy miómák). A petefészek elváltozásainak, esetleges cisztásodásnak időben történő észleléséhez is nélkülözhetetlen az ultrahang vizsgálat. A vizsgálatot a hasi ultrahanggal szemben üres hólyag mellett végezzük.
7. Emlő vizsgálat
A vizsgálat utolsó szakaszában az emlőket tapintják át. Szükség esetén a tapintásos mellvizsgálatot ultrahangos ellenőrzéssel, illetve mammográfiával egészíthetik ki. 40 éves kor fölött, ill. terhelő családi kórelőzmény esetén már fiatalabb korban is műszeres emlővizsgálat (mammográfia, ultrahang) is szükséges.
Hogyan készüljünk a komplex szűrővizsgálatra?
A komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot érdemes a menstruációs ciklus közepére időzíteni, ilyenkor pontosabb, megbízhatóbb eredményeket kaphatunk, és az emlők sem olyan érzékenyek.
A vizsgálat előtti két napban ajánlott tartózkodni:
- a szexuális együttléttől
- a hüvelyöblítéstől
- a tampon, hüvelyi fogamzásgátló eszközök, hüvelyben alkalmazandó gyógyszerek, kúpok használatától
A nőgyógyászati vizsgálatot üres húgyhólyaggal végezzük, ezért fontos, hogy vizsgálat előtt keresse fel a mosdót (kivéve szűz pácienseinket!).
A rákszűrés eredménye és jelentése
A rákszűrés eredményét korábban az úgynevezett Papanicolau-skálán adták meg (P1-P5). Ma már azonban az orvosok a Bethesda-rendszert használják, amely pontosabb és részletesebb információt ad.
A leggyakoribb kategóriák:
- ASCUS (Atípusos laphámsejtek): Enyhe eltérések, például gyulladások, amelyek könnyen gyógyíthatók.
- L-SIL (Alacsony fokú laphám intraepiteliális lézió): Ide tartozik például a HPV vírus jelenléte. Nem súlyos, de oda kell figyelni.
- H-SIL (Magas fokú laphám intraepiteliális lézió): Súlyosabb elváltozások, amelyeket komolyabb rákmegelőző állapotnak tartunk.
A minta alapján a citológus javaslatot tesz a további teendőkre. Lehet, hogy elegendő bizonyos időközönként kontrollra járni, vagy kezelés után kell kontroll. Az is lehet, hogy azonnali beavatkozás szükséges. Minden eset egyedi, és az elváltozás függvényében dönt az orvos.
Több, mint rákszűrés: Mit mutathat még a vizsgálat?
Ezzel a szűréssel nem csupán a rákos vagy rákmegelőző állapotokat tudjuk vizsgálni, hanem arra is választ kaphatunk, hogy fennáll-e valamilyen fertőzés, esetleg olyan hormonális állapot, amelynek hatása már a sejteken is látszik. Ezeket nevezi a kiértékelő lap “nem neoplasztikus elváltozásoknak”, azaz ezek nem rosszindulatú daganattal összefüggő eltérések.
A Chlamydia trachomatis szűrése is fontos, mely szintén panaszt nem okozó, de tartós jelenléte a meddőség kialakulásának egyik oka lehet.
tags: #bimanualis #mehszaj #vizsgalat